1. § E rendelet hatálya kiterjed Zsáka Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, azok bérbeadás útján történő hasznosítására.

2. § (1) A lakás, helyiség fogalmát, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások komfortfokozat szerinti besorolásához szükséges feltételeket, és a rendelet által használt egyéb fogalmakat a Polgári Törvénykönyvben valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) értelmező rendelkezéseiben foglaltak határozzák meg.

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, és az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott jövedelem. A jövedelem-számításnál irányadó időszak – egyéb rendelkezés hiányában - a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadása írásos kérelem alapján történik.

(2) Zsáka Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében a bérbeadói jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(3) A polgármester az (2) bekezdésben kapott jogok gyakorlása során a magasabb szintű jogszabályok, e rendelet, valamint a mindenkor hatályos önkormányzati vagyonrendelet rendelkezéseit köteles betartani.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő, Ltv. 2. melléklet c) pontja szerinti megállapodás tartalmának meghatározására és a szerződés aláírására.

4. § (1) A képviselő-testület a tulajdonában álló lakásokat bérbeadás útján szociális alapon, költségelven, piaci alapon, szolgálati lakás céljára, illetve nem lakás céljára történő igénybevétel útján hasznosítja.

(2) A hasznosítható lakások adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) Önkormányzati lakásra, helyiségre határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés köthető. A határozott időtartamú szerződés maximum 5 évre köthető, melyet a felek a szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítése esetén megújíthatnak.

(2) A lakás, helyiség bérbevételére vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. Házastársak, élettársak az igénylésüket együttesen nyújthatják be. Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést csak házastársak, vagy élettársak esetében lehet kötni.

(3) A kérelem tartalmazza az igénylő személyi adatait, az igényelni kívánt bérlakás adatait.

(4) A kérelemhez csatolni kell az igénylő, és vele együtt élő, illetve együtt költöző családtagok személyi adatait, a vagyoni és jövedelmi helyzetre vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat.

(5) A beérkező kérelmek alapján a bérlő személyéről a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével a polgármester dönt.

6. § (1) Szociális alapon bérlakás (szükséglakás) bérbe adható annak, akinek, illetve a vele együtt költözőknek Zsákán a tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana, és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át, feltéve ha a lakbértámogatással csökkentett lakásbérleti díj 70 %-a nem éri el a bérlő havi jövedelmének 30 %-át.

(2) Figyelemmel a lakásbérlet e paragrafusban foglaltak szerinti jellegére a bérlő az 1. számú melléklet szerinti lakásbérleti díjat köteles megfizetni.

(3) A szociális bérlakás bérlőjét kérelmére lakbértámogatás illeti meg amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(4) A lakbértámogatás mértéke 2000.-Ft/hónap. Támogatás esetén bérlő a lakbért a támogatás összegével csökkentve köteles megfizetni.

8. § (1) Piaci alapon történő bérbeadás útján lakás bérbeadható az igénylőnek, ha a kérelmező családjában legalább egy fő a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap óta folyamatos munkaviszonnyal vagy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, vagy a jövőre nézve rendszeres jövedelmére vonatkozó szerződést, határozatot bemutatja.

(2) Figyelemmel a lakásbérlet e paragrafusban foglaltak szerinti jellegére a bérlő az 1. számú melléklet szerinti lakásbérleti díjat köteles megfizetni.

9. § (1) Szolgálati jelleggel a piaci alapon bérbeadható lakásokra vonatkozó szabályok szerint a szakemberellátás javítása érdekében annak a természetes személynek adható lakás bérbe, aki az önkormányzatnál, annak intézményeinél köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban áll.

(2) Lakás szolgálati jelleggel az (1) bekezdésben foglaltak esetén legfeljebb 5 évre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti, illetve munkajogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A bérleti szerződés a közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony megszűnésével egyidőben megszűnik.

(4) A lakást használó munkavállaló a közszolgálati, közalkalmazotti, illetve munkajogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(5) A lakbér mértéke az 1. számú mellékletben meghatározott díj 75 %-a.

10. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, üzemképessége, a burkolatok, festés, mázolás állapota, közüzemi mérők gyári száma, megnevezése, állása), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, és látja el a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítéséről, és annak feltételeiről is meg kell állapodni.

(4) A bérlő köteles gondoskodni:

11. § A lakásba a bérlő, a vele együtt élő házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, továbbá - a bérleti jogviszony létrejöttét követően – befogadó gyermekének a gyermeke költözhet be. Az élettárs befogadása csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

12. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak indokát, és időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) A 2 hónapot meghaladó indokolt távollét esetei különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása.

(4) A bérlő az indokolt távollét ideje alatt a bérleti díj megfizetése alól nem mentesül.

(5) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(6) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni, amelynek összege a lakbér mértékének kétszerese. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7) A bérbeadó a (6) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt végrehajtási eljárást kezdeményezni.

13. § (1) A bérbeadó, illetve megbízottja a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal, a bérlő ellenőrzést megelőző 3 nappal történő értesítése mellett - ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) Az ellenőrzés során a lakás rendeltetésszerű használatával, a lakhatás körülményeivel kapcsolatos kérdésekre a bérlő köteles válaszolni, valamint tájékoztatást nyújtani a bérbeadó, illetve megbízottja részére.

(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírásukkal látják el.

14. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakás helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését, egyéb épület-fenntartási munkát saját költségén elvégezzen. A lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák amennyiben a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, úgy a munkák elvégzésének időtartamára a lakásbérleti jogviszony szüneteléséről a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodást köt. Ebben a lakásbérleti jogviszony szüneteltetésének időtartamát rögzíteni kell, amely a lakás kiürítésének napja és a bérlő lakásba történő visszaköltözésének napja közötti időtartamot jelenti.

(2) Bérbeadó hozzájárulása esetén, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkák költségeinek megfizetését nem vállalja, a bérlő ezen költségeket a lakás rendeltetésszerű állapotban történő visszaadása esetén sem kérheti.

(3) A bérbeadó hozzájárulása esetén, amennyiben ezen költségek megfizetését átvállalja, köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munkák várható költségét a munka jellegétől függően a műszaki leírást és terveket. A munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése bérlői kötelezettség.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt munkák költségeinek átvállalása esetén a bérbeadó és bérlő megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

15. § Az üresen álló vagy a megüresedett önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján - a település lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából a képviselő-testület által meghatározott személynek (szervnek) és feltétetekkel - adható bérbe.

16. § Bérlő az általa bérbe vett lakást nem adhatja tovább albérletbe.

17. § (1) A lakásokra fizetendő bérleti díjat a képviselő-testület a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján határozza meg.

(2) A bérbeadó e rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(3) Bérbeadó köteles a bérlőt a bérleti szerződés módosításáról, valamint a bérleti díj összegéről értesíteni.

(4) A bérlő a lakbért a bérbeadó részére a szerződésben meghatározott összegben és időpontban, a külön szolgáltatások díját a külön jogszabályban, közszolgáltatási szerződésben és a bérleti szerződésben meghatározottak szerint köteles megfizetni.

(5) A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakások esetén a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján a következő: félkomfortos lakások esetén 2,8 m³/fő/hó, komfortos, és összkomfortos nem távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén 4,5 m³/fő/hó.

18. § (1) Ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg, feltéve, hogy a bérbeadó a bérlőt a következményekre figyelmeztetéssel a teljesítésre írásban felszólította, és a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tett eleget, a bérbeadó további 8 napon belül felmondással él.

(2) A határozatlan időre kötött szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadó a bérlő részére másik lakást nem ad bérbe, pénzbeli térítést nem fizet.

(3) Határozatlan időre szóló bérleti szerződést a bérbeadó írásban jogosult rendes felmondással megszüntetni cserelakás biztosításával, vagy a felek megállapodása alapján cserelakás biztosítása helyett egy évi lakbér fizetése mellett.

(4) Az önkormányzat másik lakásban való elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

19. § (1) A bérlő a bérleményét és a lakáshoz tartozó helyiségeket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő köteles gondoskodni.

(3) Ha a bérlő e kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadó a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti.

(4) A lakás visszaadásakor a bérlő köteles gondoskodni az energia-, és egyéb közüzemi lakásüzemeltetéssel kapcsolatos költségek elszámolásáról.

