Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 03. 14Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról. A helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, Nyíradony jelképeit a település történelmi múltjára figyelemmel, az itt élők identitástudatának erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Nyíradony Hajdú-Bihar Vármegye járási székhely városa, amely törekszik fokozni gazdasági erejét, igyekszik a tudás megszerzésében, az innováció, az oktatás, a gazdaság és kultúra területén meghatározó várossá válni a térségben.
[3] A Nyíradonyba élő nemzetiségek hozzájárulnak a város kulturális sokszínűségéhez, teremtő tagjai közösségünknek, ezért Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
[4] Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) és i) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Nyíradony Város Önkormányzatának a Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdés ba) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyíradony Város Önkormányzata Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság, illetve a Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet 29. § (2) bekezdés da) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyíradony Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Bizottság, továbbá a Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdés ba) pontban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyíradony Város Önkormányzata Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Az Önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyíradony Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).
(4) Az önkormányzati hivatal székhelye: 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
A képviselő-testület szervei
2. § A képviselő-testület - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott - szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) Kelet-Hajdúsági Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás:
ea) Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
eb) A társulás feladatai: Ivóvízminőség-javító program.
f) Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Társulás:
fa) Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
fb) A társulás feladatai: Bölcsődei ellátás, család- és gyermekjóléti szolgálat és központ, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, fogyatékossággal élők nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat, támogató szolgálat,
g) Debreceni Agglomerációs Hulladékgazdálkodási Társulás:
ga) Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
gb) Feladatai: nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása, már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja, a rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása, a Társulás működési területén keletkező hulladékok és egyéb megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése, a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását segítő célokra pályázat benyújtása, a tagok az európai uniós és a hazai támogatás megszerzése esetén a Társulási feladatok között felsorolt területeken együttműködnek, különösen a hulladékgazdálkodási rendszer létesítése és működtetése, valamint a hulladékszállító eszközök beszerzése, működtetése érdekében, ezen belül felelősségük fennáll a célok érdekében megvalósuló rendszer előkészítéséért, megvalósításáért, működtetéséért, illetve kiterjed a kivitelezéshez kapcsolódó biztosítékok szolgáltatására, fenntartására is.
h) Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás:
ha) Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,
hb) A társulás feladata: nem veszélyes hulladék gyűjtése.
Az önkormányzat jelképei, kitüntető díjak, hivatalos honlap, együttműködés más önkormányzattal
3. § (1) Az önkormányzat címerrel és zászlóval rendelkezik, melynek leírását és használati rendjét önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat pecséttel rendelkezik, melynek leírását, valamint használatának rendjét belső szabályzat tartalmazza.
(3) Az önkormányzat által alapított kitüntető díjakat, azok adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjai: https://nyiradony.asp.lgov.hu, valamint a https://www.nyiradony.hu.
(5) A jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatokat az önkormányzat a https://nyiradony.asp.lgov.hu honlapján teszi közzé.
(6) Az önkormányzat hivatalos lapja a Ligetaljai Hírmondó. A Ligetaljai Hírmondó időszaki kiadvány, melynek felelős kiadója a polgármester.
(7) A képviselő-testület és szervei befolyástól mentes és közbizalmat élvező működésének biztosítása, valamint méltóságának megőrzése érdekében az elhelyezésükre szolgáló épületeken jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jelkép, zászló vagy egyéb szimbólum elhelyezéséhez vagy vetítés útján történő megjelenítéséhez a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges
(8) Megállapodás alapján az önkormányzat együttműködik külföldi önkormányzattal, csatlakozik nemzetközi önkormányzati szervezethez. Az ennek keretében végzett tevékenységről a polgármester a képviselő-testületnek évente beszámol.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai és hatáskörei mellett az Mötv.ben meghatározott szabályok szerint vállalhatja további feladatok és hatáskörök ellátását. Az önkormányzat önként vállalt feladatait és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését is.
(3) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében – ha a feladatvállalás jelentősebb költségkihatással jár – a képviselő-testület érintett bizottsága, valamint külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester vagy a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. melléklet alapján a polgármesterre, a jegyzőre, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházza át.
A képviselő-testület működése. Képviselő-testület munkaterve, ülései
5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente 6 alkalommal tart rendes ülést, lehetőleg a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén elfogadott éves munkaterve alapján, melyet a polgármester terjeszt elő, a jegyző javaslatának figyelembevételével. A közmeghallgatás tervezett időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a munkatervvel egyidejűleg terjeszti elő.
