Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2014. 02. 22- 2015. 02. 28Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól1
Komádi Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2), 10. § (1), 25. § (3), 26. §, 32. § (1), (3), 33. § (7), 37. § (1) bek. d.), 37/A. § (3), 38. § (9), 43/B §, 45. § (1), 46. § (1), 47. § (1)-(2a), 48. § (4), 50. § (3), 58/B. § (2), 62. § (2), 86. § (1), 90. § (3)-(4), 92. §, 115. § (3), 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Komádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I.21.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljárva, a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) - (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Komádi Városi Önkormányzat közigazgatási területén élő:
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Komádi város területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Komádi bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
2. § E rendelet által nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ELLÁTÁSOK IRÁNTI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
3. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások iránti kérelmet a képviselő-testület hivatalánál a Komádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) Szociális Irodáján (4138 Komádi, Hősök tere 4.) kell benyújtani.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások kapcsán a kérelmező köteles együttműködni az Önkormányzattal szociális helyzetének feltárásban. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) havi rendszerességgel járó, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, ennek hiányában a munkaviszonyból származó jövedelem megszerzését igazoló okiratot, bankszámlakivonatot,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban az igénylő részére kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla-kivonatot,
d) vállalkozó esetében hiteles igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadójáról,
e) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(4) Az igényelt szociális ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.
(5) Az e rendeletben szabályozott ellátásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető.
(6) A jogosultsági feltételek megállapításához – e §-ban szabályozottakon túl – szükséges speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
4. § (1) A hivatal a kérelmeket döntésre előkészíti és gondoskodik a megállapított támogatások kifizetéséről, folyósításáról.
(2) A jegyző a megállapított ellátásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri, indokolt esetben javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező szervnek a szükséges intézkedés megtételére.
(3) A legalább három hónapot meghaladó időtartamú önkormányzati segélyt igénylő - illetve ebben már részesülő - személy a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van.
(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátást megállapító határozatban – illetőleg, ha a bejelentés az ellátás folyósítása alatt történik, külön határozattal - rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás összege levonásra kerül.
Az ellátások kifizetése, folyósítása
5. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül bankszámlára utalással, postai úton vagy az önkormányzat házipénztárából történő kifizetésével történik.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
(3) A természetbeni ellátásokat az azt megállapító határozat rendelkezései szerint a hivatal
a) az ellátást, szolgáltatást nyújtó által – az igénybevétel alapján – kiállított számla alapján,
b) az ellátást, szolgáltatást nyújtó részére havi, vagy negyedéves utalással,
c) utólagos elszámolással harmadik személy – különösen családgondozó - részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.
(4) A hivatal további feladatként:
a) az ellátások kifizetésről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése alóli mentesség szabályai
6. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátás megtérítésének elrendelése esetén – a fél kérelmére – méltányosságból részletfizetési kedvezmény adható abban az esetben, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. A részletfizetés időtartama az 50.000. Ft-ot meg nem haladó megtérítés esetén a 6 hónapot, az ennél nagyobb mértékű megtérítés esetén a 12 hónapot nem haladhatja meg.
(2) A (1) bekezdés alkalmazása során különös méltánylást érdemlő esetben a megtérítés összege legfeljebb 25%-kal csökkenthető vagy a kamat összege elengedhető, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.
Hatásköri rendelkezések
7. § (1) A Képviselő-testület a Sztv-ben és a külön jogszabályokban foglalt egyes hatásköreinek gyakorlását a (2) – (4) bekezdés szerinti önkormányzati szervekre ruházza át.
(2) A Képviselő testület az Egészségügyi és Népjóléti Bizottságra ruházza át:
a) önkormányzati segély e rendeletben meghatározottak szerint,
b) hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás,
c) méltányossági ápolási díj megállapításával, felülvizsgálatával,
d) a köztemetés költségeinek megtérítésének elrendelésével, a megtérítés alóli mentesítéssel, kapcsolatos hatáskörök gyakorlását.
(3) A polgármester jár el:
a) köztemetés elrendelésével kapcsolatban az Sztv-ben foglaltak szerint,
b) az önkormányzati segély sürgős esetben történő nyújtásával kapcsolatban e rendeletben meghatározottak szerint.
(4) A jegyző jár el közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból történő megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos ügyekben.
(5) A Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ vezetője jár el a szociális alapszolgáltatások nyújtása során külön rendeletben foglaltak szerint:
a) étkeztetés (Szt.62. §),
b) házi segítségnyújtás (Szt. 63. §),
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §),
d) idősek nappali ellátása (Szt. 65/F. §),
e) személyi térítési díjak megállapítása (Szt. 116. §),
f) szociális alapszolgáltatások térítési díjának megállapítása kapcsán.
(6) A Komádi Idősek Otthona és Gyermekélelmezési Nonprofit Kft (továbbiakban KOMOTTHON Nonprofit Kft.) ügyvezetője jár el a szakosított ellátás körébe tartozó személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formák közül:
a) átmeneti és tartós bentlakásos ellátás iránti kérelmek (Szt. 94/A. §),
b) személyi térítési díjak megállapítása (Szt. 117. §, Gyvt.147-148. §).
(7) A Kerek Egy Ég Alatt Óvoda és Bölcsőde vezetője jár el a gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával kapcsolatos ügyekben.
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
8. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátások állapíthatók meg:
a) Méltányossági ápolási díj,
b) Önkormányzati segély.
Méltányossági ápolási díj
9. § (1) Ápolási díj méltányosságból a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére állapítható meg.
(2) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság ápolási díjat állapíthat meg az Sztv. 43/B §-a alapján - a jegyes kivételével – annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(3) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő családjában az egy főre számított havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.
(4) A méltányosságból megállapított ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
(5) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
10. § (1) A méltányossági ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az orvosszakértői szerv szakvéleménye vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentése alapján kiadott háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.
(2) A méltányossági ápolási díjat kérelmező és az eljáró hatóság a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.
(3) Az ápolást végző személy a kötelességét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, valamint az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Ez esetben az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni.
(4) Az ápolási kötelezettség teljesítésének soron kívüli ellenőrzésére irányuló eljárás bejelentésre vagy hivatalból indulhat meg. Az ápolási díjra való jogosultságot megállapító szerv az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a házi segítségnyújtást nyújtó intézményt keresi meg. A házi segítségnyújtást nyújtó intézményt a jogosultságot megállapító szerv megkeresésére a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését, ennek keretében szükség esetén együttműködik az ápolt háziorvosával, illetve környezettanulmányt folytat le. A házi segítségnyújtást nyújtó intézmény a megállapításait közli a jogosultságot megállapító szervvel, és javaslatot tesz az ápolási díj megszüntetésére vagy továbbfolyósítására.
(5) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a házi segítségnyújtást nyújtó intézmény szükség szerint ellenőrzi.
(6) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
(7) Amennyiben az ápolási díj folyósítása a (3) bekezdésben foglalt ok fennállása miatt kerül megszüntetésre, akkor a megszüntetés napja az erről szóló határozat meghozatalának napja.
(8) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha azt az ápolt – legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával - maga kéri.
(9) E § alkalmazásában házi segítségnyújtást nyújtó szerven a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központot kell érteni.
Önkormányzati segély
Általános szabályok
11. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) Elsősorban azokat a személyeket kell önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Az önkormányzati segély esetenként pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is adható annak, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, de rendkívüli élethelyzetbe került és a kölcsön visszafizetésére képes.
(4) Önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, kivéve, ha e rendelet másképp rendelkezik.
(5) Amennyiben megállapítható, hogy az önkormányzati segélyre közüzemi díj, intézményi térítési díj, élelmiszer vagy tüzelő vásárlás céljából van szükség, a döntés szólhat a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról, vagy e rendeletben foglaltak szerint az ellátás természetben történő nyújtásáról is.
Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adott önkormányzati segély
12. § (1) Alkalmanként, nem várt többletkiadásokhoz adható önkormányzati segély azon személy részére, aki
a) nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy heveny betegség miatt jelentkező gyógyszerköltséget nem képesek megfizetni,
b) az általa lakott lakás elemi kárt szenvedett,
c) várandós anya gyermekének megtartása anyagi segítség nélkül nem biztosítható,
d) a gyermek fogadásának körülményei az általa lakott lakásban teljeskörűen nem biztosítottak.
