Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2020. 03. 11- 2022. 06. 30

Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2020.03.11.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében, Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2006. (XI. 20.) számú Önk. rendelet 3. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügy- és Közrendi Bizottsága és Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Konyár Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő minden vagyonra, így ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek

2. ingó vagyontárgy: különöse a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)

3. vagyoni értékű jog különösen

a.) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek), valamint

b.) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok (pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozás, stb.)

4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök,

5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése

6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzati vagyon fogalmát és tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) – (2) bekezdése határozza meg.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

4. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(3)¹ Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak minősül az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyontárgy

a)az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerint, illetve

b)amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképessé nyilvánít és az e rendelet 1. mellékletében nevesít.^[1] ^[2]

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba. Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 3. melléklete ^[3] tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy

a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,

b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített szótöbbséggel hozza meg.

3. Vagyonnyilvántartás

7. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatás az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlan vagyonkataszter tartalmazza, amelynek folyamatos vezetését a Konyári Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézője végzi.^[4]^, ^[5]

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

8. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

a) az ingatlanvagyon besorolása és átsorolása, törvény rendelkezésének keretei között, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítás, átsorolás,

b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedése törvényben meghatározott esetekben és módon,

c) az 1 000 000 Ft értékhatár feletti ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jogok

- értékesítésre való kijelölése, elidegenítése,

- szerzése,

- megterhelése,

d) az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának koncessziós szerződés keretében történő átengedése,

e) az 1 000 000 Ft értékhatárt meghaladó portfólió vagyon szerzése, elidegenítése, megterhelése,

f) önkormányzati vagyon bérbe és használatba adása,

g) követelésről lemondás részben vagy egészben (a kisösszegű követelések kivételével),

h) önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás,

i) gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése, gazdasági társaságban meglévő részesedéssel kapcsolatos döntéshozatal, illetőleg a részesedés megszüntetésének kezdeményezése,

j) önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való bevitele,

k) vagyonkezelési szerződés megkötése, tartalmának meghatározása törvény rendelkezésének keretei között.

(3) A Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) 1 000 000 Ft értékhatárt meg nem haladó ingatlan

- értékesítésre való kijelölése, elidegenítése,

- szerzése,

- megterhelése,

a polgármester egyetértésével,

b) 100 000 – 1 000 000 Ft értékhatár közötti ingó és vagyoni értékű jogok

- értékesítésre való kijelölése, elidegenítése,

- szerzése,

- megterhelése,

a polgármester egyetértésével,

c) 1 000 000 Ft értékhatárig portfólió vagyon megszerzése, elidegenítése, megterhelése,

a polgármester egyetértésével,

(4) A Polgármester hatáskörébe tartozik:

a) 100 000 Ft értékhatárt meg nem haladó ingó és vagyoni értékű jogok

- értékesítésre való kijelölése, elidegenítése,

- szerzése,

- megterhelése,

b) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

c) kisösszegű követelések törlése.

(5) A polgármester a (3) és (4) bekezdésben meghatározott döntésekről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

9. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

a)csődegyezségi megállapodásban,

b)bírói egyezség keretében,

c)felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,

d)végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem vagy csak részben térül meg,

e)ha a követelés igazoltan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

f)ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,

g)a jogszabályok által megfogalmazott körérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

4. A vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok

10. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére, gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ötv.) 109. §-a határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelői jogot – az Nvtv. 11. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen határozott vagy határozatlan időre az új Ötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1) – (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

(4) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák.

11. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. A vagyonkezelő a kezelésében lévő vagyonnal történő gazdálkodás keretében az új Ötv. 109. § (6) – (7) bekezdéseiben foglalt követelményeken túl köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. Köteles továbbá a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az adott ágazati jogszabályok szerint, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni. Ezen tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(2) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente – a Konyári Polgármesteri Hivatal útján – ellenőrzi. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. ^[6],[7]

5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

12. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az Nvtv. 11. § (10) – (14) bekezdései állapítják meg.

(2) Az önkormányzati vagyon használati jogát közfeladat ellátása céljából, az ehhez szükséges mértékben ingyenesen átengedni csak:

a) más önkormányzatoknak feladat- és hatáskör átruházásával,

b) önkormányzati feladatok megvalósítását szolgáló alapítvány, közalapítvány javára alapítványi hozzájárulás jogcímén,

c) önkormányzati feladatok átvállalása esetén egyházak és más társadalmi szervezetek részére történő átadással,

d) közfeladatokat ellátó költségvetési szervek számára,

e) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, nonprofit társaság részére lehet.

(3) A versenytárgyalás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Konyári Polgármesteri Hivatal végzi. Az ajánlattételes pályázati eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete (Pályázati Versenyeztetési Szabályzat), a nyíltlicit eljárási szabályait e rendelet 5. melléklete (Árveréses-licitálásos Versenytárgyalási Szabályzat) tartalmazza.^[8],[9]

V. Fejezet

A vagyongazdálkodás, vagyonhasználat és az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

6. A vagyongazdálkodás, vagyongazdálkodási terv

13. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, mely tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására – ezen belül értékesítésére -, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseit.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (2) bekezdése határozza meg.

14. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához – használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül – bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják az általuk használt vagyont.