(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontjait és napirendjét, a tervezett napirendi pont előterjesztőjének megjelölését, a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.
(4) Az éves munkaterv napirendjétől a polgármester a jegyző javaslatának figyelembevételével eltérhet.
(5) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol.
(6) A meghívót az abban szereplő napirendi pontokhoz tartozó előterjesztésekkel együtt
a) rendes ülés esetén az ülés napjától visszafelé számított 72 órával korábban,
b) rendes ülésre vonatkozó sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap 16:00 órájáig
kell kézbesíteni.
(7) Rendkívüli ülésnek a képviselő-testület azon ülése minősül, amely nem a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint kerül összehívásra.
(8) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a tárgyalt napirend:
a) határidejének lejárta jogvesztő,
b) az önkormányzat, és intézményeinek működését érinti,
c) pályázati eljárásokkal kapcsolatos,
d) vis major helyzettel kapcsolatos,
e) a polgármester és a jegyző véleményegyezősége esetén halasztást nem tűrő üggyel kapcsolatos.
(9) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező – a 24. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal előkészített – rendkívüli indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(10) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(11) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
(12) A képviselő-testület állami vagy városi ünnepek tiszteletére ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésre nem kell alkalmazni az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, az ülés rendjének fenntartására vonatkozó szabályozás kivételével a tanácskozás rendjére, valamint a képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat.
6. § (1) Az ülés meghívóját és előterjesztését legkésőbb az ülést megelőző napon, a 3. § (5) bekezdésben megjelölt honlapon közzé kell tenni, illetve a nyilvános ülés meghívóját az ülést megelőző napon közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.
(2) A polgármester az ülés nyilvánosságának biztosítása, az önkormányzat tevékenységének demokratikussá tétele érdekében a jelenlévő szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevő részére 2 perces időtartamú hozzászólást engedélyezhet a jelentkezés sorrendjében, ha olyan napirend tárgyalására kerül sor, mely
a) a lakosság széles körét,
b) lakosság részére biztosított közszolgáltatást, egészségügyi ellátását,
c) a településen élők helyzetét alapvetően és jelentősen befolyásolja.
(3) Amennyiben az érintett az Mötv. 46. § (2) bekezdése b) pontja alapján zárt ülés tartását kéri, úgy arra vonatkozó kérését legkésőbb a képviselő-testületi ülésen jelentheti be a polgármesternek. Az ülést megelőzően tett bejelentést írásban szükséges benyújtani a polgármesternek.
(4) A polgármester az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét a 3. § (5) bekezdésében megjelölt honlapon keresztül biztosítja. Véleményt nyilvánítani, az észrevételnek, az onkormanyzat@nyiradony.hu elektronikus elérhetőségére történő megküldésével lehet.
(5) A társadalmi egyeztetés keretében a rendelettervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról vagy kiegészítéséről, illetve arról, hogy későbbi módosító javaslatot kíván benyújtani.
(6) A lakosság, egyesületek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását a (5) bekezdésben megjelölt eljárás szerint biztosítja.
Előterjesztés
7. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul,
b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c) rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
d) a képviselő-testület ülésén tett szóbeli előterjesztés,
e) beszámoló,
f) tájékoztató.
(2) Előterjesztésre jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) az önkormányzati képviselő,
d) a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) feladatkörükben a bizottságok,
f) a jegyző,
g) az aljegyző.
(3) Az előterjesztésre jogosultak írásbeli előterjesztés elkészítéséhez szükséges írásbeli megkeresést, a kezdeményezés pontos meghatározásával, a szükséges adatok, információk, szabatos leírásával, legalább tíz nappal az ülést megelőzően kötelesek a jegyzőnek leadni.
(4) Kizárólag írásban nyújthatóak be:
a) rendelet megalkotására irányuló,
b) az önkormányzat költségvetésére bármilyen módon hatás gyakorló,
döntési javaslatokra vonatkozó kezdeményezés.
(5) A 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szóbeli előterjesztés esetén kötelező írásban benyújtani a döntési javaslatot, határozatijavaslat formájában.
(6) Az előterjesztő az előterjesztést – jogszabályban megállapított határidőhöz kötött döntések kivételével – a határozati javaslatról, rendelettervezetről történő szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja.
