Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62.§. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. évi Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes

Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A2. pontjában

Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában

Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában

Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában

Területi vízügyi hatóságnak (illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság) a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában

Területi Vízügyi Főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6a. pontjában

Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában

Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában

Közlekedési hatósági hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központjának a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában

Megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnak a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában

Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A14. pontjában

Erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjének a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában

Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában

Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában

Országos Atomenergia Hivatalnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában

Országos Tiszti-főorvosi Hivatalnak a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában biztosított jogkörben

valamint, a szomszédos települések önkormányzatainak (Nyírlugos, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Debrecen, Hajdúsámson, Balkány, Szakoly, Nyírmihálydi) és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,

valamint, Nyíradony Város Képviselő Testületének 94/2013 (VI. 25.) számú határozatának, 1.számú melléklete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§

A Nyíradony Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 29/2015.(XII. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

1.§

„A rendelet hatálya

(…)

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltozatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv), valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-41/2016 törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei S-1 külterületi szabályozási terv, S-2 központi belterületi szabályozási terv, S-3 Aradványpuszta és Tamásipuszta szabályozási terv, S-4 külterületi szabályozási fedvényterv) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.”

2. §

A R. I. fejezetének 2. §. kiegészül a (8) bekezdése rendelkezéseivel:

2.§

„Általános építési szabályok

(….)

(8) Mezőgazdasági dűlőutakat, 12-16 méter közötti szélesség esetén egyoldali, 16 méter felett kétoldali fasorral kell ellátni.”

3. §

A R. II. fejezetének 4. §. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4.§

„Falusias lakóterület

(….)

11. A tároló épületek építésénél, amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény magasságára vonatkozóan a lakóépület építési övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület építménymagassága legfeljebb 7,50 méter.”

4. §

A R. II. fejezetének 6.§ (1) bekezdés és a d) pontjának helyébe, valamint a (7)-(8) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:

6. §

„Kisvárosias lakóterület

1. A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
2. 
   

4. A kisvárosias lakóterület építési helyén belül kivételesen elhelyezhető főépületek:

79. szálláshely-szolgáltató épület,
80. igazgatási épület,
81. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
82. 
    

7. Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai:

1. Az előkertek mélységét az építési övezetekben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-e kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. Ek=kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete legfeljebb 10,0 méter.
2. Az oldalkertek legkisebb szélessége minimum 6,0 méter. Abban az esetben, ha az építési telek szélessége – az építési hely magasságában – nem haladja meg a 20,0 métert, az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 méterre is csökkenthető.
3. A hátsókert legkisebb mérete 6 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)

8. A min. 18,0 méter szélességet elérő építési telkek esetén (az építési hely sávjában mérve) az építmények telepítési távolsága az építési oldaltól mért 1,0 méterre növekszik (telekhatáron történő elhelyezés nem lehet, un. „csurgótávolság” elhagyása kötelező).”

5. §

A R. II. fejezetének 7. §. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

7.§

„Településközponti vegyes terület

(….)

1. Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-e kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.”

6. §

A R. II. fejezetének 8. §. (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

8. §

„Gazdasági terület

1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Továbbiakban: Gksz)

(…..)

2. Az építési övezet építési helyén belül elhelyezhető főépületek:

27. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
28. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik (kivéve Gksz-3 jelű övezetben).
29. egyéb irodaépület,
30. parkolóház, üzemanyagtöltő (kivéve Gksz-3 jelű övezetben),
31. sportlétesítmény.

3. Az építési övezet területén kivételesen elhelyezhető:

53. oktatási, szociális épület (kivéve Gksz-3 jelű övezetben),
54. egyéb közösségi szórakoztató épület.”

