Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Nyíradony Város Önkormányzata 2021. évi költségvetéséről szóló 5/2021. (III.12.) önkormányzati rendelete

Részletes indokolás

Az 1–9. §-hoz és az 1.1–8. melléklethez

2. számú függelék a 24/2019. (X.18.) önkormányzati rendelethez

Iktatószám: I/ -_______/2021.

F E D L A P

NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

képviselő-testületi, illetve bizottsági ülés elé kerülő

előterjesztéséhez.

Tárgy: Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Nyíradony Város Önkormányzat 2021. évi költségvetési rendelet-tervezet megvitatása

Napirend sorszáma:

Előterjesztő: Tasó Béla polgármester

Készítette: Hadház Tibor gazd.vez.

Az előterjesztés készítésében részt vett: Puskás Éva főtanácsos

Az ülés időpontja: 2021.02.13.

Előzetesen tárgyalja:

Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,

Közművelődési, Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság,

Egészségügyi és Szociális Bizottság

A döntés

x rendelet

□ határozat

A döntéshez

x egyszerű

□ minősített többség szükséges.

A döntéshozatal módja

x nyílt

□ titkos

□ névszerinti szavazás.

Az előterjesztést x nyílt

□ zárt ülésen kell tárgyalni.

Nyíradony, 2021. február 7.

Tasó Béla

polgármester

Tisztelt Képviselő Testület!

Különösen fontos, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, visszaállítása érdekében milyen rendelkezések, intézkedések születnek.

Az előző években is bemutatott "lehetőség <=> igény" közötti óriási különbség a 2021. évi költségvetés tervezésekor is fennáll. Továbbra is olyan VÉGREHAJTHATÓ döntésekre van szükség, ami egyértelműen meghatározza, hogy milyen feladatok és mennyi pénzügyi keret erejéig végezhetők, AZT IS MEGHATÁROZVA ÉS BETARTATVA, HOGY EZEN DÖNTÉSEN KÍVÜL ESŐ ÉLŐ SZERZŐDÉSEKET FEL KELL MONDANI, ILLEVE TOVÁBBI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE, TOVÁBBI KÖTELEZETTSÉGEK VÁLLALÁSA TILTOTT.

A csőd elkerülése érdekében kérem együttműködésüket VÉGREHAJTHATÓ döntések meghozatalában, és azok következetes végrehajtásának MEGKÖVETELÉSÉBEN, VÉGREHAJTÁSÁBAN.

A költségvetés tárgyalása során kiemelten kerüljön mérlegelésre, hogy a helyi adóbevételek milyen felhasználási célokat szolgáljanak.

A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. A bekért és beérkező információkat figyelembe véve, azok fontosságát, kockázatát, várható következményét súlyozva, a felhasználási célokról és hozzárendelt költségvetési keretekről a döntés minél előbb meghozandó.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: az Mötv.) 115. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Nagyon fontos, hogy az önkormányzat milyen döntésekkel, intézkedésekkel biztosítja a gazdálkodás biztonságát. Valamint hasonlóan nagyon fontos, hogy az intézkedések és jogszabályok érvényesülését, azaz a gazdálkodás szabályszerűségét a polgármester hogyan biztosítja.

Az intézkedések, döntések meghozatalát az is sürgeti, hogy ha az intézmények normatíván felüli többletigényei nem kerülnek támogatásra, akkor az eddig megszokott, jelenleg is többletkiadást generáló feladatstruktúra átalakítása kevésbé késlekedjen, és a költségvetési egyensúly visszaállhasson. Az is különösen mérlegelendő, hogy ha „elkerülhetettlen” feladatok kimaradnak a szükséges támogatásokból attól még azon feladatok kiadásai jelentkezni fognak, és a költségvetési egyensúly javulása nem következik be.

El kell érni tárgyalások eredményes lezárását úgy, hogy a költségvetési rendelet lehetőleg egy fordulós módosításaként történhessen meg. Ennek hiányában a normatíván felül jelentkező igények esetenként és esetleges jóváhagyásokkal elégíthető ki, amit indokolatlanul sok önkormányzati gyűlést igényel és kiszámíthatatlan, hogy a végére marad-e keret kötelező feladatvégzésre, vagy olyan feladatvégzésre, amit az Önkormányzat kiemelten végzendőnek tart.

