Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól
Hatályos: 2025. 01. 03Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól
[1] Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
[2] Az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól és a Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelete a 21. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Balmazújváros város épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a településkép kulturált, esztétikus kialakításának elősegítése.
(2) Az önkormányzat a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a Balmazújváros város településképének védelméről szóló 26/2017. (XII.29) önkormányzati rendelet szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint a jelen rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
(3) A Tervtanács szakmai véleményt fogalmaz meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott településképi véleményezési eljáráshoz a város polgármestere számára.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Balmazújváros Város közigazgatási területét érintő, jelen rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.
(2) Jelen rendelet határozza meg továbbá a Tervtanács működésének és eljárási rendjének egyes szabályait is.
A TERVTANÁCS FELADATA
3. § (1) A Tervtanács feladata – az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében – különösen
a) a meglévő településszerkezet és településkép, a környezetkultúra értékeinek védelme,
b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,
c) a településrendezési és – fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint
d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.
(2) A Tervtanács véleményezi a Balmazújváros város településképének védelméről szóló 26/2017. (XII.29) önkormányzati rendeletben meghatározott – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött –, településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti-műszaki terveit.
(3) A Tervtanács a fentieken túlmenően véleményez minden olyan egyéb építészeti-műszaki tervet, amelynek minősítésére
a) a polgármester
b) a városi főépítész
c) az elsőfokú építési hatóság vezetője felkéri.
A TERVTANÁCS ÖSSZETÉTELE
1. A Tervtanács összetétele
4. § (1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.
(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A Tervtanács keret tagjainak száma – az elnököt is ide számítva legalább 3, de legfeljebb 5 fő.
(4) A Tervtanács keret tagjaira a Tervtanács elnöke – főépítész – tesz javaslatot.
(5) A Tervtanács keret tagjait a polgármester nevezi ki.
(6) A Tervtanács munkájával, működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Tervtanács elnöke látja el.
(7) A Tervtanács kerettagjai közül a Tervtanács elnöke határozza meg az ügyben eljáró tervtanácsi tagot.
2. A Tervtanács elnöke
5. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(2) A Tervtanács elnöke
a) javaslatot tesz a polgármesternek a Tervtanács tagjainak kinevezésére,
b) előkészíti a Tervtanács ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,
c) kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,
d) a tárgyalandó témától függően javaslatot tesz a polgármesternek szakbíráló kijelölésére,
e) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,
f) a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,
g) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,
h) kiadmányozza a Tervtanács állásfoglalásait és jegyzőkönyveit.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak az elnök kizárólagos, át nem ruházható jogkörét képezik, további jogköreit a tervtanács ügyrendjében meghatározottak szerint átadhatja. Tartós akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése ugyancsak az ügyrendben meghatározottak szerint történik.
3. A tervtanácsi tag
6. § (1) A Tervtanács keret tagja egyetemi vagy mesterfokú szakképzésben szerzett szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.
(2) A tervtanácsi keret tagok kinevezése két évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a jelölő polgármester a kinevezést visszavonja.
4. A szakbíráló
7. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében – a polgármester egyetértésével – szakbírálót kérhet fel.
(2) A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó – a 6. § szerinti – szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.
(3) A szakbíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére legalább 5 napot kell biztosítani.
5. Összeférhetetlenségi szabályok
8. § (1) Tervtanácsi tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban
a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,
b) aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,
c) a tervező
ca) munkatársa,
cb) gazdasági társaságban tulajdonostársa,
cc) tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve
d) akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.
(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3) A tervtanácsi keret tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn.
A TERVTANÁCSHOZ BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK
9. § A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak – amennyiben nem az ETDR- rendszeren keresztül kerül benyújtásra – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást,
b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, műtárgyak és növényzet
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakítása, valamint
bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,
c) az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) szükség esetén utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) szükség esetén látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel), továbbá
h) a terv jellemző adatait, az építtető és a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervező tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát is tartalmazó, kitöltött adatlapot.
A TERVTANÁCS ELJÁRÁSA
1. A tervtanácsi eljárás rendje
10. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul. Előzetes Tervtanácsi vélemény kérhető az elsőfokú építési hatóságnál történő engedélyezési eljárás megindítása előtt.
(2) Előzetes tervtanácsi eljárás esetén is a tervdokumentációt elektronikus adathordozón (pdf formátumban) kell benyújtani.
(3) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 9. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács elnöke 8 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 10 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe. Ha a benyújtó a hiányzó dokumentációt határidőben nem pótolja, a tervtanács az eljárást megszünteti.