(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztésnek megfelelően kitöltött 4. melléklet szerinti fedlapot,
b) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
c) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
d) a jogszabályi kereteket, illetve jogszabály által előírt kötelező elemeket,
e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
f) a döntések várható következményeit.
(8) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet kezdeményezni, ha
a) a jogszabályban előírt határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
b) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja,
c) jelentős mértékű önkormányzati vagy személyi érdeksérelmet okoz.
(9) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző nap 16.00 órájáig írásban lehet a polgármesternek benyújtani, a sürgősség rövid indokolásával.
(10) Sürgősségi indítványt az előterjesztésre jogosul(tak) nyújthat(nak) be.
(11) Sürgősségi indítvány tárgyalása esetén a bizottság véleményétől el lehet tekinteni.
(12) A rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztésnek szükséges tartalmaznia annak indokát, hogy rendkívüli ülésen történő tárgyalása milyen okból szükséges.
8. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a 21. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakról,
c) az önkormányzat és szervei működéséről,
d) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társaság vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről
nyújtható be napirendi pontként a képviselő-testület vagy valamely bizottságának részére.
(2) A beszámoló benyújtására a 7. § (2) bekezdésben szabályozottakon túl a bizottsági elnök, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
9. § (1) A tájékoztató a településen élők életével kapcsolatos vagy nem önkormányzati szervek tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató benyújtására a 7. § (2) bekezdésben szabályozottakon túl a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy jogosult.
(3) A tájékoztató esetében nem kötelező vitát nyitni.
A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
11. § (1) A meghívó tartalmi elemei:
a) testületi ülés időpontja, helye,
b) alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülés jelölését,
c) a tervezett napirendi pontok felsorolása,
d) előterjesztő megnevezése,
e) véleményező bizottság megnevezése,
f) a meghívó kelte,
g) az összehívásra jogosult aláírása, és bélyegzője.
(2) Az előterjesztések a meghívó mellékletét képezik.
12. § (1) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legkésőbb 72 órával az ülés előtt megkapják.
(3) A meghívó és az előterjesztések elektronikus levélként is kézbesíthetőek.
(4) A rendkívüli ülés meghívóját, és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legkésőbb 2 nappal az ülés előtt megkapják.
13. § (1) A polgármester az Mötv. 68. § (1) bekezdésében szabályozott joga alapján az előterjesztést köteles írásban kiegészíteni az általa megítélt önkormányzat érdeksérelme indokával. Ennek benyújtását követően lehet az ülést az Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerint összehívni.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az ülés meghívójának kézbesítési időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:
a) a roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjét, vagy képviselőjét,
c) az előterjesztések készítőit vagy az abban résztvevőket.
(2) A polgármester meghívja a képviselő-testület ülésére a nyíradonyi székhelyű önszerveződő közösségeket a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Ezen közösségek képviselőit a napirend tárgyalása során mind a képviselő-testület, mind az illetékes bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg.
15. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
(2) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően hívta össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) a rendes üléseken beszámol:
da) a lejárt határidejű határozatok végrehajtására tett intézkedésekről,
db) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
dc) a bevételek és kiadások teljesüléséről,
dd) a képviselő-testület tevékenységét érintő fontosabb eseményekről.
16. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül, határozattal állapítja meg a napirendet.
(2) Az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendjéről való levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, határozattal dönt.
(3) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) Amennyiben sürgősségi indítvány érkezett és annak azonnali tárgyalását a polgármester, illetve bármely képviselő ellenzi, akkor a sürgősség kérdését az ülés napirendi pontjainak lezárása előtt vitára kell bocsátani. A képviselő-testület határozattal dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételéről.
(5) Amennyiben a sürgősségi indítvánnyal előterjesztett napirend felvételre került, úgy a napirend tárgyalása során a sürgősségi indítványt benyújtó(k) ismerteti(k) a sürgősségi indítványt. Az ismertetés után a polgármester vitára bocsájtja a sürgősségi indítvánnyal ismertetett ügyet.
(6) Ha a képviselő-testület, a sürgősség tárgyában hozott határozati döntésével, nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt nem lehet napirendre venni. Az elutasítás után, a polgármester indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvány melyik testületi ülésen kerül megtárgyalásra.
