Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2019. (XII.19.) önkormányzati rendelete
Hajdúsámson Város településképének védelméről
Hatályos: 2025. 02. 01Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2019. (XII.19.) önkormányzati rendelete
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének28/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendeleteHajdúsámson Város településképének védelméről
- A jogszabály 2020. VIII. 1. napjától hatályos állapota a 22/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelettel -
Hajdúsámson Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2) bekezdésében, valamint 57. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hajdúsámson város településfejlesztésével és településrendezésével összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (III. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-ában partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § (1) Hajdúsámson Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre, ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, továbbá tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Hajdúsámson Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal (a továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.
(4) A 17. § szabályozása szerinti területi lehatárolásokat a településszerkezeti terven kell beazonosítani
5. Értelmező rendelkezések
5. §1 E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Részben áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 és 90 % között korlátozott.
3. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
4. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
5. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
6. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.
7. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
8. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai: a településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.
9. Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdető berendezés.
10. A településképi szempontból meghatározó területek: egyedi arculati, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek.
11. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklám pilon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
12. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva-tartásáról, megközelítéséről és a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt.
13. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
14. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
15. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
16. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
17. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
18. Címtábla: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
19. Reklámnak nem minősülő hirdetések:
a) cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám,
c) a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközön elhelyezett gazdasági reklám, továbbá
d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított tábla vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetések.
20. Utcabútor: az utas-váró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
21. Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
6. §2 (1)3 A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését a települési főépítész készíti elő.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, a településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást az önkormányzati települési főépítész készíti.
(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 3. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését,
b) nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) védelem típusát, rövid indokolását,
e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám), területi lehatárolását,
f) fotódokumentációt,
g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény-egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d)4 magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki) kap.
(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c)5
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített
– szakvéleményt.
(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(11)6 Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
a) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.
b) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
c) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
d) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
e) Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
f) Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
g) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
h) Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
i) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
j) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.
7. A helyi védett érték fenntartása
7. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő, vagy a védett értéket nem károsító hasznosítás. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
8. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
8. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 3. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
(2) A helyi védett értékek kategorizálása:
a) helyi védett utcakép, jele: HU,
b) helyi védett épület jele: HE,
c)7
(3)8
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1a., valamint 1b. mellékletei tartalmazzák.
(3) Hajdúsámson város területe a következő, eltérő karakterű területekre osztható:
a) Belváros /1./
b) Történeti településrész /2./
c) Általános lakóterület, kertvárosias beépítéssel /3a./
d) Általános lakóterület, falusias beépítéssel /3b./
e) Zártkertből kialakult lakóterületek /4./
f) Beépítésre nem szánt területek /5./
(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, e rendelet 1a. és 1b. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként lehatárolt településrészeket kell tekinteni.
(5) Településkép szempontból meghatározó terület a (4) bekezdés szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(6) a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 9. § (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
b) Területi lehatárolásukat a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terv, Országos- és térségi övezetek lehatárolása tervlapok, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
10. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, a város teljes közigazgatási területére meghatározott, általános építészeti követelmények
10. § (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(2) A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények, az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre való tekintettel, szűkíthetik.
(2a)9 Tömegformálás:
a) A zártsorú- és hézagosan zártsorú beépítésű területeken lapostetős épületet építeni, vagy ilyen tömegűvé átalakítani, csak kivételesen, lehet, amennyiben az adott területen a tervezett épület mindkét oldalán már ilyen tömegformálású épület található.
b) A település Vt. övezetei kivételével egyéb övezeteiben kizárólag magastetős épületek építhetőek, lapostetős épület átalakítás, bővítés során sem jöhet létre.
c) A településképi szempontból meghatározó területeken kizárólag középületek esetében van lapostetős kialakításra lehetőség. Amennyiben a tervezett középület, minden egyes homlokzati hossza meghaladja a húsz métert, akkor lapostetősen is kialakíthatóak. Amennyiben a tervezett középület, minden egyes homlokzati hossza eléri a tizenhat métert, akkor minimum 20 fokos tetőhajlásszög is megengedett.
d) A műemléki környezetben megvalósuló, új épületek körét az illetékesség alapján működtetett, tervtanács állásfoglalása szerinti módon lehet kialakítani. A műemléki környezetben tervezett építési beruházások – ideértve a cégtábla, cégfelirat, reklám elhelyezését – a kulturális örökség védelméről szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm rendelet 64. §-a alapján örökségvédelmi bejelentés kötelesek. A műemléki védettséggel rendelkező valamennyi ingatlan esetében – ideértve a műemléki környezetben fekvő ingatlanokat is – a műemlékvédelmi szempontokat vizsgálni és érvényesíteni szükséges.
(3) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:
a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen (ide nem értve a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületeket, az emeletes épületek, a környezetből kiemelkedő, közösségi épületek fedését, a nem lakóterületen elhelyezett gazdasági épületek fedését, ahol korcolt fémlemez fedés és palafedés is alkalmazható), a nádfedésen, fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.
(4)10 Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér- sárga- és a halvány meleg- pasztellszínek, továbbá a téglavörös árnyalatain kívül, (a lábazatokon alkalmazott erősebb sárga, drapp, barna árnyalatokat leszámítva) más szín nem alkalmazható. A homlokzatokon a szükséges bádogos szerkezeteken túlmenően fémlemez burkolatok nem jelenhetnek meg. Kivételt képez ezek alól a magas igényű, fémszerkezetű, szerelt burkolatok alkalmazása. Konténerjellegű, a fenti homlokzatburkolati anyagoktól eltérő épületek a lakóövezetekben nem építhetőek.
(5)11 A közterület felöli ingatlanhatáron létesülő kerítések esetében:
a) A teljes belterületen, valamint a külterületeken lakóövezetként kijelölt területen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítés lábazat és osztás nélkül, tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a természetes anyagok megjelenítésének településképi jellemzőit.
b) A közterülettel határos kerítések színének az ingatlanon található főépület homlokzatával összehangolva kell készülnie.
11. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1)12 Területi építészeti követelmények:
a) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak és a területi szempontból meghatározó területek területi építészei követelményeinek figyelembevételével, a HÉSZ övezeti előírásainak kereti között kell meghatározni.
b) figyelemmel kell lenni az építészeti értéket hordozó elemek megóvására, fenntartására,
c) új beépítés esetén a kialakult utca- és térszerkezetet, (utcai) légtérarányokat meg kell őrizni.
d) új építményeket úgy lehet elhelyezni, hogy azok városképi szempontból jelentős, vagy védett térfal elemeinek utcaképi megjelenését hátrányosan nem befolyásolhatják.
e) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a HÉSZ övezeti előírásainak keretei között kell meghatározni.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
Tömegformálás:
A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket (kivéve a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magas-tetős épületek, ahol kisebb hajlásszöget kell alkalmazni) 30-45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.
(3) A beépítés telepítési módja:
Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a HÉSZ határozza meg.
(4)13 A közterület felöli ingatlanhatáron létesülő kerítések:
a) A kerítéseknek illeszkedniük kell egyrészt az ingatlanon fennálló épülethez, másrészt a 10. § (4) bekezdés Homlokzatokra felsorolt színválasztási követelményekhez egységben. Az utcafronti kerítések magassága, a belváros zártsorú beépítésre szabályozott területeit kivéve, nem haladhatja meg az utcai terepcsatlakozástól mért 2,00 méteres magasságot.
b) A belváros és a történeti településrész kivételével, minimum ötven százalékban áttört módon (lásd a fogalom-meghatározásoknál leírtak szerint) szükséges kialakítani, melybe a maximum 60 cm magasságú lábazatot nem kell beleszámolni. Saroktelkek esetében, amennyiben az utca kis szélessége miatt a csomópont nem belátható az ingatlan sarokpontjától számított, minimum hat méteres szakaszon a kerítéseknek áttörteknek kell lenniük, a közlekedési területek beláthatóságának biztosítása érdekében. Utcai kerítés újonnan csak a szabályozási terv szerinti szabályozási vonalon építhető (HÉSZ 4. § (17) bekezdésében foglaltak figyelembevételével).