(2) Az alkalmanként nyújtott önkormányzati segély megállapításának feltétele, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élők havi egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át ne haladja meg. Különösen indokolt esetben méltányosságból azonos kérelmező esetén évente egy alkalommal a jövedelemhatártól az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság eltérhet.
(3) Az alkalmanként nyújtott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(4) Heveny betegség címén annak állapítható meg önkormányzati segély, aki a betegség tényét szakorvosi igazolással igazolja.
(5) Elemi kár címén önkormányzati segély csak akkor állapítható meg, ha a hivatal környezettanulmány lefolytatása során megállapítja az elemi kár bekövetkezését, és a körülményekből megállapítható, hogy az elemi kár bekövetkezése a kérelmezőnek nem felróható. E körülményekről a hivatal a kérelem beérkezését követő 10 napon belül környezettanulmányban nyilatkozik.
(6) A várandós anya gyermekének megtartása címén igényelt önkormányzati segély iránti kérelemhez a kérelmezőnek a terhesség fennállását, valamint a veszélyeztetettség tényét orvosi igazolással kell igazolni, valamint valószínűsíteni kell, hogy a támogatás nyújtása nélkül a gyermek megtartása nem lehetséges.
(7) A gyermek fogadásának körülményei biztosítása címén igényelt önkormányzati segély iránti kérelemhez be kell nyújtani a gyermekjóléti szolgálat által készített környezettanulmányt, amelyben feltüntetésre kerül, hogy a gyermek fogadásához szükséges feltételek közül mely nem áll rendelkezésre. A kérelemhez mellékelni kell a legalább 6 hónapos terhesség fennállásáról szóló orvosi igazolást.
A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott önkormányzati segély
13. § (1)2 A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel önkormányzati segély nyújtható annak a szülőnek, vagy törvényes képviselőnek, aki az általa nevelt gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségleteket nem tudja biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyermek életkorának, testi vagy szellemi fejlettségének megfelelő szükségletnek minősül különösen a bölcsődei, óvodai, általános iskolai neveléséhez szükséges eszközök, felszerelések biztosítása, a köznevelési intézménybe való eljutáshoz szükséges közlekedési díj viselése, valamint egészségi állapotának megőrzéséhez szükséges eszköz biztosítása.
(3) A kérelmező köteles a gyermek szükségleteinek fennállását hitelt érdemlően igazolni.
(4) A gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(5) Az önkormányzati segélyt elsősorban természetben, a gyermek szükségleteire tekintettel kell nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat közreműködik a segély természetben történő nyújtásában.
Meghatározott időszakra havi rendszerességgel adott önkormányzati segély
14. § (1)3 Önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról való gondoskodáshoz önkormányzati segély annak adható, aki a családjában az elemi létszükségletek (pl. étkezés) kielégítését önerőből nem képes megoldani, és családja rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság a kérelmező részére legfeljebb 6 hónapra, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő önkormányzati segélyt állapíthat meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyt természetben, az elemi létszükséglet kielégítése útján kell nyújtani a családsegítő szolgálat közreműködésével.
Pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély
15. § (1) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság bármely kérelmező esetén mérlegelési jogkörében dönthet az önkormányzati segély pénzintézeti szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtásáról, ha a kérelmező által előadott indokok alapján és a jövedelmi helyzetét is figyelembe véve az önkormányzati segély nyújtásának célját ebben a formában is megvalósíthatónak találja, és a kérelmező az önkormányzati segély visszafizetésére képes.
(2) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság által adható kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az évi 60.000 Ft-ot, a törlesztési idő a 12 hónapot. Különös méltánylást érdemlő esetben a kamatmentes kölcsön visszafizetésének megkezdésére legfeljebb a kölcsön kifizetését követő második hónap 15.-éig halasztás adható. A kamatmentes kölcsön összegéről, illetve a kölcsön visszafizetésének módjáról és idejéről az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság dönt.
