Nyíradony Város Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 16. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt hatáskörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33 - 45. §-aiban  (a továbbiakban: Hgt.) . §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §.

(1) A rendeletet hatálya Nyíradony város közigazgatási területén a település belterületére, Szakolykert, Aradványpuszta egyéb belterületre, Tamásipuszta és Nyestekert külterületi lakott helyekre, mint települési szilárd hulladék közszolgáltatásba bevont területekre terjed ki.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint attól is, hogy magyar vagy Európai Unió tagállamának polgára vagy ott bejegyzett jogi személy-e (a továbbiakban: a Ht. szerint: ingatlanhasználó)

(3) Nem alkalmazható a rendelet a veszélyes hulladékra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §.

(1) Nyíradony Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2)A közszolgáltatás kiterjed a települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, kereskedelmére és közvetítésére.

(3)A közszolgáltató az ingatlanhasználótól legalább a műanyag, fém, papír, és a vegyes hulladék házhoz menő gyűjtési rendszerben köteles az ingatlanhasználónak biztosítani. (4) A zöldhulladék gyűjtése- amennyiben annak az ingatlanhasználó általi komposztálása nem történik meg, és a közszolgáltató ennek elkülönített gyűjtését nem szervezi meg – a vegyes hulladékkal történő gyűjtésével egy edényzetben történik 

(5)Az üveghulladék gyűjtése a közszolgáltató által a város közigazgatási területére kihelyezett konténerekben történik.

(3)A település közigazgatási területén a rendelet 1. §-a (1.) bekezdésében meghatározott közigazgatási területen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a város képviselő-testülete – mint tulajdonos – által a közszolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés alapján a 2018. december 31-ig a Debreceni Hulladék Közszolgáltatási Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, István ut 136. szám alatti gazdálkodó szervezet (továbbiakban: közszolgáltató).

(4) A közszolgáltató a megkötött közszolgáltatási szerződést az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer felületén köteles hozzáférhetővé tenni.

Értelmező rendelkezés

3. §.

E rendelet alkalmazásában:

1. Háztartási hulladék alatt: a Hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény (továbbiakban:Ht.) 2. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni,
2. Lomhulladék alatt: a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 39. pontjában használt fogalom meghatározást,.
3. Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: .Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 22. pontjában használt fogalom meghatározást, 
4. Ingatlanhasználó: Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 34. pontjában használt fogalom meghatározást,..
5. Hulladékkezelő telep: a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,,.
6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 19. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,,.
7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget):Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában használt fogalom meghatározásban szereplő létesítményt,.
8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.
9. Hulladékgazdálkodási tevékenység:Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 26. pontjában használt fogalom meghatározást, valamint a 385/2014.(XII.31) Korm. számú rendeletben foglalt fogalom meghatározások..
10. Gyűjtés:Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 17. pontjában használt fogalom meghatározást,.
11. Gyűjtő:Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 17.a. pontjában használt fogalom meghatározást,.
12. Közszolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, közszolgáltató, amely megfelel a Ht. 2. §-a (1) bekezdésének 37. pontjában foglalt fogalom meghatározásnak.
13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.
14. A közszolgáltatáson a másodlagos hulladék, zöldhulladék fogalom meghatározáson a 385/2014.(XII.31.) Korm. számú rendeletben használt fogalmakat kell érteni és a rendelet végrehajtása során ennek megfelelően alkalmazni.

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. §.

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt a képviselő-testület által alapított és 100 %-ban önkormányzati tulajdonú Nyíradony Vagyonkezelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., másrészt az érintett ingatlanhasználó kötelezésével gondoskodik.

Az ingatlanhasználó feladatai

5. §.

(1) Az ingatlanhasználó a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával

kapcsolatos feladatai:

1. az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 (tíz) méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése: ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,
2. az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,
3. a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,
4. az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) Az ingatlanhasználó a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtő edénybe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.(3) Ha a közterületen elhagyott, vagy ellenőrizhetetlen körülmények között oda kikerült  hulladékot – ide értve a  településtisztasági feladatok  körébe tartozó hulladékot is – a  korábbi birtokosa vagy tulajdonosa az elszállításra és kezelésre vonatkozó  kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék kezeléséről és elszállításáról az önkormányzat a közszolgáltatóval, vagy más hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződés útján gondoskodik.

6. §.

Az ingatlanhasználónak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

1. a település központjában (belvárosban) folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,
2. az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,
3. mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,
4. a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tüntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét,
5. bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7. §.

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. Az ingatlanhasználó kereskedő köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 (hét) óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

8. §.

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az

árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

9. §.

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m² /n; több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata alul- és felüljáró felületén, zöldterületen, díszburkolattal ellátott területen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

1. útkereszteződésben,
2. útburkolati jelen,
3. járdasziget és járda közé,
4. tömegközlekedésre szolgáló jármű megállójánál,
5. kapubejárat elé,
6. közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pld. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.)