12. Belváros /1/
12. § (1) A városközpont belső területei, ahol az épületek előkert nélkül, utcavonalon állóan, zárt- hézagosan zártsorú beépítéssel kerültek elhelyezésre, földszint és 1 emeletes, vagy földszintes, de emeltebb homlokzatmagasságú épületeket lehet elhelyezni.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Zártsorú, „hézagosan zárt- vagy zártsorú”.
b) Szintszám: A beépítés földszintes, vagy földszint és 1 emeletes, magas tetős, igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg.
c) Kerítésalakítás: A közösségi funkciójú ingatlanok területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. § előírásai szerint.
b)14 Tömegformálás: A Vt. jelű, településközponti vegyes besorolású övezetekben lehetséges a lapos tetők megvalósítása. Itt ez nem csak a középületekre értendő. Az illeszkedés elvére tekintettel ez ott megengedett, ahol legalább az egyik oldalon már lapostetőzetű épület áll, vagy legalább az egyik szomszédos ingatlan még üres beépítetlen. Újonnan kialakított területeken, Vt. övezetben, ahol legalább az adott utca egyik oldalán még nincsen felépült épület, korlátozások nélkül lehetséges ilyen épületeket építeni. Lapostetős épületek környezetében, a Vt. övezetben építendő új lakóházak esetén, korlátozás nélkül építhető magastetős épület. Ezen esetekben a lapostetős tömegformálású, szomszédos épületekhez nem szükséges lapos tetővel illeszkedni.
ba) A belső, keskenyebb utcákon a Földszintes épületeket ajánlott minél magasabb párkánnyal, tetőtéri parapetfallal magasítani, a földszint és 1 emeletes épületek esetében pedig ajánlott a további magasítást eredményező tetőtér beépítést, álló tetőablakot, további tetőfelépítmény elkerülni.
bb) A főutak mentén kialakult beépítés esetén az épülettömegek magassági értelemben történő, mozgalmasabb kialakítása érdekében, álló tetőablakok, tetőn megjelenő oromfalak, tetőfelépítmények építése nem esik korlátozás alá.
13. Történeti településrész /2/
13. § (1) Hajdúsámson város azon területei, ahol az utcaképben, az épületek elhelyezkedésében még érzékelhető az a történeti beépítési mód, épület elhelyezés, amikor a lakóépületek, vagy bizonyos funkciójú melléképületek (pl. nyári konyha) az utcavonalra is kiépülhetett. E jellegzetesség megőrzését kívánják az előírások elősegíteni.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja:
Oldalhatáron álló beépítési mód, ahol a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-5,0 méter távolságra is elhelyezhetők. Közösségi célú rendeltetés elhelyezése esetén rugalmasabb (nagyobb előkertet megengedő) szabályozás is megengedett. Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a HÉSZ, továbbá az annak mellékletét képező szabályozási terv keretei között kell meghatározni, a jellegzetesen előkert nélküli- utcavonalon álló beépítésű utcaszakaszok esetében, a szabályozási terven alkalmazott kötelező építési vonallal.
b) Építmények telepítése:
Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák
c) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét, figyelembe véve az utcában kialakult léptékrendet is, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg.
d) Kerítésalakítás: A telek területét a közterülettől kerítéssel lehatárolni.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. §-a előírásai szerint
b)15 Tömegformálás:
ba) Kizárólag magastetős épületek elhelyezése lehetséges.
bb) A magas tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.
c) Homlokzati kialakítás: Illeszkedés elve alapján.
14. Általános lakóterület, kertvárosias beépítéssel /3a/
14. §
15. Általános lakóterület, falusias beépítéssel /3b/
15. § (1) Hajdúsámson központi belterületének falusias beépítésű területei, ahol oldalhatáron álló, előkertes, földszintes lakóépületek épültek, továbbá építhetőek.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) Építési hely: Az építési helyet az oldalhatáron álló, előkertes beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból és a falusias beépítés hagyományosan alacsonyabb léptékrendjéből is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg.
c) Kerítésalakítás: A telek határain kerítés építése kötelező.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. §-a előírásai szerint
b)17 Tömegformálás: Kizárólag magastetős épületek elhelyezése lehetséges.
c) Homlokzati kialakítás: Illeszkedés elve alapján.
d) Kerítések kialakítása: Jelen rendelet 10. §-a előírásai szerint.
