Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62.§. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. évi Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes

Állami főépítésznek a 9. melléklet táblázatának A2. pontjára

Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek a 9. melléklet táblázatának A3. pontjára

Területi vízügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A3a. pontjára

Nemzeti park igazgatóságának 9. melléklet táblázatának a A4. pontjára

Nemzeti Környezetügyi Intézetnek 9. melléklet táblázatának a A5. pontjára

Területi Vízügyi igazgatóságnak 9. melléklet táblázatának a A6. pontjára

Fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A7. pontjára

Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének a 9. melléklet táblázatának A8. pontjára

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A9. pontjára

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A10. pontjára

Fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségének a 9. melléklet táblázatának A11. pontjára

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központjának a 9. melléklet táblázatának A12. pontjára

Járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának a 9. melléklet táblázatának A13. pontjára

Fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatalának a 9. melléklet táblázatának A14. pontjára

Megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságának a 9. melléklet táblázatának A15. pontjára

Megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a 9. melléklet táblázatának A16. pontjára

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjének a 9. melléklet táblázatának A17. pontjára

Fővárosi és megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjára

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitányságának a 9. melléklet táblázatának A19. pontjára

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A20. pontjára

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában biztosított véleményezési jogkörében,

valamint a szomszédos települések önkormányzatainak (Nyírlugos, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Debrecen, Hajdúsámson, Balkány, Szakoly, Nyírmihálydi) és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,

valamint Nyíradony Város Képviselő Testületének 94/2013 (VI. 25.) számú határozatának, 1.számú melléklete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

A R. II. fejezet 3. §. helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Általános építési szabályok

„3. §

1. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető
2. Nyíradonyban a közművesítettség fokozatai:
   1. Teljes közművesítettség szükséges vegyes, falusias, kertvárosias, kisvárosias lakó területeken, továbbá ipari-gazdasági és kereskedelmi szolgáltató valamint egyes különleges területeken (turisztikai, szabadidős és intézményi területek).
   2. Részleges közművesítettség szükséges egyes különleges területeken (hulladéklerakó, sport és műemléki területek).
   3. A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig.
   4. Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

3. Nyíradonyban, a telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell:

1. A telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, őshonos fajok alkalmazásával kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros fasor telepítését jelenti, őshonos fajok alkalmazásával. Egyéb területeken legalább egyszintes növényállomány szükséges
2. Amennyiben a szabályozási terveken ábrázolt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetőek.
3. A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

4. Belvízzel veszélyeztetett területek szabályai:

1. A szabályozási tervek szerinti belvízzel veszélyeztetett területeken elhelyezett épületek, építmények esetében az alapozási, vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az a megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül.
2. Pinceszint ezeken a területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.

5. Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot lehetőség szerint terepszinten kell biztosítani.
6. Közművezetékeket minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat magterület övezetével érintett, felszín alatti elhelyezéssel kell létesíteni.”

2. §

A R. II. fejezet 5. §. (3) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
   1.  Lakóterületek:
      1. Falusias lakóterületek
      2. Kertvárosias lakóterületek
      3. Kisvárosias lakóterületek
   2. Vegyes területek:
      27. Településközponti területek
   3. Gazdasági területek:
      53. Kereskedelmi, szolgáltató területek
      54. Ipari területek
   4. Különleges területek:
      79. Turisztikai terület
      80. Szabadidős terület
      81. Hulladék-kezelő terület
      82. Sport terület
      83. Intézményi terület
      84. Műemléki terület
      85. Mezőgazdasági üzemi terület

3. §

A R. II. fejezet 6/A. §. (4) és (7) b.) és c.) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Falusias lakóterület

„6/A. §

4. Falusias lakóterületen az építési telek 1000 m2-t meghaladó részére, csak az adott alövezet legnagyobb beépítettségi mutatójának 10%-kal csökkentett értéke számítható (pl. alövezeti 30% esetén, 20%). A telek 2500 m2 feletti része a beépíthetőség mértékébe nem számítható be

7. Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

2. Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 6,0 méter.
3. A hátsókert legkisebb mérete 6 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)

4. §

A R. II. fejezet 6/B. §. (8) b.) és c.) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Kertvárosias lakóterület

6/B.§.

8. Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

2. Az oldalkertek legkisebb szélessége minden esetben minimum 5,0 méter. Ez alól kivételt képeznek az (1.) pontban kivételként felsorolt rendeltetésű épületek, amelyek esetében minimum 7,5 méter.
3. A hátsókert legkisebb mérete 5 méter.

5. §

A R. II. fejezet 6/C. §. (7) c.) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Kisvárosias lakóterület

6/C.§.

7. Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

3. A hátsókert legkisebb mérete 5 méter.

6. §

A R. II. fejezet 8. §. (2) e.) és (3) g.) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Gazdasági terület

„8. §

2. Jelentős mértékű zavaró hatású terület (Gip-1)

5. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 100 m2 terjedelemben.

3. Egyéb (ipari) gazdasági terület (Gip-2)

7. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 100 m² terjedelemben.”