17. § (1) Amennyiben a képviselő-testület elé benyújtott előterjesztést valamely bizottság tárgyalta, az előterjesztés tárgyalásakor elsőként a bizottság elnökének kell megadni a hozzászólás lehetőségét, a bizottság véleményének és javaslatainak kifejtésére. A bizottság az előterjesztéshez módosító javaslatokat és értékelő ajánlást is benyújthat a képviselő-testületnek akár előzetesen írásban vagy a képviselő-testület ülésen szóban ismertetve módosító javaslatot. Módosító javaslat esetén a döntéshozatal során először a módosító javaslatról kell dönteni, utána hozható normatív határozat.
(2) A napirend tárgyalása során a jegyző, aljegyző és az előterjesztés készítője a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.
(3) Az előterjesztés készítőjéhez a képviselő-testület, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyre az előterjesztést készítő vagy az előterjesztés készítésében részvevő köteles választ adni.
(4) Az ülésen résztvevő napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjéhez vagy képviselőjéhez a képviselő-testület és a tanácskozási joggal részt vevők kérdést intézhetnek.
(5) A kérdésekre adott válasz lezárását követően a polgármester az előterjesztés fölött a vitát megnyitja. A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Amennyiben a napirend tárgyát illetően a polgármester úgy ítéli meg, hogy felszólalás időtartama nem elegendő a döntés meghozatalához, úgy abban az esetben engedélyezheti az e rendelkezéstől való eltérést, további 3 perc időtartamra.
(6) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 3 perc.
(7) Amennyiben az ismételt felszólalás idejét a hozzászóló túllépi, vagy nem a napirendhez kapcsolódó hozzászólást tesz, indokolt esetben a polgármester megvonhatja a szót.
(8) Az előterjesztő és a képviselő-testület módosító javaslatot tehet, mely módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, illetve a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.
(9) A polgármester az ülésen tanácskozási joggal résztvevők részére legfeljebb 5 perc hozzászólást engedélyezhet.
(10) A vita lezárása során a határozathozatalt megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(11) A határozati javaslatot a polgármester ismerteti a szavazás előtt. Nem kell ismertetni, ha az mindenben megegyezik az előterjesztésben foglat határozati javaslattal.
(12) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, határozattal dönt. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(13) A polgármester az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzásuk sorrendjében. majd az eredeti határozati javaslatról.
(14) Amennyiben a szavazásra bocsájtott döntési javaslat esetében a támogató szavazatok száma nem éri el a megkívánt többséget [„A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.” (Mötv. 47. § (2) bekezdés)], a képviselő-testület döntése elutasító határozatként került meghozatalra.
18. § (1) A polgármester
a) bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el annak időtartamának megállapítása mellett. Az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
b) a képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartás esetén az érintettet rendre utasítja, illetve ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
c) a nyilvános ülésen résztvevő más személy esetében az ülés rendjének megzavarásáért az állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.
(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést berekeszti és
a) felveszi a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére vagy
b) az 5. § (8) bekezdésében foglalt esetekben legfeljebb tizenöt napon belül a rendkívüli ülés összehívásának szabályi szerint újra összehívja.
Felszólalások
19. § (1) A képviselő-testület ülésein az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirenden kívüli felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás,
d) kérdés,
e) interpelláció,
f) állampolgári jogon történő hozzászólás.
(2) 14 Napirenden kívüli felszólalást az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban a polgármesterrel közölni szükséges, amelyben meg kell határozni a felszólalás tárgyát és annak rövid összefoglalását.
(3) 15 A napirenden kívüli felszólalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(4) Napirenden kívüli felszólalást bármely képviselő kizárólag rendes ülésen, rendkívüli ügyben, valamennyi napirendi pont lezárását követően tehet legfeljebb 3 perc időtartamban.
(5) A napirenden kívüli felszólalásra a felszólalással érintett 3 perc időtartamban viszontválaszra jogosult, de arról vita nem nyitható.
(6) A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek
20. § (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.
(2) Az állampolgári jogon történő hozzászólásra a 6. § (3) bekezdése az irányadó.
(3) Az ügyrendi felszólalás ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyre a képviselő-testület tagja kézfeltartással kér szót a polgármestertől.
(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, határozattal dönt.
(5) A képviselő-testület bármely tagja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.
(6) Ha a képviselő az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban benyújtotta, arra a legközelebbi ülésen kell választ adni. Egyéb esetben az interpellációra a rákövetkező ülésen kell válaszolni.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a polgármester elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.
(9) A képviselő-testület bármely tagja kérdést szóban vagy írásban terjeszthet elő az önkormányzat intézményei ügykörébe tartozó ügyekben.
(10) A képviselő-testület ülését megelőző 3 napig írásban benyújtott kérdésre a megkérdezett a testületi ülésen szóban válaszol. A válasz időtartama legfeljebb 5 perc.
(11) A képviselő-testületi ülésen szóban feltett kérdésre adandó választ a kérdező választása szerint 15 napon belül írásban, vagy a következő képviselő-testületi ülésen szóban kell ismertetni.
(12) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
21. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással meghozandó döntése során a képviselő-testület a polgármester által feltett kérdésre kézfeltartással szavaznak.
(2) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:
a) a polgármester,
b) a bizottság elnöke,
c) bármely képviselő
kérésére.
(4) Titkos szavazás rendelhető el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Titkos szavazás esetén a szavazatok számlálásához a képviselő-testület egyszerű többséggel a polgármester javaslatára az elnök megnevezésével egy három tagú bizottságot választ.
(6) A titkos szavazás külön helyiségben, urna igénybevételével történik.
(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás tárgyát,
b) a szavazás helyét, napját,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) az urna lezárásának tényét,
e) a szavazás során felmerült körülményeket,
f) a leadott összes szavazat számát,
g) a konkrét kérdésre leadott „igen” és „nem”, illetve a jelöltekre leadott szavazatok számát,
h) a szavazás eredményét,
i) a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.
(8) A titkos szavazás eredményét a képviselő-testülettel az elnök ismerteti.
(9) A döntéshozatalban való személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt határozatával figyelmeztetésben részesíti. Amennyiben az előterjesztésben döntés született, azt határozathozatallal meg kell semmisíteni és új határozathozatallal kell dönteni az előterjesztett ügyben.
(10) A képviselő-testület -az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül- minősített többséggel dönt:
a) Nyíradony Város díszpolgára kitüntető cím adományozásáról,
b) hitelfelvételről,
c) önkormányzat vagyonával való rendelkezésről.
Rendeletalkotás
22. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a feladatkörét érintően bármely bizottság,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati főépítész.
(2) A rendelet megalkotását és módosítását az (1) bekezdésben megjelölt szervek és személyek a polgármesternél kezdeményezhetik.
(3) A rendelettervezetét csak hatáskörrel rendelkező bizottság, bizottsági ülésen történő tárgyalással és a bizottság javaslatának ismertetésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(4) A bizottságok a javaslataik elkészítése során módosító javaslatokat is terjeszthetnek a képviselő-testület elé, melyet a bizottság elnöke a képviselő-testület ülésén terjeszt elő.
(5) A bizottság módosító javaslatát csak írásban lehet a képviselő-testület számára előterjeszteni, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ez esetben a képviselő-testület által támogatott javaslat kerül a rendelet tervezetének szövegébe.
(6) Az ülésen szóban a polgármester, a jegyző, az aljegyző vagy bármely képviselő által javasolt módosításról az (5) bekezdésben szabályozottak szerint szükséges eljárni.
(7) Az önkormányzati rendelet jelölését a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. § által meghatározott előírásra figyelemmel lehet elkészíteni és elfogadni.
Önkormányzati határozatok
23. § (1) A képviselő-testület az ülésen valamennyi döntést számozott határozattal hoz.
(2) Az önkormányzati határozat jelölését a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésben meghatározott előírásra figyelemmel lehet elkészíteni és elfogadni.
(3) A bizottsági határozat megjelölése a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a bizottság elnevezésére utaló betűjelzést az alábbiak szerint:
a) Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnevezésére utaló betűjelzés: PÜB,
b) Közművelődési, Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnevezésére utaló betűjelzés: OKT,
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság elnevezésére utaló betűjelzés: SZOC.
(4) A döntés tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá annak határidejét.
Képviselő-testület döntéseinek kihirdetése, közzététele, nyilvántartása
24. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban lévő hirdető táblára történő kifüggesztéssel szükséges kihirdetni.
(2) Az önkormányzati rendeleteket és a határozatokat a 3. § (5) bekezdésében meghatározott honlapon szükséges közzétenni.
(3) Az önkormányzat által hozott rendeletekről és határozatokról évenként, a tárgyának és számának jelölésével nyilvántartást kell vezetni.
A képviselő-testület jegyzőkönyve
25. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő kérésére a jegyzőkönyv egy része vagy teljes terjedelme szószerint kerül rögzítésre.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek, a bizottság elnökének a bizottság véleményét, illetve az előterjesztés készítőjének esetleges kiegészítését,
c) az interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat,
d) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
e) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
f) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) írásos előterjesztések,
c) határozati javaslatok,
d) rendelettervezet, annak indokolása és előzetes hatásvizsgálata,
e) az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,
f) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk,
g) a tárgymutató,
h) a jelenléti ív.
(4) A jegyzőkönyvet a képviselő-testület által az ülésen egyszerű többséggel megválasztott két jegyzőkönyvet hitelesítő képviselő is aláírja.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
26. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről azt megelőzően legalább 5 nappal a polgármesteri hivatal hirdető tábláján és 3. § (5) bekezdésben szabályozott honlapon történő közzététellel, illetve személyre szóló meghívók kiküldésével szükséges tájékoztatni a lakosságot.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, akkor a polgármester, a tárgykör szerint érintett bizottság vagy a jegyző vagy az aljegyző a választ írásban megküldi a kérdezőnek.
(4) A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni szükséges.
(5) A polgármester a városban működő társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel, a roma nemzetiségi önkormányzattal együttműködve az állampolgárok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó egységek és szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából a jelentősebb önkormányzati döntések meghozatala előtt lakossági fórumokat, rétegtalálkozókat hívhat össze.
(6) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről a (2) bekezdésben foglaltak alapján szükséges tájékoztatni a lakosságot.
(7) Az állampolgárok által benyújtott, a képviselő-testületnek szóló, és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselő-testületnek meg kell küldeni.
(8) Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a képviselő-testület érdemi döntéséről 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.
A képviselő-testület bizottságai és feladatai, hatáskörök
27. § A képviselő-testület állandó bizottsága és tagjainak a száma:
a) Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság: 3 képviselő, 2 nem képviselő tag, elnökkel együtt összesen 5 fő.
b) Közművelődési, Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság: 3 képviselő, 2 nem képviselő tag, elnökkel együtt összesen 5 fő.
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság: 3 képviselő, 2 nem képviselő tag, elnökkel együtt összesen 5 fő.
28. § (1) Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság:
a) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásával kapcsolatos feladatai körében,
aa) véleményezi az önkormányzat éves költségvetési rendeletét és annak módosításait, valamint zárszámadási rendeletét,
ab) véleményezi az önkormányzat hitelfelvételét, egyetértő javaslata nélkül a képviselőtestület hitel felvételéről nem dönthet,
ac) véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodásához kapcsolódó előterjesztéseket,
ad) pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzéseket végezhet az önkormányzati intézménynél,
ae) véleményezi az önkormányzati vagyon értékesítését egyszerűsített eljárásban történő értékesítésekor, ha annak összege meghaladja az 1 000 000 forintot a polgármester döntésének meghozatala előtt,
af) véleményezi Nyíradony Város Önkormányzata által lefolytatott 1 000 000 forintot meghaladó beszerzési eljárásokat a polgármester döntésének meghozatala előtt,
ag) elfogadja a bizottság ügyrendjét.
b) Az önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai körében véleményezi:
ba) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetét,
bb) a képviselő-testület elé kerülő valamennyi olyan önkormányzati rendelettervezetet, amelynek költségvetési hatása lehet,
c) javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokkal való rendelkezés tárgyában,
d) javaslatot tesz a költségvetés végrehajtása és a gazdasági helyzet stabilitása érdekében a képviselő-testület felé,
e) végrehajtja az önkormányzati képviselők és bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárásokat és döntési javaslatot tesz a képviselő-testületnek ezekben az ügyekben,
f) kezeli, és szükséges esetén ellátja a képviselők és bizottsági tagok összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozatai vizsgálatával kapcsolatos eljárást. Ennek keretében a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát a bizottsághoz nyújtja be.
g) elfogadja a bizottság munkatervét,
h) a bizottság elnökén keresztül beszámol a képviselő-testületnek évente egy alkalommal a bizottság éves működéséről.