Önkormányzati segély sürgős esetben
16. § (1) Sürgős esetben - azonnali segítségnyújtás szükségessége esetén – az önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kifizethető.
(2) Sürgős esetnek minősül: élelmiszer-, gyógyszerhiány, azonnali egészségügyi ellátás címén igényelt önkormányzati segély, amennyiben annak elmaradása a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyezteti. A sürgős eset fennállását a kérelmező köteles valószínűsíteni és annak fennállását aláírásával igazolni.
(3) Sürgős esetben az önkormányzati segély kifizetését a polgármester engedélyezi maximum 5.000 Ft összeghatárig.
Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetésének költségeihez
17. § (1) Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetésének költségeihez is nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregség nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a, és nem haladhatja meg annak 15 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 160.000, - Ft.
(3) Az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetésére nem köteles, vagy köteles ugyan, de teljes mértékben nem tudja vállalni a temetés teljes költségét, mivel annak viselése az a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élő esetén az ötszörösét nem haladja meg, a temetés költségeihez önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtását kérheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati segélyt kamatmenetes kölcsön formájában kell nyújtani, melynek összege nem lehet kevesebb mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10%-a, és nem haladhatja meg annak 100%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 160.000 Ft.
(5) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat, és a temetéssel összefüggő kiadási számlák másolatait, a jövedelem igazolásokat, valamint a kérelmező tekintetében az önkormányzat illetékességét igazoló okiratot.
EGYES PÉNZBELI ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK
Aktív korúak ellátása
Rendszeres szociális segélyre való jogosultság
18. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján:
a) egészségkárosodása vagy munkaképesség csökkenése legalább 40%-os mértékű,
b) közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább 2 alkalommal nem alkalmas minősítést kapott, és ennek következtében az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodását állapította meg,
c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll vagy,
b) szakorvos által kiállított igazolás alapján veszélyeztetett terhesnek minősül rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az orvosszakértői szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó orvosszakértői szakvélemény másolatát,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról,
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a szakorvos igazolását a veszélyeztetett terhesség fennállásáról.
A rendszeres szociális segélyezettek együttműködési szabályai
19. § (1) Az Sztv. 37/A. § (1) bekezdés b) -d) pont szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban: jogosult) együttműködésére kijelölt szerve a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ Komádi Hősök tere 10. (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Családsegítő).
(2) A jogosult köteles:
a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát,
b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni,
c) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani,
d) folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítővel, és legalább kéthavonta eleget tenni a Családsegítő által megjelölt időpontban a megjelenési kötelezettségének.
(3) A Családsegítő a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:
a) egyéni képességeket fejlesztő,
b) életmódot formáló,
c) egyéni életvezetési,
d) mentálhigiénés,
e) rehabilitációs,
f) reintegrációs,
g) álláskeresésre irányuló,
h) munkára és pályára állítási,
i) pályakorrekciós csoportfoglalkozások és tanácsadások.
20. § (1) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult:
a) a Családsegítőnél nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba,
c) nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
d) nem köti meg az együttműködési megállapodást a Családsegítővel,
e) megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési, vagy megjelenési kötelezettségének.
(2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a Családsegítőhöz benyújtott okiratokkal - különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány - kimenti.
(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő egy munkanapon belül írásban, új határidő tűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség másodszori felróható megszegése esetén az aktív korú ellátásra való jogosultsága megszüntetésre kerül.
(4) A Családsegítő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles a hatóságot írásban, a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésére álló valamennyi okiratot a hatóságnak megküldeni.
Az aktív korúak ellátásában részesülők foglalkoztatása
21. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosultak munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az Önkormányzat – a munkaügyi központ által biztosított keretek között - közfoglalkoztatást szervez.
(2) A közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkalehetőségről a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napját megelőző 2. napig az érintettet írásban kell értesíteni. Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult a felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.
