Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyona és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának meghatározása céljából Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §-a (1.) bekezdésében, valamint a 2011. évi CXCVI. Törvény 1 – 18. §-ában foglaltak végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Nyíradony Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokra – lakások és nem lakások célú helyiségek bérbeadásának kivételével – és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon), értékpapírokra és követelésekre terjed ki.

(2) Az önkormányzat vagyona a 2011. évi CXCVI. Törvény 1. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján része a nemzeti vagyonnak.

(3)A rendelet nem terjed ki a 2011. évi CXCVI. Törvény 2. §-ában megfogalmazott vagyonelemekre.

2. §

Az önkormányzati vagyon

(1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló, illetve tulajdonában lévő dolgokból, valamint az önkormányzatot megillető, tulajdonában lévő pénzügyi eszközökből, és az önkormányzatot megillető társasági részesedésekből, illetve bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságból áll, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, illetve az önkormányzatot terhelő vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.  Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, mely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amelyet

        a.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVII. Törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

        b.) törvény vagy helyi önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

 (3)  A (2) bekezdés a. és b. pontban foglaltak együtt: az önkormányzat  forgalomképtelen törzsvagyonát képezik.

(4)  Az önkormányzat törzsvagyonának részét képezik azok a törvény vagy  az ezen rendeletében, illetve külön rendeletében megállapított vagyonelemek, melyeket az önkormányzat korlátozottan  forgalomképes vagyonelemként állapít meg. 

3. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló, illetve tulajdonába került vagyont – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – a képviselő-testület minősítése alapján kell vagyonnyilvántartásba venni. A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése a testület hatáskörébe tartozik azzal, hogy csak olyan önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanra vonatkozhat, mely a földhivatal nyilvántartásával és az önkormányzati vagyonkataszterrel megegyezik.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló törzsvagyon és üzleti vagyon besorolását e rendelet 1.-3. számú függeléke tartalmazza, úgy, hogy:

a./ az önkormányzat forgalomképtelen  törzsvagyonát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza;

b./ az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza;

c./ az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza;

d./ az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának részét képezi továbbá valamennyi ingó vagyontárgya, a vagyoni értékű jogok, értékpapírok és követelések.

(3) Az egyes vagyon elemek besorolásánál a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVII. Törvény 3. §-ában foglalt fogalom meghatározásokat kell érteni.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon körébe tartozik, s az nem idegeníthető el:

      a.) helyi közutak és műtárgyaik,

      b.) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

      c.) az önkormányzat tulajdonában álló – s a külön törvény alapján az önkormányzat részére átadott  vizek, közcélú vízi létesítmények, 

(5) Nem tartozik a törvény, s e rendelet hatálya alá az önkormányzat tulajdonában álló vízi közművek. Erre a 2011. évi CCIX. Törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A nemzeti vagyonról szóló törvény 6. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a (4) bekezdésben foglalt, nemzeti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, ezeken osztott tulajdon nem létesíthető.

(7) A (6) bekezdésben foglalt tilalmak nem vonatkoznak azokra a (4) bekezdés c. pontjában megfogalmazott közcélú vízi létesítményekben élő halakra, növényekre, más hasznos víziállatra. 

4. §

 Az önkormányzati vagyongazdálkodás alapelvei

(1) A nemzeti vagyon (benne az önkormányzat vagyona) alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása.

(2) A rendelet 2. §-ában felsorolt vagyon feladata az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori helyi társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, valamint az önkormányzat feladatai ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

(3) Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés kivételével, illetve törvény rendelkezései alapján, valamint követelés fejében szerzett részesedés

      kivételével nem szerezhet részesedést olyan  gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely – nem  természetes személy – tagja nem átlátható.

(4) Az átlátható szervezet fogalmán a 2011. évi CXCVII. Törvény 3. §-a  (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltakat kell érteni.

