Nyíradony Város Képviselő-testülete a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított és kiegészített 1993. évi LXXVIII. Törvény  (továbbiakban: Ltv) 3. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján eljárva a lakások bérletére és a lakbér megállapítására vonatkozó önkormányzati  szabályozás korszerűsítésére, valamint a piaci viszonyokhoz megfelelően igazodó önkormányzati lakásgazdálkodás feltételeinek megteremtésére az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A  rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Nyíradony Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásra, lakásrészre, szükséglakásra, otthonházra, és a lakás célját szolgáló helyiségre -, függetlenül a használat módjától és a használat keletkezésének időpontjától.

(2) A rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, amennyiben az önkormányzat más településen szerzi meg lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség tulajdonjogát.

2. §

(1) A Képviselő-testület az Ltv-ben meghatározott bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi – bérbeadói – jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával a város polgármesterét hatalmazza fel, e rendeletben foglalt szabályok szerint.

(2) A megbízás kiterjed az önkormányzati bérlakások és helyiségek bérletével kapcsolatos polgári peres eljárásokban való képviseletre, valamint az önkormányzati, illetve  a vegyes tulajdonú társasházakban az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(3) A (2) bekezdésben foglalt alapítói jogokat, a pénzügyi kötelezettségvállalásokat az önkormányzat költségvetését és pénzügyi gazdálkodását  meghatározó önkormányzati rendeletekben, valamint a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat szabályozó  rendeletben foglaltak szerint köteles teljesíteni.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzati lakások fenntartásával, felújításával, kezelésével, leltár szerinti átadásával és visszavételével, a lakbérek beszedésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásával a Nyíradony Kht-t, átalakulását követően a jogutódját bízza meg.  A lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. E megbízás során a kezelő e rendeletben és az Ltv. Szabályai szerint köteles eljárni.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BESOROLÁSA ÉS BÉRBE ADÁSA

Az önkormányzati lakások bérbeadásuk jellege szerinti besorolása

3. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások a bérbeadásuk jellege szerint:

a) Piaci alapon  meghatározott lakbérű lakások,

b) Szociális elhelyezés céljára szolgáló bérlakások,

c) Szükséglakások

(2) A piaci alapon bérbe adott lakások adatait a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) A szociális elhelyezés céljára rendelkezésre álló lakások  adatait a 2. számú függelék tartalmazza.

(4) Szükséglakások adatait a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(5) lakások átminősítésével kapcsolatos feladatokat a kezelő Nyíradony Kht. javaslata alapján a Képviselő-testület Településfejlesztési és Térségi Kapcsolatok Bizottsága látja el.  Az átminősítést követő változásokról a bérlőt a bérleti szerződés módosításával értesíteni kell.

(6) A lakások bérbeadásának érvényességéhez lakásbérleti szerződést kell kötni, melyet írásba kell foglalni. A szerződés írásba foglalását a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási feladatokat ellátó csoportja látja el.

(7)  Az (1) bekezdés a. és b. pontjában foglalt lakásokat csak lakás céljára lehet használni.

A piaci alapon  bérbe adható lakások  bérbeadásának feltételei ​

4. §

(1) A bérbeadó az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő piaci alapon meghatározott lakbérű lakások bérleti jogát köteles hirdetmény útján (hirdető táblán való közléssel és helyi újságban történő megjelentetéssel) nyilvánosan meghirdetni, olyan módon, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) A  meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfort fokozat, nyújtott szolgáltatások)

b) A lakás településen belüli fekvését, pontos címét,

(c) A lakás egyhavi lakbérének összegét, a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások várható díját, a lakbéremelés lehetőségét és módját,

d) A lakás egyhavi lakbérének összegét, a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások várható díját, a lakbéremelés lehetőségét és módját,

e) A pályázat benyújtásának határidejét, benyújtásának helyét, módját.

(3) A hirdetményt úgy kell közétenni, hogy a megjelenés a pályázat benyújtásának határideje között legalább 30 nap álljon a pályázók rendelkezésére.

5. §

(1) A pályázó által hirdetményre vonatkozóan tett ajánlatának tartalmaznia kell:

a) Két, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra vonatkozó ajánlatát, rangsorolva, (amennyiben a pályáztató önkormányzat egy lakásra kér ajánlatot, ennek a pontos megjelölését)

b) Az ajánlott lakbér összegét, és az előzetesen vállalt egyösszegű befizetésre vonatkozó ajánlatát, mely a lakbér összegének legalább félévi, legfeljebb öt évi összege lehet,

c) A pályázók alapvető személyazonosító adatait, lakó- illetőleg tartózkodási helyét, több pályázó esetén a hozzátartozói minőségét, a pályázóval együttköltözők személyi azonosító adatait és hozzátartozói minőségét,

d) Az együttköltözők jövedelemigazolását, amellyel a pályázó igazolja, hogy olyan jövedelemmel rendelkezik ő, illetve a vele együttköltözők, amely biztosítja, hogy a lakbér összege nem haladja meg a nettó jövedelmük 25 %-át.

(2) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti, vagy tévedésbe ejti, illetve tévedésben tartja, azt a pályázati eljárásból ki kell zárni, s 5 évig pályázati eljárásban nem vehet részt.

6. §

(1) A beérkezett pályázatok átvételével, előkészítésével, véleményezésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodási csoportja végzi. Ennek során ellenőrzi, hogy a pályázó eleget tett-e az ajánlattételi feltételeknek, az általa közölt adatok hitelesek és valósak-e.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásban a nyilvántartási adatok kezelésére és a személyes adatok nyilvántartására és kezelésére a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A hiányos pályázatokat 5 napos határidő kitűzésével a hiány pótlására kell felhívni. A határidő jogvesztő, s azt úgy kell tekinteni, mintha a pályázó érvénytelen ajánlatot tett volna.

(4) Amennyiben ugyan arra a lakásra két vagy több pályázó azonos összegű és időtartamú ajánlatot tesz, részükre a város polgármestere, vagy az általa megbízott személy licitálást tart, s a magasabb egyösszegű térítést vállalóval, illetve a magasabb lakbér megfizetésére kötelezettséget vállalóval kell szerződést kötni.

(5) A pályázó ajánlatához a pályázati eljárás lezárásáig kötve marad, azt nem módosíthatja. A pályázat módosítására csak licitálás során van lehetőség.

(6) Amennyiben a pályázó ajánlatától önhibájából visszalép, úgy az önkormányzat által meghirdetett, lakásra vonatkozó ajánlattételi pályázati eljárásban két éven belül nem vehet részt.

(7) A város polgármestere - a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően   - az önkormányzat számára gazdaságilag legkedvezőbb, előzetesen vállalt leghosszabb egyösszegű befizetést  és legmagasabb bérleti díj fizetését  vállaló pályázóval köt lakásbérleti szerződést. A pénzügyi Bizottság a beérkezett pályázatokat rangsorolja.

(8) Amennyiben a pályázó az ajánlatától visszalép, a második helyen rangsorolt pályázóval köt lakásbérleti szerződést. Ezen pályázó visszalépése esetén a harmadik helyen rangsorolt pályázóval kell szerződést kötni.

(9) A pályázati eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani abban az esetben, amennyiben a pályázati kiírásban szereplő lakbérnél és egyösszegű befizetésnél alacsonyabb összegű ajánlat érkezett.

(10) Amennyiben a pályázati eljárás a (9) bekezdésben foglalt okok, vagy más ok miatt eredménytelen lett, úgy külön pályázati eljárás lefolytatása nélkül azzal a személlyel lehet a lakásra lakásbérleti szerződést kötni, aki előző pályázati eljárásban önkormányzati lakásra pályázatot nyújtott be, azonban ezen eljárásban vele nem lehetett lakásbérleti szerződést kötni, mivel kedvezőbb pályázat érkezett. Ezen eljárásban e személlyel lakásbérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha a pályázati kiírásban szereplő minimális feltételek teljesítését vállalja.

(11) A pályázati eljárások lezárását követően a lakásbérleti szerződéseket 15 napon belül a nyertes pályázóval meg kell kötni.

Szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásbérlet szabályai

7. §

(1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a saját lakással nem rendelkező személyt, a vele együttköltöző személyek figyelembe vételével,

(a) akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem a pályázati kiírást megelőző egy év átlagában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a másfélszeresét,

b) akinek lakóháza, lakás céljára szolgáló helyisége elemi kár, vagy rendkívüli esemény miatt megsemmisült, életveszélyessé, vagy használhatatlanná vált,

c) aki a bérleti igénye benyújtásakor, vagy a lakásba történő beköltözésekor az ország területén beköltözhető lakástulajdonnal, lakástulajdonra fennálló haszonélvezeti joggal, egyéb használati joggal, üdülővel, beépíthető építési telekkel, üdülőtelekkel nem rendelkezik, és

(2) A bérlő személyéről az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a város polgármestere dönt.

(3) Az igénylők közül elsőbbséget élveznek az alábbi sorrendben

a) akik életveszélyes, vagy egészségre ártalmas lakáskörülmények között élnek,

b) akik önkormányzati lakásbérleményt kívánnak cserélni,

c) egy lakásban több generációs család él együtt, vagy a gyermekek száma miatt zsúfolt lakáskörülmények között élnek,

d) A családban munkaképtelen, egészségkárosodott, vagy testi fogyatékos felnőtt személy él,

e) Albérletben laknak,

f) Akik a város közigazgatási területén öt évet meghaladóan életvitelszerűen tartózkodnak,

g) Aki vállalja, hogy 5 éves időtartamon belül lakásigényét saját lakás építésével, vagy vásárlásával kívánja megvalósítani.

(4) Nem köthető bérleti szerződés azzal a szociálisan rászoruló személlyel:

a) aki lakásbérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében a bérbeadó, vagy jogelődje javára, vagy bármely más módon más személy vagy hozzátartozója javára lemondott,

b) saját tulajdonú lakását tíz éven belül elidegenítette.

c) Aki a bérleti ajánlatában olyan valótlan adatokat közölt, amely jogtalan előnyhöz juttatná.

(5) A szociális helyzet alapján létesítendő lakásbérleti jogviszony esetén az igénylő és a vele együtt költözők számára figyelemmel az alábbi szobaszámú lakásokra lehet bérleti jogviszonyt létesíteni:

a)  1-3 fő esetén         1 – 1,5 szoba,

b)  4-5 fő esetén         2 – 2,5 szoba,

c.)  5 főnél több          3 szoba

(6) Szociális rászorultság alapján létesítendő lakásbérleti jogviszony kérelmezése a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon, a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói, hallgatói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség változására, együtt élő személyek, illetve együtt költöző családtagok személyi adataira, családi állapotára, lakással kapcsolatos adatokra, vagyoni helyzetre vonatkozó adatokra nyilatkozatot és szükséges iratokat köteles mellékelnni.

(7)  A bérleti szerződének tartalmaznia kell a Ltv-ben előírt kötelező tartalmi elemeken túlmenően:

a) a lakás azonosító adatait, (címe, alapterülete, komfortfokozata,)

b) a lakás felhasználás szerinti típusát, a bérlet időtartamát,

c) a bérlő és bérlőtársak személyi adatait,

d) a bérlővel együttköltöző személyek személyi adatait,

e) a lakbér összegét és a vállalt egyösszegű befizetés összegét, megfizetésének időtartamát, időpontját,

f) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket és megfizetésének módját,

g) A lakás birtokba adásának időpontját, ( melyet a bérlemény leltárral együttes időpontra kell kijelölni)

h) Azt, hogy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekre a PTK. szabályait és az Ltv. Szabályait kell irányadónak tekinteni,

i) A bérleti jogviszony kezdő és befejező időpontját, mely öt évnél hosszabb időtartamú nem lehet,

j) A bérlő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket,

k) A bérbeadónak a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseit, melyet a lakásbérleti szerződésben hónap megjelölésével kell nevesíteni, s azt évi két alkalommal a bérbeadó jogaként kell szerepeltetni.

l) A bérlő figyelmeztetését arra vonatkozóan, hogy 2 hónapot meghaladó tartós távollétét köteles a bejelenteni és igazolni,

m) A bérbeadó és bérlő Ltv-ben  meghatározott lakás felújításával és karbantartásával kapcsolatos kötelezettségeit,

n) Arra utalást, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a lakást kifestett, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles leltár szerint a bérleményt a bérbeadónak visszaadni.

o) Arra vonatkozó kikötést, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően elhelyezésére cserelakás biztosítására tarthat igényt.    

p) A bérlő azon  jogait, mely alapján a lakás korszerűsítése esetén milyen esetekben tarthat igényt bérbeszámításra,

q) A bérlő azon  jogait, mely alapján a lakás korszerűsítése esetén milyen esetekben tarthat igényt bérbeszámításra,

(8 )Az önkormányzat tulajdonában lévő szociális elhelyezést szolgáló lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg abban az esetben, ha a háztartásában az egy főre jutó jövedelem  legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-a.

(9) Lakbértámogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a bérlő által bérelt lakás nagysága nem haladja meg az (5) bekezdésben foglalt lakás szobaszámát, valamint alapterülete nem haladja meg:

Egy személy esetén:              30 nm,

Két személy esetén:              45 nm,

Három személyig:                 55 nm,

Négy személyig:                    60 nm,

Öt személyig:                        75 nm-t.

(10) A lakbértámogatás mértéke amennyiben a család jövedelme nem haladja meg a 7. § (8) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt , négyzetméterenként 20 Ft/hó.

a) amennyiben a család jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén a 150 %-át, négyzetméterenként: 100 Ft/hó,

b) amennyiben a család jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az 180 %-át, négyzetméterenként: 50 Ft/hó. 

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A felek jogai és kötelezettségei

8. §

(1) A bérbeadó a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlőnek, melyről a kezelő (Nyíradony Kht) jegyzőkönyvet és leltárt köteles készíteni. Az átadás során észlelt hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, s ennek kijavításáról a bérbeadó nevében a kezelőnek kell 15 napon belül gondoskodnia.

(2) Amennyiben a bérbeadó és bérlő a lakás használatba adása során akként állapodnak meg, hogy a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő saját költségén gondoskodik, ebben az esetben bérbeszámítási igényét a bérbeadó felé – a számlával igazolt költségei erejéig – érvényesítheti. A számlában szereplő munkák ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Irodájának dolgozói közreműködésével kell elvégezni.

9. §

(1) Vegyes, vagy önkormányzati tulajdonú társasházaknál felújítási, karbantartási és hibaelhárítási feladatok teljesítése során a bérlő köteles a bérlőtársakkal együttműködni, a lakóközösség által meghatározott módon és időpontban a kötelezettségeket teljesíteni.

(2) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésben és a Ltv-ben meghatározott módon, a jógazda gondosságával kötelesek használni.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve tartós távollétét a bérbeadónak előzetesen bejelenteni, illetve azt igazolni.

A lakás átalakítása, felújítása

10.§ 

(1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, felújítja vagy korszerűsíti. A bérlőnek a munka megkezdése előtt a bérbeadó írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni.

(2) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezési tárgyainak a karbantartásával, felújításával, illetőleg pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása, az irányadó. Megállapodás hiányában a karbantartással, felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a szükségessé váló pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(3) Az ajtók, ablakok cseréje esetén a megállapodásban – amennyiben erről a bérlő gondoskodik - elő kell írni, hogy csak olyan nyílászárók építhetők be, amelyek a lakás esztétikai megjelenését javítják. Erről az I. fokú építési hatóságnak kell nyilatkoznia.

(4) Amennyiben a bérlő a lakást a saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy ez által a lakás alapterülete, komfort fokozata megváltozik, akkor e címen a lakbér a bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnéséig nem módosítható.

(5) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igénnyel kívánja felújítani, korszerűsíteni, - és ehhez a bérbeadó hozzájárul – akkor köteles a szükséges építési engedélyeket, terveket és szakhatósági hozzájárulásokat saját költségén beszerezni.

(6) A (2) bekezdésben foglalt munkák foglalt munkák elvégzéséhez hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha ezen költségek megfizetését a bérlő vállalja.

(7) A bérbeadó és a bérlő megállapodását írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a felmerülő költségeket a felek hogyan és milyen arányban viselik, a költségek megfizetésének módját, és idejét. Rendelkezni kell továbbá arról, hogy a bérlő a bérbeszámítási igényét a bérleti díjban milyen idő intervallumban érvényesítheti, illetve a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a meg nem térített, vagy bérbeszámítással el nem számolt költségek megfizetésének módjáról.

(8) A (3) és (4) bekezdésben foglalt hozzájárulást a lakásbérleti jogviszony 4. évétől kezdődően csak akkor lehet megadni, amennyiben a bérleti jogviszony ideje alatt a lakás felújításának korszerűsítésének költségei bérbeszámítással a lakbérben érvényesíthetők.

(9) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén nem adható bérbeadói hozzájárulás olyan jellegű átalakításokhoz, mely az épület homlokzatának, tetőszerkezetének, külső megjelenésének megváltozásával járna, illetve műhold- vagy televízió vételére alkalmas berendezéseknek, vagy egyéb eszközöknek az erkélyre, vagy homlokzatra történő felszereléséhez.

IV.FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK LAKBÉRÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

11.§

(1) Az önkormányzati lakás bérlője a lakás használatáért lakbért, a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért díjat köteles fizetni.

(2) A lakbért és a szolgáltatások díját a bérlő a bérleti szerződésben meghatározott módon, s az abban meghatározottak szerint köteles megfizetni.

12. §

A piaci alapon  bérbe adott lakások  bérbeadásának feltételei

(1) A bérbeadó az üresen álló, illetve a várhatóan megüresedő, piaci alapon bérbe adandó lakások bérleti jogát köteles hirdetmény útján a Ligetaljai Hírmondóban, illetve a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján – a bérbeadást megelőzően legalább 30 nappal meghirdetni, úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(2) A nyilvános hirdetménynek e rendelet 4.  §- ában foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A bérbe vevő a piaci alapon bérbe adott lakásbérleti jogát pályázati eljárásban való részvétel útján szerezheti meg.

(4) A pályázat tartalmára és a pályázati eljárás lebonyolítására e rendelet 5. – 6. §-ában foglaltak az irányadóak.

(5) A beérkezett pályázatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportja, annak rangsorolásával és véleményezésével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Bizottság végzi.

(6) A piaci alapon bérbe adott lakások egy havi lakbére összegére vonatkozó hirdetményben az ajánlott lakbér minimális összegét úgy kell megállapítani, hogy az:

a) a város központi belterületén lévő

-       összkomfortos lakások esetén a  500 Ft/m²,

                -       komfortos lakások esetén:           400 Ft/m²,

 b) a város egyéb közigazgatási területén lévő

-       összkomfortos lakás esetén:         350 Ft/m²

-       komfortos lakás esetén:                300 Ft/m²

bérleti díjat elérje.

(7) A beérkezett ajánlatok közül a Pénzügyi Bizottság az önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatok alapján rangsorolást készít. Az ajánlatok rangsorolásában azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, aki a legmagasabb lakbér összegének és előzetesen vállalt egyösszegű befizetésre tesz ajánlatot.

(8) Amennyiben a pályázat nyertese az ajánlatától visszalép, a 2. helyen rangsorolt, ennek visszalépése esetén a 3. helyen rangsorolt pályázóval kell szerződést kötni.

(9) Amennyiben a pályázati eljárásban az önkormányzat számára kedvező ajánlat nem érkezett, a város polgármestere – a Pénzügyi Bizottság vélemények kikérésével – pályázati eljáráson kívüli eljárásban is kijelölheti a lakás bérlőjét, abban az esetben, ha ezen személy előző pályázati eljárásban már részt vett, de vele azért nem lehetett szerződést kötni, mert nála kedvezőbb ajánlatot tettek, azonban a megállapított ²lakbér mértéke ebben az eseten sem lehet kevesebb, mint a (6) bekezdésben szereplő lakbér összegénél.

Szociális célú lakások lakbérének mértéke

13. §

(1) A szociális célú lakások egy havi lakbérét úgy kell megállapítani, hogy:

a) a város központi belterületén az összkomfortos lakásért:      350 Ft/m²

b) a  komfortos lakásokért                                                          300 Ft/m²

c) a város egyéb  területén az összkomfortos lakásért:               300 Ft/m²

d) a város egyéb területén lévő komfortos

       és komfort nélküli lakásokért:                                                 250 Ft/m²

bérleti díjat elérje.

(2) A szükség lakásokért – függetlenül annak földrajzi fekvésétől és komfort fokozatától - 300 Ft/m² összegű lakbért kell fizetni.

V. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE

A bérleti szerződés

14. §

(1) Önkormányzati bérlakásokra csak határozott idejű bérleti szerződést lehet kötni. A bérbeadás időtartama 5 év, mely a szociális célú bérlakások esetén legfeljebb 2 évvel indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A lakás bérlőjéül kijelölt személy az értesítését követő 15 napon belül köteles a lakásbérleti szerződést írásban megkötni.

(3) A bérleti szerződésnek az Ltv. Kötelező tartalmi elemein túlmenően e rendelet 7. §-a (7) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.   

(4) Önkormányzati tulajdonban lévő lakásra a  lakás bérlője külön rendeletben meghatározott módon, és e rendeletben meghatározott mértékű lakbér támogatásban részesülhet.

Jogcím nélküli lakáshasználat

15. §

(1) Az a személy, aki az önkormányzat tulajdonában lévő lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől  használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig – emelt összegű használati díjat köteles fizetni , ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata alapján, illetve az Ltv. Szabályai szerint az elhelyezésére nem tarthatna igényt.

(3) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított

a) 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér összegével azonos összeg,

b) 2 hónap elteltével 6 hónapon át a lakbér mértékének másfélszerese,- kivéve az Ltv. 20. §-a (2) bekezdésében foglaltakat,

c) 6 hónap elteltével 6 hónapon át a lakbér kétszerese.

(4) A (2) bekezdésben említett személy esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül a bérbeadó köteles a lakás kiürítése érdekében peres eljárást indítani.

Befogadás és a bérlőtársi jogviszony szabályai

16. §

(1) Az önkormányzati bérlakások esetében – kivéve költségelven bérbe adott lakásokat - a bérlő Ltv. 21. §-a (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhat be.

(2)  Amennyiben a bérbeadó tudomására jut,  hogy a lakásban befogadottként más személy is lakik, a bérbeadó köteles a bérlőt írásban felszólítani a befogadott személy lakáshasználatának  8 napon belüli megszüntetésére.  A határidő eredménytelen elteltét követően a bérbeadó újabb 8 napon belül köteles a bérleti szerződést felmondani.

A bérlet ellenőrzésének szabályai

17. §

(1) A bérbeadó évente két alkalommal jogosult a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban, illetve a hozz tartozó helyiségekben munkaidőben, előzetes egyeztetés alapján más időpontban is ellenőrzést végezni. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A bérbeadó ellenőrzési tevékenysége kiterjed: a bérleti szerződésnek, illetve a Ltv. Rendelkezéseinek betartására, a lakás és a hozzá tartozó helyiségeknek a rendeltetésszerű használatára, a szerződésben vállalt bérlői kötelezettségek teljesítésére, a lakásban lakó személyek bentlakása jogcímének ellenőrzésére, a bérbeadó és bérlő között létrejött lakás felújítására, korszerűsítésére vonatkozó megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.

(3) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során a bérlő részéről a jogszabályban, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségek megszegését tapasztalja, erről jegyzőkönyvet készít, s a Ltv. 24. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel a 25. §. (2) bekezdésére is -  felmondással élhet.

Hozzájárulás tartási szerződéshez

18. §

(1) A bérlő – e rendelet hatálybalépést megelőzően bérbe adott lakás esetén – a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében – a bérbeadónak az előzetesen adott írásbeli hozzájárulásával -  tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) Az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből az eltartóra háruló kötelezettséget átvállalja,

b) Az eltartó egészségügyi körülményei miatt a tartás teljesítésére nem képes,

c) A bérlő életkora illetve egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,

d) A bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik,

e) A bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó személy a bérlőt eltartja

Albérlet

19. §

(1) A bérlő az általa bérelt lakást, lakásrészt, illetve az ahhoz tartozó helyiséget albérletbe nem adhatja.

(2) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Ltv. 24. §-a (1) bekezdésének b. pontjában foglalt felmondást.

VI. FEJEZET

LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

20. §

(1) A lakásbérleti jogviszony a határozott időre kötött szerződésben foglalt időpontban megszűnik.