16. Zártkertekből kialakult lakóterületek /4/
16. § (1) Hajdúsámson-Martinka és Hajdúsámson-Sámsonkert, korábbi zártkertekből átminősített lakóterületek, ahol oldalhatáron álló, előkertes, földszintes épületek, a településrészek központjaiban földszintes vagy földszint +1 emeletes épületek helyezhetők el.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Oldalhatáron álló, előkertes.
b) Szintszám: A kertvárosias és falusias lakóövezetekben a beépítés földszintes, a településrész központok területén földszintes, vagy földszint +1 emeletes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg.
c) Kerítésalakítás: A telek határain, a közösségi rendeltetések kivételével, a kerítés építése kötelező.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. §-a előírásai szerint
b)18 Tömegformálás: Kizárólag magastetős épületek elhelyezése lehetséges.
c) Homlokzati kialakítás: Illeszkedés elve alapján.
d) Kerítések kialakítása: Jelen rendelet 10. §-a előírásai szerint.
17. Beépítésre nem szánt területek /5/
17. § (1) A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai:
a) A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni.
b) Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.) nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
c) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a HÉSZ határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.
18. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1)19 A település helyi védett épületeinek, építményeinek, felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén:
a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épület elhelyezés,
ab)20 Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága, magastetőzet estében az illeszkedés elve szerint alakítandó ki.
ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén:
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
e) az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
f) épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,
g) tetőfelületre cégér nem helyezhető el,
h) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,
i) a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.
j) a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,
k) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
l) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
19. Reklámhordozókra, a reklám közzétételére, és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. §21 (1) Reklámhordozó, reklám és reklám hordozót tartó berendezés elhelyezése, reklám közzététele e rendeletben foglalt kivételekkel az országos érvényű jogszabályok szerint történhet.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára a polgármester településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
(3) A város területén cégér legfeljebb 0,5 m2-es felülettel létesíthető, ami közterület fölé a telek homlokvonalától és a homlokzati síktól számított 0,80 m-nél jobban nem érhet túl és a járda felett 3,0 m-nél alacsonyabban nem helyezhető el.
(4) Közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként, a vonatkozó jogszabályban meghatározott kivételeket leszámítva, kizárólag utcabútor használható a – hatályos településszerkezeti terv szerinti – meghatározott területeken.
(5) Utólagos elhelyezésénél a (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
19/A.22 Reklámhordozókra, a reklám közzétételére és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelményektől való eltérés szabályai
19/A. § (1) Reklámhordozó, reklám közzététele és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése:
a) Köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.
b) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
c) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.
(2) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
(3) A jelen rendelet mellékletét képező 4. mellékletének csatolása és a formanyomtatvány szerint tartalmi követelmények benyújtása mellett. A szabályozás indoka, a beadványok követelményrendszerének egyértelműsítése, az elbírálás folyamatának egységesítése, és a hiányos bejelentések beadásának lehetőségek szerint elkerülése, csökkentése.
19/B.23 Reklámnak nem minősülő információs táblákra, feliratokra (üzletfeliratra, vállalkozást népszerűsítő feliratra, cégtáblára, címtáblára) vonatkozó településképi követelmények
19/B. § (1) A város területén cégér legfeljebb 0,5 m2-es felülettel létesíthető, ami közterület fölé a telek homlokvonalától és a homlokzati síktól számított 0,80 m-nél jobban nem érhet túl és a járda felett 3,0 m-nél alacsonyabban nem helyezhető el.
