Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004.(VII.1.) önkormányzati rendelete

Zsáka Nagyközség helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2007. 12. 27- 2009. 10. 14

Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004.(VII.1.) önkormányzati rendelete

Zsáka Nagyközség helyi építési szabályzatáról

2007.12.27.

Zsáka Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete “az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. §.(3) bekezdése szerinti hatáskörben, “az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében, figyelemmel a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre az alábbi r e n d e l e t e t alkotja.

ZSÁKA KÖZSÉG

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

A rendelet hatálya

1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya az1. §. (5) pontjában felsorolt területek kivételével, a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.

(3) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

- Sz-1 Külterület szabályozási terv M= 1:20 000

- Sz-2 Belterület szabályozási terv M= 1: 4 000

- Sz-2/m1 belterületi szabályozási terv-részlet M=1:4000¹

(5) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek.

- Építési övezet jele

- Beépítési mód

- Építménymagasság

- Beépítettség maximális mértéke

- Kialakítható legkisebb telekterületméret

- Szabályozási vonal (meglévő és tervezett)

- Építési övezet határa

- Építési vonal

- Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő)

- Szabályozási szélesség

- Védőtávolság

(6) A szabályozási tervlapokon a kötelező elemeken kívül alaptérképi vonalak találhatók.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI.

2. § (1) A község igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

Beépítésre szánt területek:

L lakóterületek

V vegyes területek

G gazdasági területek

K különleges területek

Beépítésre nem szánt területek:

KÖ közlekedési területek

Z zöldterületek

E erdő területek

M mezőgazdasági területek

V vízgazdálkodási területek

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai

3. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, vagy mélysége 5 %-al csökkenthető.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(4) Minden olyan esetben, amikor az övezethatár vonalas jelölése a szabályozási terven egyértelmű telekhatárral, vagy mérettel nincs megadva, a telekalakítás során a következő elvet kell követni:

A telekalakítás során az utca felöl szabályozott építési övezetre előírt legkevesebb telekmélységet, (de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet) kell legalább megtartani, ezzel együtt az ellentétes oldalon (a telek másik végén lévő utca felöl) is biztosítani kell az övezet szerinti legkevesebb, de legalább az övezetben alakítható legkisebb telekterület biztosításához szükséges telekmélységet. Ezen elv, illetve szabály megtartásával, a telek tényleges mélysége szabadon, igény szerint választható meg.

(5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

Építési telkek beépítésének általános előírásai

4. § (1) Lakó és településközpont vegyes övezetben lévő egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) A lakótelken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintjétől számítva legalább 0,9 m magasságban helyezendő el.

(4) Az előkert méretét és egyben a kötelező utca felőli építési vonal helyét, az övezetek részletes előírásai tartalmazzák két kategóriában:

b) Válaszható (előkerttel vagy előkert nélkül) beépítés

c) Előkertes beépítés.

(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0-vagy 5, 0 méter.

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(6) Az épületelhelyezés egyéb szabályai:

a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára kell elhelyezni.

b) Az Lf, lakóövezetekben és a Vt vegyes övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

c) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

d) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő helyen lévő épületeket helyben visszaépíteni nem szabad. A telek beépítettségének meghatározásakor az ilyen elhelyezkedésű épületeket is számításba kell venni.

e) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.

f) Saroktelkek esetén mindkét utca felől előkertet kell kialakítani, a hosszabbik oldalon legalább 3,0 m mélységgel.

Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.

5. §

1.) Lakóházakra telekvéggel forduló telkek beépítése:

a) Azoknál a telkeknél, melyek két utca felé is rendelkeznek telek homlokvonallal, (átmenő telek) mindkét utca felől előkertet kell kialakítani, és mindkét utca felé elhelyezhető az övezeti előírásoknak megfelelő főépület.

b) Állattartó épület a telek utcai homlokvonalától 20 méternél közelebb nem helyezhető el.

Az övezetekre vonatkozó általános előírások.

6. § (1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(3) A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35°-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

(a) földszintes épület tető héjazatául cserép, pala, nád vagy zsindely alkalmazható. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, sötétszürke vagy antracit.

Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% -át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(b) Az emeletes vagy a 6,0 m építménymagasságot meghaladó épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, az előbbieken kívül, 25^o-45^oközötti dőlésszögű, fémlemezfedés is alkalmazható.

(4) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáronálló beépítést enged meg, saroktelkek, vagy a 18 méter eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(5) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.

b) A terepszint alatti építmények közül önálló pince (nem épület alatt elhelyezkedő) nem építhető.

c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35. §. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. §. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.

AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

LAKÓTERÜLETEK

A lakóterületek tagozódása

7. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

Lke-1 Kertvárosias lakóterület (kastély és kertje környezetében)

Lf-1 Falusias lakóterület (történeti jelentőségű területen)

Lf-2 Falusias lakóterület (általános)

Lf-3 Falusias lakóterület (nagytelkes)

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások.

8. § (1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell.

(2) Az oldalkertek minimális méretét jelen szabályzat építési övezetenként, eltérő módon határozza meg.

(3) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható. E megkötést csak műemléki környezetben kell alkalmazni.

(5) Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó és mezőgazdasági építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 40 méter mélységű részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el.

Lke-1 építési övezet Falusias (történeti jelentőségű területen lévő) lakóterület

9. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lke-1 -el jelölt lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 5,0 m-es építménymagasságú épületek, építmények, elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

(3) a) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

- Legfeljebb négylakásos lakóépület, vagy 4 rendeltetési egység (1 rendeltetésnek legfeljebb 150 m² hasznos alapterületet lehet figyelembe venni.)

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	Lke-1	600	17	35	30	<5,0

*Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 5,0 m oldalkert biztosításával.

(5) Az újonnan épülő épületek környezetbe illesztése, a meglévő épületek védett településképhez igazodó felújítása- átalakítása érdekében az övezetben a következő előírásokat is be kell tartani:

a) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem szabad. A kerítések anyaga, megjelenése igazodjon az utcában jellemző, történelmileg kialakult formához.

b) Az új épületek arányrendszerét a területen lévő védett épületek jellemző arányrendszeréhez kell igazítani. Az utcai nyílászárók arányát, a védett területen lévő épületekhez igazodva kell kialakítani. Tetőtérbeépítés esetén az utcai homlokzatokon álló tetőablak nem tervezhető. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm szélességgel készítendő.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8) Az Lf-1 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.

Lf-1 építési övezet

Falusias (történeti jelentőségű területen lévő) lakóterület

10. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1 -el jelölt lakóterületek tartoznak.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron álló	Lf-1	800	14	40	30	<5,0

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 5,0 m oldalkert biztosításával.

c) A előkertek mérete a településrészen kialakultakhoz igazodóan 0,0 –vagy 3,0 méter.

d) Az utcafronti épület padlómagassága legfeljebb 0,45 m lehet.

e) Az utcai kerítések elsődleges anyagaként fémet használni nem szabad. A kerítések anyaga, megjelenése igazodjon az utcában jellemző, történelmileg kialakult formához.

f) Az új épületek arányrendszerét a területen lévő védett épületek jellemző arányrendszeréhez kell igazítani. Az utcai nyílászárók arányát, a védett területen lévő épületekhez igazodva kell kialakítani. Tetőtérbeépítés esetén az utcai homlokzatokon álló tetőablak nem tervezhető. Az eresz és oromdeszkázat 30- 50 cm szélességgel készítendő.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(8) Az Lf-1 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.

Lf-2 építési övezet

Falusias (általános) lakóterület

11. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-2 -el jelölt lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,0 m-es építménymagasságú épületek, és építmények elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max. építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron Álló	Lf-2	900	16	40	30	<4,0

Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

Lf-3 építési övezet

Falusias (nagytelkes) lakóterület

12. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-3 -al jelölt lakóterületek tartoznak.

(2) Az övezet maximum 4,0 m-es építménymagasságú épületek, és legfeljebb 7.5 m magas mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

(3) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max. építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Oldalhatáron Álló	Lf-3	1200	18	60	20	<4,5

* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

II. VEGYES TERÜLETEK

Általános előírások

13. § (1) Zsáka területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

Vt : településközpont vegyes terület

került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.