(5) A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére- kérelmére – akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakbér megfizetését.

(6) Ha a megüresedett társbérleti lakrészre a maradó társbérlő nem tart igényt, részére – lehetőség szerint – hasonló nagyságú és komfortfokozatú cserelakást kell felajánlani.

(7) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

20. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére, a kedvezményekre a lakásbérleti szabályokat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Bérbeadó a helyiséget igény szerint kérelemre adja bérbe.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a bérlő személyét, adatait, a bérbevétel célját, időtartamát. A kérelemmel együtt be kell nyújtani a helyiségben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyeket.

(4) A fizetendő helyiségbérben e rendelet alapján a szerződés megkötésekor kell megállapodni.

(5) Az e rendeletbe nem foglalt egyedi, külön igény alapján felmerülő helyiségbérletre vonatkozó igényeket a felek külön megállapodásban szabályozzák.

(6) A bérbeadónak nem feladata a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez a helyiséget kialakítani, átalakítani, felszerelni, illetve berendezni, és az ahhoz kapcsolódó szükséges felújításokat elvégezni.

(7) Az átalakítási munkálatokhoz a bérlő köteles a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását megkérni, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodni.

(8) A bérlő - eltérő tartalmú megegyezés kivételével - nem követelheti a bérlemény használatával kapcsolatban a ráfordított költségeinek megtérítését. A bérbeadó elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását, vagy külön megállapodással ettől eltekinthet.

(9) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére egyebekben a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(10) A nem lakás céljára bérbeadható ingatlanok jegyzékét, és bérleti díjat külön képviselő-testületi határozat tartalmazza.

21. § (1) A bérbeadó a meghirdetett, megtekintett állapot szerint adja át a helyiséget, mely állapotot a felek jegyzőkönyvben rögzítik.

(2) A helyiséget az eredeti átadott állapot szerint kell visszaadni, kivéve ha abban a felek másként nem állapodtak meg, illetve ha abban további, a bérlőt terhelő felújítási, karbantartási kötelezettségek elvégzésre kerültek.

22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában levő, jogszabály alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek elidegenítésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletében foglaltak szerint kerülhet sor. A vételár mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított érték.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakás vagy helyiség esetében az elővásárlásra jogosultnak a szerződéses ajánlatot meg kell küldeni, melynek tartalmaznia kell

(3) Elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában az önkormányzat ajánlati kötöttségének ideje az ajánlatnak az elővásárlási jog jogosultja általi kézhezvételtől számított harminc nap.

(4) Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot a (3 bekezdésben foglalt határidő alatt elfogadja, úgy az erről szóló nyilatkozat átvételét követő harminc napon belül az adásvételi szerződést vele kell megkötni.

(5) Az elővásárlásra jogosultnak, kérelmére, a Ltv. 53. §-a szerint szabályozott részletfizetési kedvezményt kell adni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a lakás vételárának húsz százalékát kell megfizetni.

(7) Az elővásárlásra jogosult a szerződés megkötését követő hónap első napjától a fennmaradó vételárhányadra a Ptk. 6:48. § szerinti kamatot köteles megfizetni.

(8) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben fizeti meg, abban az esetben a teljes vételárból öt százalék árengedmény illeti meg. Amennyiben hamarabb fizeti meg az előirt részletfizetési határidőnél, abban az esetben a teljes vételárból illetve a fennmaradó tartozásból 5 % árengedmény illeti meg.

(9) Az elővásárlási joggal érintett lakások, helyiségek értékesítése esetén a befolyt vételárat az önkormányzat elkülönített számlán köteles elhelyezni. Ezen bevétele csak a tulajdonában lévő lakóépületeknek a felújítására, korszerűsítésére illetve új lakás építésére használhatja fel.

(10) Helyiség bérleti jogának cseréjéhez, átruházásához, helyiség albérletbe adásához az önkormányzat nem járul hozzá.

23. § (1) A közös önkormányzati Hivatalnak folyamatos nyilvántartást kell vezetni az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(2) A rendelet hatálya alá tartozik, és ezen szabályok szerint kell eljárni valamennyi, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan bérbeadása vonatkozásában.

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.