Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (VI.16.) önkormányzati rendelete
Konyár Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 07. 14- 2021. 07. 29
Konyár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (VI.16.) önkormányzati rendelete
Konyár Község Helyi Építési Szabályzatáról
2021.07.14.
KONYÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2020. (VIII. 18.), 9/2018. (VIII. 02.), 4/2018. (III. 29.), 31/2017. (XI. 30.), 5/2017. (II.23.), 26/2015. (XII.03.) számú önkormányzati rendelettel módosított
Konyár Község Helyi Építési Szabályzatáról
Konyár Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1.pontjában rögzített feladatkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. a.) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja.
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.
(3) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad.
(4) A szabályozat mellékleteit képező tervlapok közül a 2018. évi módosítással érintett Külterület 2. sz. területegység szabályozási terv jelölése „SZ-1/18.1”-re változik, miután átnevezésre kerül a szennyvíztelep különleges övezetének kijelölésével érintett területegységre vonatkozó módosítás.
Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok:
Sz-1m Külterület szabályzási terv M=1:10 000
Sz-2/1 Béke- Temető utca- belterületi határ közötti terület szabályozása M=1:10 000
Sz-1/1 külterület 1. jelű területegység szabályozása M=1:10 000
Sz-1/2 külterület 2. sz. területegység szabályozása M=1: 4 000
Sz-2m Belterület szabályozási terv. M=1: 4 000[1]
Sz-1/2 Külterület keleti területegység szabályozási terve M=1: 7 000[2]
(5)A szabályozási tervlapokon a kötelező elemeken kívül alaptérképi vonalak találhatók.
ATERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
2. § (1) A község igazgatási területe a településszerkezeti terv besorolásainak megfelelően, a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:
Beépítésre szánt területek:
L lakóterületek
V vegyes területek
G gazdasági területek
K különleges területek
Beépítésre nem szánt területek:
KÖ közlekedési területek
Z zöldterületek
E erdő területek
M mezőgazdasági területek
V vízgazdálkodási területek
(2) Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
A telekkiosztás, telekrendezés általános helyi előírásai
3. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.
(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet.
Az előírt telekterület betartása mellett az előírt legkisebb telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, vagy mélysége 5 %-al csökkenthető.
(3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:
(a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt legkisebb mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.
(b) A telek övezetben előírt legnagyobb beépítési százalékát, az övezetben előírt számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.
(4) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:
A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkisebb telekmélységet, kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkisebb telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.
(5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt legkisebb, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
lehet helyt adni.
Építési telkek beépítésének általános előírásai
4. § (1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.[3]
(2) A lakótelken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:
a)a fő funkciót jelentő épület szerves részeként
b)a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
c)Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen.
(3) Előkert szabályozása:
a)A településszerkezeti védelem alatt álló (szabályozási tervlapon lehatárolt) történeti településrészen előkert nélküli beépítés szabályozott. A kötelező utca felőli építési vonal az itt lévő ingatlanokon 0,0 vagy 3,0 m.
b)A település egyéb (településszerkezeti védelem alatt nem álló) területein előkertes beépítés szabályozott, ahol az utca felőli kötelező építési vonal az előkert szabályozott méretével esik egybe, mely 3,0 m.
(4) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:
Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.
(5) Az épület-elhelyezés egyéb szabályai:
a)Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 0-1m belül „csúrgótávolságra” kell elhelyezni.
b)Az Lf és Lke, lakóövezetekben, valamint a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.
c)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
d)Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségéhez az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.
Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai
2. Lakóházakra telekvéggel forduló telkek beépítése:
a. A Lakóövezetbe (Lf, Lke) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.
aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).
ab) A tároló, és egyéb gazdasági építmény, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők
ac) hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.
ad) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 20 méteren belül nem helyezhetők el.
Az övezetekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.
(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület méret a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén az alakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.
AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE
I. L A K Ó T E R Ü L E T E K R E VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A lakóterületek tagozódása
7. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
Lf-1 Falusias lakóterület
Lke-1 Kertvárosias lakóterület
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.
(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület méret a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén az alakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.
(4)1 Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el. A mező és erdőgazdasági építmények építménymagassága, az övezetben elhelyezhető más építményekre előírtaktól eltérően azoknál magasabb, maximum 7,5 m is lehet.