(2) Egészségügyi és Szociális Bizottság:
a) dönt a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben,
b) javaslatot tesz az üresen álló vagy megüresedő szociális célú bérlakások szükséglakássá történő átminősítésére,
c) Az önkormányzat és intézményei működésével kapcsolatos feladatai körében véleményezi:
ca) az önkormányzat szociális ellátásokkal és egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos rendeleteinek tervezeteit, beszámolóit, valamint az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendeleteinek tervezeteit,
cb) a szociális és egészségügyi intézmények fejlesztésével kapcsolatos előterjesztéseket,
cc) az önkormányzat közfoglalkoztatási programokban történő részvételével kapcsolatos pályázatokat,
cd) a város egészségügyi ellátásáról és a szociális ellátások fejlesztéséről szóló középtávú fejlesztési terveit, koncepcióit.
d) Az önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai körében:
da) véleményezi az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetét,
db) elfogadja a bizottság ügyrendjét,
dc) elfogadja a bizottság munkatervét,
dd) a bizottság elnökén keresztül beszámol a képviselő-testületnek évente egy alkalommal a bizottság éves működéséről.
(3) Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság feladatai:
a) Az önkormányzat és intézményei működésével kapcsolatos feladatai körében véleményezi,
aa) a képviselő-testület elé kerülő közművelődéssel, közneveléssel, az ifjúság helyzetével és a helyi sport és egészséges életmód fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek tervezeteit,
ab) az önkormányzat éves költségvetésről, illetve a zárszámadásról szóló rendeletének tervezetét,
ac) a közművelődési, köznevelési, ifjúsági és sport fejlesztésével kapcsolatos fejlesztési programok, valamint beruházási programok tervezeteit,
ad) a szakág szerint hatáskörébe tartozó önkormányzati intézmények munkaterveit, tevékenységükről szóló beszámolóit,
ae) az önkormányzat éves rendezvénytervét,
b) Az önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai:
ba) véleményezi az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetét,
bb) elfogadja a bizottság ügyrendjét,
c) elfogadja a bizottság munkatervét,
d) a bizottság elnökén keresztül beszámol a képviselő-testületnek évente egy alkalommal a bizottság éves működéséről.
29. § (1) A bizottság évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes gondoskodik. A bizottsági elnök és elnök-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(3) A bizottság elnöke a meghívó és az előterjesztések megküldésével kapcsolatban a képviselő-testület ülésére e rendeletben szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság nem képviselő tagjainak az általuk választott formában és megadott kézbesítési címre küldi meg.
(4) Amennyiben a bizottság az előterjesztéseket nem a (3) bekezdésben meghatározott időben kapja meg, akkor annak napirendre vételéről egyszerű többséggel dönt.
(5) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a tárgyalt napirend témájában az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott személyeket.
(6) A bizottság üléséről a napirend közlése mellett minden képviselőt értesíteni szükséges.
(7) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság elnöke a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A bizottság ülésére az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A bizottság tagjainak kizárásáról a bizottság egyszerű többséggel dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(9) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.
(10) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,
c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.
(11) A bizottság elnöke a Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.
(12) A bizottságok szakmai tevékenységét a jegyző által kijelölt osztályvezetők, mint referensek segítik.
(13) A jegyzőkönyv mellékleteire a 26. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(14) A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadása után a képviselő-testület munkatervéhez illeszkedő munkatervet készít.
(15) A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.
30. § (1) A képviselő-testület egyes feladatok ellátására, meghatározott ellenőrzési feladat végrehajtására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg pontosan meg kell határozni a tagjait a bizottság elnökét, az ellátandó feladatot, a bizottság jogosítványait, az elvégzett feladatról történő beszámolás rendjét, működésének végső határidejét, valamint javadalmazás esetén annak összegét. A bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló beszámoló elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
a) hozzátartozói haláleset következik be,
b) előre nem látható és elháríthatatlan ok lépett fel.
31. § (1) Az önkormányzati képviselőket és a képviselő-testület bizottságainak tagjait illetik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyeket az Mötv. vonatkozásukban meghatároz.
(2) Az önkormányzati képviselőnek, illetve nem képviselő bizottsági tagnak a testület, illetve a bizottsági ülésen való akadályoztatásukat legkésőbb az ülés előtt be kell jelenteniük a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének.