A kötelezően bevetett ASP könyvelési rendszer lehetőségeit is megtapasztalva, a költségvetés adatainak elemzéséhez 2020. évtől kialakításra került egy olyan sajátfejlesztésű információs rendszer, ami segíti a könnyebb átláthatóságot, részletesebb, már-már tételes információt nyújt tervezett feladatvégzések bevételeiről és kiadásairól, ezáltal a döntéshozás is pontosabbá, célirányosabbá válhat, ami a 2021. év költségvetésének tervezésénél is érvényesül.

Hivatkozott jogszabályok rövidítése:

A jegyző által az előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek. / Áht. 24. § (3)

1. Tájékoztató mérlegek, kimutatások és szöveges indoklásai

I.1. Tájékoztatás a Nyíradony Város Önkormányzat költségvetési mérlegéről közgazdasági tagolásban, és előirányzat felhasználási tervéről /Áht. 24. § (4) a)

Nyíradony Város Önkormányzat költségvetési mérlege közgazdasági tagolásban az 1. melléklet tartalmazza. (a mérleg a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait tartalmazzák /Áht. 102. § (3))

Szöveges kiegészítés, főbb tendenciák, figyelmeztető jelek, fontosabb jellemzők:

1. Figyelembe véve az 5-600 millió Ft összegű helyi adó terhére jelentkező együttest igényt, valamint a reálisan tervezhető 200-260 millió Ft összegű helyi adóbevételt a költségvetési tárgyalás során felmerülő elvégzendő feladatok és azok jelenlegi részeredményeit, több fordulós tárgyalás történt arról, hogy a többszörös igényekhez képest mely területek kerüljenek támogatásra a normatíván felül, de még nem jutott odáig, hogy a helyi adóbevételek szintjén belül maradjon.

2. A szociális normatíva jellemzően és elsősorban segélyezésre, szociális szolgáltatásra, gyermekétkeztetésre használható.

3. Az Áht. 23. § (3) előírja, hogy a költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. A beruházási projektek megvalósulása során visszatérő tapasztalat, hogy a tényleges bekerülési költség meghaladja a tervezett költségeket. Ezt figyelembe véve milyen összegű tartalékképzés a reális? Valamint a tapasztalat is azt támasztaj alá, hogy egyéb, előre pontosan nem látható, felmerülő kiadásokra is szükséges tartalékot képezni. Jelen költségvetési tervezetben 30.000.000,-Ft összegű tartalék szerepel egyrészt az előre nem láható kiadásokra, másrészt a járvány miatti kockázatos adóbevétel miatt.

4. Amíg az ingatlanértékesítésből származó többletbevétel akkor célszerű számolni, ha a bevétel tárgyévi realizálása legalább a megkötött szerződés alapján valószínűsíthető, az előző évre tervezett ingatlanértékesítésből származó bevétel sem teljesül.

5. A Vagyonkezelő Kft. által igénylendő támogatás a végzett feladatokhoz rendelten kerüljön megtervezésre, és a támogatás igénylése is aszerint történjen. Előrelépés, hogy Vagyonkezelő Kft. üzleti tervének és a költségvetési rendelet munkaanyaga egyidőben készül, így a döntéshozás is egyszerre tárgyalhatja.

6. A konyhai költség továbbra fedezik kellően a bevételei. Ha az Önkormányzat nem akarja azokat a helyi adóból finanszírozni, akkor az élelmezési díjak további emelése szükséges.

7. Kerüljenek bemutatásra az üzleti és egyéb bevételszerző tevékenységek, ill. azok növelésére irányuló tervezett intézkedések (díjemelések, tevékenységi kör bővítése, stb.), valamint vagyonértékesítésbe bevonható vagyonelemek. A járvány miatt a díjemelési lehetőségek felfüggesztésre kerültek. Ez nem csak bevételkiesést jelent, hanem folyamatos költségfelmerülés, pl. élelmezés esetén még ez is ráfizetéses tevékenység folytatását eredményezi.

8. A sportcélú ingatlanok fenntartása, üzemeltetése történhet-e más intézményi rendszerben úgy, hogy az az önkormányzat költségvetését ne, vagy minél kisebb mértékben terhelje. A sportcsarnok fenntartásában modellváltás várható, ennek előzményeként a fenntartási költségek közvetlenül az önkormányzatnál jelentkeznek.

9. A közüzemi fogyasztási helyek áttekintése, indokoltságának, fellelhetőségének bemutatásával javítani szükséges az átláthatóságot.

10. A költségvetési rendeletben kerüljön meghatározásra, hogy a helyi adóból finanszírozandó feladatok jóváhagyott összegeinek igénylése és folyósítása időarányosan, ill. feladatvégzéssel arányosan történjen.