Vt-1 Településközpont vegyes terület, oldalhatáron álló beépítéssel.

(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a) A telken belül, az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen.

b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

c) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.

d) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell.

Vt-1,2,3 építési övezetek

Településközpont vegyes területek

14. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) a) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %
Oldalhatáron álló*	Vt-1	600	16	40	5	4,5
Oldalhatáron álló*	Vt-2	600	16	40	35	4,5-6,0 ***
Oldalhatáron álló*	Vt-3	1000	-	-	50	6,0

*** A 4,5 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.

(5) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(6) Az övezetet legalább részleges közművesztettséggel kell ellátni.

Általános előírások

15. § (1) A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

Gksz: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Gip: Ipari gazdasági terület

Gmg: Mezőgazdasági Ipari gazdasági terület

került kijelölésre.

(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 4. §. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.

b) A beépítési mód szabadonálló.

c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.

„Gksz” építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

16. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az övezetben elhelyezhető :

- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. (Telkenként legfeljebb 2 lakás építhető)

- Igazgatási és iroda épület

- Parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz

- Sportépítmény

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Egyéb közösségi szórakoztató épület.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k						Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legkisebb Mélysége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %

Szabadonálló	Gksz-1	2000	25	50	30	<6,0

(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.

„Gip” építési övezet

ipari terület

17. § (1) Az övezet a gazdasági célú ipari építmények, elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.

A z é p í t é s i t e l e k					Előírt max homlokzat magassága (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legkisebb Szélessége (m)	Legnagyobb Beépítettsége %	Előírt max homlokzat magassága (m)
Szabadonálló	Gip	1000	20	30	<6,0

(3) A telek minimális zöldterületi fedettsége 30 %.

(4) A (3) bekezdésnek megfelelően a meglévő ipari területeken kívül újabb lakóterületek közé ékelődő ipari gazdasági területek nem alakíthatók ki. A meglévő telek rendezése, megosztása során a kialakuló telek méreteit jelen szabályzat előírásait alapul véve kell meghatározni.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, a közmű építmények kivételével, csak az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

„Gmg” építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület

18. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

A z é p í t é s i t e l e k				Előírt max építmény magasság (m)
Beépítési módja	Övezeti jele	Legkisebb Területe (m²)	Legnagyobb Beépítettsége %	Előírt max építmény magasság (m)
Szabadonálló	Gmg	1000	40	<6,0

(3) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A technológiából adódó (pl.: terménytároló, keverő) magas építmények magassága meghaladhatja az előírtakat, de maximum 25 m magasságig.

(5) A terepszint alatti építmények közül pince és pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül, pinceszint nem építhető.

(6) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, a közmű építmények kivételével, csak az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető.

IV. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Általános előírások

19. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

Ksp Sportolási célú terület

Ktem Temető terület (kegyeleti parkok, emlékparkok területe)

Kid Idegenforgalmi hasznosítású Különleges terület

Kag Agrárturisztikai központ Különleges területe

Kvár Várdomb és környezetének különleges területe

Kszoc Szociális otthon különleges területe

Kk Kastély és kastélypark különleges területe

Kg Hagyományőrző gazdasági tevékenység különleges területe

Kv Záportározó, jóléti- és horgásztó különleges területe

„Ksp” építési övezet

Sportolási célú terület különleges terület

20. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.

(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m².

d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter.

(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Ktem” „Kkegy” építési övezetek

Temető és Kegyeleti park területe

21. § (1) A „Ktem” övezetbe a temetők, a „Kkegy” övezetbe a kegyeleti parkok tartoznak.

(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület „kialakult” m², de a meglévő temető területe a rendezési terv szerint bőbíthető.

d) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(4) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet. A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.

„Kid” Rekreációs, idegenforgalmi hasznosítású terület

építési övezet

22. § (1) Az övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak.