(4) A Tervtanács – szükség szerint – a meghívóban meghatározott időpontban ülésezik. Az ülések nem kerülnek megtartásra, amennyiben erről az érintett tagok az ülés előtt 3 nappal erről lemondó értesítést kapnak. A tervtanácsi tag a jogait és kötelezettségeit személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével – így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással – is gyakorolhatja.
(5) A benyújtott tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra, elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, illetve szakbíráló kijelölése esetén az elektronikus adathordozót át kell adni a szakbíráló részére. A szakbíráló szakmai véleményét a Tervtanács ülésén egy-egy példányban írásban átadja a tervezőnek és – a tervet tartalmazó elektronikus adathordozóval együtt – a Tervtanácsi elnöknek.
(6) A Tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül hozza meg. A határidőbe a hivatalos ünnepnapok, a jogszabályban meghatározott pihenőnapok, valamint az igazgatási szünet napjai nem számítanak bele. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás megküldésének napja is beszámít.
(7) A Tervtanács elnöke az aláírt állásfoglalást – a tervdokumentáció egy példányával együtt –megküldi a tervezőnek, valamint az állásfoglalást – tájékoztatásul – az építtetőnek, a tervtanácsi ülésen résztvevő tagoknak és valamennyi meghívottnak és a polgármesternek.
(8) A Tervtanács elnöke a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció digitális állományát nyilvántartásba veszi és megőrzi.
(9) A tervező, illetve az építtető – a napirend megtárgyalását megelőzően legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultációról közbenső állásfoglalás születik, mely tartalmazza a Tervtanács – a továbbtervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait, de a konzultációval a terv bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.
(10) A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.
11. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően – általánosan 3 taggal, melyből egy az elnök – határozatképes. Ez a Tervtanács határozatképességének feltétele.
(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.
(3) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a megtárgyalt terv tervezőjét,
b) a beruházót (építtetőt),
c) a polgármestert,
d) az első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét.
(4) Az elnök a Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meghívhat(ja) továbbá
a) a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetőleg hatóság képviselőjét,
b) indokolt esetben szakértőket és más érdekelt személyeket.
(5) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban tagként, valamint szakbírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
b) a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(7) A tervtanácsi eljárásban tagként vagy szakbírálóként résztvevő személy – amennyiben a 8. § szerint érintett – e tényt annak keletkezését követően, haladéktalanul köteles bejelenteni a tervtanács elnökének.
(8) Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv – a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt sajátos szabályok figyelembe vételével – ajánlottnak minősül.
(9) A Tervtanács működésének és eljárásának – a jelen rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg. Az ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján – a polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogadja el.
2. A tervtanácsi jegyzőkönyv
12. § (1) A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról és a határozatról jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, a jelenlévő tervtanácsi tagok felsorolását
b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
c) a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
d) a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,
e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
g) a szakbíráló nevét és címét,
h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),
i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
j) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a Tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.
3. A tervdokumentáció minősítésének szempontjai
13. § (1) A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:
aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),
ab) az esztétikus megjelenés (tömeg- és homlokzat-formálás, anyaghasználat, színezés) követelményének, valamint hogy
ac) a javasolt megoldás településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogy megfelel-e a rálátás és látványvédelem elvárásainak,
b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de állásfoglalásában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.
4. A tervtanácsi állásfoglalás
14. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 13. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) A Tervtanács a tervdokumentációt állásfoglalásában engedélyezésre, illetve a dokumentáció alapján az építési tevékenységet
a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy
b) megvalósításra nem ajánlja.
(3) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 13. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.
(4) A Tervtanács asszisztense a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a Tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 12. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását, továbbá a 11. § (2) bekezdés szerinti esetleges különvélemény(eke)t.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Finanszírozás
15. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos, a településre vonatkozó költségeket az önkormányzat viseli, ennek előirányzatát Balmazújváros város költségvetésében kell megtervezni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg
1. – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját mindazon napirendi pontok tekintetében, melyek tárgyalásán rész vett,
2. a szakbírálót a megbízás teljesítésekor.
(4) A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi ülésenként bruttó 35.000- Ft, a (3) bekezdés b) pontja szerinti személy esetében szakvéleményenként bruttó 25.000- Ft.
(5) A tiszteletdíj kifizetésére – az elszámolást követően – 15 napon belül kerül sor.
(6) Az elszámolás a részvételt és a napirendi pontokat rögzítő jegyzőkönyvek alapján negyedévente történik.
2. Hatályba lépés
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) A rendeletben foglalt szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.