28/2011.(XII.27.)

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

Hatályos: 2012. 01. 01- 2012. 05. 30

Zsáka Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2011.(XII.27.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról

2012.01.01.

ZSÁKA Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotási hatáskörben az Alkotmány 44/A§/2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § /1/ bekezdés és 16. §. (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. §. (4) bekezdés b) pontjában, és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdés szerint a nagyközség tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve az 1/1986 (II.21) ÉVM-EÜM együttes rendelet előírásaira a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Zsáka Nagyközség közigazgatási területén a köztisztaság a településtisztaság biztosítása, fenntartása, az épített környezet védelme, az ezzel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek és tilalmak helyi sajátosságoknak megfelelő rendezése.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Zsáka Nagyközség közigazgatási területére, és azon belül minden állandó- és ideiglenes jelleggel ott tartózkodó természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, társaságra, állampolgárok és jogi személyek alkalmi és állandó társulásaira, továbbá valamennyi ingatlanra, ingatlantulajdonosra, használóra.

(3) A nagyközség területén tilos a hulladékot elhagyni,- gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) közigazgatási terület: a nagyközség önkormányzatának működési területe, amely belterületbõl és külterületbõl áll,

b) köztisztaság: a település bel- és külterületén lévő közutakon, tereken, járdákon és ezekhez tartozó műtárgyakon, továbbá közcélú zöldterületeken, és piactéren keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról a közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításról gondoskodás,

c) közterület:

- az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok, valamint
- az állam tulajdonában lévõ ingatlanok,
- az országos közutaknak a község közigazgatási területét átszelõ része,
- közhasználatra szolgáló terület.
A közterület rendeltetése
a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,
b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),
c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,
d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,
e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,
f) a közművek elhelyezésének,
g) zöldfelületek kialakításának
biztosítása.
d) járda: köztisztasági szempontból járdának minősül a gyalogos közlekedésre rendelt, ingatlan előtt kiépített járdaszakasz. Járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve a kerékpárút ingatlan melletti gyalogos közlekedésre alkalmas 1 m-es része - illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület.
e) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása,
f) zöldterület: nagyobbrészt növényzettel borított közhasználatú terület, beleértve a kerti burkolatokat és az építmények területét is,
g) parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a murvázott és nem parkolás céljára kijelölt közterületet és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is,
h) avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék),
i) házi szennyvíz: a lakosság ívó- és háztartási, valamint az intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz.
(2) A rendeletben nem szabályozott alapfogalmakra a bevezető részben felsorolt jogszabályokban rögzített fogalmi rendelkezések az irányadók.
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) A nagyközség területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, haszonélvezői, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítsák.

(2) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek,

ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a települési

környezet és a közterületek szennyezését, fertőzését és elcsúfítását eredményező

tevékenységtől, magatartástól tartózkodni. Az ingatlantulajdonos kötelezettségeit az

1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a határozza meg.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni

a) az ingatlan tisztántartásáról, műveléséről, gyomtól, gaztól -különös tekintettel a parlagfűre-, szeméttől való megtisztításáról,

b) az ingatlan előtti járdaszakaszon a hó eltakarításáról, síkos járdarészek szórásáról,

valamint a gyom és gaztól való megtisztításáról, a járda melletti zöldsáv gondozásáról,

az ingatlan előtti élő sövények, fák ápolásáról,

c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról, az ingatlan előtti árok

tisztántartásáról,

d) az ingatlan előtti közterületen és az ingatlanról közterületre kihajló fák

legallyazásáról, annak érdekében, hogy a közlekedést ne akadályozza.

(4) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról,

általános jellegű takarításáról, szeméttárolók kihelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Gondozatlan járda tisztántartását, gyomtól, gaztól, szeméttől való megtakarítását, ingatlanról kihajló fák gallyazását, ingatlan előtti árok tisztántartását, csapadékvíz elvezetetését, a hó, jég eltakarítását, síkosság mentesítését a polgármester a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén elvégeztetheti. E munkák elvégzése a tényleges használó, tulajdonos költségére történik.

(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb

szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés

megszüntetése a szennyeződést okozó kötelezettsége.

(7) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti

járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét

üzleti tevékenységből származik-e. Továbbá a tényleges használó köteles gondoskodni

az üzlethelyiség előtt faluképbe illő hulladéktároló kihelyezéséről, papír és dohány

hulladék elhelyezése céljából. A kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek a papír

csomagolóanyagot lapjára összehajtva, kötegelve gyűjtik, melyet a szelektív gyűjtőedény mellé kihelyezhetnek.

4. § (1) Az épület tulajdonosa/használója gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz,

hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a

csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően -

az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan

használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt,

törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni,

beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(5) A település területén lévő belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos! Tilos a talajra szennyvizet kilocsolni.

(6) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

5. § (1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükségeshez képest naponként többször

kell a síkosságtól mentesíteni, felhinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.
(2) A járda és közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni,
hogy abból ne származzon baleset. A járdáról letakarított jeget, havat, a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. A buszmegálló megközelíthetőségét biztosítani kell.
(3) Tilos a felhalmozott hó elhelyezése:
a.) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b.) az útkereszteződésben,
c.) az úttorkolatban,
d.) a kapubejárat elé, annak szélességében,
e.) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

Művi munkálatokra vonatkozó szabályozás

6. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy egészségre veszélyeztető mértékű por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének szakhatósági

hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 72 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és elhelyezni nem szabad. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 72 órán belül saját költségén összetakarítani,illetve elszállítani.

(8) Kérelemre a polgármester engedélyezheti a bontásból kikerült vályog és a fűtésből származó salak nem burkolt közútra történő szállítását. A szállítónak az anyagot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az megfeleljen a tereprendezés előírásainak.

7. § (1) Hulladékot, környezetszennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

8. § (1) A nagyközség közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(3) Használaton kívüli, valamint idényjelleggel használható, nem rendszeres munkavégzést szolgáló vállalkozói tevékenység ellátásához, gazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

9. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő idejétmúlt hirdetményt az elhelyező köteles az -érdekmúlást követően- haladéktalanul eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) Egyéb hirdetésre szolgáló eszközök elhelyezésével kapcsolatos további részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

10. § (1) A közterületek, a játszóterek, parkok, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos!

A településgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magába foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos!
(2) Alkalmi jelleggel közterület engedély alapján igénybe vett terület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.
Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani vagy az árusításból keletkező – nem veszélyes hulladékot – a
szelektív hulladéktárolóban kell elhelyezni.
(3) Szemetet, hulladékot csak arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.
(4) Aki közterületet valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(5) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, kellemetlen bűzt áraszt, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(6) Köz- vagy magánterületet (bárminemű ürülékkel) szennyezni tilos!
(7) Közutakon elhullott állatot az állattulajdonos köteles elszállítani és megsemmisíteni, illetve az azt észlelőnek az önkormányzat hivatalánál be kell jelenteni.
Mezőgazdasági- és sétautak védelme

11. § (1) Mezőgazdasági- és sétaútnak minősül minden szilárd burkolattal nem rendelkező út és gyalogút.

(2) A mezőgazdasági- és sétaút széléig, szegélyéig az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles e rendeletben szabályozott módon a vízelvezető árok és a növényzet ápolására, karbantartására. Az utat csak rendeltetésszerűen, közlekedésre szabad használni.

(3) A mezőgazdasági- és sétaút mentén 10 méteres védősávban tilos bármilyen eszközt elhelyezni vagy azt tartós tárolásra használni (pl.: munkagépek, bálák, trágya).

(4) Esőzést követően az út száradásáig az csak közlekedésre használható. A közlekedés során keletkezett nyomvonalak, sérülések helyreállítása a használó kötelessége.

Avar- és kerti hulladék kezelése

12. § (1) A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.

(2) Avar és kerti hulladék megsemmisítés házi komposztálás, vagy égetés útján is történhet.

(3) A kerti hulladékot csak szélcsendes időben szabad égetni.

(4) Az égetés során a lakó – és egyéb építményektől, valamint a szomszédos ingatlanon található épületekről, továbbá egyéb tűzveszélyes és gyúlékony anyagtól a lehető legnagyobb védőtávolságot kell tartani.

(5) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője ( a továbbiakban együtt: használó) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről, (oltóvíz, homok stb.).

(6) Kerti hulladék égetésekor a szomszédok tájékoztatása kötelező. Tájékoztatni kell a égetés várható időpontjáról.

(7) A kerti hulladékot száraz állapotban szabad meggyújtani. Égetni csak úgy szabad, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa.

(8) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladékot, stb).

(9) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, s gondoskodni kell annak lelocsolásáról, vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

(10) Az égetést péntek, szombat és vasárnapi napon – az ünnepnapok kivételével – 08.00-20.00 óra között kell elvégezni.

(11) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

A rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzése

13. § (1) E rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzéséről a polgármester a hivatal útján gondoskodik.

(2) Fentiek érdekében szükség szerint településrészi, de legalább évente egy alkalommal települési köztisztasági szemlét tart.

Szabálysértési rendelkezések

14. §

a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendbe, nem tisztítja meg,
b) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról nem gondoskodik, illetve ha tevékenységi körében a közterületen okozott szennyeződést nem szünteti meg,
c) az ingatlan előtti árkot, folyókat, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
d) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, a kinyúló ágak, bokrok nyeséséről nem gondoskodik.
f) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve jármű közlekedést akadályozó módon rakja le, vagy a havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelynél rakja le.
g) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,
h) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz
lefolyó utcai aknákba, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt,
i) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,
j) építményeket, kerítéseket, fákat bármilyen felirattal megrongál,
k) közterületet, illetve a lakásra, emberi közösségi tartózkodásra szolgáló épületek közösen használt részeit beszennyezi és az általa előidézett szennyeződést vagy szemetet nem takarítja el,
l) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,
m) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket, szemetet engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
n) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze és elszállításáról nem gondoskodik,
o) önkormányzati tulajdonú közterületen bárminemű burkolatot hozzájárulás nélkül felbont,
p) avar és kerti hulladékok nyílt-téri égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi,
q) telken keletkezett házi szennyvizet nem zártrendszerű tárolóban helyez el,
r) a csapadékelvezető árkot a polgármester írásbeli engedélye nélkül betemeti,
s) a parlagfüvet nem írtja ki,
t) a rendeletben foglalt egyéb rendelkezéseket megszegi - és
amennyiben cselekménye, vagy mulasztása nem bűncselekmény és nem törvény, vagy kormányrendelet által nevesített szabálysértés -, "a köztisztaság biztosítására vonatkozó helyi szabályok megszegése" szabálysértést valósítja meg, amely miatt 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2012. január l-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetéséről szóló 11/2004. (IV.30.) számú rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.