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10. §.

(1) Tilos

1. az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
2. a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet, a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
3. a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,
4. a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb tulajdonosa, sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. §.

(1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a Debreceni Hulladék Közszolgáltató  Nonprofit Kft-vel  kötött  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja A közszolgáltatási szerződés 2018. december 31-ig  érvényes.

(2) A közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltató Nyíradony város közigazgatási területén köteles biztosítani a települési vegyes és  elkülönítetten gyűjtött hulladék rendszeres gyűjtését, átvételét, elszállítását, ártalmatlanítását, kezelését, a szelektíven gyűjtött hulladék házhoz menő rendszerével történő kialakítással a műanyag, papír, fémhulladék szelektív gyűjtését, valamint az üveg hulladék gyűjtőponton történő konténeres gyűjtését.

(3) Az közszolgáltatási szerződés tartalmazza:

• a szerződés tárgyát,
• a közszolgáltató kötelezettségeit,
• az ellátásért felelős önkormányzat kötelezettségeit,
• a közszolgáltatási díj mértékét és beszedésének módját,
• a közszolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit,
• a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minőségi ismérveit,
• a szolgáltatás teljesítését és igazolásának módját,
• a közszolgáltató kártérítéséi felelősségét,
• a szerződés időtartamát,
• a szerződés módosítására vonatkozó szabályokat,
• a szerződés megszűnésének eseteit,
• egyéb rendelkezéseket

(4) Az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(5) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(6) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet melléklete tartalmazza.

12. §.

(1) Az ingatlanhasználó a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék, és a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt (zsákot)  köteles igénybe venni.

(2) Az igénybe veendő gyűjtőedények típusai és a gyűjtőedényekben elhelyezhető települési szilárd hulladékok súlyának felső határa:

                                      60 literes gyűjtőedény                           18 kg

                                      80 literes gyűjtőedény                           24 kg

                                      110 literes gyűjtőedény                         40 kg

                                      120 literes gyűjtőedény                         45 kg

                                      240 literes gyűjtőedény                         90 kg

                                      770 literes gyűjtőedény                       320 kg

                                      1100 literes gyűjtőedény                     450 kg

                                      5 m³  gyűjtőedény                             2000 kg

(3) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(4) Az ingatlanhasználó köteles elkülönítetten – a közszolgáltató által e célra ingyenesen rendelkezésre bocsátott - zsákokban a papír. és a műanyag és fémhulladékot gyűjteni, melyet a közszolgáltató azok megtelte és kihelyezése esetén havonta egy alkalommal kötelesek díjmenetesen elszállítani.

(5) A zsákok pótlásáról a közszolgáltató ingatlanonként - a kihelyezett zsákok darabszámának figyelembe vételével – ingyenesen köteles gondoskodni.

(6) A szelektív hulladékgyűjtés biztosítása érdekében a közszolgáltató az önkormányzat által kijelölt hulladékgyűjtő szigeteken az üveghulladék gyűjtésére e célra rendszeresített konténereket köteles biztosítani, s azok megtelte esetén ürítésükről és pótlásukról rendszeresen gondoskodni.

(7) A közszolgáltatásba be nem vont külterületi lakott helyeken a háztartási hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltató köteles 1100 literes hulladékgyűjtő konténert rendszeresíteni és annak folyamatos – közszolgáltatáshoz hasonló módon történő – ürítéséről gondoskodni. A konténereket olyan védett közterületen kell elhelyezni, mely lehetővé teszi az összegyűlt hulladék megőrzését.

(8) Tamásipuszta –Nyestekert, külterületen az ingatlanok közszolgáltatásba vonása a közszolgáltató által e célra rendszeresített zsákoknak az ingatlanhasználó részére történő értékesítésével történik. A hulladékkal telt zsákoknak az e célra létrehozott gyűjtőpontra történő kiszállításáról az ingatlan használója köteles gondoskodni. A gyűjtőpontról a zsákokban tárolt hulladék elszállítása az aradványpusztai településrészen történő lakossági kommunális hulladék gyűjtésére kijelölt napon hetente történik.

13. §.

A szolgáltatást igénybe vevő természetes személy, lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, társasház, gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt – a 14. §-ban meghatározott tartalmú – szerződés megkötésével jön létre.

14. §.

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

1. ) a felek megnevezése és azonosító adatai,
2. )a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
3. )a teljesítés helye,
4. )a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,
5. )az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,
   
6. )       a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,
   
7. )      a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy azonosítására alkalmas személyi adatokat (Név, lakcím, szolgáltatást igénybe vevő születési helye, ideje, anyja neve, társadalombiztosítási azonosító számát, adószámát, az ingatlanon életvitelszerűen lakók számát)
8. )a társasházi szerződés esetén a lakások száma,
9. ) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,
10. ) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,
11. ) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
12. ) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,
13. ) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,
14. ) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. §.

