A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésén az Mötv. szabályai szerint alkotja meg vagy vizsgálja felül szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

Az Mötv. a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) kötelező tartalmi elemeit is tartalmazza az alábbiak szerint:

Összességében a módosítások száma, illetve a hatályos SZMSZ többszöri módosítása miatt új SZMSZ megalkotására és a jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezésére teszek javaslatot.

Az Mötv. rendelkezése szerint az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye az SZMSZ kötelező tartalmi eleme.

Az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól rendelkezik.

A képviselő-testület szerveire (polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottsági tag, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás) vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. A korábbi szervezeti struktúrától eltérően nem egy, hanem két alpolgármester megválasztása válna lehetővé a rendelettervezet elfogadása által.

A képviselő-testület éves munkatervére vonatkozó fontosabb rendelkezéseket tartalmazza. Javaslatunk, hogy a korábbi rendtől eltérően minden hónap harmadik hetében, hétfőn 14.00 órától és 15.00 órától kezdődjenek a bizottsági ülések, míg csütörtökön 14.00-tól a képviselő-testületi ülések.

Az ülés összehívására vonatkozó fontosabb rendelkezéseket tartalmazza. A helyi jogalkotás jogbiztonságának erősítése céljából a nyilvános ülés továbbra is képviselői kérdésekkel, interpellációval, bejelentésekkel zárulna. Abban az esetben, ha az előterjesztésre jogosult döntést igénylő kérdésben kíván előterjesztést benyújtani, úgy a sürgősségi indítvány szabályai szerint az ülés napján 12 óráig megteheti.

A sürgősségi indítvány már a korábbi SZMSZ-ben is szereplő jogintézmény, célja a lényeges, de a meghívók kiküldését követően felmerült ügyek napirendre tűzése úgy, hogy arra szakmailag elő lehessen készülni, a döntési javaslato(ka)t egyértelműen meg lehessen fogalmazni.

Az előterjesztések benyújtásának tételes szabályait tartalmazza. Nem teszi lehetővé a szóbeli előterjesztést elkerülve az előkészítetlenségből és hirtelen ötletből fakadó esetleges kellemetlenségeket, vagy súlyosabb esetben a jogszabálysértő döntés(ek) elfogadását. Az Mötv. 59. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

Az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére vonatkozó rendelkezések lényeges változást nem tartalmaznak.

Az ülés rendje fenntartásának szabályait tartalmazza.

A döntéshozatal előtt a szavazásra bocsátott határozati javaslatot egyértelműen meg kell fogalmazni, így a jegyző annak törvényességét a szavazást megelőzően ellenőrizni tudja. A titkos szavazás során az ülésvezető monitorján, valamint az ülésterem kijelzőjén csak a szavazás eredménye jelenik meg, a konkrét képviselői szavazatok nem. Az Mötv. 49. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A határozathozatal és rendeletalkotás terén változás a korábbi rendelethez képest nincs.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

Az Mötv. 68. § (2), (3) és (4) bekezdése kötelező szabályozási tárgyköröket ad a képviselő-testületnek a polgármester vonatkozásában:

Javasoljuk a döntési jogkört odaadni a polgármesternek a következő ügyek (Mötv. 42. §) kivételével:

1. a rendeletalkotás;

2. képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

A képviselők kérdést intézhetnek a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz. Továbbra is megmarad a bejelentés, illetve az interpelláció, melynek eljárási szabályai szintén nem változnak.

Az Mötv. rendelkezése alapján a nyilvánosság biztosítása kötelező szabályozási tárgykör: az önkormányzat hivatalos lapja, az önkormányzat hivatalos honlapja, valamint a www.onkormanyzati.tv honlap útján történik.

A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv lényegesebb szabályait tartalmazza.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás lényegében nem változik, csak a bizottság elnevezése.

A bizottságok működését taglaló rendelkezések.

Ezek a rendelkezések nem változnak.

Az új rendelet a kihirdetésének napján 15 óra 20 perckor lép hatályba, ettől az időponttól a régi értelemszerűen hatályát veszti.

Az Mötv. rendelkezése szerint az átruházott hatáskörök felsorolása kötelező szabályozási tárgykör (polgármesterre és jegyzőre átruházott hatáskörök). Az 5. mellékletben az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok (COFOG kódok) szerepelnek.