(3) Az önkormányzati képviselők és a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai által, az (1) és (2) bekezdésekben megállapított kötelezettségek megsértése esetén– figyelemmel az Mötv. 33. §-ra – tiszteletdíja legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkenthető, megvonható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt szankciót kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor
a) az önkormányzati képviselő, illetve a bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a testületi vagy a bizottsági ülésen részt vesz, azonban arról időközben indokolatlanul eltávozik, vagy
b) az ülésre úgy érkezik késve, hogy a jelenléte az ülés időtartamának 50 %-át nem éri el,
c) az önkormányzati képviselő, illetve bizottság nem önkormányzati képviselő tagja, a képviselő-testület vagy bizottság egymást követő 3 ülésén nem vesz részt.
(5) A (4) bekezdés c) pontja szeriunti távollét számításakor az önkormányzati képviselők esetében a képviselő-testület és a bizottsági üléseken történő részvételt egyaránt figyelembe kell venni
(6) Az (1)–(2) és (4) bekezdésekben meghatározott szabályszegéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) Nem minősül kötelezettségszegésnek, a képviselő kimentéssel élhet, ha a távolmaradás
a) egészségügyi okból adódik, melyet a képviselőnek, illetve nem képviselő bizottsági tagnak a Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság részére kell igazolnia,
b) ha valamely hozzátartozó súlyos egészségügyi problémával jelentkezik,
c) hozzátartozói haláleset következik be,
d) előre nem látható és elháríthatatlan ok lépett fel.
(8) A (3) bekezdésben meghatározott szankcióról a képviselő-testület határozattal dönt a jegyző előterjesztése alapján, egyszerű szótöbbséggel.
Polgármester
32. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
33. § (1) A polgármester más jogszabályokban meghatározott feladatai mellett
a) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
b) koordinálja az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait,
c) segíti és összehangolja a képviselők és bizottságok munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(2) A polgármester -az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint- a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre utólagos tájékoztatás mellett kiterjed a 5 000 000 forintnál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pályázati ügyekre.
(3) A polgármester -az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint- a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre utólagos tájékoztatás mellett kiterjed:
a) olyan megállapodás, vagy szerződés módosítás ügyben, amely az önkormányzat érdekeit nem sérti, azaz nem jár bevétel-kieséssel vagy költségnövekedéssel, valamint az önkormányzat részére -az adminisztratív terheket leszámítva- többletterhet nem jelent,
b) a 100 % támogatású pályázatok benyújtása, hiánypótlása ügyére,
c) hatósági, peres és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítésére, jognyilatkozatok megtételére.
(4) A polgármester által felhasználható forrás értékhatárának meghatározása az éves költségvetési rendeletben kerül szabályozásra.
Alpolgármester
34. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítése esetén a jelen rendeletben meghatározottakat értelemszerűen alkalmazni kell.
Jegyző, aljegyző
35. § (1) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:
a) végzi a testületi és bizottsági ülések szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
b) megteremti az önkormányzat működésének nyilvánosságához szükséges feltételeket,
c) gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról,
d) az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egyszer beszámol.
(2) A jegyzői feladatokat és hatásköröket a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte esetén az aljegyző látja el.
36. § (1) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.
Tanácsnok
37. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül konkrét feladatellátásra vagy feladatcsoport felügyeletére tanácsnokot bízhat meg.
(2) A tanácsnokra a polgármester tehet javaslatot, írásbeli előterjesztésben meghatározott feladatmeghatározással.
(3) A tanácsnokot határozott időre kell megválasztani, amely lehet időbeli meghatározás vagy a meghatározott feladat/feladatcsoport végrehajtásának záró aktusa.
A Polgármesteri Hivatal
38. § (1) Az önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal.
(2) Az önkormányzati hivatal székhelye: 4254 Nyíradony, Árpád tér 1.
(3) A polgármesteri hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:
a) Polgármesteri Kabinet,
b) Hatósági, Szociális és Szervezési Osztály,
c) Gazdasági és Adóügyi Osztály,
d) Jogi, Igazgatási és Városüzemeltetési Osztály,
(4) A polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek munkarendjét és feladatait a Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(5) A Polgármesteri Kabinet tagjai: az alpolgármester, kabinetfőnök, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, a tanácsnok és akit a polgármester állandó vagy alkalmi jelleggel meghív. A Kabinet munkáját a polgármesteri kabinetfőnök irányítja, akit a polgármester bíz meg.
39. § Hatályát veszti a Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet.
40. § Ez a rendelet 2026. március 14-én lép hatályba.