(2) Az övezet az aktív, sportolással egybekötött pihenést szolgáló, elsősorban a ló tartással, lovaglással és ennek idegenforgalmi célú hasznosításával összefüggő épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

- Pihenést és testedzést, szolgáló épületek és építmények,

- Lótartással, lovaglással, sportolással kapcsolatos épületek és építmények

- Művelődési, oktatási, nevelési épületek,

- Igazgatási és iroda épületek,

- Kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek,

- A tulajdonos, a működtető számára szolgáló lakások,

- A fenti rendeltetési egységek működtetéséhez szükséges tároló, és kiszolgáló épületek.

(4) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

c) Az alakítható legkisebb telekterület „kialakult” m². (A telekterület rendezési terv szerinti növelése megengedett.

d) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül, a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül pinceszint nem építhető.

(6) A telek területének min. 60 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kv” jelű övezet

Záportározó, jóléti- és horgásztó különleges területe

23. § (1) Az övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak.

(2) Az övezet a vízgazdálkodási célú, úgynevezett záportározó célú felhasználáson kívül elsősorban horgászási, és pihenési célokat

(3) Az övezetben elhelyezhető:

- Pihenést- sportolást, horgászást, csónakázást szolgáló épületek és építmények,

- Horgászást és csónakázást szolgáló tó- vízfelület

- Művelődési, oktatási, nevelési épületek,

- Igazgatási és iroda épületek,

- Kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek,

- A tulajdonos, a működtető számára szolgáló lakások,

- A fenti rendeltetési egységek működtetéséhez szükséges tároló, és kiszolgáló épületek.

(4) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

e) Az alakítható legkisebb telekterület „kialakult” m².

f) A létesíthető maximális építménymagasság 3,5 méter.

(6) A telek területének min. 60 %-át víz- illetve zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kag” jelű övezet

Agrárturisztikai központ különleges területe

24. § (1) Az övezet, mint beépítésre szánt terület, a közigazgatási terület északkeleti részén, az Sz-2 szabályozási terven ábrázolt területen került kijelölésre.

(2) Az övezet a térségben jellemző, hagyományos mezőgazdasági tevékenységek turisztikai, oktatási, tudományos célú bemutatására szolgál. Itt az ezzel kapcsolatos építmények, lakások, lakóépületek, igazgatási- oktatási és szálláshelyeket magában foglaló épületek, valamint az ezek működtetéséhez szükséges kiszolgáló, tároló és gazdasági építmények helyezhetők el. Elhelyezhetők ezeken kívül az itt lakók számára munkahelyet adó, az egészségügyi és lakó funkciókat nem zavaró egyéb gazdasági tevékenységeknek helyet adó épületek is.

(3) A meglévő telek területe tovább nem osztható. A telek legnagyobb megengedett beépíthetősége 30 %. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, tájba illeszkedő építészeti kialakítással, anyaghasználattal és színvilággal.

(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (A keletkező szennyvizek zárt tározóban való elhelyezése és időszakos elszállítása, vagy helyi tisztító berendezés kiépítése megengedett)

(5) A biztosítandó legkisebb zöldfelület, a be nem épített terület 50 %- a.

„Kg” Hagyományőrző gazdasági tevékenység

különleges területe

25. § (1) Az övezetbe a Felszabadulás út- József Attila út találkozásánál lévő, helyi védettségű egykori malom épülete és annak közvetlen környezete tartozik, az Sz-2 tervlapon jelöltek szerint.

(2) Az övezet kijelölése kettős célt szolgál.

a) Megőrizni a helyi védettségű malom épületét, környezetét úgy hasznosítani és formálni, hogy az illeszkedjen a védett épület elvárásaihoz.

b) Megteremteni a gazdasági hasznosítás lehetőségét, az itt folytatandó gazdasági tevékenység helyi értékvédelemhez is igazodó szabályozásával.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

a) Az egykori malom tevékenységével azonos, vagy azzal kapcsolatos gazdasági tevékenységnek helyet adó épület.

b) A a) pontban rögzítetteknek megfelelő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, tároló, technológiai épületek és építmények.

c) Az idegenforgalmi hasznosítást elősegítő kereskedelmi- szolgáltató, szálláshely-szolgáltató- vendéglátó, oktatási épületek, illetve épületrészek.