(2) Elhelyezési előírások:
a) Az épületek homlokzatain, építési telek kerítésén, kerítéskapuján elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület, illetve kerítés építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Műemléki környezetben, továbbá a belvárosban és a történeti településrészen, elhelyezkedő ingatlanok közterülettel határos kerítésein molinó formájában egyáltalán nem, továbbá az egész település vonatkozásában, egy kerítésmezőt 60%-nál nagyobb arányban kitakaró, valamint 1,5 m2 – nél nagyobb felületű hirdetés nem helyezhető el. Az (a) pont előírásainak is megfelelő hirdetésből, kerítésen ingatlanonként legfeljebb 1 db helyezhető el, a tevékenyég igénybevételére szolgáló bejárat közelében.
c) Amennyiben a hirdetés telken belül, a kerítés mögött kerül elhelyezésre, az a kerítés fölé 1,5-nél magasabbra nem nyúlhat, felületének nagysága a 4 m2-t nem haladhatja meg. Ez alól kivételt képez, az az egyedileg megtervezett és önkormányzatnál településképi bejelentési eljárás során, településképi elvárásoknak mindenben megfelelő, önkormányzat által engedélyezett hirdetés.
(3) Kialakítására vonatkozó rendelkezések: a felirat, cégtábla, címtábla, valamint az azokat hordozó berendezés
a) villogó, káprázást okozó fényt, valamint közlekedési csomópontok környezetében futófényt nem tartalmazhat,
b) villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított nem lehet,
c) felülete fényvisszavető anyagból nem készülhet,
d) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, fényeket, továbbá közlekedési csomópontok környezetében a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket nem tartalmazhat.
(4) A jelen rendelet mellékletét képező 4. mellékletének csatolása és a formanyomtatvány szerint tartalmi követelmények benyújtása mellett. A szabályozás indoka, a beadványok követelményrendszerének egyértelműsítése, az elbírálás folyamatának egységesítése, és a hiányos bejelentések beadásának lehetőségek szerint elkerülése, csökkentése.
20. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó reklámokkal kapcsolatos kiegészítő előírások
20. § (1) Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászonborítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni.
(2) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(3) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.
(4) Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet, az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 35 cm-nél.
21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül (pl. kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb.).
(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
a) a lakóterület határától 50 méteren belül,
b) védett természeti területen,
c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.
(3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.
(4) A településen, amennyiben a műszaki követelmények ezt lehetővé teszik, a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten kell elhelyezni.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(7) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
22. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
22. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
(2) A támogatás forrását az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni. A pályázati kiírás tartalmi elemeit a Képviselő-testület határozza meg az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, mely tartalmazza az Áfá-t, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül, vagy a soron következő, munkaterv szerinti ülésén dönt.
(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
23. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező
a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
c)24 A településképi szempontból meghatározó területen az építmények (ideértve az utcafronti kerítéseket is) homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén. Illetve és a közterületekről látható ingatlanrészeken önálló módon elhelyezett reklámhordozó berendezéseket is.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3)25 A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását. Kizárólag az ingatlan beépítési módjára vonatkozó kérelem önmagában nem kérhető.
(4)26 A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az építési tevékenység bejelentése, valamint az építési engedély kérelem benyújtása előtt legalább 15 nappal kezdeményezni szükséges. A szabályozás célja, hogy a kérelmezők, jelen eljárás tekintetében ne kapjanak, az eljárási határidők szempontjából be nem tartható hiánypótlási felhívásokat az építési hatóság részéről.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
(7)27 A jelen rendelet mellékletét képező 5. mellékletének csatolása és a formanyomtatvány szerint tartalmi követelmények benyújtása mellett. A szabályozás indoka, a beadványok követelményrendszerének egyértelműsítése, az elbírálás folyamatának egységesítése, és a hiányos bejelentések beadásának lehetőségek szerint elkerülése, csökkentése.
24. A településképi véleményezési eljárás
24. § (1) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, melyek esetében:
a) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b) Az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Hajdúsámson közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben
a) új építmény építéséhez minden esetben,
b) meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(4) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(5) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(6) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(7) Az eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést (a környezetbe illeszkedést, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleghez való igazodását)
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(8)28 A településképi véleményezési eljárás rendjét és annak csatolandó tervi és iratanyagát az e rendelet mellékletét képező, 6. melléklet formanyomtatványa tartalmazza. A szabályozás indoka, a beadványok követelményrendszerének egyértelműsítése, az elbírálás folyamatának egységesítése, és a hiányos bejelentések beadásának lehetőségek szerint elkerülése, csökkentése.