7. §

A R. II. fejezet 9. §. helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Különleges (beépítésre szánt) terület

„9. §

1. Különleges intézményi területe (Kü-i)

1. Az övezet a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.

1. Különleges hulladékkezelő területe (Kü-h)

1. Az övezet területén a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az övezetbe eső telket a telekhatárok mentén legalább 15 m szélességű sávban kötelező zöldfelülettel kell kialakítani. A védelmi rendeltetésű kötelező zöldfelületeket a mindenkori üzemeltetőnek kell kialakítani. A védelmi rendeltetésű erdősávok területét csak úttal és közművekkel lehet keresztezni, épület, építmény nem helyezhető el rajta.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 80 m² bruttó alapterülettel.

2. Különleges sport terület (Kü-s)

1. Az övezet területén a jelentős területigényű, zöldfelületbe ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, parkoló, elhelyezésére szolgál, de kivételesen elhelyezhető rajta egyéb közösségi szórakoztató épület.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 80 m² bruttó alapterülettel.

3. Különleges turisztikai terület (Kü-tu)

1. Az övezet területén a turisztikához kapcsolódó építmények, pihenő, sport, lovas sport és kiszolgáló létesítményei, valamint szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 80 m² bruttó alapterülettel.
4. Kü-tu/1 jelű alövezetben, a lovas sport és kiszolgáló létesítményei elhelyezése esetén a megengedett maximális építménymagasság 8,0 méterre is növelhető abban az esetben, ha a homlokzati falak fa anyagú burkolattal, nem színezett kivitelben készülnek. Ebben az esetben a tetőfedés piros, vagy annak szín árnyalataiban nem alkalmazható.
5. Kü-tu/1 jelű alövezetben az épületek lábazati és homlokzati falai falazott vagy szerelt kivitelben, a 10. sz. mellékelt táblázatában szereplő színhasználattal, továbbá zöld, és ennek árnyalataiban készíthetők. Az épületek tetőfedésének anyaga cserép, betoncserép, pala illetve fémlemez fedés lehet, fehér, szürke, piros, zöld színben vagy ezek árnyalataiban”

4. Különleges szabadidős terület (Kü-sz)

1. Az övezet területén az aktív szabadidős tevékenységhez, idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, rekreációs és egészségügyi, valamint szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 80 m² bruttó alapterülettel.

5. Különleges műemléki terület (Kü-m)

1. Az övezet területén az adott műemléki épület jellegéhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
2. Az övezet területén a 8. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. Az övezetben, kerékpár tárolására alkalmas műtárgy az előkertben is elhelyezhető, legfeljebb 80 m² bruttó alapterülettel.”

6. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü)

1. az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
2. Az övezetben elhelyezhető ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási tevékenység céljára szolgáló építmény. Az övezetben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezete előírásaira nem kerül sor.
3. Az épületek lábazati és homlokzati falai falazott vagy szerelt kivitelben, a 10. sz. mellékelt táblázatában szereplő színhasználattal, továbbá zöld, és ennek árnyalataiban készíthetők. Az épületek tetőfedésének anyaga cserép, betoncserép, pala illetve fémlemez fedés lehet, fehér, szürke, zöld színben vagy ezek árnyalataiban
4. Az övezetben bárminemű vízkivételi mű létesítése tilos.
5. A keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak felszín feletti, vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban lehet.
6. Az övezetben pince szint létesítése nem lehetséges. Az állattartó épületeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani.
7. Trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetőek el közelebb 50,0 méternél felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.”

8. §

A R. II. fejezet 9/A. §. (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Különleges (beépítésre nem szánt) terület

„9/A. §

(4) Különleges temető terület (Kü-t)

1. A terület, működő temető övezete, a település köztemetője. A temetőben ravatalozó funkciójú, valamint a terület üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges építmények helyezhetők el. Megengedett max. építménymagasság 5,5 méter, szabadonálló beépítési móddal. A terület célja a város temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza.”

9. §

A R. II. fejezet 11. §. (2) a.) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Zöldterületek

„11. §

2. Z-2 Városrészi szintű zöld területek

1. Az övezetben elhelyezhetőek (max. 2%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, a 6,0 m-es megengedett legnagyobb építménymagasságot meg nem haladóan:
   1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermek játszószerek, stb.)
   2. a terület fenntartásához szükséges épület
   3. nyilvános wc
   4. szabadtéri színpad
   5. időszakos árusító pavilonok”

10. §

A R. 8. melléklete helyébe az alábbi rendelkezés lép:

8. melléklet a 9/2014 (IX.23.) önkormányzati rendelethez

„*” :       A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

11. §

A R. kiegészül a 10. melléklettel:

10. melléklet a 9/2014 (IX.23.) önkormányzati rendelethez

12. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a 2014. november hó 23. napján lép hatályba, s a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

2. Hatályát veszti:
   1. A R. II. fejezet 10. § (6) bekezdés c) pontja
   2. A R. II. fejezet 29.§ (4) bekezdése
   3. A R. III. fejezet 36.§ (1) bekezdés a) pontja

Kelt: Nyíradony, 2014. év  szeptember hó 23. nap

P.H.

………………………………                                                    …………………………

 Kondásné Erdei Mária                                                                         Benő János

     alpolgármester                                                                                   jegyző

Kihirdetési záradék:

Ez a rendelet 2014. szeptember hó 23-án kihirdetve.

                                                                                              ……………………………

                                                                                          Benő János

                                                                                                             jegyző