Egyek Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének

22./2006. (VIII.31.) számú rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

 Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,

- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint

- a vállalkozásba vitt vagyont.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: 

      a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

      b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint

      c/ az önkormányzat követelései.

 d/ az önkormányzatot megillető részesedésének, értékpapírok

Az a-d) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. 

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

^[1]"3. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll."                                                                

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

       a/ forgalomképtelen,

       b/ korlátozottan forgalomképes,

       c/ forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.

A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

^[2]"5. §  Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak."

Az önkormányzat törzsvagyona

^[3]"6.§ A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A törzsvagyon körébe tartozó vagyon általános szabályként nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.

A képviselő-testület rendeletben határozza meg az általa nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelemeket."

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

^[4]8. § "(1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket

d) temető, ravatalozó,

e) törvény vagy önkormányzat rendelete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Nvtv. 2 mellékletében meghatározottak szerint."

(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg.

^[5]9. § "(1) Korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyontárgyak:

a) közművek, kiemelt jelentőséggel a vízi közművek,

b) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, középületek,

c) műemlék, műemlék jellegű épületek, építmények,"

^[6](2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

a/ közművek, kiemelt jelentőséggel a vízi közművek:

Vízi közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.

A vízi közműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).

Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.

Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.

A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.

b/ önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, középületek:

Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi,  illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.

c/ műemlék, műemlék jellegű épületek, építmények:

Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges."

^[7]"(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, illetve helyi népszavazás után lehet átminősíteni."

^[8]I.fejezet  Az önkormányzat üzleti vagyona

^[9]10.§ Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába."

^[10]"11.§ Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes."

II. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

^[11]"(6) A képviselő-testület – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is - felhatalmazást adhat a polgármesternek, önkormányzati bizottságnak, önkormányzati hivatalnak, önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.”

Az egyes tulajdonosi jogok

Vagyon értékesítés

13. § ^[12](1)Vagyont értékesíteni 5 millió Ft értékhatár felett csak versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek- kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelemi kapcsolatokra.

(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

^[13]"(5) Az üzleti vagyon értékesítése a képviselő testület hatáskörébe tartozik, melyben a döntését minősített többséggel hozza meg."

^[14]"(6) A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt a 100.000 Ft. egyedi nettó értékhatárt el nem érő ingóvagyon értékesítésére."

(7) A polgármester jogosult

a.) a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételére

b.) az önkormányzat öröklési, illetve vagyonról történő lemondás esetén dönteni a hagyaték, illetve a vagyon elfogadásáról, intézkedik annak átvételéről

c.) az önkormányzat jogi képviseletének biztosítására

(8) Az önkormányzat költségvetési és egyéb gazdálkodó szervei jogosultak

a.) az önkormányzat nevében és képviseletében az önkormányzat részére tulajdont szerezni

b.) a használatukba adott és a kötelező feladatellátás keretében hasznosított vagyon ingyenes használatára

^[15]"c.) A használatukban lévő 100.000 Ft. alatti egyedi nettó értékhatárt el nem érő ingóvagyon értékesítésére a polgármester felé javaslatot tesz.”

d.) a rájuk bízott vagyon tekintetében annak hasznosítására vonatkozó javaslatot tesznek a képviselő-testületnek.

Ingyenes vagyonátruházás

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

^[16]"(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont – a 9.§. (3) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével – ingyenesen átruházni önkormányzati feladatellátás esetén lehet ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás jogcímén.”

^[17]"(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingyenes átruházásról a képviselő-testület dönt."

A vagyon megterhelése

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

^[18]„16.§. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a 9.§. (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, a Képviselő-testület döntésével terhelhető meg.”

^[19]"17. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga."

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan fogalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

a/ A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.

 b/ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt. 

^[20]"21. § Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető."

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. §  A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelési jog átengedése

26. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát átengedni - a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerinti - feltételekkel lehet.

^[21]"(4) Az üzleti vagyon vagyonkezelési jogának átengedése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik."

A vagyonkezelési jog ingyenes átruházása

27. § A vagyonkezelési jog ingyenes átruházására a 14. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni. 

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

28. §  A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett, a képviselő-testület döntése alapján.

29. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.

Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

30. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi  módon és esetekben lehet:

a/ koncessziós szerződéssel,  jogszabály, illetve e rendelet szerint;

b/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).  

31. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett -  át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,

b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett,  illetve önkormányzati rendelet alapján.

c./ a közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő- testület minősített többséggel hozott határozat alapján szerződéssel adja használatba.

^[22]"32. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,

b/ bérleti szerződéssel,

^[23]c/ 

33. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

34. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

35. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

36. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

        - intézmények épületei, középületek.

^[24]"37. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona társulásba vihető."

38. § Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat, a képviselő-testület döntése alapján. 

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

39. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:

a/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000.- Ft-tól a képviselő-testület joga, 

b/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000.- Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben polgármester joga, valamint

c/ a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben –, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.

(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ és c/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

40. § (1) A 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

a/ az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;

b/ a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c/ ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d/ ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;

e/ ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;

f/ ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 108. § (4) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

41. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

^[25](3) 

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

42. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték

nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likvidítási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

43. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.

Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

44. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

45. § A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti - a képviselő-testület által jóváhagyott - megállapodás szerint alakulnak.

46. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

A vagyonleltár

47.§ Az önkormányzat vagyonállapotát az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan az éves vagyonkimutatás tartalmazza, melyet adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.

48. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

49. § (1) A vagyonkimutatásnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket.

A vagyonkimutatás az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Kormány rendelet 30§. alapján kell elkészíteni.

(2) A vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelettel együtt kell a Képviselő testület elé terjeszteni, és elfogadni.

(3) A vagyonelemek vagyontípus szerinti besorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

50. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

IV. Fejezet

A vegyes és záró rendelkezések

A közzétételre vonatkozó szabályok

51. § Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű – vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések:

         - megnevezését (típusát),

         - tárgyát,

         - a szerződést kötő felek nevét,

         - a szerződés értékét

         - határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint

- az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

52. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) a vagyon piaci értékét a Képviselő-testület határozza meg. Amennyiben a Képviselő-testület által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.^[26]

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása a képviselő-testület döntése alapján.

A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor.

Záró rendelkezések

53. § Ezen rendelet 2006. szeptember 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Önkormányzat e tárgyban alkotott 18/2000 (X.30.) számú rendelete, a 18/2003. (X.9.) számú rendelete.