(1) Az ingatlanhasználó  köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárdhulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításával gondoskodni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

1. az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget alacsony szinten tartani,
2. a települési vegyes hulladékot és újrahasznosítható hulladékokként műanyag, papír-, fémhulladéknak elkülönített gyűjtésének biztosításával, valamint az üveghulladék gyűjtő szigetre történő kiszállításával z ingatlanhasználónak kell gondoskodni, – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni. A gyűjtés és tárolás során megfelelő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó körérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja,
3. az ingatlanán keletkező települési vegyes hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tény keletkezését követő 30 (harminc) napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(3) Nem terheli az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4) Az ingatlanhasználó köteles írásban, 3 (három) nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni.

(5) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, a szolgáltató köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtő edényzet mellé kirakott hulladék elszállítására. A többletszolgáltatás tényéről és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a szolgáltató az ingatlantulajdonost egyidejűleg köteles értesíteni.

(6) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési vegyes hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési vegyes hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást is igénybe venni, feltéve, hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának /2/ bekezdése szerint nem gondoskodott.

(7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. §.

(1) Az ingatlanhasználó az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt  közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-  használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlanhasználó köteles az átvett gyűjtőedényeket, valamint a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott zsákokat a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

17. §.

(1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

18. §.

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó helyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

(2) A települési vegyes hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag hulladék lerakóhelyen lehet elvégezni.

19. §.

(1) A közszolgáltató köteles a szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére a rendelkezésre bocsátani, a kérelem kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül. Az ingatlantulajdonos vagy meghatalmazottja a gyűjtőedény átvételét aláírásával köteles igazolni. Az edényzetért havi bérleti díjat kell fizetni.

(2) A gyűjtőedény a szolgáltatótól - a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft közreműködésével - megvásárolható vagy bérbe vehető.

(3) A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

20. §.

(1) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás

21. §.

(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a közszolgáltató évente 1 (egy) alkalommal – április első hetében vagy szeptember második hetében – a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

Közszolgáltatási díj

22. §.

(1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie. .

(2) A közszolgáltatás díját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A közszolgáltatási díj megfizetéséhez a képviselő-testület a szociálisan ráutalt családok, személyek részére az önkormányzat települési támogatási kerete terhére támogatást adhat. A támogatás összege a fizetendő szolgáltatási díj 100 %-ig is terjedhet.

23. §.

(1) A közszolgáltatási díjat a szolgáltató havonta (kéthavonta, negyedévente stb.) számlázza ki.

(2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a szolgáltató részére közvetlenül vagy az általa megbízott díjbeszedő útján – a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében – a számla kézhezvételekor (a kézhezvételétől számított 15 napon belül) köteles megfizetni. A közszolgáltatási díj számlázásával és díjbeszedésével kapcsolatos feladatok ellátására a közszolgáltató a város önkormányzata által kijelölt: Nyíradony Vagyonkezelő Kft-vel külön megállapodást köthet. A vegyes hulladék zsákban történő elszállításához vásárolt zsákok esetében annak vételára tartalmazza a közszolgáltatás díját is.  E rendelkezés nem vonatkozik a szelektív hulladék gyűjtéséhez biztosított zsákokra, melyeket a közszolgáltató ingyenesen köteles az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani.

(3) Aki a települési vegyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

(4) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.

24. §.

(1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára

behajtható köztartozásnak minősül.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 (harminc) napon belül a szolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja őt annak teljesítésére.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 45. napot követően a szolgáltató a díjhátralék behajtását a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál kezdeményezheti..

A közszolgáltatás szünetelése

25. §.

A közszolgáltatás teljesítése az ingatlanhasználó kérésére az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

26 §.

1.  A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik.

2.  A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 30 (harminc) nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

3.  Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

4.  Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

27. §.

1. Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési vegyes hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

2. Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.
3. Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési vegyes hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gondoskodik.

28. §.

1. A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az önkormányzat  külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 (huszonnégy) órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

(2)A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti   és gyalogosforgalom  biztonságát

nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

1. főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,
2. tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,
3. egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 (nyolc) órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

29. §

(1) Ez a rendelet 2015.november 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Nyíradony Város Önkormányzata 11/2015.(IV.14.) számú rendelete.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon – a Ligetaljai Hírmondóban történő ismertetéssel, valamint a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel – a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeletben meghatározott közszolgáltatási díj fizetéssel kapcsolatos kötelezettségek a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlan tulajdonost 2015. január 01-től terheli.

Nyíradony, 2015.november 18.

              Kondásné Erdei Mária                                                                                         Benő János

                 polgármester                                                                                                        jegyző