11. Az iparűzési adóalapból számított egy főre jutó adóerő-képesség 19.981,-Ft-ra emelkedett, ami azt az örvendetes tényt jelenti, hogy javul Nyíradony gazdasági ereje, de ezzel együtt csökkenhetnek egyes állami támogatások, mint pl: tavaly 570,-Ft-ról 542,-Ft-ra csökkent 1 adag szünidei étkeztetés támogatása, ami 2021. évben változott. (21.000,-Ft-ot meghaladó adóerő-képesség esetén 513,-Ft lenne. További érdekesség, hogy 22.000,-Ft-ot meghaladva már szolidaritási hozzájárulást kell fizetni.)

12. A helyi adóbevétel tervezése a járvány miatt, még tendencia elven sem kalkulálható, teljesen bizonytalan kimenetelű. A tervszámok az előző évi helyi adóbevételt tartalmazzák, melynek teljesülési bizonytalanság kockázatának csökkentésére 30.000.000,-Ft tartalékot képezünk, amit csak akkor célszerű felhasználni, ha a tervezett adóbevétel teljesülése valószínűsíthető.

13. A járvány a rendezvény kiadások megtervezésére is hasonló bizonytalansággal hat. A tervszámok a Ligetalja napok rendezvénytől kezdődően tartalmaz kalkulált kiadásokat.

14. Ez évtől megjelenik és egyre nagyobb mértékben meg fog jelenni a költségvetésben a fejlesztési hitelek tőketörlesztési és kamatkiadási költségei. A költségvetési tervben további 90 millió Ft összegű fejlesztési hitel felvétele szerepel. Minden újabb hitelfelvételi szándék esetén fontos átgondolni, hogy jelzálogfedezetként milyen a bank által is elfogadható ingatlan merülhet fel.

15. A projektek megvalósításának egyik sajátossága a hiányosságból fakadó visszafizetési kötelezettség, melyet most is tervezni szükséges. Valamint célszerű átnézni, a projektek várható saját erő igényét, és hogy hogyan tudja azt biztosítani az önkormányzat.

16. Az önkormányzat szokott élni a REKI támogatás igénylési lehetőséggel, ami tavaly igen kedvezően alakult. Egyrészt nem tudni, hogy hogyan alakul a tervezett évben, másrészt tervezéskor nem is jeleníthető meg, arra számítani, azzal számolni nem lehet.

A korábbi években megahatározott teendők, tendenciák jelentős része még mindig érvényesek. A költségvetési egyensúly javítása érdekében további figyelmet és cselekvést igényel, amit a 2020. évben jelentkező járvány drámaian ellehetetlenített.

A helye adóbevétel tervezett felhasználása, helyi adóból támogatott feladatok

Előzetes hatásvizsgálat a

a Nyíradony Város Önkormányzata 2021.évi költségvetési rendeletalkotáshoz

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a alapján a költségvetési rendeletet előkészítő jegyző előzetes hatásvizsgálatot végzett, melyben felmérte a szabályozás várható következményeit.

A költségvetési rendelettervezet előzetes hatásvizsgálatának megállapításai a következők:

Társadalmi, gazdasági, hatások

A költségvetési rendeletben foglaltak végrehajtása elősegíti az önkormányzat 2021.évi működésére, céljaira, pályázataira vonatkozó döntések és a támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó célok megvalósítását, a foglalkoztatás szinten tartását a közmunka programok keretében, továbbá a fejlesztési elképzelések csak az elfogadott költségvetés alapján valósíthatóak meg.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának gazdasági, költségvetési hatását az előterjesztés részletesen tartalmazza.

Környezeti és egészségügyi következmények

A költségvetési rendeletben foglaltak végrehajtása elősegíti a Gazdasági Program előkészítésében és a településfejlesztési elképzelésekben foglaltak megvalósítását, megvalósulását.

Célunk a település megtartó erejének növelése, illetőleg a lakosságszám növelése, mind a fejlesztésekkel, mind a szociális támogatási rendszerrel, a közmunka programmal, illetőleg az infrastruktúra fejlesztéssel. A megvalósult beruházások megállíthatja a fiatalok elvándorlását. A további fejlesztési elképzelések is a lakosság komfortérzet javítását és többletszolgáltatásokhoz való hozzájutását célozzák meg.

A költségvetési rendeletben foglaltak végrehajtásának közvetlen egészségügyi követelményei nincsenek.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások

A költségvetési rendeletben foglalt pénzügyi,-számviteli és szociális előírások végrehajtása a szakmai, ügyintézési és adminisztratív feladatok végrehajtásában többletfeladatokat jelent a költségvetési szervek számára. A 2018. évtől alkalmazandó ASP rendszer nehézségei a számviteli- pénzügyi szabályok változása jelentős többletterhet jelent a rendelkezésre álló munkatársak részére.

A jogszabályok megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A költségvetési rendelet megalkotását szükségessé teszi az Mötv. és az Áht. előírásai, melynek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésnek minősül, ami támogatás megvonásával jár, illetőleg az önkormányzat és intézményei feladatellátási kötelezettségének csak az elfogadott költségvetés alapján tudnak eleget tenni.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A költségvetési rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek korlátozottan rendelkezésre állnak.

A rendelet-tervezet elkészítésénél figyelembe vettük a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásait.

Mötv. 115. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Áht. 4. § (3) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.

Rendkívül fontos, hogy a költségvetés tervezésének eredményeként reálisan várható bevételeket és kiadásokat tartalmazzon, mert ellenkező esetben a tervszerűtlen és szabálytalan gazdálkodást alapozza meg.

Az előirányzat felhasználási tervben meghatározott feladatok bevételi és kiadási főösszegei az alábbiak szerint alakul és figyelembe veendő Mötv. 35. § (2) bekezdésében előírtak, miszerint az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.

A döntési folyamat során mérlegelési lehetőség leginkább a helyi adóbevételek felhasználása szempontjából adódik. Ezért különösen fontos egy olyan részletezettségű, célszerűen használható előirányzat felhasználási terv, amiből minél könnyebben átlátható, kiolvasható, hogy milyen feladatokra szükséges helyi adóbevételt is fordítani.

Az alábbi előirányzat felhasználási terv bemutatja, hogy adott feladatra menyi az összes bevételi, kiadási összege. Valamint bemutatja, hogy a kiadások teljesüléséhez melyik feladathoz milyen összegű helyi adóbevétel hozzárendelése szükséges. Ez ad iránymutatást a polgármester, az intézményvezetők és a Vagyonkezelő Kft ügyvezetője részre, hogy a költségvetési rendelet végrehajtása során a milyen feladatvégzéshez milyen kiadások elismerése teszi lehetővé a tervszerű és szabályszerű gazdálkodást. Ha nem sikerül az előirányzat felhasználási terv alábbi részletezettségű jóváhagyását elérni, akkor az tervszerűtlen és szabálytalan gazdálkodást vetít előre.

ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI TERV

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVENKÉNT

NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NYÍRADONYI POLGÁRMESTERI HIVATAL

NYÍRADONYÉRT SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY

NYÍRADONYI SZIVÁRVÁNY ÖNKORMÁNYZATI ÓVODA

MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR

Vagyonkezelő Kft.

A Kft. által benyújtott üzleti terve szerinti bontás mutatja be a végzett feladatok bevételi és kiadási összegeit, valamint az önkormányzattól vár támogatási igényt. Fontos, hogy a költségvetés és az üzleti terv tárgyalásakor, módosítások esetén is biztosított legyen, hogy a költségvetésben a Kft. részre meghatározott támogatási összeg, egyezzen a Kft. üzleti tervében szereplő támogatási igénnyel.

Nyíradony Város Önkormányzat intézmény- és feladatfinanszírozás bevételforrás terve:

I.2. Tájékoztatás a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve /Áht. 24. § (4) b)

Többéves kihatással járó döntések jellemzően az elnyert projektek végrehajtását tartalmazzák, valamint az éven túli felhalmozási hitel.

I.3. Tájékoztatás a közvetett támogatásokról /Áht. 24. § (4) c)

I.4. Tájékoztatás az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámairól főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokairól /Áht. 24. § (4) d)

Nyíradony Város Önkormányzatának az Áht. 29/A. §-a szerinti bevétel és kiadások tervszámait a …/2021.(II.13.) sz. határozata szerint állapította meg.

A költségvetési rendelet az Áht. 29/A. §-a szerinti bevétel és kiadások tervszámoknak megfelelően került tervezésre,

Tisztelt Képviselőt-testület kérem az előterjesztés megtárgyalását, és Nyíradony Város Önkormányzata költségvetési rendeltének elfogadását.

Nyíradony, 2021. február 7.

………………………….

Tasó Béla

polgármester

1. melléklet

Nyíradony Város Önkormányzat költségvetési mérlege közgazdasági tagolásban