(5) A nem átlátható szervezet esetében alkalmazott eljárásra a törvény 8. §-a (2) – (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok alapítására és működésére a 2011. évi CXCVII. Törvény 8. §-a (6) –(9) bekezdéseiben, valamint a 9-10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Az Önkormányzat jegyzője a vagyongazdálkodás feladatai Alaptörvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései biztosítása érdekében hosszú és középtávú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

(8) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi döntések értékhatártól függetlenül.

a.) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

c.) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

d.) kezesség vállalása,

e.) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

f.) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

(9) Az önkormányzat a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak használatáról, működtetéséről, üzemeltetéséről, vagyonkezelői jog létesítéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület polgármesteri hivatala, a többségi tulajdonosi részesedéssel működő és átlátható gazdasági társaság, valamint és intézményei útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba viteléről a képviselő-testület dönt, jognyilatkozatait a polgármester írja alá.

(11) A korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyontárgyak – az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával vagy megterhelésével nem járó, önkormányzati érdeket nem sértő – hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott polgármesteri hivatalt, illetve intézményt illeti meg.

(12) Az önkormányzat vagyonát, annak értékében bekövetkezett változásokat, a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván.  A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adatok védelméről szóló törvényben foglalt rendelkezések kivételével – nyilvános adatnak minősülnek. A tulajdonosi joggyakorlóját a vagyongazdálkodási törvény 10. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint rendszeres ellenőrzési jog illeti meg.

4. §

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése, vagyonkezelői jog létesítésének szabályai

(1) Vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Vagyonkezelői szerződés csak annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével létesíthető.

(2) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni a következő célra lehet:

a.) meghatározott céllal más önkormányzatnak

b.) kötelezettségvállalással, közérdekű célra

c.) közösségi célra, alapítványi hozzájárulásként.

(3) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a.) csődegyezségi megállapodásban,

b.) bírói egyezség keretében,

c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d.) a végrehajtás során nem vagy csak részben térül meg,

e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott döntéseket csak a képviselő-testület minősített többségével hozott határozatával lehet meghozni.

5. §

A felajánlott vagyon elfogadása

(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett intézmény elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

6. §

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

- értékpapír esetében a névérték alapján,

- örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi,

- egyéb vagyoni elemek esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

7. §

A vagyon hasznosításának közös szabályai

(1) A vagyon hasznosítása általában versenyeztetési eljárásban valósulhat meg, mely lehet pályázati eljárás, illetve egyszerűsített pályázati eljárás.

(2)A pályázati eljárás lebonyolító nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat alapján.

(3)Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati ingó vagyontárgy, vagyonértékű jog, értékpapír és követelés elidegenítése, használatba adása, vagy más módon történő hasznosítása, ha annak értéke nem éri el az 10 millió forintot, illetve ha a vagyontárgy értékesítése, használatba adása vagy más módon történő hasznosítása a vagyon további hasznosításának speciális feltételei miatt csak meghatározott feltételeknek megfelelő vevőtől vagy pályázótól várható.

(4)Egyszerűsített pályázati eljárás útján történik a vagyon hasznosítása, ha annak értéke ingatlan vagyon esetén nem haladja meg az 20 millió forintot, minden más vagyon esetében 1-10  millió Ft közötti értéket.

(5)Pályázati eljárás során történik az ingatlan vagyon elidegenítése, ha annak értéke meghaladja az 20 millió Ft-ot, minden más vagyon esetén a 10  millió Ft-ot.

(6)A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, illetve a kiíró bármikor dönthet úgy, hogy az e rendelet szabályai szerint:

1. )versenyeztetési eljárás nélkül elidegeníthető, hasznosítható vagyontárgyat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti;
2. )az értéke vagy más ok alapján e rendelet szerint az egyszerűsített pályázati eljárás, továbbá ingatlan- és ingó vagyon esetén az árverés hatálya alá tartozó önkormányzati vagyont e rendeletnek a forgalmi értéke alapján magasabb értéket elérő vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására irányadó szabályai szerint vagy nyilvános pályázat útján idegeníti el, hasznosíthatja vagy adja más használatába, kezelésébe, valamint
3. )zártkörű pályázati eljárás helyett nyilvános pályázatot ír ki.

II. fejezet

A versenyeztetés egyes módjai és szabályai

8. §

A pályázati eljárás

(1) A pályázati eljárás főszabályként nyilvános. Nyilvános pályázat helyett csak a (12) bekezdésben előírt, valamely feltétel fennállása esetén írható ki zártkörű pályázat.

(2) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.

(3) Nyilvános pályázat során is – speciális feltételek meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt.

(4) A zártkörű pályázatra – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban kell közölni, valamennyi ajánlattevővel.