(3) A közfoglalkoztatásban résztvevő aktív korúak ellátására jogosultak feletti munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a közfoglalkoztatásban részvevők feletti egyéb munkáltatói jogait - különös tekintettel a mindennapi munkavégzés során felmerülő utasításadási jogosultságára - írásban, a vonatkozó jogszabályok betartásával átruházhatja.
Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei
22. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy aktív korúak ellátásának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély) megállapítására való jogosultságának egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant és környezetét
a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát, tisztaságát biztosítja, azt takarítja, rágcsáló mentesíti,
c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, műveli, a kertben nem található parlagfű, és az vagy bevetett, vagy azon a fű nyírott,
d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területét gondozza, tisztán tartja, szemét- és gyommentesíti, síkosságmentesíti.
(3) A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(4) A (3) bekezdés szerinti helyszíni szemlét a kérelmező értesítése és közreműködése nélkül, külső szemrevételezési vizsgálattal kell lefolytatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre vagy ennek eredményeként megállapítható, hogy a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmezőt erről írásban – a kérelmező közreműködésével lefolytatandó helyszíni szemle elrendelésével egyidejűleg - értesíteni kell. Amennyiben az megállapításra került, az értesítésben fel kell hívni a kifogásolt hiányosságok felszámolására is.
(5) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző öt napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(6) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitőzött határidőig nem biztosítja, annak aktív korúak ellátására való jogosultság nem állapítható meg, illetve az aktív korúak ellátására valós jogosultságot meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget.
(7) A lakókörnyezet rendezettségét az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően 3 havonta ellenőrizni kell azon jogosultak esetén, akiknek az ellátás a (4) bekezdésben foglalt felszólítást követően, csak az ismételt helyszíni szemle alapján került megállapításra (utóellenőrzés). Az utóellenőrzés során a (4) és (5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.
TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
Egyes pénzbeli ellátások természetben történő nyújtásának szabályai
23. § (1) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
(2) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapított összegének 20 %- a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben. A természetben nyújtott ellátás konkrét összegét a hatáskört gyakorló szerv határozza meg az érintett kérelme vagy a védelembe vett gyermeket nevelő család egyéni szükségletei és a gyermek testi, szellemi fejlődésének biztosítása alapulvételével.
(3) Természetben kell önkormányzati segélyt nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai, általános iskolai étkeztetésének, tankönyvvel való ellátásának támogatására. Az önkormányzati segély a hatáskör gyakorlójának döntésétől függően egyéb esetekben is nyújtható természetben.
(4) A megállapított önkormányzati segélyt természetbeni ellátásként kell biztosítani, ha
a) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a pénzbeli önkormányzati segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel, vagy
b) korábban elszámolási kötelezettség megállapításával biztosított pénzbeli támogatás felhasználásáról a támogatott személy írásbeli felszólítás ellenére sem, vagy pedig a felszólításban megjelölt határidőn túl számolt el.
(5) A 17 § szerint az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott önkormányzati segély teljes összege – az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság döntése alapján – nyújtható természetbeni ellátás formájában is, közvetlenül a temetkezési szolgáltató részére történő kifizetés útján.
(6) Természetbeni ellátásként különösen Erzsébet utalvány, élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, illetve a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetése nyújtható.
(7) Az élelmiszer, illetve a tüzelő segély biztosításáról, illetve a jogosulthoz való eljuttatásáról, valamint a közüzemi díjak és a gyermekétkeztetés térítési díjának kifizetéséről a hivatal gondoskodik.
Lakásfenntartási támogatás
24. § (1) A települési önkormányzat jegyzője lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás).
(2) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezett legyen. A lakókörnyezet rendezettsége, valamint annak vizsgálata körében a 22. § (2) bekezdésben meghatározottak megfelelően irányadók.
(3) A kérelem elbírálása során nem kell újabb környezettanulmányt lefolytatni, ha a kérelem benyújtása óta 3 hónapon belül az aktív korúak ellátásának egyéb feltétele vizsgálata keretében az lefolytatásra került.
Méltányossági közgyógyellátás
25. § (1) Aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, méltányossági közgyógyellátásban részesíthető.
(2) Méltányossági közgyógyellátásban az a személy részesíthető, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.
(3) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmező és családja vagyonnal ne rendelkezzen.