(2) A használó viseli a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, közterheivel, vagyonvédelmével kapcsolatos költségeket.

7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

15. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedését az Nvtv. 13. § (3) – (7) bekezdései szabályozzák.

16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – ingatlan esetén 1 000 000 Ft, ingó dolog esetén 500 000 Ft értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás (ajánlattételes pályázat vagy nyíltlicit) útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A versenytárgyalás lebonyolítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Konyári Polgármesteri Hivatal végzi. Az ajánlattételes pályázati eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete (Pályázati Versenyeztetési Szabályzat), a nyíltlicit eljárási szabályait e rendelet 5. melléklete (Árveréses-licitálásos Versenytárgyalási Szabályzat) tartalmazza.^[10],[11]

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén értékbecslést kell készíteni. Az értékbecslést 500 000 Ft értékhatárig a Konyári Polgármesteri Hivatal adóügyi ügyintézője, míg 500 000 Ft értékhatár felett értékbecsléssel foglalkozó szakértő készíti el. A szakértői díj összege részét képezi az eladási árnak.^[12]^,^[13]

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) ^[14]

1. melléklet

A. Konyár Község Önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemek

Belterület

Sor-szám	Hrsz.	Terület /m2/	Vagyontárgy megnevezése	Helye
1.	1117	5.776	közterület	Ady E. utca
2.	1126	1.061	közterület	Ady E. és Szabadság utcák közötti rész
3.	1100/2	5.669	közterület	Ady E. utca (első utca)
4.	358	3.051	közterület	Akác utca
5.	145	1.544	közterület	Alsósziget utca
6.	216	9.398	közterület	Alsósziget utca
7.	733	2.895	közterület	Arany János utca
8.	737	4.718	közterület	Arany János utca
9.	782	424	közterület	Arany János utca
10.	829	680	közterület	Arany János utca
11.	802	5.937	közterület	Arany János utca
12.	401	2.988	közterület	Béke utca
13.	338	8.069	közterület	Csillagváros utca
14.	346	1.107	közterület	Csillagváros utca
15.	1099	11.665	közterület	Debreceni utca
16.	450	4.676	közterület	Dózsa György utca
17.	471	2.302	közterület	Dózsa György utca
18.	491	4.255	közterület	Dózsa György utca
19.	695	3.402	közterület	Dózsa György utca
20.	984/2	6.319	közterület	Galamb utca
21.	998	1.453	közterület	Galamb utca
22.	1019	5.595	közterület	Galamb utca
23.	275	442	közterület	Gáborjáni utca vége
24.	359/12	970	önkormányzati út	Gáborjáni zug
25.	708/1	24.371	közterület	Gáborjáni utca
26.	188	608	közterület	Gorkij sor
27.	210	4.205	közterület	Gorkij sor
28.	649	1.429	közterület	Hunyadi utca
29.	674	1.610	közterület	Hunyadi utca
30.	687	2.018	közterület	Hunyadi utca
31.	639	1.381	közterület	Hunyadi utca
32.	662	2.367	közterület	Hunyadi utca
33.	300	6.238	közterület	Kert utca
34.	396	5.716	közterület	Kert utca
35.	16	1.996	közterület	Kiss utca (piactérnél)
36.	30	219	közpark	Kiss utca (két Kiss utca között)
37.	43	446	közterület	Kiss utca
38.	55	7.043	közterület	Kiss utca
39.	879	658	közterület	Kossuth utca zug közterület
40.	893	7.614	közterület	Kossuth utca
41.	575	2.987	közterület	Mély utca
42.	1210	7.901	közterület	Nyárfa utca
43.	432	720	közterület	Petőfi utca (szőlőskert előtt)
44.	442	2.453	közterület	Petőfi utca
45.	140	10.569	közterület	Rákóczi utca
46.	862	10.654	közterület	Sorompó utca
47.	1249/10	2.677	Saját használatú út	Sorompó utca
48.	795	392	közterület	Sóstói út
49.	922	4.412	közterület	Sóstói-Széchenyi utcák között (falu szélénél)
50.	50	493	közterület	Sóstói útból nyílik
51.	520	8.386	közterület	Sóstói út
52.	1149	6.323	közterület	Szabadság utca
53.	923	5.159	közterület	Széchenyi utca
54.	929	1.108	közterület	Széchenyi utca
55.	967	2.880	közterület	Széchenyi utca
56.	118	2.901	közterület	Sziget utca
57.	425	2.615	közterület	Szőlőskert utca
58.	414	8.940	közterület	Temető utca
59.	521	10.024	közterület	Temető utca
60.	610	5.341	közterület	Templom utca
61.	271/1	22.250	közterület	Vágóhíd utca
62.	248	187	közpark	Vágóhíd utca végénél
63.	231	2.305	közterület	Vágóhíd utca
64.	747	753	közterület	Vásártér utca és vasúti pálya közötti rész
65.	749	15.080	közterület	Vásártér utca
66.	763	5.831	közterület	Vásártér utca
67.	1039	518	közterület	Vasútállomással szemben lévő földút
68.	1057	3.194	közterület	Vasútállomással szemben lévő földterület mögött
69.	1075	9.220	közterület	Debreceni utca
70.	557	342	közterület	Akác - Mély utcák közötti átjáró
71.	381	406	közterület	Temető u. 8. szám előtti terület
72.	251	3.437	közpark	Vágóhíd előtti terület
73.	532	1.489	közpark	Temető u. 7. szám előtti terület
74.	732/1	2.983	közterület	Sóstói út és vasúti átjáró melletti terület
75.	1249/11	10.409	beépítetlen terület	Ady E. utca és vasút közötti terület
76.	588	925	közterület	Templomkert
77.	17	1.038	közpark	Rákóczi u. 20-22.
78.	1098	233	közpark	Debreceni utca vége
79.	718/4	1.186	közterület	Sóstói út
80.	718/5	3.877	közterület	Sóstói út
81.	718/6	1.424	közterület	Sóstói út
82.	741/2	115	közterület	Arany J. utca
83	741/3	591	közterület	Arany J. utca
84.	1176	1.460	közút	Debreceni utca

