Nyíradony Város Önkormányzata a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Társulás (a továbbiakban: Társulás) fenntartásában működő Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Szociális Központ) által biztosítja a különböző szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatait.

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1)-(3) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról - ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban megjelölt székhely települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot.

E felhatalmazás alapján alkotta meg Nyíradony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2018. (III.01.) önkormányzati rendeletét, azonban a rendelet az elábbiak szerinti módosítása szükséges.

1., A bevezető részének kiegészítése indokolt a Gyvt. 131. § (1) bekezdésével.

2., A Gyvt. 131. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján szükséges meghatározni a gyermekétkeztetés, mint természetbeni ellátásra vonatkozóan az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot.

3., A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhőz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (1a) bekezdése, valamint a Gyvt. 21/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztással.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.

Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a rendelet elfogadásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A rendeletmódosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása különösen:

a.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A Rendelet módsoítása szempontjából ez nem releváns.

b.) A Rendelet módosításának környezeti és egészségügyi következményei nem határozhatók meg.

c.) Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem releváns.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy a módosítás elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el, illetve ellentétes lenne a rendelet a magasabb szintű jogszabályokkal.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.