KONYÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

a 14/2012. (VI. 01.), 29/2009. (X. 01.) számú rendeletekkel módosított

16/2001. (XI. 29.) Kt. számú rendelete

az építészeti értékek helyi védelméről

(EGYSÉGES SZERKEZET)

Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, tekintettel az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra az alábbi rendeltet alkotja:^[1]

A helyi védelem meghatározása

1. §.

(1)E rendelet célja Konyár Községben az országos védelem alá nem helyezhető, de a település és környéke történeti folytonosságát képviselő kultúráját, valamint a helyi építészeti jelleget is magában hordozó és az ott élők önbecsülését elősegítő településrészek, épületcsoportok, épületek, építmények vagy azok egyes részeinek megőrzése.

(2) E rendelet hatálya Konyár Község közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és amelyet Konyár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jóváhagyott rendezési terv, ennek hiányában az önkormányzat rendelkezése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi vagy régészeti értéke miatt védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem).

(3) A helyi védelemnek két fajtája van: helyi területi és helyi egyedi védelem.

a.)        A területi védelem a település olyan összegfüggő részére terjedhet ki, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése, beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli (továbbiakban jelölése: HT).

A területi védelem alá helyezett településrészeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

b.)        Az egyedi védelem:

- kiterjed az épület, építmény teljes egészére, továbbá a hozzá tartozó földrészletre (további jelölése: H1),

- az épület vagy építmény valamely részértékére vonatkozik, (további jelölése: H2).

Az egyedi védelem alá helyezett épületeket a 2. számú melléklet tartalmazza

A védetté nyilvánítás és megszüntetés

2. §.

(1)       A község területére készítendő valamennyi új település rendezési tervnek, helyi építési szabályzatnak, - amennyiben a korábbi ezt nem tartalmazta és meglévő településre vagy településrészre vonatkozik – rendelkeznie kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely alapja a helyi védelem kérdésében való döntésnek.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt.

(3) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból, vagy bármely szervezet, illetve állampolgár írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

Helyi védettségre vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv elfogadása (módosítása) egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek minősül.

(4) A jegyzőnél benyújtható kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

-a védelem rövid indokolását,

-a védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület ill. telekrész megjelölését, tulajdonos, használó),

-a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat a jegyző is elkészíttetheti, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát)

-a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

-a védendő érték fényképét,

-valamint a kezdeményező nevét, és címét.

(5)       A döntés előkészítését a jegyző végzi; a képviselő-testületi előterjesztést az önkormányzat         Kulturális- Oktatási és Sport Bizottsága véleményével kell a testület elé terjeszteni. A döntés előkészítésére építészeti értékvizsgálatot kell készíttetni.

(6)       A védetté nyilvánításkor meg kell határozni a védelem fokozatát és mértékét az e rendelet 1. §. (2) és 7. §. (3), (4), (5) bekezdése alapján.

(7) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(8) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha a (3) bekezdés alapján lefolytatott értékvizsgálati eljárás ezt támasztja alá.^[2]

3.  §.

(1)    A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a jegyző határozatban közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival és a Földhivatallal az ingatlan nyilvántartási bejegyzés érdekében. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését nyilvánosságra kell hozni, és erről az érdekelt civil szervezeteket is tájékoztatni kell.

A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell a védetté nyilvánításra, illetve az annak megszüntetésére javaslatot tevőt. 

(2)    Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni a testületi döntésről.
    Terület védelme esetén a rendezési tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védetté nyilvánításról, de a döntést közölni kell az érintett utat, közműveket  létesítő és üzemeltető szervekkel is.

4.§.

A jegyző a testületi döntés alapján a helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, használó, rövid indokolás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók). A nyilvántartásba vételről értesíteni kell az érintett tulajdonosokat.

A védett épület megjelölése

5. §.

A védett épületet, ha a védelem az épület egészére kiterjed „Védett épület” feliratú táblával kell megjelölni.

A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata. ^[3]

A védett területek és építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása,

bővítése, bontása

6. §.

(1)       A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.^[4]

(2)       Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú felhasználásra, ezért minden új beruházás esetén mérlegelni kell, hogy az igényelt funkció kielégíthető-e valamely védett épületben vagy épületegyüttesben úgy, hogy az a védett értékek fennmaradását szolgálja.

(3)       A „Védett épület” jelzésű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások  osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

a.)        A  védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezeknek az épületeknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani.

-Védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

-Védett épületek bontására „Védett épület” jelzés esetén csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

b.)        A bontási engedély iránti kérelemről értesíteni kell az önkormányzat                     bizottságát.

            Bontás előtt a jegyzőnek gondoskodnia kell:

-az épület és telek felmérési és foto dokumentációjának elkészítéséről, majd annak elhelyezéséről, valamint

-az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(4)       A „Védett épület” jelzésű védelem az épület valamely részértékére kiterjed.

a.)        Az épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

b.)        Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű új épülettel pótolható.

(5)       A „Védett épület” védelmi területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca-vonalvezetését. Új telek kialakítása vagy telek-átalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.

-A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes város-, községkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani.

E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

-A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

-Különös gondot kell fordítani a védett területeken a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására és továbbéltetésére.

-A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

-Különös gondot kell fordítani a védett  területeken a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására és továbbéltetésére.

-A védett területen a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, pavilonok, stb.) ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

A fenntartásra kötelezés szabályai

7. §.

(1)       Az építésügyi hatóság gondoskodik a védett területek és épületek állapotának ellenőrzéséről.

(2)       Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építésügyi hatóság elrendelheti:

a védett építmény jó karban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg –   szükségeshez képest – annak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, továbbá az engedély nélkül létesített – a védett épület megjelenését zavaró – épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tető-átalakítás, vakolat, cégtábla, kirakatszekrény, stb.) eltávolítását.

(3)       A fenntartási munkák elrendelése során a helyi építési előírások védelemre vonatkozó követelményei szerint kell eljárni.

(4)       Az évi állagellenőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény törzslapjára fel kell vezetni.

(5)       A tulajdonos kérelmére, a védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokhoz a helyi önkormányzat támogatásával és javaslatával együtt az önkormányzat költségvetéséből is adható vissza nem térítendő támogatás.

            Ennek módját és mértékét külön szabályzat állapítja meg.

Az építésügyi hatóság hozzájárulásával végezhető munkák

8.§.

(1)                   A helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken külső vagy belső felújítási-, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, a védelem alatt álló épület rendeltetését megváltoztatni vagy kijelölni csak az építésügyi hatóság által – a helyi építési előírások alapján – meghatározott módon és előzetes hozzájárulásával szabad.

(2)       A helyi védelem alatt álló területen bármely utcaburkolatot, építményt, létesítményt (utcabútorok, világítótestek, pavilonok, reklámok, stb.) elhelyezni – függetlenül attól,  hogy az egyébkénti építés-létesítés engedély-köteles-e vagy sem – csak az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával szabad.

(3)       A hatóság előírhatja a védett területen lévő valamennyi épület egyidejű jó karba helyezését, homlokzat javítását.

(4)       Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a védelem megszüntetése után adható engedély.

Kutatás

9.§.

A Debreceni Déri Múzeum kutatói tevékenységét az önkormányzat felkérése alapján kiterjesztheti a helyi védelem alatt álló épületekre és építményekre is.

Közművelődési – közoktatás

10.§.

(1)       Az építészeti értékek tudat- és ízlésformáló erejének elősegítésére:

-az építészeti értékekkel rendelkező településeken biztosítani kell az általános iskolák részére a település történetének, ezen belül az országosan és helyileg védett épületek ismertetésének lehetőségét;

-be kell vonni a honismereti köröket, településszépítő egyesületeket a rendezési tervek építészeti értékvizsgálatainak széles körben való megismertetésébe.

(2)       A helyi építészeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Megyei Levéltárban kell elhelyezni.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

11.§

^[5]

Záró rendelkezések

12.§.

Ez a rendelet 2001. december 1. napján lép hatályba.

K o n y á r, 2001. november  29.

                        Dr. Fülep László sk.                                      Nagy Károlyné sk.

                          polgármester                                                       jegyző

1. számú melléklet^[6]

A helyi területi védelem alatt álló területek

1.1948-as emlékfák és környéke a Gáborjáni utcán,

2.Csordakút

3.Artézi kút környéke a Csillagváros utcán

4.A temető régi részén megmaradt síremlékek és azok környéke.

2. számú melléklet^[7]

A helyi egyedi védelem alatt álló területek

1.Templom és parókia (Konyár,  Templom u. 26.)      

2.Községháza    (Konyár Rákóczi u. 24.)                   

3.„Piros Iskola” (Konyár Rákóczi u. 9.)

4.Konyár Vágóhíd u. 8. szám alatti lakóház esetében, belső építészeti stílusa, elosztása, vastag falazata, tűzfal kiépítettsége miatt,    

5.Konyár Galamb u. 19. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jellemzőépítési módnak megfelelően készült

6.Konyár, Temető u. 1. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jellemzőépítési módnak megfelelően készült

7.Konyár Sorompó u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt

8.Konyár Csillagváros u. 5. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt

9.Konyár Templom u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt

10.Konyár Csillagváros u. 11. szám alatti melléképület esetében, tűzfala miatt

11.Konyár Sorompó u. 14. szám alatti lakóház esetében oszlopos tornáca miatt

13. Konyár, Sóstói út 61. szám alatti lakóház esetébe, tornáca és ámbitusa    miatt.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. 06. 04.

dr. Majoros Gabriella

            jegyző