Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
Komádi Város településképének védelméről
Hatályos: 2018. 01. 27- 2018. 12. 06Komádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
Komádi Város településképének védelméről
Komádi Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme.
(2) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Komádi város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel és helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a 14. § (3) bekezdés szerint e terven kell beazonosítani.
5. Értelmező rendelkezések
5. §
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám,helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indoklását.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását.
8. A védett érték nyilvántartása
8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
c) fotódokumentációt,
d) védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi, táji),
e) a helyrajzi számot.
(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Területi védelem esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Komádi Városi Önkormányzat Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”
(2) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(3) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.
10. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét az önkormányzat hivatalában biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után történhet. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásnak feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
(3) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(5) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendetetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
12. Az egyedi védelem alá vont épületek
13. § Az egyedi védelem alá vont épületek és az értékek körét, jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a bel- és külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek:
a) beépítésre szánt területen belüli meghatározó terület a műemlékek telkeikkel és műemléki környezetükkel,
b) helyi védett érték területe,
c) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
d) országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
e) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(3)
a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett 14. § (2) c) - f) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
b) Területi lehatárolásukat a 4. § (3) bekezdés figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
c) A helyi védett érték és a műemlék területe és környezete a beépítésre szánt településrész részét képezik és meghatározó területnek minősülnek. Területi beazonosításuk a szabályozási terv szerint történik.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. A teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § Az épületek, építmények utcaképben közvetlenül megjelenő homlokzatának színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók.
15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15/A. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények
16. § (1) A beépítés, telepítési módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan a helyi építési szabályzat határozza meg. Ettől eltérő alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(3) Kerti építmények, műtárgyak elhelyezésére a szabályzat külön kötelező előírást nem állapít meg.
(4) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások:
a) tömör kerítés esetén lábazat, továbbá (eltérő megjelenésű, pl fa, kovácsoltvas, tégla, kő) betét beépítése szükséges a kerítés hosszának legalább a felén vagy
b) előkertes beépítésnél az épület előtti szakaszon részben áttört vagy áttört kialakítású kivitelben kell készüljön,
c) Kivétel a hagyományos jellegű tömör deszkakerítés.
(5) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények
a) tetőszerkezete nem fedhető és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával,
b) a tetőfedő anyagok közül a rikító színek, különösen élénkvörös, kék nem helyette a földszínek alkalmazhatók.
(6) A közterületi alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.
15/B. Természetvédelemmel érintett területekre vonatkozó településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó külön szabályozások
A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő (állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági üzemi-, különleges-, valamint tanya, stb) területekre vonatkozó követelmények
17. § (1) Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.
(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben engedélyezhetőek.
(3) Kerítés csak beton lábazat nélkül, áttört kivitelben építhető, kivéve a belterületen előírtak szerint kialakított, pillérekkel tagolt részben áttört kerítés.
18. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a fél-nyeregtetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem engedélyezhető.
(4) A majorszerű telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás előírható.
19. § (1) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(2) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila és élénk kék színezések.
(3) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
16. Belterületi településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Utcai homlokzati megjelenésében teljes egészében gerendaház jelleg nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomhoz, azok formáihoz, az épület fő gerincirányához,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) A környezethez való illesztés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
21. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő nem allergén őshonos fás-szárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető allergén nem őshonos növényzet, különösen akác, gyalogakác, zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
22. § (1) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(2) Épületeken újonnan klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége utcai főhomlokzaton nem helyezhető el.
(3) Épületeken utcai főhomlokzaton látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.
(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához,
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.
(5) Magas-tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapos tetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
17. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás és a külső térhasználat esetén is.
18. A helyi egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A helyi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épület tartozékok (pl. rács, vasból készült díszítés, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
19. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(2) Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4) Ahol vezetékes hálózat készül, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(6) Természetvédelemmel érintett területeken:
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani,
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el,
c) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
20. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20/A. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére irányadó területi besorolás szabályai
26. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétele esetén lehetséges (kivéve a közterületi padokat, és forgalomterelő oszlopokat valamint virágtartókat, melyeken reklám nem helyezhető el),
b) a beépítésre nem szánt területeken (a vasútállomás kivételével) nem megengedett.
(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni.
20/B. Településkép szempontból meghatározó és általános besorolású területek
27. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pylon elhelyezésére nincs korlát.
20/C. Műemléki környezetre vonatkozó kiegészítő előírások
28. § (1) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 méter, magassága 1,0 méter, vastagsága 15 cm lehet.
20/D. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
29. § (1) a) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára, köztulajdonban álló ingatlanon, lakó- és vegyes területen nem csupán utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.
b) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
c) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.
d) Az igénybevételt a polgármester engedélyezi, illetve rendelheti el.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.
21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
22. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
31. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
23. Rendelkezés településkép védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
32. § (1) A településképi követelményekről a polgármester a főépítész útján az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, indokolt esetben az építési munka jellegétől függően rajzi munkarészek csatolását.
(3) A településképi konzultáció során a polgármester a főépítész, vagy az önkormányzat hivatalának építésügyi előadója útján javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(4) Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
24. Településképi bejelentési eljárás
33. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében a település közigazgatási területén levő közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám összetételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. számú melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt - színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
(2) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(4) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
35. § (1) Jelen rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
36. § Hatályát vesztik Komádi Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2007. (I.) ÖKR számú önkormányzati rendelet építészeti értékvédelemre vonatkozó
a) a 6. számú mellékletcíme,
b) a 6. számú melléklet (3) bekezdése.
37. § Hatályát veszti Komádi Református Kistemplom épületének helyi egyedi védelem alá helyezéséről szóló 8/2016. (IV.23.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 22 /2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 22 /2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|||
3. melléklet a 22/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelethez