Nyíradony  Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23 § (5) bekezdés 5. pontjában Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

E rendelet célja Nyíradony Város építészeti, városképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakításával összefüggő szempontok, eljárási szabályok rögzítése.

1. E rendelet előírásai nem vonatkoznak a külön jogszabályban meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:
   1. az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik és 
   2. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálatot kezdeményezett.

2. E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Nyíradony város közigazgatási területén jogszabályban meghatározott építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít és e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

3. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Korm. R.) nem szabályozott esetekben e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.

2. A településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

3. §

1. Jelen rendelet előírásai szerint a 4 §.-ban és az I. mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti- műszaki tervekkel kapcsolatban.

2. A polgármester településképi véleményezési eljárását a „Korm. R.” 21-22. § előírásai  szerint folytatja le.

3. Az 5. §-ban meghatározott építési hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek a II. mellékletben meghatározott területeken csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

3.  Településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárások és az érintett területek lehatárolása

4. §

1. A polgármester településképi véleményét a településrendezési és az építészeti-műszaki tervdokumentációkról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben tervtanácsi, egyéb esetekben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.  

2. Településképi véleményezési eljárást kötelezően kell lefolytatni az alábbi esetekben:
   1. Helyi védelem alatt álló építményt érintő építési munkák.
   2. Épületek építése, bővítése, átalakítása az alábbi területeken;

                        ba) Műemléki környezet;

                        bb) A Debreceni ú – Árpád tér – Árpád út – Széchenyi út által érintett terület,

                        bc) Kossuth út, Vörösmarty út   teljes  területe

bd) A Rákóczi út – Petőfi út, Bartók Béla út – Deák Ferenc út  Dózsa György út – Arany János út – Wesselényi út álta határolt területrésszel érintett valamennyi  területre, valamint ahhoz csatlakozó vegyes területekre és az azokat határoló teleksorra.

           c.) Minden közösségi épület esetében (iskola, óvoda, bölcsőde, kereskedelmi, sport és szolgáltató) mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el.

         f) Az Árpád tér teljes területén lévő meglévő kerítés, parkolók, árusító pavilonok átépítése, felújítása, valamint  újonnan építendő építmények esetén.

5. §

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Honvéd út- Táncsics út – Acsádi út- Hajnal út – Toldi út- József Attila út  által határolt, a rendelet 4. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó véleményezési eljárás hatálya alá nem tartozó  vegyes területeken, azokat övező teleksoron, az itt lévő ingatlanok  bejáratát   előtti közterületeken.

2. A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az (1) bekezdésben meghatározott területeken valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben:

1. Lakó- és településközponti vegyes területek övezetében a

aa) teljes homlokzatfelületet érintő színezés,

ab) 20 m2-nél kisebb alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,

ac) 25 m3 térfogatot el nem érő nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése

ad) erkély és loggia beépítése,

ae) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése

af) utcai kerítés építése, felújítása helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása,

ag) reklámtartó építmény építése és

ah) közterületen telefonfülke, újságárusító pavilon létesítése esetén.

2. A jelen rendelet előírási szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

ba) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

bb) a korábbi rendeltetéshez képest

bba)   környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bbb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

bbc)   a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

bc) érinti a közterület kialakítását és a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint

bd) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos és kerékpáros forgalmát, vagy azok biztonságát veszélyezteti és

be)  minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti és járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

3. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámelhelyezések közül az építmény homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

ca) cég- és címtábla, cégér, vagy cégérszerű reklámtábla,

cb) egyedi tájékoztató tábla

cc) kirakat, hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámtábla

cd) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

ce) totemoszlop, és reklámzászló és

cf) közterületen elhelyezett

cfa) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin

cfb) hirdetőoszlop

            elhelyezése esetén.

3.  A (2) bekezdésben felsorolt reklám és hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és követelményeket a Helyi Építési Szabályzat és a közterület-használati rendelet előírásai szabályozzák.        

4.  Hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

4. A települési véleményezési és települési bejelentési eljárás lefolytatása.

6. §

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul, melyhez kérelmező által a véleményezendő építési- műszaki tervdokumentációt papíralapon 1 példányban csatolni kell.

A kérelmező, fentiekkel egyidejűleg a Korm. R. 22 § (1) bekezdése alapján a véleményezendő építészeti- műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építési hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

A polgármester településképi véleményét a Városgazdálkodási Iroda közreműködésével a Városi Főépítész készíti elő.

(2) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Korm. R. 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. műszaki leírást,
2. felülnézeti helyszíni rajzot szomszédos telkeken ténylegesen meglévő épületek feltüntetésével,
3. jellemző szintek alaprajzát,
4. szerkezeti megoldásokat,
5. valamennyi homlokzatot,
6. látványtervet vagy modellfotót, és a
7. tervdokumentációból a megértéshez szükséges egyéb munkarészeket. (pl.: technológiai leírás, épületgépészet)

(3) A településképi bejelentési eljárás esetében papíralapon be kell nyújtani a műszaki leírást a településről és az építészeti kialakításról, helyszínrajzot a szomszédos épületek feltüntetésével, alaprajzot, homlokzatot, utcaképi vázlatot, esetleg látványképet (reklámok, reklámtáblák esetében).

(4)  A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet:

            a) javasolja

            b) feltétellel javasolja, vagy

            c) nem javasolja.

(5)  Településképi bejelentési eljárás esetében a polgármester a tervezett tevékenységet, reklámelhelyezést vagy a rendeltetés változást

a.) tudomásul veszi vagy,

b) megtagadja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetés változás megkezdését.

(6) A polgármester a véleményezési eljárást megelőzően, konzultációs lehetőséget biztosít az azt kezdeményező részére.

(7) A polgármester településképi véleményét a kérelem beadástól számított 15 napon belül, a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos állásfoglalást 8 napon belül közli a kérelmezővel. A véleményhez minden esetben csatolni kell, a tervtanácsi, vagy a főépítész szakvéleményét részletes indoklással.

5. A településképi véleményezési javaslat és településképi bejelentés tudomásulvételének részletes szempontjai

7. §

1. A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Korm. R.-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek.

2. A véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez, vagyis:

a) megfelel-e a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásainak
            aa) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e)

            ab) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat),

      b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, a szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, véleményt,

      c) településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a hivatkozott javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, valamint településképi megjelenést eredményez-e.

(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)   a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)   megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)   nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti – e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.

d)   több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da)    biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db)    a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(4) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)    a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, vagy nem zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

  (6) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

a)   a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, és ebből eredő használata:

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges     berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

2.    Az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és   berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, valamint a telepítendő fákra, fasorokra.
3.     A vendéglátó teraszok lefedése, kialakítása biztonságos és látványban megfelelő-e a berendezése a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosítja-e.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. §

1. E rendelet 2014. május 16 - án lép hatályba.

2. E rendelet előírásait a hatálybalépés idején folyó eljárásokban is kell alkalmazni.

Nyíradony, 2014.április 30.

                   Tasó László                                                                           Benő János

                  polgármester                                                                               jegyző

Záradék: Az önkormányzati rendelet kihirdetése megtörtént.

Nyíradony, 2014.május 16..

                                                                                                                  Benő János

                                                                                                                      jegyző