(4) Az övezetben építményt csak a védett malomépülethez illeszkedő módon szabad elhelyezni. Az övezet telkeinek továbbosztása nem engedélyezhető. A telek területének legnagyobb beépítettsége 20% lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság új épület esetében 6,0 méter.

(6) A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

„Kvár” jelű övezet

Várdomb és környezetének különleges területe

26. § (1) Az övezet az egykori zsákai vár területére és annak környezetére kiterjedően került lehatárolásra. Az önálló övezeti kijelölés célja, megfelelő szabályozással elősegíteni a vár és környezetének minélinkább korhű feltárását, rekonstrukcióját. A műemléki védelem megvalósulásáig megőrizni a terület értékeit, illetve segíteni a környezet méltó színvonalú átalakulását.

(2) Fenti célokkal összefüggésben, az övezetben a következő építmények helyezhetők el:

a) Az egykori vár és környezetének rekonstrukciója során elhelyezni, visszaállítani kívánt épületek, építmények.

b) A vár és környezetének idegenforgalmi bemutatását segítő, a látogatókat ellátó épületek és építmények.

c) Pihenőpark játszótér, szabadtéri színpad,

d) Művelődési- oktatási és nevelési célú épületek a különleges történelmi igényű környezethez illeszkedő tömeggel és építészeti kialakítással.

e) Fentieken kívül, a felszabadulásút 15, 17, 19 szám alatti ingatlanokon lakó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, oktatási és nevelési, igazgatási és sporttolási célú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(3) Az övezetben építményt elhelyezni, csak a várra és környezetére külön készülő rekonstrukciós terv alapján lehet.

„Kk” jelű övezet

Kastély és parkjának különleges területe

27. § (1) Az övezet a műemléki védettségű Rhédey kastély épületére és parkjára vonatkozóan került lehatárolásra.

(2) Az övezetben csak a védett létesítmény funkciójához és környezetéhez igazodó, azt semmilyen módon nem zavaró tevékenység folytatható.

(3) Épületet, építményt elhelyezni, csak a Műemléki hivatal hozzájárulása esetén lehet.

„Kszoc” építési övezet

Szociális Otthon és kiszolgáló gazdasági területe

28. § (1) Az övezet a Szociális Otthon és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető, illetve kialakítható:

- Egészségügyi, oktatási nevelési, művelődési, igazgatási

- Kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények,

- Pihenő- és sport létesítmények.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

g) A telek területe kialakultnak tekinthető.

h) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.

(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(6) Az övezetben a műemléki védettségű épülethez igazodóan folytatható csak építés, a környezet alakítása, a vonatkozó műemléki törvény előírásainak betartásával.

A közlekedési területek általános előírásai.

29. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

KÖu Közúti közlekedési terület

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos FŐÚTÚT

- 47. sz. út (külterületi szakasza) 40 m

- 47.sz. út (belterületi szakasza) meglévő

Országos MELLÉKÚT

- 2224 sz. út (külterületi szakasza) 30 m

- 4219 sz. út (külterületi szakasza) 30 m

- 42115 sz. út (külterületi szakasza) 30 m

- 47 sz. út (régi belterületi szakasza) 30 m

HELYI GYŰJTŐÚT

- Kossuth utca meglévő

- Bocskai-Máthé János-Arany János utcák min:15 m

- Táncsics Mihály utca meglévő

- József Attila utca meglévő

- Rákóczi utca meglévő

Külterületi fő dűlőutak 14 m

Kiszolgáló utak 12 m

Kerékpárút, SÉTÁNY 3 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :

-közlekedési létesítmények

-közművek és hírközlési létesítmények

VI. ZÖLDTERÜLETEK

Általános előírások

30. § (1) A község területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján, a belterületen:

„Z” Közpark

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z övezet

Közparkok területe

31. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények elsősorban sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.

- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

- a terület fenntartásához szükséges épület

(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhető el.

(5) Díszparkokban csak köztárgyak helyezhetők el.

VII. ERDŐTERÜLETEK

Általános előírások

32. § A község igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

Ev védelmi célú erdő

Ee általános egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő

Eg gazdasági célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

„Ev” övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

33. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhető el.

„Ee” övezet

Általános egészségügyi-szociális, turisztikai erdők

34. § (1) A 10 ha nagyságot meghaladó telken, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel,

(2) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

„Eg” övezet

Gazdasági erdők

35. § (1) Az erdő területén, a 10 ha nagyságot meghaladó telken, rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. Erdőgazdasági építmények maximális építménymagassága 7,5 m lehet.

Általános előírások

36. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület

Má általános mezőgazdasági terület

Mv mezőgazdasági területet védett területen

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

„Mk” övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület

37. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.

(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

(3) Az épületeket szabadonállóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.

(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(6) Az övezetben alakítható telek legkisebb területe 1500 m², legkisebb szélessége 20,0 méter.

„Má” övezet

Általános mezőgazdasági terület

38. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági viszonylag egybefüggő, általános részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése is megengedett, a szántóföldi művelés, és a gyepgazdálkodás- állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben alakítható telek legkisebb területe 10000 m², legkisebb szélessége 50,0 méter.

(3) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(4) Épületeket jelen előírás 29. §. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 30000 m2 (3,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.

(5) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

a) A szükséges közműellátás biztosítása:

- Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

- Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

- A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

b) A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

c) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

d) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.

„Mv” övezet

Mezőgazdasági terület védett területen

39. § (1) Az övezetbe a Bihari- sík Tájvédelmi körzet részét képező, Zsáka külterületén található mezőgazdasági területek, többségében gyep- legelő területek tartoznak. Itt főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el, de csak az illetékes Természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, az abban foglalt létesítési építési feltételekkel. Az övezetben lakás nem létesíthető.

IX. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

V-1 és V-2 övezetek

Vízgazdálkodási területek

40. § (1) VT-1 -jelű övezetbe tartozik a Berettyó folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

2) VT-2 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik csak a vízkár-elhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

X, AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

Az épített környezet védelme

41. § (1) Az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

a) A település műemléki védelem alatt álló épületei:

1. Rhédey kastély (műemlék) – Felszabadulás útja

2. Református templom (műemlék) – Felszabadulás útja

3. Román görögkeleti ortodox templom (műemlék) – Kossuth u. 15.

(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás:

Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokoló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.

A Helyi értékvédelmi szabályozás két önálló rendeletből áll:

1.) Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai.

2.) Helyi területi és egyedi védelem. (Részletes épületenként előírások.)

XI. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK, TILALMAK, SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

42. § (1) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. előírásait kell alapul venni.

(2) Az utcaképi védelemre jelölt utcaszakaszok telkeinek, a helyi védettségű épületek részletesebb építési feltételeit- korlátait, támogatási-és megvalósítási formáit a Helyi Értékvédelmi Rendelet szabályozza.

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat és az annak mellékletét képező szabályozási tervlapok), a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK

(1) A helyi építési szabályzatban szereplő beépítési módok értelmezése:

a) Szabadonálló beépítés:

A saját telken előírt elő-, oldal-, és hátsókert által határolt építési helyet, minden oldalról a telek beépítetlen része veszi körül.

b)Oldalhatáronálló beépítés:

A saját telken előírt építési hely, a telek egyik oldalhatárán a szomszédos telek oldalhatárával közvetlenül érintkezik Az épületet az építési oldalt képező telekhatártól 0,0 - 1,0 m közötti távolságra kell elhelyezni.

Ez alól kivételt képez:

- Ha az építési oldalon a telek túlságosan tompa, vagy hegyes szögű ( 90 °-tól 20°-al kisebb, vagy nagyobb szöget bezáró) Ezen esetben az oldalhatáron való építés 0,5- 3,0 m közötti telekhatártól való, változó távolságú beépítést is jelenthet.

(2) A melléképület fogalom értelmezése a helyi rendeletben.

A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségeket (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) magában foglaló önálló épület.

(3) Az oldalkert és hátsókert szabályozott mérete, a szabályozott építménymagasság, de legalább 6 méter.

Módosította a 21/2007.(XII.27.) számú rendelet