II.

Zártkert

Sor-szám	Hrsz.	Terület /m2/	Vagyontárgy megnevezése
1.	2001	1.108	közút
2.	2002	3.553	közút
3.	2064	1.194	közút
4.	2118	5.161	közút
5.	2243	331	közút
6.	2248	3.190	közút
7.	2250	3.140	közút
8.	2614	3.327	közút
9.	2740	6.769	közút

III.

Külterület

Sor-szám	Hrsz.	Terület /m2/	Vagyontárgy megnevezése	Helye
1.	053	40.826	Sporttelep
2.	071/1	6.140	Szemétlerakó telep	Sóstói út mellett
3.	052/4	1.021	közút
4.	052/6	1.099	közút
5.	0126	58.639	közút
6.	0100	63.409	közút
7.	041	46.115	közút
8.	06	2.288	közút
9.	08/1	1.092	közút
10.	08/2	2.864	közút
11.	010	5.299	közút
12.	011	4.040	közút
13.	014/12	7.896	közút
14.	023	6.470	közút
15.	027	6.635	közút
16.	031	17.692	közút
17.	033/4	4.967	közút
18.	035	1.043	közút
19.	036	4.524	közút
20.	039/8	9.498	közút
21.	039/12	2.310	közút
22.	045	19.374	közút
23.	047	12.479	közút
24.	048/11	2.283	közút
25.	048/30	7.751	töltés
26.	048/31	3.069	közút
27.	048/33	5.953	árok
28.	048/35	4.364	árok
29.	049	2.269	közút
30.	051	2.754	közút
31.	052/1	9.391	közút
32.	057	4.564	közút
33.	059/24	6.833	közút
34.	062/1	1.510	anyaggödör
35.	062/3	1.570	közút
36.	063	2.499	közút
37.	064/2	751	közút
38.	066/2	4.007	közút
39.	070	8.396	közút
40.	071/5	1.104	közút
41.	072	4.374	közút
42.	074/3	3.222	közút
43.	077	5.107	közút
44.	079/2	4.372	közút
45.	080	5.408	közút
46.	083/2	747	közút
47.	086	13.961	közút
48.	089	2.827	közút
49.	091	9.208	közút
50.	092/2	1.684	közút
51.	092/7	3.326	árok
52.	096	3.944	közút
53.	0101/2	6.067	közút
54.	0105/8	3.002	árok
55.	0108	6.788	közút
56.	0114	10.287	közút
57.	0117/4	1.962	közút
58.	0117/5	4.136	árok
59.	0117/7	3.214	közút
60.	0119/11	8.770	árok
61.	0119/13	1.753	közút
62.	0119/17	4.144	közút
63.	0120	17.674	közút
64.	0121/2	8.747	közút
65.	0121/17	7.388	közút
66.	0123/2	4.828	közút
67.	0125/2	2.203	árok
68.	0127/3	248	közút
69.	0127/5	1.022	árok
70.	0129/3	2.464	közút
71.	0130	7.175	közút
72.	0131/2	1.821	árok
73.	0131/5	1.549	árok
74.	0134	4.487	közút
75.	0135/4	2.051	árok
76.	0138	20.756	közút
77.	0139/5	7.238	csatorna
78.	0139/9	1.525	árok
79.	0139/10	510	árok
80.	0143	2.306	közút
81.	0146/6	4.885	közút
82.	146/8	2.098	árok
83.	146/14	5.341	közút
84.	0151/4	1.762	közút
85.	0153	15.072	közút
86.	0156	8.207	közút
87.	0162	20.985	közút
88.	0164/1	6.676	közút
89.	0164/2	6.983	közút
90.	0165/3	12.812	közút
91.	0165/4	17.821	szemétlerakó telep	Szőlőskert vége
92.	0165/5	6.124	anyaggödör
93.	0165/23	6.869	közút
94.	0165/27	2.584	árok
95.	0123/15	2451	Kivett út

IV.

Hidak

1. Gáborjáni-híd

2. Hencidai-híd

3. Konyári tagi-híd

B. Konyár Község Önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

Sor-szám	Hrsz.	Terület /m2/	Vagyontárgy megnevezése	Helye
1.	589	7.115	Óvoda és udvar	Templom u. 15.
2.	903/2	1.388	Orvosi rendelő, és szolgálati lakás	Sóstói út 66.
3.	587	1.821	Kultúrház	Rákóczi u. 11.
4.	18	1.958	Községháza	Rákóczi u. 24.
5.	3	1.684	Általános iskola	Rákóczi u. 9.
6.	12	4.976	Általános iskola	Rákóczi u. 18.
7.	626	1.632	Óvoda	Templom u. 24.
8.	894	1.399	Lakóház, udvar	Sóstói út 60.
9.	412	730	Temető
10.	413	71.613	Temető
11.	19	491	Fogorvosi rendelő	Rákóczi u. 26.
12.	7	424	Lakóház, udvar	Rákóczi u. 9.
13.	141	1.454	Lakóház, udvar	Alsósziget u. 27.
14.	143	1.099	Lakóház, udvar	Alsósziget u. 37.
15.	214	2.488	Beépítetlen terület	Alsósziget u. 35.
16.	707	398	Közterület	Gáborjáni u.
17.	142	1040	Lakóház, udvar	Alsósziget utca
18.	144	910	Lakóház, udvar	Alsósziget utca 39.

Gazdasági társaságba apportálható törzsvagyonhoz tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon

1.) A Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vagyonából Konyár község Önkormányzatát megillető rész, a VÁB 5230/1992. sz. határozat I/23. melléklete szerint:

Ingatlan adatai:

a.) Helye: Konyár, Vágóhíd u. 2/A.

Megnevezése: Vízműtelep

Hrsz.: 220

Terület: 1880 m2

b.) Helye: Konyár, Vágóhíd u. 2/A.

Megnevezése: I. sz. vízműkút

Hrsz.: 271/2

Területe: 26 m2

2.) A VÁB 5230/1992. sz. határozat III/1. sz. melléklete szerint a Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat működtető vagyonából Konyár Községi Önkormányzatot megillető rész:

Ingatlan adatai:

Helye: Berettyóújfalu, József Attila u. 15.

Megnevezése: Üzemmérnökség (irodaház)

Hrsz.: 959

Terület: 2361 m2

Tulajdoni rész: 205/10.000 rész

3.) A VÁB 5230/1992. sz. határozat IV. számú melléklete szerint a Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat működtető és vállalkozási vagyonából az Önkormányzatot megillető rész:

Ingatlan adatai:

a.) Helye: Debrecen, Hétvezér u. 21.

Megnevezése: Központi irodaház

Hrsz.: 772

Terület: 20.171 m2

b.) Helye: Debrecen, Vikár B. u. 3.

Megnevezése: telephely, raktár

Tul. lap sz.: 15451

Hrsz.: 65

Terület: 6799 m2

c.) Helye: Tihany

Megnevezése: üdülő

Tul. lap sz.: 906

Hrsz.: 1025

Terület: 943 m2

d.) Helye: Balatonfüred

Megnevezés: Társasüdülőrész ( 2 lakrész, loggia, előtér, mellékhelyiségek)

Tul. lap sz.: 2891, 2377

Hrsz.: 1302/11, 1302/18, 1302/28, 1302/10

e.) Helye: Tiszacsege, Tiszaparti terület

Megnevezés: üdülő

Hrsz.: 5835, 5836

Alapterület: 2270 m2 (csak a felépítmény és tartozéka van a vállalat tulajdonában)

Az a.) - e.) pontokban felsorolt ingatlanokból megillető tulajdoni hányad: 41/10.000 rész.

2. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket Konyár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nem határoz meg.

3. melléklet

Konyár Község Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonelemei

Belterület

Sor-szám Hrsz. Terület /m2/ Vagyontárgy megnevezése Helye
1. 147 1.259 Lakóház, udvar Alsósziget u. 32.
2. 190 1.121 Lakóház, udvar Gorkij sor 19.
3. 199 1.507 Lakóház, udvar Gorkij sor 6.
4. 203 1.141 Lakóház, udvar Gorkij sor 9.
5. 244 855 Lakóház, udvar Vágóhíd u. 50.
6. 250/1 250 Beépítetlen terület Vágóhíd u. 44.
7. 250/2 658 Beépítetlen terület Vágóhíd u. 44.
8. 519 18.248 Beépítetlen terület Béke utca
9. 599/2 745 Beépítetlen terület (Kert) Templom u. 11.
10. 397 3.892 Anyaggödör Kert és Béke utcák közötti terület
11. 732/3 806 Beépítetlen terület Sóstói út és vasúti átjáró melletti terület
12. 732/4 1.158 Beépítetlen terület Sóstói út és vasúti átjáró melletti terület
13. 746 9.252 Beépítetlen terület Vásártér utca vége
14. 968 11.417 Beépítetlen terület Széchenyi utca vége
15. 1090 3.471 Beépítetlen terület Régi sárándi út melletti terület (Debreceni utca)
16. 1091 2.064 Beépítetlen terület Régi sárándi út melletti terület (Debreceni utca)
17. 1118 2.752 Anyaggödör Ady E. és Szabadság utcák közötti terület
18. 627 802 Lakóház, udvar Hunyadi u. 25.
19. 1249/1 61.248 Beépítetlen terület Sorompó u. 41.
20. 1249/4 1.165 Beépítetlen terület Sorompó u. 35.
21. 1249/5 1.164 Beépítetlen terület Sorompó u. 33.
22. 1249/6 1.162 Beépítetlen terület Sorompó u. 31.
23. 1249/7 1.162 Beépítetlen terület Sorompó u. 29
24. 1249/9 1160 Beépítetlen terület Sorompó u. 25.
26. 25. 146 146 1079 1079 Lakóház, udvar Alsósziget u. 30.
27. 26. 1154 1154 1803 1803 Lakóház udvar Beépítetlen terület Szabadság u. 26.
27. 600 704 Lakóház, udvar Templom u. 11.
28. 126 543 Lakóház,
Udvar Sziget u. 9.
29. 127 360 Lakóház,
Udvar Sziget u. 11.
30. 1089/5 4764 anyagbánya

II.

Külterület

Sor-szám	Hrsz.	Terület /m2/	Vagyontárgy megnevezése	Helye
1.	012	116.714	Szántó	volt pedagógus föld
2.	099/4	36.761	Szántó	Hencidai út mellett
3.	092/5	28.514	Szántó	Temető mellett

4. melléklet

Pályázati Versenyeztetési Szabályzat

1. A Szabályzat célja

Ezen Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

2. A pályázati versenyeztetési eljárás

2.1. A pályáztatás célja

- értékesítés

- egyéb hasznosítás (továbbiakban együtt: értékesítés)

2.2. A pályáztatás típusai

a.) nyilvános pályázati értékesítés

b.) meghívásos pályázati értékesítés

2.3. A pályáztatás jellege

- A pályázat nyilvános, kivételesen kerülhet sor meghívásos pályázat kiírására. A meghívásos pályázati értékesítést a második francia bekezdésben szereplő valamely feltétel fennállása esetén a Kiíró határozza el.

- Meghívásos pályázati értékesítés akkor írható ki, ha

a) a versenyeztetés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldására a Kiíró által előre meghatározott befektetők, illetve partnerek részvételét teszi szükségessé;

b) az értékesítés feltételei csak rövid ideig állnak fenn és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárással meghiúsulna.

- Meghívásos értékesítés esetén a Kiíró a kijelölt személyeket közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására. Meghívásos értékesítés során, a pályázat benyújtására legalább kettő ajánlattevőt kell külön-külön írásban meghívni.

- A meghívásos értékesítés lebonyolításánál a Szabályzatban foglaltakat – a meghívásos értékesítés jellegének megfelelően – értelemszerűen kell alkalmazni.

- A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni, ebben az esetben a második fordulóban – a Kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és 4. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

3. A pályázati felhívás meghirdetése és tartalma

3.1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni:

- a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Konyári Kirendeltségének hirdetőtábláján

- a pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az előző francia bekezdésben foglaltakon felül a Kiíró döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.²

3.2. A hirdetmények kifüggesztésének az időpontja és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 20 napnak kell eltelni.

3.3. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- a Kiíró megnevezését, székhelyét,

- a pályázati eljárás formáját (nyilvános pályázati értékesítés, meghívásos pályázati értékesítés), meghívásos értékesítés esetén annak indokát

- a pályázat célját (értékesítés, hasznosítás),

- az értékesítendő önkormányzati vagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését,

- a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét és helyét vagy a tárgyalás helyét és időpontját,

- a minimum árat, vagy irányárat amennyiben azt Kiíró előzetesen meghatározta, és közölni kívánja a részvevőkkel,

- a pályázati ajánlatok bontási időpontját, helyét,

a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

a pályázaton való részvétel részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének helyét, idejét és módját, amennyiben nem ingyenes, az összegét.

4. A pályázati eljárás dokumentációjának tartalma

4.1. A pályázati eljárás dokumentációjának tartalmaznia kell:

- az értékesítendő önkormányzati vagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű-ellátottsága és / vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota, az ingatlan beépíthetőségének mértéke) meg kell jelölni, továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását;

- az értékesítés típusát, célját;

- a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, a súlyozás mértékét meghatározva;

- az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket (értékesítési ár, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat);

- az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, a 6.3 pontban foglaltakra való figyelmeztetést ;

- a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét és módját;

- meghívásos értékesítés esetén a tárgyalás helyét és idejét;

- a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, idejét, módját és az arra szóló felhívást, hogy a pályázó vagy képviselője a bontásnál jelen lehet;

- a pályázók értesítésének módját;

- az ingatlan megtekinthetőségének módját;

- a pályázat tartalmi követelményeit (beépítési terv, hasznosítási javaslat szöveges vagy műszaki rajzos változatban stb.);

- a pályázat elbírálásának időpontját, helyét, az eredményhirdetés módját és idejét;

- az ajánlati kötöttség idejét;

- a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy

a) a versenyeztetési eljárást eredménytelennek nyilvánítsa,

b) szükség esetén a pályázótól a pályázat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet,

c) a nyertes pályázó visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,

- a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;

- a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámot;

- esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások, stb.);

- a pályázati dokumentáció szükség esetén tartalmazza a pályázónak a szerződés teljesítését biztosító (esetleges) mellék-kötelezettsége megjelölését.

5. A pályázaton történő részvétel feltételei

A pályázati versenyeztetési eljárás résztvevője lehet, aki

- természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma.

Külföldi pályázónak nem hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázónak belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat kell megneveznie.

Amennyiben az Európai Unió más tagállamában letelepedett pályázó letelepedési helye szerinti országban az e rendelet által megkövetelt igazolás nem létezik, a Kiíró köteles elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

Ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázónak a beadáshoz képest 30 napnál nem régebbi hiteles cégmásolatát, vagy ha azzal még nem rendelkezhet cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, a cégbírósági lajstromszámmal, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot, továbbá aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát. A konzorciumban pályázóknak pályázatukhoz csatolni kell továbbá a közöttük létrejött megállapodást, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges valamint meg kell jelölniük meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát.

Természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait (név, anyja neve, születési hely, idő, adóazonosító, személyi igazolvány szám).

- a pályázati felhívásban szereplő önkormányzati vagyon megvételére, hasznosítására (a továbbiakban: megvételére) a megjelölt határidőn belül pályázatot nyújtott be

- a pályázati határidő lejártáig a dokumentációban meghatározott pályázati feltételeket teljesítette (ajánlati biztosítékot befizette)

- írásban nyilatkozott arról, hogy nincs köztartozása

6. A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték

6. 1. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát az alábbiakra vonatkozóan:

- a pályázó neve, székhelye (lakóhelye), telefonszáma, faxszáma

- a kiírásban foglalt, a pályázati ajánlatra vonatkozó tartalmi követelményeket

- a pályázó rövid bemutatása,

- a megajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás összege,

- a pályázati ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése

- a befizetett biztosítékról szóló igazolást

- pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot

- a vállalt kötelezettséget

6. 2. Az ajánlati kötöttség

- A pályázat ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

- A pályázó, pályázati ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 45 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 20 napig - kötve van, kivéve, ha a Kiíró ezen határidőn belül a pályázaton nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.

- Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt pályázati ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.

6. 3. Az ajánlati biztosíték

A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét a Kiíró határozza meg, de az nem lehet több a forgalmi érték vagy a minimum ár 20% - ánál.

A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.

A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – a pályázatok elbírálását követően- a nem nyertes pályázók részére köteles 8 munkanapon belül visszafizetni. A nyertes pályázó esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.

7. A pályázatok, ajánlatok beérkeztetése, felbontása, elbírálása

7. 1. A pályázatok beérkeztetése

A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen, az ott megjelölt határideig kerül sor. A pályázatok beérkezése során a Kiíró képviselője az átvétel időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

7. 2. A pályázatok felbontása

- A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál a Kiíró, illetve az őt képviselő személyeken kívül jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.

- A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázati ajánlat fontosabb jellemzőit (felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját, hasznosítás módját). A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.

- A Kiíró a pályázatok felbontásakor megállapítja, hogy mely pályázatok feleltek meg a kiírásban és jelen Szabályzatban foglaltaknak és érvényesek és mely pályázatok érvénytelenek, a kiírásban vagy a Szabályzatban foglalt mely feltétel(ek)nek való meg nem felelés miatt.

- A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről a Kiíró jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 7.2 pont második francia bekezdésében meghatározott valamennyi adatot. A jegyzőkönyvet a jelenlévők közül a bontás megkezdésekor kijelölt két személy aláírásával hitelesíti.

7.3 A pályázatok elbírálása

- A pályázatokat a vagyonrendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló Képviselő-testület (a Kiíró) bírálja el.

- A pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a pályázati ajánlattétel benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül el kell bírálni. A Kiíró az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának esetleges meghosszabbításáról a Kiíró köteles tértivevényes levélben tájékoztatni az összes pályázót. Ez utóbbi esetben a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 15. munkanapig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követően a pályázó a meghosszabbított határidő lejártáig ettől eltérően nyilatkozik.

- A Kiíró jogosult megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.

- A pályázatok elbírálása során a Kiíró írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól a pályázatban foglaltak pontosítása érdekében.

- A Kiíró kizárólag a kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.

- A pályázatok elbírálásakor az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is. Meg kell jelölni azt a második helyezettet akivel a Kiíró szerződést kötne abban az esetben, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna vagy attól a szerződéskötés után a nyertes részéről történő nem teljesítés végett a Kiíró elállna.

- A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.

8. Értékelési jegyzőkönyv

8.1. A pályázat(ok) értékeléséről, elbírálásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

- a bírálat helyét, idejét,

- a jelenlevőket (jelenléti ív)

- a pályázó nevét, adatait

- a pályázat rövid értékelését, az értékelési szempontok szerint

- a pályázó kötelezettségvállalásait

- a pályázat megfelel-e a kiírásban szereplő feltételeknek

- érvénytelen pályázat esetén az érvénytelenség indokát

- eredménytelen pályázati eljárás esetén ennek indokát

- a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló mellék - kötelezettségvállalásokat),

- a kikötött biztosítékok megfelelőségét,

- a legelőnyösebb pályázatra vonatkozó javaslat, döntés indokát,

- a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyezett pályázó megjelölését (ha erre mód van),

- egyéb, a bírálók által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

8.2. A 8. 1. pont szerint elkészített értékelési jegyzőkönyvet a Kiíró, annak megbízottja és a bírálatban résztvevők aláírásukkal hitelesítik.

8.3. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv egy példányát és a benyújtott pályázatok egy-egy eredeti példányát.

9. Érvénytelenség, eredménytelenség

9.1. A pályázati eljárás érvénytelensége

Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a 13. pontban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

9.2. A pályázat érvénytelensége

- a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

- biztosítékadási kötelezettség esetén az ajánlati biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a Kiíró rendelkezésére;

- a megvásárolni kívánt vagyon /vagyonrész/ mértékét és az ajánlati árat nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár a Kiíró által elvárt minimum árat nem éri el;

- a pályázó nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot a pályázatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;

- a pályázat az előző négy francia bekezdésben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak.

9.3. A pályázati eljárás eredménytelensége

Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

- a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,

- a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

- a Kiíró eredménytelennek nyilvánítja

9.4. Az eredménytelen nyilvános pályáztatást követően a Kiíró dönt a további versenyeztetési eljárást illetően.

10. A pályázat eredményének közlése

A Kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval.

11. A szerződés megkötése

11.1. A Kiíró vagy annak megbízottja a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati kiírásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak pályázata érvényes és erről a Kiíró az elbíráláskor határozott.

11.2. A nyertes pályázóval a szerződést a Kiíró vagy annak megbízottja a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a pályázó a befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. A befizetett ajánlati biztosíték utóbbi esetben a Kiírót illeti meg.

12. A pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok és a pályázati ajánlatok kezelése

12.1. A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott ideig, de legalább 15 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.

12.2. A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani pályázati ajánlata tartalmát, és a Kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. Ha a pályázó vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a Kiíró a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja.

12.3. A Kiíró a pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

13. Értelmező rendelkezések

E szabályzat alkalmazásában

- pályázat: a Kiíró által nyilvános pályázati értékesítés vagy meghívásos értékesítés útján értékesíteni kívánt vagyontárgy megvételére tett kötelező erejű írásbeli ajánlat ;

- nyilvános pályázati értékesítés: ha a pályázati kiírás közzététele a 3. pontban foglaltak szerint történik

- meghívásos pályázati értékesítés: ha a Kiíró, az ingatlannak az Önkormányzat szempontjából legkedvezőbb értékesítését szem előtt tartva, az általa kijelölt személyeket közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására;

- kiírás: a pályázati felhívásnak és a pályázati eljárás dokumentációjának összefoglaló elnevezése;

- Kiíró: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója;

- összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában, lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak

a) közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont),

b) munkavégzésre irányuló jogviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja,

c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,

d) ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

5. melléklet

Árveréses (Licitálásos) Versenytárgyalási Szabályzat

1. A Szabályzat célja

Az Árveréses Versenytárgyalási Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati ingatlanvagyon árverésen történő értékesítésének módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára az árverési versenytárgyalás során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

2. Az Árveréses Versenytárgyalási Eljárás

2.1. Az árveréses versenytárgyalás célja

a) értékesítés

b) egyéb hasznosítás (továbbiakban együtt: értékesítés)

2.2. Az árveréses versenytárgyalás jellege

- Az árverés nyilvános. Nyilvános árverésen kerülnek értékesítésre az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában levő forgalomképes ingatlanok.

3. Az árverési felhívás meghirdetése és tartalma

3.1. Az árverési felhívást közzé kell tenni

- a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatal Konyári Kirendeltségének hirdetőtábláján

- az árverési felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az előző francia bekezdésben foglaltakon felül a Kiíró döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.³

3.2. A felhívás kifüggesztésének és a médiában való megjelentetésének az időpontjától az árverés napjáig legalább 20 napnak kell eltelnie.

3.3. Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell:

- a Kiíró megnevezését, székhelyét,

- lebonyolítást végző szervezet megnevezését, székhelyét, telefonszámát, faxszámát,

- az értékesítendő önkormányzati vagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését, és a kikiáltási árat;

- az árverés időpontját, helyét;

- az árverésen történő részvétel részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének helyét és határidejét amennyiben nem ingyenes, az összegét,

- az ajánlati biztosíték összegét, befizetésének helyét, határidejét.

4. Az árverési eljárás dokumentációjának tartalma

Az árverési eljárás dokumentációjának tartalmaznia kell:

- az értékesítendő önkormányzati vagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, területe, közmű-ellátottsága és / vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota, az ingatlan beépíthetőségének mértéke) meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását;

- az értékesítés formáját;

- a kikiáltási árat;

- az ajánlati biztosíték mértékét, befizetésének helyét és határidejét valamint a 6.2 pontban foglaltakra való figyelmeztetést;

- az ingatlan megtekinthetőségének módját;

- az ajánlati kötöttség idejét;

- az árverés helyét és idejét;

- a vételár kifizetésének módját és ütemezését;

a szerződéskötésre vonatkozó feltételeket;

- a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy

a) az árverést eredménytelennek nyilvánítsa

b) a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult az árverés soron következő helyezettjével szerződést kötni

- az árveréssel kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát;

- esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások, stb.).

5. Az árverésen történő részvétel feltételei

Az árverési eljárás résztvevője lehet, aki

- természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó

Ha az ajánlattevő jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság be kell mutatnia a beadáshoz képest 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, vagy ha azzal még nem rendelkezhet cégbejegyzés iránti kérelmének másolatát, a cégbírósági lajstromszámmal, illetve a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okiratot, továbbá aláírásra jogosult képviselőjének aláírási címpéldányát.

Egyéni vállalkozónak a vállalkozói engedély hiteles másolatát kell átadnia.

Természetes személy személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolja.

Külföldi ajánlattevőnek nem hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi ajánlattevőnek belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat kell megneveznie.

- személyesen vagy képviselője útján az árverés időpontja előtt jelentkezik az árverésen történő részvételre és az ajánlati biztosítékot befizette;

- a dokumentációban ismertetett árverési és szerződéskötési feltételeket írásban tett nyilatkozat formájában tudomásul vette;

- írásban vételi szándéknyilatkozat formájában megjelölte, hogy mely ingatlan / ingatlanok (cím, hrsz) árverésén kíván részt venni, és hány darab ingatlant szándékozik vásárolni;

- az árverésen a felhívásban megjelölt helyen és időpontban megjelent;

- írásban nyilatkozott arról, hogy nincs köztartozása

6. Ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték

6. 1. Az ajánlati kötöttség

- A nyertes és a második helyezett ajánlattevő az eredményesnek nyilvánított árverés napjától számított tizenöt munkanapig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapig - kötve van ajánlatához, kivéve ha ezen határidőn belül a Kiíró az árverésen nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az árverésen résztvevőkkel közli, hogy azt eredménytelennek nyilvánította.

- Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.

6. 2. Az ajánlati biztosíték

- A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét a Kiíró határozza meg, de az nem lehet több a bruttó forgalmi érték vagy a kikiáltási ár 20%-ánál.

- A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.

- A nem nyertes ajánlattevők az árverés megtartása illetve az árverés eredménytelennek nyilvánítása után azonnal felvehetik a befizetett ajánlati biztosítékot. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.

7. Az árverés lebonyolítása

- Licitálni kizárólag a kikiáltási ártól felfelé lehet.

- A licitet levezető az árat előre meghatározott licit-lépcsőknek megfelelően emeli.

- Az árverés nyertese, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi.

- A licitet addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő marad.

- Az árverésen ügyvéd jelenléte kötelező.

8. Az árverés érvényessége

Az árverés érvényes, amennyiben legalább egy résztvevő az árverésen megjelenik és az ajánlati biztosítékot az előzetesen kiadott dokumentációban meghatározott határidőig befizette és a kikiáltási árat megajánlotta.

9. Az árverés eredménytelensége

- Az árverés eredménytelen amennyiben az árverés időpontjában nem jelent meg senki.

- Az árverés eredménytelen, ha ketten vagy többen egyszerre szállnak ki a licitből és nem vállalják tovább a licitet, ezáltal nincs nyertes.

- Ha a résztvevők árverés lebonyolítását súlyosan megzavaró viselkedése miatt az árverést nem lehetett tovább folytatni.

- Ha az árverés eredménytelen akkor az első árverés időpontjától számított 60 napon belülre további időpontot kell kitűzni annak megtartására.

10. Az árverési jegyzőkönyv

- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

- az árverés időpontját, helyét

- az árverés tárgyát

- az árverést vezető személy nevét

- a jegyzőkönyvvezető nevét

- a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek nevét

- a helyszínen elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat

- a bruttó kikiáltási árat

- a licit-lépcsőket

- azt hogy a résztvevők közül ki meddig tartotta az árat, mikor szállt ki a licitből

- az árverés nyertesének nevét, az általa megajánlott bruttó árat

- az árverés második helyezettjének nevét, az általa megajánlott bruttó árat

- a második helyezettet nyilatkoztatni kell arról a jegyzőkönyvbe, hogy amennyiben az első helyezettel bármely okból nem jön létre az adásvételi szerződés, úgy ajánlatát fenntartja-e az általa megajánlott áron

- a jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és a 4. pontban meghatározott dokumentációt

11. A szerződés megkötése

11. 1. A Kiíró vagy annak megbízottja a szerződést az árverési ajánlat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel az árverési kiírásban szerepel - az árverés soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata érvényes, a második helyezett ajánlattevő erről nyilatkozott és a Kiíró az árverésen erről határozott.

11.2. Az árverés nyertese az árverést követő 3 munkanapon belül köteles a szerződés megkötéséhez a szükséges adatait a Kiírónak, illetve a szerződéskötéssel megbízottnak átadni.

11. 3. A Kiíró vagy megbízottja az árverés napjától számított 8 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződés-tervezetet az árverésen nyertes ajánlattevőnek átadni. A Kiíró vagy megbízottja és az árverés nyertese köteles az adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül megkötni.

12. Az árverés során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok kezelése

A Kiíró az árverési versenytárgyalási eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott ideig, de legalább 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek részére átadni.

13. Értelmező rendelkezések

E Szabályzat alkalmazásában

-ajánlat: a résztvevőnek az árverésen tett szóbeli kötelezettségvállalása.

-kiíró: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója.

A(z) 25/2012, (XII. 21.) önkormányzati rendelet helyesbítésnek megfelelő szöveg.

Módosította: 6/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépett: 2013. március 1.