(6) A pályázat nyertese az, aki a döntésre jogosult szerv, vagy személy döntése alapján a kiírásban foglalt szempontok és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.

(7)Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkövetendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.

(8)A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értékesítéstől számított 15 napon belül kell megkötni.

(9)Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéskötéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.

(10) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha:

a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, továbbá

b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették.

(11) Zártkörű pályázat írható ki, ha:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázatok előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b) versenypolitikai ok alapján az indokolt,

c) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása az indokolttá teszik,

d) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

9. §

A pályázat kiírása, meghirdetése

(1) A nyilvános pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában (továbbiakban: helyi lap) és megyei (vagy országos) napilapban a kiíró döntésének megfelelően kell kihirdetni.

(2) A pályázatok leadására határnapot kell megjelölni. Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 10 naptári napnál.

(3) A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázat feltételeit, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

(4) A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmazni kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű) valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon(rész), szolgáltatás megnevezését, - szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat,

d) az értékesítés, hasznosítás, vagyonkezelés szabályait és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,

f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

g) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,

h) pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének a 10. §-ban rögzített szabályait,

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indoklás nélkül is – eredménytelennek minősítse,

j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

k) az ajánlatok elbírálásának módját, szempontjait, menetét, a döntésre jogosult megnevezését,

l) az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét.

(5) A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

(6) A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.

10. §

Pályázati biztosíték

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a (21) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

11. §

A pályázati ajánlat

(1) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban legalább 2 példányban aláírva, személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani.

(2) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati felhívásban foglaltak feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

(3) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja – vagy kétséget kizáróan igazolható - , hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

(4) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

12. §

A pályázati anyagok beérkezése, felbontása

(1) A pályázatok beérkezése során az átvevő – a kiíró képviselője – az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.

(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt.

(3) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

(5) A kiíró képviselője annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhető legyen, az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól, ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.

13. §

A pályázatok értékelése, elbírálása

(1) Az érvényes pályázati ajánlatokat a kiíró vagy az általa meghatározott személy illetőleg bizottság bírálja el az alábbiak szerint:

a) ha versenyeztetési eljárás nélkül történt az önkormányzati vagyon elidegenítése, akkor döntésre jogosult az intézmény vezetője, illetve a polgármester,

b) egyszerűsített pályázati eljárás esetén döntésre jogosult a polgármester, aki előzetesen kikéri a Pénzügyi bizottság véleményét,

c) ha a vagyon elidegenítése pályázati eljárás útján történik csak a képviselő-testület jogosult a döntés meghozatalára.

(2) Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

 Eredménytelen a pályázat, ha:

 a) a kitűzött időpontig egyetlen  ajánlat sem érkezett,

 b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásoknak,

 c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő jogait megsértette, vagy valamely pályázó részére – a többi pályázó érdekeit sértő módon – előnyt biztosított,

 e) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

(3) A kiíró a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot tett személyt ajánlatának módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

14.§.

Egyszerűsített pályázati eljárás

Az egyszerűsített pályázati eljárás esetén a testület a határidőt és a minimál árat megjelölve, felhatalmazza a polgármestert az eljárás lebonyolítására, a 3.§ (3) bekezdésében rögzítet döntés meghozatalára, a szerződés aláírására.

15.§.

A vagyon nyilvántartása

(1)A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatás, célja a vagyontárgyak számbavétele.

(2)A vagyonleltár a vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyonbontásban, az ingó vagyontárgyakat összegzett értékben veszi számba.

(3)A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a képviselő- testületnek be kell mutatni.

(4)A jegyző köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőséget, valamint a 2.§ (2) bekezdésében hivatkozott függeléket adatainak folyamatos aktualizálását.

16.§.

Záró rendelkezések

E rendelet 2017. december 2. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit 7. §. (3) –(4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni a városban létrejövő gyermekintézmények létrehozásával, átszervezésével kapcsolatos önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítására vonatkozó feladatok ellátásával kapcsolatos eljárásokban is. Egyidejűleg hatályát veszti Nyíradony Város Képviselő- testületének 16/2013.(IV.30.)  Ö.r. számú rendelete.

Nyíradony, 2017. november 30.

Kondásné Erdei Mária                                                                              Benő János

     polgármester                                                                                               jegyző