25. A településképi bejelentési eljárás
25. § (1)29 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) az 1. a., és b. mellékletben megjelölt, „településképi jelentőségű területeken”, továbbá minden olyan esetben, mely az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben felsorolt módon nem tartozik sem az egyszerű bejelentés, sem pedig az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek körébe. Ezen esetek körét a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 13. számú melléklete határozza meg.
b) A vonatkozó jogszabályok alapján reklámnak minősülő reklámok és reklámhordozók elhelyezése ügyében, a város teljes közigazgatási területét érintően.
c) A meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén, a város teljes közigazgatási területét érintően.
d) A teljes közigazgatási területre vonatkozóan közterülettel határos kerítés építése esetén, amennyiben az egy tervezett szabályozási vonalon és nem a meglévő jogi határon épül meg.
(2)30 A közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3)31 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott, a 7. melléklet szerinti bejelentőlap benyújtásával, bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó, digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
26. A településképi kötelezés
26. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
(2)32 A bírság kiszabásának esetkörei:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása
(a továbbiakban együtt: településképi követelmények megsértése).
(3) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén – a (4) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények végrehajtása előtt – a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A végzésben meghatározott határidő nem lehet kevesebb, mint 30 nap.
(4)33 A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, melyet hatósági határozatban rögzít.
(5) A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(6)34 Amennyiben a felszólításra az elkövető ügyfél 8 napon belül nem reagál, a polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki.
(7)35 A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100 000 - 200 000 forint közötti összegben állapítható meg,
b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100 000-150 000 forintig terjed,
c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000-150 000 forintig terjed.
(8)36 A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén mérlegelési jogkörében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok alapján dönt a bírság összegéről.
(9)37 A kötelezettség érvényesítésére az általános közigazgatási rendtartás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt oly módon, hogy az Önkormányzatnak lehetősége van kötelezett költségére és veszélyére az előírtakat elvégezni, vagy elvégeztetni, és ugyanakkor a kötelezettet a költségek megfizetésére is kötelezi.
(10)38 A településkép védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 51. §-a szerint kerül meghatározásra.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
27. Hatálybalépés
27. § Jelen rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
28. Átmeneti rendelkezések
28. § E rendelet előírásait csak a 2020. január 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
29. Hatályon kívül helyező rendelkezések
29. § Hatályát veszti Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete Hajdúsámson Város településképének védelméről szóló 2/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete.
Az önkormányzati rendelet mai napon hatályos szövegét egységes szerkezetbe foglaltam:
Hajdúsámson, 2020. augusztus 1.
Dr. Danku József jegyző
1a melléklet a 28/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1b. melléklet a 28/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 28/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez39
3. melléklet a 28/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez40
|
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|
|
Cím |
Helyrajzi szám |
Funkció |
Védelem részletes leírása |
|
|
1 |
||||
|
2 |
||||
|
3 |
||||
|
4 |
||||
|
5 |
||||
|
6 |
||||
|
7 |
||||
|
8 |
||||
|
9 |
||||
|
10 |
Az 5. § a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. VIII. 01-től
A 6. § (1) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (8) bekezdés d) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (9) bekezdés c) pontját a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Kiegészítette Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a. Hatályos 2020. VIII. 01-től.
A 8. § (2) bekezdés c) pontját a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 19. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2a) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10. § (4) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § c) pont cb) alpontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. alcímet (19/A. §-t) a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 19/B. alcímet (19/B. §-t) a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 23. § (1) bekezdés c) pontja a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (7) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § (8) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 25. § (1) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-a. Hatályos 2020. VIII. 01-től A 26. § (2) bekezdését a Hajdúsámson Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 26. § (4) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (6) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a. Hatályos: 2021. V. 3-tól.
Módosította Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a. Hatályos: 2021. V. 3-tól.
A 26. § (9) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (10) bekezdése a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 19. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (6) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (7) bekezdése iktatta be.