(5)2 Az utcavonalától mért 20 m mélységű telekrész lakózónának minősül, ahol állattartó- és a lakózónára zavaró hatást kifejtő gazdasági épület nem helyezhető el. Azon telkek esetében, melyeknek hátsó határa utcára nyúlik és a telek (vagy szomszédos telek) mélysége a telek végén lévő utca felőli önálló telek kialakítását teszi lehetővé, a telek mindkét végén lakó és mögötte gazdasági zónát kell biztosítani.
(6)3 A gazdasági zónára vonatkozó kiegészítő előírás:A kertvárosias lakóövezetben az építési telek lakózóna mögötti, legfeljebb 50 m mélységű telekrész minősül gazdasági zónának, ahol csak gazdasági, állattartó, valamint tároló épületek helyezhetők el. A telek gazdasági zóna mögötti része nem építhető be. A telek beépítettségének számításakor legfeljebb a lakó- és legnagyobb mélységű gazdasági zóna, azaz 70 m mélységű telekrész vehető figyelembe.
1. Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1 -el jelölt általános falusias, többségében családiházas lakóterületek tartoznak.
2. Az övezet maximum 4,5 m-es építménymagasságú épületek, és maximum 7,5 m-es építménymagasságú mezőgazdasági építmények, elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.
3. a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- Lakóépület
- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- Szálláshely szolgáltató épület
-A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b. Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK
31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
-kézműipari építmény: önálló rendeltetési egységként is, ha területigénye nem haladja meg a normatív telekméret 2-szeresét, tehergépjármű forgalma a napi két fordulót,
-helyi igazgatási, egyházi, egészségügyi, szociális épület az alapfokú ellátás céljára, illetve oktatási épület ágazati előírás szerint,
-sportépítmény: nézőközönséget nem vonzó, szabadtéri sportolási lehetőséget korlátozottan biztosító (max. röplabdapálya mérettel),
4. Az előkertek szabályozását a
4. §. (3) előírásai szabályozzák, megkülönböztetve a településszerkezeti védelem alatt álló területen belüli és azon kívüli ingatlanokat.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Alakítható legkisebb építési telek |
Legkisebb, legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
legkisebb területméret
(m2) |
legkisebb
szélessége
(m) |
legkisebb
mélysége
(m) |
legnagyobb
beépítési
% |
|
|
Oldalhatáron
Álló* |
Lf-1
|
1000 |
16 |
- |
30
|
<4,5** |
|
* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat
6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.
** A 4,5 m legkisebb építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.
6. A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
7. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
1. A övezetbe a településközpont vegyes területet körülvevő lakóterületek többsége tartozik.
(2) Az egy telken megvalósuló, elhelyezhető rendeltetési egységek száma max. 4.
(3)
a) Az övezetben elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK
31. §.
(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény
- üzemanyagtöltő
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Az övezetben nem helyezhető el:
- szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
- önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) a) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, a kialakult állapothoz igazodó, az adott utcára jellemző mélységű előkerttel.
b) A 18 méternél szélesebb telkek, és a saroktelkek esetében az építési helyen belül szabadonálló épületelhelyezés alkalmazása is megengedett.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Alakítható legkisebb építési telek |
Legkisebb, legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
legkisebb
terület méret
(m2) |
legkisebb
szélessége
(m) |
legkisebb
mélysége
(m) |
legnagyobb
beépítési
% |
|
|
Oldalhatáron álló |
Lke-1 |
600 |
14 |
- |
30 |
<4,5 |
|
(6) A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
7. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
8. Az előkertek szabályozását a
4. §. (3) előírásai szabályozzák, megkülönböztetve a településszerkezeti védelem alatt álló területen belüli és azon kívüli ingatlanokat.
II. V E G Y E S T E R Ü L E T E K
11. § (1) Konyár területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:
Vt : településközpont vegyes terület
került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.
Vt-1 Településközpont vegyes terület, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítéssel.
(2) A telek beépítésének általános szabályai:
a)A telken belül, az OTÉK 42. §.
(2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.
b)Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.
c)A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.
d)A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.
Településközpont vegyes terület oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítéssel
12. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
-Lakóépület
-Igazgatási épület
-Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-Sportépítmény
-A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b)Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Alakítható legkisebb építési telek |
legkisebb, legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
legkisebb terület méret
(m2) |
legkisebb
szélessége
(m) |
legkisebb
mélysége
(m) |
legnagyobb
beépítési
% |
|
|
Oldalhatáron álló*
|
Vt-1
|
600
|
16
|
-
|
40
|
<7,5**
|
|
* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat
6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.
** A 7,5 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.
5. A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
6. Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
III. G A Z D A S ÁG I T E R Ü L E T E K
13. § (1) A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,
Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
Gip-1 Ipari gazdasági terület
Gmg Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület
került kijelölésre.
(2) A telkek beépítésének általános szabályai:
a)A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat
5. §.
(2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.
b)A beépítési mód szabadonálló.
c)A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
d)A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
14. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (raktáráruházak, benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep stb.) elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető :
-Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
-A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
-Igazgatási és iroda épület
-Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
-Tároló és raktárépület
b)Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK
31. §.
(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
-Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
|
Alakítható legkisebb építési telek |
|
Legnagyobb
építmény
magasság
(m)
|
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
Legkisebb
területe
(m2) |
Legkisebb
Szélessége
(m) |
Legkisebb
Mélysége
(m) |
Legnagyobb
beépítettség
% |
|
|
Szabadonálló
|
Gksz-1
|
1000
|
20
|
50
|
40
|
<6,0
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.
(5) Az épületek előtt 10 méteres előkertet kell biztosítani, mely területen fásított parkolóhelyek kialakíthatók.
(6) Az ingatlanokat 1,4 m magasságú legalább 70 %-ban átlátható kerítéssel kell körülkeríteni.
15. § (1) Az övezet az ipari gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben csak a szomszédos területek rendeltetésszerű használatát nem zavaró, („Nem jelentős mértékű zavaró hatású”) tevékenység számára helyezhető el épület. A szomszédos lakóterületektől mért 50 m távolságon belül, ipari övezeten belüli védőzónát kell biztosítani. Ezen belül termelő tevékenységet folytatni nem lehet. Tároló, szociális, és iroda épület a területrész legfeljebb 20 %-os beépítettségével elhelyezhető. Legalább 50 %-os zöldterületi fedettséget kell biztosítani.
b) Az OTÉK
31. §.
(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
I.A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
II.Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a)Levegőtisztasági követelmény a VÉDETT-I kategóriába tartozó határértékek betartása.
b)Zajvédelmi követelményként a hatályos rendelet szerinti területi funkcióhoz tartozó határétkek biztosítása.
c)A közcsatornába elhelyezett szennyvizek minőségi követelményeit a hatályos rendelkezés határértékei alapján kell biztosítani.
d)A területről elhelyezett csapadékvizek vízminőségi követelményeit a hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell biztosítani.
e)A veszélyes hulladékok kezelése vonatkozásában, az érvényben lévő hatályos Kormányrendelet előírásai szerint kell végezni.
f)Az övezetben kötelező a teljes közművesztettség.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
|
Alakítható legkisebb építési telek |
|
Legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
Legkisebb
területe
(m2) |
Legkisebb
szélessége
(m) |
Legkisebb
mélysége
(m) |
Legnagyobb
beépítettség
% |
|
|
Szabadon álló
|
Gip-1
|
1000 |
20 |
50 |
40
|
<9,0 |
|
(5) A legkisebb kialakítandó zöldfelület, a telek terület 25 %-a kell, hogy legyen.
(6) Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.
(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület
16. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
|
Alakítható legkisebb építési telek |
|
Legnagyobb
építmény
magasság
(m) |
|
Beépítési módja
|
Övezeti jele
|
Legkisebb
területe
(m2) |
Legkisebb
szélessége
(m) |
Legkisebb
mélysége
(m) |
Legnagyobb
beépítettség
% |
|
|
Szabadon álló
|
Gmg
|
2000 |
20 |
50 |
40
|
<6,0 |
|
(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
(4) A technológiából adódó (pl.: terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladhatja az előírtakat, de maximum 25m magasságig.
(5) Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.
IV . K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K
17. § (1) A község területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:
Ksp Sportolási célú terület
Ktem Temető terület
Kkegy Kegyeleti parkok területe
Ksz Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló terület
K-ker. Kereskedelmi célú különleges terület
Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület.[7]
18. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.
(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.
(3) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
b)A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.
c)A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.
(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
Temető- és kegyeleti parkok területe
19. § (1) „Ktem” övezetbe a települési temető, „Kkegy” övezetbe, a felhagyott temetők- kegyeleti parkok területe tartozik.
(2) A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. A kegyeleti parkok területén kegyeleti célú építmények helyezhetők el.[8]
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.
b)A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.
c)A létesíthető maximális építménymagasság 5,0 méter.
(4) [9] [10]
[11]
Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezésére
1. A települési kommunális létesítmények elhelyezésére, (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek.
2. A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani, melyen belül lakóépület, üdülő épület, oktatási- nevelési- egészségügyi- szociális- és igazgatási épület nem helyezhető el.
3. A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival kapcsolatban.
4. A beépítési mód szabadonálló.
5. A legnagyobb beépíthetőség mértéke 40%.
6. A legkisebb alakítható telekterület 2000 m2.
7. A létesíthető maximális építménymagaság 12,5 méter, de a technológiai építmények magassága – ha más jogszabályi előírások erről másként nem rendelkeznek – nem esik korlátozás alá.
8. Az ingatlan északi és keleti kerítése mentén 6 m szélességben védő zöldterületet kell kialakítani.
Kereskedelmi célú különleges terület
20/B. § (1) Az övezetbe a vasútállomás előtt kijelölt azon ingatlanok tartoznak, ahol a környezethez megfelelő módon igazodó, településképileg igényesen kialakított, döntően lakossági ellátást szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben elhelyezhető:
- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- a környezetet nem zavaró hatású, gazdasági tevékenység céljára létesülő épület
- A tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakóépület, vagy lakás.
a) A beépítés módja oldalhatáron álló, előkert nélküli. (oldalkertet a vasúti terület felöl kell biztosítani.) A telkek délkeleti oldalán kötelező utcafronti építési vonal van meghatározva, míg a telkek rövid oldalán az épületet utcavonalon, vagy választható módon a telekhatártól 5,0 m távolságra kell elhelyezni. A saroktelken elhelyezett épületet átforduló tetőzettel, sarokházként kell megépíteni.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a.
c) Az övezetben a telekosztás kialakultnak tekintendő, ahol a meglévő telkek tovább osztása nem megengedett, telekösszevonás azonban engedélyezhető.
d) A létesíthető maximális építménymagasság 4,5 méter.
(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.
(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig közműpótló létesítése megengedett, a szennyvízhálózatra való rákötési kötelezettséggel, annak elkészültét követő egy éven belül.
(5) [13]
(6) [14]
(7) Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület, a telek 40 %-a.
Kmü”-1 jelű építési övezet
Mezőgazdasági üzemi különleges terület
20/C. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet,
(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető:
aa) A mezőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoló gazdasági tevékenységek építményei
ab) Igazgatási, és irodaépület
b) A gazdasági területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
ba) A tulajdonos, használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások
bb) A mezőgazdasági-üzemi területen végezhető tevékenységhez szükséges, ahhoz kapcsolódó Oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(3) Az építési övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telek terület méretet, a legnagyobb beépítési százalékot, továbbá az építhető legkisebb-legnagyobb építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1 |
A z é p í t é s i t e l e k |
legnagyobb építmény
magasság
(m) |
2 |
övezeti jele |
beépítési módja
/jele/
|
legkisebb
területe
(m2) |
legkisebb
szélessége
(m) |
legkisebb
mélysége
(m) |
legnagyobb
beépítettsége
% |
legkisebb zöldfelülete
% |
3 |
Kmü-1 |
SZ |
1500 |
20 |
- |
40 |
40 |
< 6,5* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
*
*A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírás azt nem korlátozza, legfeljebb 15 méter lehet.
VI . K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K
A közlekedési területek általános előírásai.
21. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:
KÖu Közúti közlekedési terület
KÖk Vasúti terület
KÖu* Közúti közlekedési terület – fásítási kötelezettséggel
(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékút
- 4811. Sz. út külterületi és belterületi szakasza meglévő és megmaradó nyomvonallal
ORSZÁGOS MELLÉKÚT 30 M
-A Hajdúbagos felé vezető út külterületi szakaszát
-A Hencida felé vezető út külterületi szakasza
Országos mellékút
- Debreceni út, Sorompó utca, Rákóczi utca, meglévő- megmaradó szélességgel
HELYI GYŰJTŐÚT
- Gáborjáni utca utca belterületi szakaszát meglévő- megmaradó szélességgel
- Csillagváros utca meglévő- megmaradó szélességgel
Kerékpárút esetén min. 3 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 12 m
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
-közlekedési létesítmények
-közművek és hírközlési létesítmények
(4) A „KÖk” jelű övezet a vasúti pályatest, és a vasúti létesítmények elhelyezésére szolgál. (Használata, építmények elhelyezése külön jogszabály.)
(5) A KÖu* -jelű alövezetben a burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávot kell kialakítani, és az útszakaszon kétoldali nagy lombkoronájú fasort kell legkésőbb az út kiépítésével egyidőben ültetni.
VI I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K
Általános előírások
22. § (1) A község területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján, a belterületen:
Z Közparkok területe
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
23. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
-a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.
-vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
- a terület fenntartásához szükséges épület
(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhető el, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.
(5) Díszparkokban csak köztárgyak helyezhetők el.
V III. E R D Ő T E R Ü L E T E K
24. § (1) A község igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Ee egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
övezet került megkülönböztetésre.
egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők
25. § (1) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel.
(1) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
26. § (1) a) Az „Eg” övezetbe tartozó erdők területén a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
a)A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
b)A megengedett maximális építménymagasság 7,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
IX. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K
27. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület
Msz-1 Többségében szántó művelésű terület
Mgy-1 Többségében gyep, legelő művelésű terület
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület
28. § (1) Az „Mk” –jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.
(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.
(3) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. 5,0-es előkertet kell biztosítani. A megközelítésre szolgáló út felőli telekhatártól (az utca tervezett szabályozási szélességétől) az épületet 5,0 m távolságra lévő kötelező építési vonalon kell elhelyezni, mely egyben az építési hely utca felőli határvonalával is egybe esik.
(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
Többségében szántó művelésű terület
29. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak,
Ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.
(4) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(5) Épületeket jelen előírás
24. §.
(3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 50000 m2 (5,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.
(6) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:
a) A szükséges közműellátás biztosítása:
-Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz
-Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)
-A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.
b) A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton
a)A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.
b)Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.
(7) [17]
Gyep,- legelő mezőgazdasági terület
30. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, amely területek egy része a Hajdúsági Tájvédelmi körzet részét is képezik. Főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben lévő földterületek megosztása- alakítása során a legkisebb újonnan alakítható földterület nagyságaként 10 ha területet kell alapul venni.
(3) Épületeket jelen előírás a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
X. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
Vízgazdálkodási területek
31. § 1)V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a vízkár-elhárítási célját szolgáló építmények helyezhetők el.
2) A V-2 -jelű övezetbe település állóvizei tartoznak.
XI. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az épített környezet védelme
32. § (1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.
A település műemléki védelem alatt álló épülete:
Református templom (védettséget kimondó határozat száma: 50041/1958)
(2) [20]
XII . ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK, TILALMAK,
33. § (1) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23. §. előírásait kell alapul venni.
(2) A Szabályozási terven helyi történelmi jelentősége miatt védelemre jelölt területek részletesebb építési feltételeit korlátait, támogatási -és megvalósítási formáit a Helyi Értékvédelmi Rendelet szabályozza.
(3) Útszélesítés miatt lejegyzéssel érintettek telkek:
0101
91
316
317
319
704
537/2
535
536
1077
1090
1091
1092
1093
1094
1095
XIII . Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K
Előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
36. § Az egyeztetési tervdokumentáció Sz-2/1 jelű – a tervmódosítás területének fedvényterve - a belterület Sz-2/m egybeszerkesztett tervébe történő felvezetéséig marad hatályban.