Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23 § (5) bekezdés 5. pontjában Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja Nyíradony Város építészeti, városképi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakításával összefüggő szempontok, eljárási szabályok rögzítése.

2. §

(1)     E rendelet előírásai nem vonatkoznak a külön jogszabályban meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:

a)         az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik és

b)        az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálatot kezdeményezett.

(2)   E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Nyíradony közigazgatási területén jogszabályban meghatározott építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít és e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

(3)   A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. R.) nem szabályozott esetekben e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.

2. A településképi véleményezési eljárás

3. §

(1)      Jelen rendelet előírásai szerint a (4) bekezdésben részletezett esetekben és az 1. számú mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.

(2)      A polgármester településképi véleményezési eljárását a Korm. R. 21-22. § előírásai szerint folytatja le.

(3)      A polgármester településképi véleményét a településrendezési és az építészeti-műszaki tervdokumentációkról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben tervtanácsi, egyéb esetekben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.

(4)   Településképi véleményezési eljárást kötelezően kell lefolytatni az 1. számú mellékletben lehatárolt területeken ésalábbi esetekben:

a)         Műemléki és helyi védelem alatt álló építményt érintő építési munkák,

b) Minden közhasználatú építmény esetében, mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el,

c) Temetőterületét érintő (kerítés, árusító pavilonok) építendő építmények esetén.

(5)      A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(6) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a)         a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b)        nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c)         figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,

d)        több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:

da) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

dc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(7)      A településrendezési eszközöknek való megfeleléssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

1. a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak,

b)        a szabályozás által kialakult állapotként jelölt esetben a javasolt kialakítás megfelelően igazodik-e a kialakult beépítéshez, telekszerkezethez, utcaképhez és összességében kedvező településképi megjelenést eredményez-e.

8. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:

a)         az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,

b)        a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)         megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- es információs berendezések elhelyezése, kialakítása és összhangban van-e a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásaival,

d)        a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,

e)         a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.

(9)      A polgármester településképi véleményét a Városgazdálkodási Iroda közreműködésével a főépítész készíti elő.

3. Településképi bejelentési eljárás

4. §

(1)      A (3) bekezdésben meghatározott építési hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek az1. számú mellékletben meghatározott területeken csak településképi bejelentési tudomásulvétel alapján végezhetők.

(2)      A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3)      Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az 1. számú mellékletben lehatárolt területeken.

1. Lakó- és településközponti vegyes területek övezetében

aa)     teljes homlokzatfelületet érintő színezés,

ab)     szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése

ac)     utcai kerítés építése, felújítása helyreállítása, átalakítása, megváltoztatása,

ad)     reklámtartó építmény építése és

ae)     közterületen telefonfülke, újságárusító pavilon létesítése esetén.

2. a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben:

ba)     az új rendeltetés parkoló igénye növekszik,

bb)    lakó rendeltetés más rendeltetésre változik,

bc)     bármely meglevő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó, kereskedelmi, egészségügyi rendeltetésre változik.

3. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámelhelyezések közül

ca)     az építmény homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített:

                     caa) cég- és címtábla, cégér, vagy cégérszerű reklámtábla,

                     cab) egyedi tájékoztató tábla

                     cac) kirakat, hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámtábla

                     cad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

                     cae) totemoszlop, reklámpilonés reklámzászló és

cb)     a városképet meghatározó hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezéséről szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott közterületen elhelyezett hirdető-berendezések

létesítésére és elhelyezésére.

(4)    Amennyiben hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

5. §

(1)   A polgármester településképi bejelentési igazolását a Városgazdálkodási Iroda közreműködésével a főépítész készíti elő.

(2)  Településképi bejelentési eljárás esetében a polgármester a tervezett tevékenységet, reklámelhelyezést vagy a rendeltetésváltozást

a)    tudomásul veszi vagy,

b)   megtagadja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetés változás megkezdését.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást megelőzően, konzultációs lehetőséget biztosít az azt kezdeményező részére.

(4) A polgármester, a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos állásfoglalását 8 napon belül közli a kérelmezővel.

(5)   A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a)      állandó építmény eseten 3 év,

b)      legfeljebb 180 napig fennálló építmény eseten 180 nap,

c)      reklámcélú hirdetmény es hirdető-berendezése – kivéve cégér –esetén 1 év,

d)      cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

e)      útbaigazító hirdetmény eseten 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig.

6. §

(1)     A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez, vagyis:

             a)megfelel-e a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásainak

            aa) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e),

            ab) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).

(2)     A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)   megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.

d)   több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)  azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)  a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)  a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)  a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.

4. Településképi kötelezés

7. §

(1)     Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a városképet meghatározó hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezéséről szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha:

aa)   műszaki állapota nem megfelelő,

ab) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

ac)   nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemkent jelenik meg,

ad) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét,  kirakatat, portálját,

ae)   bejelentés nélkül helyeztek el,

af)   harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben.

b)  a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat és értékvédelmi rendelet előírásainak, különösen ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

bb) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

bc) megjelenése, színezése az egységes es harmonikus városképet lerontja,

bd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás,  növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

be) a telek szabad területet nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

bf)   az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

     ca)   ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett megvalósították,

     cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.

(2)     A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek.

       (3) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása eseten 50.000 forintig terjedő                       pénzbírságot lehet kiszabni.

8. §

(1)    A véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

Záró rendelkezések

9. §

(1)      Ez a rendelet 2015. március.-én lép hatályba.

(2)      E rendelet előírásait a hatálybalépés idején folyó eljárásokban is kell alkalmazni.

         (3)      Hatályát veszti a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásról szóló 7/2014. (IV.                     30.) Önkormányzati rendelet.

Nyíradony, 2015. március 14.

Kondásné Erdei Mária                                                                                                              Benő János

      polgármester                                                                                                                  címzetes főjegyző