Tisztelt Képviselő-testület!

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 13/2013. (V.09.) önkormányzati rendelet módosítását a következők teszik aktuálissá:

Az ún. „vendégfogás” jelensége hosszú évek óta ismert városunkban és a lakosság többsége részéről elítélt cselekmény. Kialakulásának okai ismertek (pl. jelentős számú szálláshely, ahol július, augusztus kivételével kevesebb vendég található; lengyel vendégek kiemelt száma és előfoglaláshoz való viszonya). Mivel az Önkormányzat irányába folyamatosak voltak az észrevételek a tárgyban, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásának következményeiről szóló önkormányzati rendelet 2013-as megalkotásakor a tényállást felvettük a tiltott magatartási formák közé. Az indított közigazgatási eljárások során az érintettek elleni bizonyítás jelentősen nehezített volt. Városunk akkori polgármestere még 2013-ban levélben fordult a NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatójához, kérdéseket intézve a jelenség adójogi következményeiről. A válaszlevélben rögzítésre került, hogy a jelenség akár jogszabálynak megfelelő is lehet, amennyiben az munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony keretében történik, és ebben az esetben nem vet fel adójogi problémát a jelenség. A levélben meghatározásra került több szerv is, akik a tárgyban jogosultak ellenőrizni (Kormányhivatal Járási Hivatala, Nemzeti Munkaügyi Hivatal). A levélben foglaltak alapján 2015. márciusában a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte a fenti cselekmény kriminalizálását. Sajnos az eltelt években sem szűnt meg ezen utcai jelenség, más hatóságok ellenőrzéséről nincsenek információink és időről-időre újra felmerül a szabályozásának kérdése. Elmondható azonban, hogy ha az elkövetők nem is tűntek el az utcáról véglegesen, de számuk jelentősen csökkent az utóbbi években, mivel maga a való élet kényszeríti ki a változást (a vendégek egyre tudatosabbak, egyre többen foglalnak előre, a leginkább érintett lengyel vendégkörből is). Városunk októberben megválasztott új Képviselő-testülete és polgármestere a tárgyban további lépéseket vár el a Hivataltól, így javaslatot teszünk a korábbi szabályozás visszahozására (példákkal kiegészítve), figyelembe véve azon tényt, hogy a NAV korábbi levelében foglaltakkal magunk is egyet értünk továbbra is, azonban véleményünk szerint az Önkormányzatnak joga van meghatároznia, hogy közterületen milyen tevékenységet kíván engedni, akár „engedéllyel” rendelkezők számára is. Az évek alatt több térfigyelő-kamera is kihelyezésre került, így a bizonyítás is könnyebb lehet talán a jövőben. A társhatóságoktól (rendőrség, Járási Hivatal) is újra kérni fogjuk, hogy működjenek közre a jelenség visszaszorításában hatósági ellenőrzésekkel.

A gazdátlan galambok etetésével kapcsolatos tiltás területi hatálya az eddigi közterületek mellett bővül önkormányzati tulajdonban vagy résztulajdonban álló ingatlanokkal, de e mellett tervezzük felvenni a kapcsolatot a társasházakkal is, hogy az ő belső szabályozó eszközeikkel (házirend) is egységesen lépjenek fel a fenti magatartással szemben.

Korábban felmerült a Képviselők részéről az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személyekkel kapcsolatos szabályozás kérdése: ez önkormányzati rendeletben 2018 óta nem lehetséges, mert az Alaptörvény generálisan szabályozza a kérdéskört (XXII. cikk (3) bek.) a szabálysértési törvénnyel együtt (178/B. §). Így a jogszabályi hierarchia, a többszintű szabályozás tilalma, valamint kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában a kérdés önkormányzati rendeletben tovább nem szabályozható, mert a magasabb rendű jogszabályok teljes mértékben lefedik azt. A témával kapcsolatban a közeljövőben Szociálpolitikai Kerekasztal összehívására kerül sor, a város minden érintett szerve, szervezete meghívásával.

A rendelet további módosításai csupán technikai kiigazítások: közterület-használat, közterület-hasznosítás helyi szabályairól, illetve a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről új önkormányzati rendeletek születtek 2013 óta, ezek számát most ebbe a rendeletbe is átvezetjük, valamint a Ket. helyett is már új törvény, az Ákr. határozza meg az eljárásjogi hátteret.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a előírja a jogszabály előkészítőjének azon kötelezettségét, hogy előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérje a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

Társadalmi, gazdasági hatások: A szabályozott közösségellenek magatartásokkal kapcsolatos eljárások miatt a lakosság elégedettségének növekedése várható, az szankcionálni kívánt magatartások csökkenésének arányában.

Költségvetési hatás: Nincs.

Környezeti, egészségi következmények: Nincs.

Adminisztrativ terheket befolyásoló hatások: Nincs.

Jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: Társadalmi, lakossági, turisztikai igény. A szabályozás elmaradása esetén a jelenlegi állapot marad fent.

Jogszabályi alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Részben rendelkezésre állnak, szükséges a szervek közötti együttműködés szorosabbá tétele.

Tisztelettel: