KONYÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2018. (III. 29.), 31/2017. (XI. 30.), 5/2017. (II.23.), 26/2015. (XII.03.)  számú önkormányzati rendelettel módosított

14/2015. (VI. 16.) önkormányzati rendelete

Konyár Község Helyi Építési Szabályzatáról

(Egységes szerkezetben)

Konyár Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 1.pontjában rögzített feladatkörében,  valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bek. a.) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. §

(1)                   A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2)    E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.

(3)                   A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet,  valamint a település  helyi építési szabályzata  alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok-

- Sz-1/m    Külterületi szabályozási terv                                       M=1:10 000

- Sz-1/1      Külterület 1. sz. területegység szabályozási terve      M=1:10 000        

- Sz-1/2     Külterület 2.sz területegység szabályozási terve         M=1: 4 000

- Sz-2/m    Belterület szabályozási terv                                         M=1: 4 000

(5)A szabályozási tervlapokon a kötelező elemeken kívül alaptérképi vonalak találhatók.

2. §

(1)A község igazgatási területe a településszerkezeti terv besorolásainak megfelelően, a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek:                               

         L          lakóterületek                                             

V         vegyes területek                                        

G         gazdasági területek                                       

K         különleges területek                                

Beépítésre nem szánt területek:

KÖ      közlekedési területek

Z          zöldterületek

E          erdő területek

M         mezőgazdasági területek

V         vízgazdálkodási területek

(2)Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3)A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

A telekkiosztás, telekrendezés általános helyi előírásai

3. §

(1)Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2)A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.

Az előírt telekterület betartása mellett az előírt legkisebb telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, vagy mélysége 5 %-al csökkenthető.

(3)Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

(a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása    érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt legkisebb mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni. 

(b) A telek övezetben előírt legnagyobb beépítési százalékát, az övezetben előírt számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.

(4)Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:

A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkisebb telekmélységet, kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkisebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

(5)Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt legkisebb, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

lehet helyt adni.

Építési telkek beépítésének általános előírásai

4. §

(1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.^[1]

(2)A lakótelken az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a)a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b)a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c)Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen.

(3)Előkert szabályozása:

a)A településszerkezeti védelem alatt álló (szabályozási tervlapon lehatárolt) történeti településrészen előkert nélküli beépítés szabályozott. A kötelező utca felőli építési vonal az itt lévő ingatlanokon  0,0 vagy 3,0 m.

b)A település egyéb (településszerkezeti védelem alatt nem álló) területein előkertes beépítés szabályozott, ahol az utca felőli kötelező építési vonal az előkert szabályozott méretével esik egybe, mely 3,0 m.

(4)A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(5)Az épület-elhelyezés egyéb szabályai:

a)Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 0-1m belül „csúrgótávolságra” kell elhelyezni.

b)Az Lf és Lke, lakóövezetekben, valamint a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

c)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

d)Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.

Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai

5. §

2. Lakóházakra telekvéggel forduló telkek beépítése:

1. A Lakóövezetbe (Lf, Lke) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.

            aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).

       ab) A tároló, és egyéb gazdasági építmény, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők

       ac) hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.

            ad)  Állattartó épületek az utcavonaltól számított 20 méteren belül nem helyezhetők el.

Az övezetekre vonatkozó általános előírások

6. §

(1)A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2)Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület méret a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén az alakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.

(3)^{[2] [3]}

AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE

VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

I.  L A K Ó T E R Ü L E T E K R E VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A lakóterületek tagozódása

7. §

(1)A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

Lf-1        Falusias lakóterület

Lke-1      Kertvárosias lakóterület 

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

8. §

(1)A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2)Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület méret a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén az alakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.

(3)^[4]

(4)Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 40 méter mélységű részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el. A mező és erdőgazdasági építmények építménymagassága, az övezetben elhelyezhető más építményekre előírtaktól eltérően azoknál magasabb, maximum 7,5 m is lehet.

(5)Az utcavonaltól mért 20 m mélységű telekrész lakózónának minősül, ahol állattartó- és a lakózónára zavaró hatást kifejtő gazdasági épület nem helyezhető el. Az építési telek lakózóna mögötti, legfeljebb 50 m mélységű telekrész minősül gazdasági zónának, ahol csak gazdasági, állattartó, valamint tároló épületek helyezhetők el. A telek gazdasági zóna mögötti része nem építhető be. A telek beépítettségének számításakor legfeljebb a lakó- és legnagyobb mélységű gazdasági zóna, azaz 70 m mélységű telekrész vehető figyelembe.

Azon telkek esetében, melyeknek hátsó határa utcára nyúlik és a telek (vagy szomszédos telkek) mélysége a telek végén lévő utca felőli önálló telek kialakítását teszi lehetővé, a telek mindkét végén lakó és mögötte gazdasági zónát kell biztosítani.

Lf-1 építési övezet

Falusias  lakóterület

9. §

1. Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1 -el jelölt általános falusias, többségében családiházas lakóterületek tartoznak.

2. Az övezet maximum 4,5 m-es építménymagasságú épületek, és  maximum 7,5 m-es építménymagasságú mezőgazdasági építmények, elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

3. a)  A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• Lakóépület
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• Szálláshely szolgáltató épület

-A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

2. Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-kézműipari építmény: önálló rendeltetési egységként is, ha területigénye nem haladja meg a normatív telekméret 2-szeresét, tehergépjármű forgalma a napi két fordulót,

-helyi igazgatási, egyházi, egészségügyi, szociális épület az alapfokú ellátás céljára, illetve oktatási épület ágazati előírás szerint,

-sportépítmény: nézőközönséget nem vonzó, szabadtéri sportolási lehetőséget korlátozottan biztosító (max. röplabdapálya mérettel),

4. Az előkertek szabályozását a 4. §. (3) előírásai szabályozzák, megkülönböztetve a településszerkezeti védelem alatt álló területen belüli és azon kívüli ingatlanokat.

(5)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

** A 4,5 m legkisebb építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.

6. A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

7. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Lke-1 építési övezet

Kertvárosias lakóterület

10. §

1. A övezetbe a településközpont vegyes területet körülvevő lakóterületek többsége tartozik.

(2)Az egy telken megvalósuló, elhelyezhető rendeltetési egységek száma max. 4.

(3) 

a) Az övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- legfeljebb négylakásos lakóépület,

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

- sportépítmény

- üzemanyagtöltő

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

 c) Az övezetben nem helyezhető el:

- szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

 - önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket   szállító járművek számára.

(4)a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel.

b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül  szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.

(5)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(6)A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

7. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

8. Az előkertek szabályozását a 4. §. (3) előírásai szabályozzák, megkülönböztetve a településszerkezeti védelem alatt álló területen belüli és azon kívüli ingatlanokat.

II.          V E G Y E S   T E R Ü L E T E K

Általános előírások

11. §

(1)Konyár területén az OTÉK 6.§. (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

Vt :  településközpont vegyes terület

           került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

        Vt-1        Településközpont vegyes terület, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítéssel.

(2)A telek beépítésének általános szabályai:

a)A telken belül, az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.

b)Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

c)A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.

d)A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. 

„Vt-1” építési övezetek

Településközpont vegyes terület oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítéssel

12. §

(1)Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)a)  Az övezetben elhelyezhető:

-Lakóépület

-Igazgatási épület

-Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-Sportépítmény

-A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b)Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3)Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.    

(4)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

*   Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

** A 7,5 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az  utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.

5.  A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

6. Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

III.        G A Z D A S ÁG I    T E R Ü L E T E K

Általános előírások

13. §

(1)A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

Gksz-1            Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Gip-1              Ipari gazdasági terület

Gmg                Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület

                                              került kijelölésre.

(2)A telkek beépítésének általános szabályai:

a)A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5.§. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b)A beépítési mód  szabadonálló.

c)A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d)A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

Gksz-1 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14. §

(1)Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (raktáráruházak, benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep stb.) elhelyezésére szolgál.

(2)a)  Az övezetben elhelyezhető :

-Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

-A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

-Igazgatási és iroda épület

-Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz

-Tároló és raktárépület

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

-Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(4)A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

(5)Az épületek előtt 10 méteres előkertet kell biztosítani, mely területen fásított parkolóhelyek kialakíthatók.

(6) Az ingatlanokat 1,4 m magasságú legalább 70 %-ban átlátható kerítéssel kell körülkeríteni. 

Gip-1   építési övezet

Ipari gazdasági terület

15. §

(1)Az övezet az ipari  gazdasági  célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)a)  Az övezetben csak a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát nem zavaró,    („Nem jelentős mértékű zavaró hatású”) tevékenység számára helyezhető el épület. A szomszédos lakóterületektől mért 50 m távolságon belül, ipari övezeten belüli védőzónát kell biztosítani. Ezen belül termelő tevékenységet folytatni nem lehet. Tároló, szociális, és iroda épület a területrész legfeljebb 20 %-os beépítettségével elhelyezhető. Legalább 50 %-os zöldterületi fedettséget kell biztosítani.

          b) Az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

I.A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

II.Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3)Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a)Levegőtisztasági követelmény a VÉDETT-I kategóriába tartozó határértékek betartása.

b)Zajvédelmi követelményként a hatályos rendelet szerinti területi funkcióhoz tartozó határétkek biztosítása.

c)A közcsatornába elhelyezett szennyvizek minőségi követelményeit a hatályos rendelkezés határértékei alapján kell biztosítani.

d)A területről elhelyezett csapadékvizek vízminőségi követelményeit a hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani.

e)A veszélyes hulladékok kezelése vonatkozásában, az érvényben lévő hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni.

f)Az övezetben kötelező a teljes közművesztettség.

(4)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(5)A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.

(6)Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.

„Gmg” építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

16. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(3)A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4)A technológiából adódó (pl.: terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladhatja az előírtakat, de maximum 25m magasságig. 

(5)Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.

IV .      K Ü L Ö N L E G E S    T E R Ü L E T E K

Általános előírások

17. §

(1)A község területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.§. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

Ksp        Sportolási célú terület

Ktem     Temető terület

Kkegy    Kegyeleti parkok területe

          Ksz        Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület

K-ker.    Kereskedelmi célú különleges terület

„Ksp” építési övezet

   Sportolási célú terület

18. §

(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.

(2)   Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.

(3)     A beépítés módja szabadonálló.

b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

b)A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.

c)A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(4)A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(5)Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Ktem - Kegy” –  övezetek

Temető- és kegyeleti parkok területe

19. §

(1)„Ktem” övezetbe a települési temető, „Kkegy” övezetbe, a felhagyott temetők- kegyeleti parkok területe tartozik.

(2)A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. A kegyeleti parkok területén kegyeleti célú építmények helyezhetők el.^[5]

(3)a)  A beépítés módja szabadonálló.

b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

b)A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.

c)A létesíthető maximális építménymagasság 5,0 méter.

(4) ^{[6] [7]}

^[8]

„Ksz”  jelű  övezet

Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére

szolgáló terület

20/A. §

(1)A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek.

(2)A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

(3)^[9]     

(4)      A beépítési mód szabadon álló.

(5)      A legnagyobb beépíthetőség mértéke 40 %.

(6)     A legkisebb alakítható telekterület 2000 m2.

(7)    A létesíthető maximális építménymagasság 12,5 méter, de a technológiai építmények                 magassága – ha más jogszabályi előírások erről másként nem rendelkeznek – nem esik korlátozás alá.

(8)   Az övezet kijelölésével kapcsolatos biológiai aktivitásérték szinten tartás biztosítása érdekében az ingatlan kerítése mentén 6 m szélességben védő zöldterületet kell kialakítani.

K-ker” építési övezet

Kereskedelmi célú különleges terület

20/B. §

(1)       Az övezetbe a vasútállomás előtt kijelölt azon ingatlanok tartoznak, ahol a környezethez megfelelő módon igazodó, településképileg igényesen kialakított, döntően lakossági ellátást szolgáló építmények helyezhetők el.

(2)       Az övezetben elhelyezhető:

- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- a környezetet nem zavaró hatású, gazdasági tevékenység céljára létesülő épület

- A tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakóépület, vagy lakás.

a) A beépítés módja oldalhatáron álló, előkert nélküli. (oldalkertet a vasúti terület felöl kell biztosítani.) A telkek délkeleti oldalán kötelező utcafronti építési vonal van meghatározva, míg a telkek rövid oldalán az épületet utcavonalon, vagy választható módon a telekhatártól 5,0 m távolságra kell elhelyezni. A saroktelken elhelyezett épületet átforduló tetőzettel, sarokházként kell megépíteni.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a.

c) Az övezetben a telekosztás kialakultnak tekintendő, ahol a meglévő telkek tovább osztása nem megengedett, telekösszevonás azonban engedélyezhető.

d) A létesíthető maximális építménymagasság 4,5 méter.

(3)       A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4)       Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig közműpótló létesítése megengedett, a szennyvízhálózatra való rákötési kötelezettséggel, annak elkészültét követő egy éven belül.

(5)       ^[10]

(6)       ^[11]

(7)       Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület, a telek 40 %-a.

VI .   K Ö Z L E K E D É S I  T E R Ü L E T E K

A közlekedési területek általános előírásai.

21. §

(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

                        KÖu    Közúti közlekedési terület

                        KÖk    Vasúti terület

                        KÖu*   Közúti közlekedési terület – fásítási kötelezettséggel

(2)A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

                                Országos mellékút                            

                                       - 4811. Sz. út külterületi és belterületi szakasza meglévő és megmaradó nyomvonallal 

                                     ORSZÁGOS MELLÉKÚT                                     30 M

-A Hajdúbagos felé vezető út külterületi szakaszát

-A Hencida felé vezető út külterületi szakasza

                                      Országos mellékút                    

                                             - Debreceni út, Sorompó utca, Rákóczi utca, meglévő- megmaradó szélességgel                                               

                                     HELYI GYŰJTŐÚT

- Gáborjáni utca utca belterületi szakaszát meglévő- megmaradó szélességgel

- Csillagváros utca  meglévő- megmaradó szélességgel

Kerékpárút esetén                           min.                3   m

                                               Külterületi fő dűlőutak esetén                                12  m

                                               Kiszolgáló utak esetén                                             12   m

(3)   A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

-közlekedési létesítmények

-közművek és hírközlési létesítmények

(4)   A „KÖk” jelű övezet a vasúti pályatest, és a vasúti létesítmények elhelyezésére szolgál. (Használata, építmények elhelyezése külön jogszabály.)

(5) A KÖu* -jelű alövezetben a burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávot kell kialakítani, és az útszakaszon kétoldali nagy lombkoronájú fasort kell legkésőbb az út kiépítésével egyidőben ültetni.

VI I.   Z Ö L D T E R Ü L E T E K

Általános előírások

22. §

(1)A község területén az OTÉK 6.§. (3) és 27.§. alapján, a belterületen:

            Z         Közparkok területe

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

„Z-1”  övezetek

Közparkok területe

23. §

(1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)Az övezetben elhelyezhető:

-a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.

-vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

              -    a terület fenntartásához szükséges épület

(4)Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhető el, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.

(5)Díszparkokban csak köztárgyak helyezhetők el.

V III.   E R D Ő  T E R Ü L E T E K

Általános előírások

24. §

(1)A község igazgatási területén az OTÉK 6.§. (3) és 28.§. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:  

Ee        egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdő

Eg       gazdasági célú erdő

övezet került megkülönböztetésre.

Ee”  övezet

egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők

25. §

(1)     Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.

(1)A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

 „Eg” övezet

Gazdasági erdők

26. §

(1)a) Az „Eg” övezetbe tartozó erdők területén a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os  beépítettséggel.

a)A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

b)A megengedett maximális építménymagasság 7,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. 

IX.   M E Z Ő G A Z D A S Á G I  T E R Ü L E T E K

Általános előírások

27. §

(1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.§.(3) alapján és a 29.§. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Mk         Kertgazdálkodásra szolgáló terület

Msz-1    Többségében szántó művelésű terület          

Mgy-1   Többségében gyep, legelő művelésű terület

(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

„Mk”  övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület

28. §

(1)    Az „Mk” –jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2)   Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m,  a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3)  Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.  5,0-es előkertet kell biztosítani. A megközelítésre szolgáló út felőli telekhatártól (az utca tervezett szabályozási szélességétől) az épületet 5,0 m távolságra lévő kötelező építési vonalon kell elhelyezni, mely egyben az építési hely utca felőli határvonalával is egybe esik.

(4)   ^[12]

(5)   Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

„Msz-1”   övezet

Többségében szántó művelésű terület

29. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak,

Ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.                                                                                               

(2)Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3)Épületeket jelen előírás a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4)Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(5)Épületeket jelen előírás 24.§. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 50000 m2 (5,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.

(6)Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

a) A szükséges közműellátás biztosítása:

-Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

-Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

-A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

b)  A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

a)A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

b)Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.

(7)^[13]

Mgy-1   övezet

Gyep,- legelő mezőgazdasági terület

30. §

(1)Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, amely területek egy része a Hajdúsági Tájvédelmi körzet részét is képezik. Főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2)Az övezetben lévő földterületek megosztása- alakítása során a legkisebb újonnan alakítható földterület nagyságaként 10 ha területet kell alapul venni.

(3)Épületeket jelen előírás a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

(4)^[14]

(5) ^[15]

X.   VÍZGAZDÁLKODÁSI   TERÜLETEK

V-1, V-2 övezetek

Vízgazdálkodási területek

31. §

1)V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízkár-elhárítási célját szolgáló építmények helyezhetők el.

2)  A V-2 -jelű övezetbe település állóvizei tartoznak.

XI. AZ  ÉPÍTÉSZETI  ÉS  TERMÉSZETI  ÉRTÉKEK VÉDELME   

Az épített környezet védelme

32. §

(1)Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

A település műemléki védelem alatt álló épülete:

Református templom (védettséget kimondó határozat száma: 50041/1958)

(2)^[16]

XII .  ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK, TILALMAK,

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

33. §

(1)A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23. §. előírásait kell alapul venni.

(2)A Szabályozási terven helyi történelmi jelentősége miatt védelemre jelölt területek részletesebb építési feltételeit korlátait, támogatási -és megvalósítási formáit a Helyi Értékvédelmi Rendelet szabályozza.

(3)Útszélesítés miatt lejegyzéssel érintettek telkek:

0101

91

316

317

319

704

537/2

535

536

1077

1090

1091

1092

1093

1094

1095

1096

XIII .   Z Á R Ó   R E N D E L K E Z É S E K

34. §

Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) kihirdetését követő napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 10/2006. (VIII. 01.) önkormányzati rendelete ,  és az ezt módosító 6/2015. (IV.24.), 4/2015 (IV.04.), 16/2014. (VI. 20.), 1/2014. (I. 29.), 4/2010. (III. 19.), 21/2009. (X. 01.) önkormányzati rendeletek.

Előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

35. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

36. §

Az egyeztetési tervdokumentáció Sz-2/1 jelű – a tervmódosítás területének fedvényterve - a belterület  Sz-2/m egybeszerkesztett tervébe történő felvezetéséig marad hatályban.

Konyár, 2015. június 15.

                           Vig Szilárd                                                             Dr. Szabolcsi László

                          polgármester                                                               jegyző

Záradék:

A kihirdetés időpontja: 2015. június 16.

Dr. Szabolcsi László

         jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

2015. december 3.

Dr. Szabolcsi László

            jegyző