(4) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelemhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kiállított háziorvosi igazolást.
(5) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.
Köztemetés
26. § (1) A köztemetés költségei legfeljebb 50 %-ának megtérítése alól mentesíthető az az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, egyedül élő esetén 100%-át nem haladja meg, vagyona nincs, és a temetési költségek viselése miatt saját vagy családja létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítésről az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság kérelemre dönt.
(3) Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság dönthet úgy is, hogy a költségek megtérítésére legfeljebb 18 havi részletfizetést biztosít.
Hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás
27. § (1)4 Az önkormányzat az éves költségvetés terhére a háztartási szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatásban részesíti azokat a 65. életévüket betöltött, egyedül élő személyeket, akiknek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 275 %-át.
(2) A támogatásra való jogosultság kezdete az életkor, illetve a jövedelmi viszonyokban bekövetkezett változást követő negyedév év első napja.
(3) A támogatás mértéke a mindenkori települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj 50 %-a.
(4) kérelmet e rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A jogosultságot érintő lényeges körülmény (jövedelemnövekedés, az egyedül élés megszűnése stb.) megváltozását az igénybevevő köteles 15 napon belül bejelenteni.
(6) A közszolgáltatási díj támogatás felülvizsgálatát minden év március 1. napjáig kell elvégezni.
(7) A támogatás megszüntetésének időpontja a jogosultsági feltételek megszűnése hónapjának utolsó napja.
(8) A megállapított támogatásokat a hivatal pénzügyi irodája negyedévenként utalja át a szolgáltatónak.
Személyes gondoskodás KERETÉBEN nyújtOTT ellátások
Személyes gondoskodás keretében nyújtott alapszolgáltatások
28. § (1) A képviselő-testület a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
a) az étkeztetés,
b) a házi segítségnyújtás,
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
d) idősek nappali ellátása,
e) családsegítés, valamint a
f) gyermekjóléti szolgáltatás.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról a képviselő-testület a Dél-Bihar Négycentrum Terület és Vidékfejlesztési Társulás keretében, a Társulás által fenntartott Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ útján gondoskodik.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ által nyújtott személyes gondoskodási ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 1/2011 (I.02.) önkormányzati rendelet irányadó.
Személyes gondoskodás keretében nyújtott szakosított ellátások
29. § A képviselő-testület az idősek bentlakásos szakosított ellátását a KOMOTTHON Nonprofit Közhasznú Kft – vel kötött megállapodás alapján biztosítja.
Szociálpolitikai kerekasztal
30. § (1) Az Önkormányzat - figyelemmel a Szt. 58/B. §. /2/ bekezdésére – szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal üléseznek.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal feladatát képezi a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a helyi szociálpolitikai és gyermekvédelmi koncepciók, beszámolók véleményezése. További feladatai az információ közvetítés, konzultáció, érdekegyeztetés, a szociálpolitika szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálása.
(4) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) Komádi Városi Önkormányzat Egészségügyi és Népjóléti Bizottságának önkormányzati képviselő tagja,
b) KOMOTTHON Nonprofit Közhasznú Kft Ügyvezetője,
c) Dél-Bihari Szociális Szolgáltató Központ Vezetője,
d) Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,
e) dr. Ignáth Tamás egyéni egészségügyi szolgáltató háziorvos,
f) a Magyar Vöröskereszt helyi szervének vezetője,
g) a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesület Komádi csoportvezetője.
Záró rendelkezések
32. § (1) E rendelet a 2014. január 1.-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról és a gyermekek védelmével összefüggő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 1/2012 (II.03.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 6/2013 (IV.01) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelmek esetén a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezéseke szerint kell eljárni, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
(4) Ez a rendelet a következő uniós aktusokkal való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és a21 cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
c) A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont,
d) A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egysége menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk (2) bekezdés, 29. cikk, valamint
e) A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevon t kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból szármező, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogiról szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.
1. számú melléklet a 21/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelethez
A rendeletet a képviselő-testület a 2013. december 19-i ülésén fogadta el. Hatályos: 2014. január 1.-től.
A 13. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.