7. §

A R. II. fejezetének 12. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12.§

„Zöldterületek

1. Z-1 Települési szintű zöldterületek.

1.  Az övezet területén pihenést és a testedzést szolgáló építmények - sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.- vízfelületek és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
2. Az övezet területén épület csak akkor helyezhető el, ha az a közpark funkcióját -a pihenést, a testedzést, a vendéglátást- szolgálja és, ha a teleknagyság legalább 1 hektár. A telek beépítettsége legfeljebb 2%, míg az építménymagasság legfeljebb 4,0 m lehet. Az épülethez kapcsolódóan a közhasználat elől elzárt rész legfeljebb a beépített terület kétszerese lehet.
3. A telek legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
4. Az övezet területén személygépkocsik elhelyezésére közlekedési terület kialakítható, az övezet területére vonatkozó mennyiségi előírások betartásával.”

8. §

A R. II. fejezetének 14.§ (1) bekezdés a) és b) pontja valamint a (3) bekezdés g.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

14.§

„Mezőgazdasági területek

1. Mezőgazdasági kertes övezet (Továbbiakban:Mz):

1. Az övezet a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
2. Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
   27. a 720 m² –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
   28. A 720-1500 m² között területnagyságú és legalább 10 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
   29. Az 1500 m²-t meghaladó területű és legalább 10 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
   30. Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
   31. 
       

3. Mezőgazdasági általános övezet (Továbbiakban:M):

(….)

7. Az övezet területén a meglévő tanyaépületek, illetőleg idegenforgalmi, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek – függetlenül a teleknagyságtól – átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, valamint egy alkalommal, legfeljebb 50 m2-rel bővíthetők.

9. §

A R. II. fejezetének 21. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

            21.§

„Korlátozási zónák

(….)

2. A vasút szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zónájában építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el.”

10. §

A R. VI. fejezetének 27. §. (1)bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

27.§

„A Belváros területére érvényes előírások

1. a Belváros területére érvényes sajátos előírások
2. 
   

4. 300 m2-nél kisebb, már kialakult közbenső telkeken a beépítettség az építési övezet előírását további 10 %-kal túllépheti. Ez a beépítettségi kedvezmény megilleti a 12,0 m-nél keskenyebb saroktelket is, de csak vegyes rendeltetési építési övezetben.”

11. §

A R. 1. mellékletének29. pontja helyébe a következő lép :

1.  melléklet a 29./2015 (XII.14.)  önkormányzati rendelethez

29. Melléképítmény:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy, árnyékszék,
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
4. kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
5. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljáró szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
6. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
7. kerti épített tűzrakó hely,
8. kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
9. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
10. állatkifutó,
11. trágyatároló, komposztáló
12. siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló
13. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
14. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
15. növényház, üvegház, fóliasátor 4,5 m gerincmagasság alatt.

12. §

A R. 4. mellékletének helyébe a következő lép:

4.  melléklet a 29./2015 (XII.14.)  önkormányzati rendelethez

13. §

A R. 6. mellékletének helyébe a következő lép:

6.  melléklet a 29./2015 (XII.14.)  önkormányzati rendelethez

„*” :        A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)

14. §

Záró rendelkezések

1. Ez a rendelet a 2017. április hó 11. napján lép hatályba, s a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
2. Hatályát veszti:

1. A Rendelet 4.§ (9) és (10) bekezdése
2. A Rendelet 5.§ (10) bekezdése
3. A Rendelet 6.§ (9) bekezdése
4. A Rendelet 14.§ (3) bekezdés f) pontja
5. A Rendelet 16.§ (11) bekezdése
6. A Rendelet 17.§
7. A Rendelet 18.§
8. A Rendelet 20.§ (1) bekezdése
9. A Rendelet 22.§ (4) bekezdése
10. A Rendelet 24.§
11. A Rendelet 1. mellékletének 2., 6., 32., 52., pontja

Kelt: Nyíradony, 2017. év április 10. nap

P.H.

     Kondásné Erdei Mária                                                                                                         Benő János

            polgármester                                                                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék:

Ez a rendelet 2017.  április  hó   11.-én kihirdetve.

                                                                                                                                                                                                                                                      Benő János

                                                                                  jegyző