(2) Az (1) pontban foglaltakon túlmenően a felek között létrejött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel, a felek között létrejött megegyezésben foglalt időpontban szűnik meg.

a) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) A lakás megsemmisül,

c) Az arra jogosult felmond,

d) A bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy,

e) A bérlő a lakást elcseréli,

f) A bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,

g) A bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

h) A bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

A lakásbérlet cserelakás biztosítása melletti megszűnése

21. §

(1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel másik lakás bérbeadása és /vagy pénzbeli térítés fizetése mellett bármikor megszüntethető.

(2) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó a bérlő elhelyezésére a jelenlegi lakása helyett másik lakást biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a bérbeadó a bérlő részére olyan lakást ajánl fel, mely az általa használt  jelenlegi  lakásánál egy komfort fokozattal alacsonyabb komfort fokozatú, vagy kisebb alapterületű olyan lakást ajánl fel, mely a lakás műszaki állapota, lakóhelyiségeinek száma, településen belüli fekvése, alacsonyabb lakbére az így keletkezett hátrányát kiegyenlíti,  az két lakás éves lakbére különbözetének háromszoros összegét lehet a pénzbeli térítésként megfizetni. A kifizetendő pénzbeli térítésből a bérkőnek az általa használt lakásra fennálló tartozásait.

(4) A bérbeadó a lakáscsere során a lakását rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól a bérbeadó abban az esetben térhet el, ha a lakáscsere végrehajtására az önkormányzat érdekeire tekintettel van szükség, s az idő elhúzódása jelentős önkormányzati érdeksérelemmel jár együtt.

(6) Pénzbeli térítés nem fizethető ki, ha a lakáscserét a bérlő kezdeményezte.

(7) A költségelven bérbe adott lakás esetén – amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlőnek fel nem róható okból szűnik meg, vagy meghiúsul, az Ltv. Rendelkezései alapján kell dönteni. A bérlővel, illetve örökösével a le nem lakott bérleti díj erejéig el kell számolni.

Cserelakás nélküli pénzbeli térítés szabályai

22. §

(1) Amennyiben a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel, illetve a bérbeadó által – az Ltv. 26. §. (6) bekezdésében foglalt okok miatt felmondással - úgy szűnik meg, hogy a bérlő elhelyezésére tarthatna igényt, de erről lemond, akkor számára a (2) bekezdésben foglalt pénzbeli térítést kell megállapítani.

(2) A pénzbeli térítés mértéke – az öt évet meghaladó folyamatos lakásbérleti jogviszony esetén - az éves lakbér mértéke alapján kerül megállapításra. A pénzbeli térítés összegének megállapítására a bérbeadó és bérlő megállapodása az irányadó.

(3) Pénzbeli térítés nem fizethető ki abban az esetben, amennyiben a bérlő kezdeményezi a lakásbérleti jogviszony megszűntetését.

A bérlő halála esetén s lakás átadására vonatkozó rendelkezések

23. §

(1) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonya a bérlő halála miatt szűnik meg, s nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult az Ltv. Szabályai szerint, a bérbeadó az örököst felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat 30 napon belül szállítsa ki a lakásból, s a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérbe adónak.

(2) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy egyéb lakáshasználattal összefüggő tartozása van. A bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

VII. FEJEZET ​

24. §

SZÜKSÉGLAKÁS

(1) Szükséglakások a bérbeadó elhelyezési kötelezettségének teljesítésére szolgáló félkomfortos, vagy komfort nélküli bérlakások, vagy lakásrészek.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

(1) A lakásoknak a rendelet 3. §. (1) bekezdésben foglalt minősítését 2007.május 1-ig el kell végezni, s erről a bérlőt a Lakásbérleti szerződés módosításával kell értesíteni.

(2) A rendelet 12. és 13. §-ában foglalt bérleti díjakat 2007. május 01-től kell alkalmazni.

(3)  határozatlan időre létesített bérleti szerződéseket felül kell vizsgálni, s annak a szükséges módosítására a szükséges intézkedéseket 2007. május   01-ig kell megtenni.

26. §

(1) Ezen rendelet 2007.május  1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti  Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2000.(XI.23.) számú önkormányzati rendelete I-V. fejezetében foglalt rendelkezései.

Tasó László                                                                                                                                                      Benő János

polgármester                                                                                                                                                       jegyző