Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendeletének indokolása

Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10 10:00

Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendeletének indokolása

Hatályos: 2024. 10. 10 10:00
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános indokolás
A képviselő-testület müködésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében (a továbbiakban: SzMSz.) határozza meg.
Az Mötv. vonatkozó rendelkezései alapján a képviselő-testületnek rögzítenie kell az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét. Az Mötv. kimondja, hogy a képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulásra ruházhatja át. A fenti szabály alapján valamennyi hatáskör átruházást meg kell jeleníteni az SzMSz-ben is, függetlenül attól, hogy mely rendelet szabályozza egyébként. Szintén az SzMSz-nek szükséges szabályoznia a képviselő-testület összehívására irányadó eljárási rendet, az ülés vezetésének a tanácskozás zavartalan biztosításának kérdéseit. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról is rendelkezik. A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendekre fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát. Az SzmSz rendelkezik a közmeghallgatásról is, mely a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megtárgyalására rendelt fórum, melynek célja hogy a képviselő-testület a településen élő állampolgárok kérdésein keresztül tájékozódjon a mindennapjaikat befolyásoló életkörülményeikről.
Az SzMSz rendelkezik az önkormányzat tisztségviselőiről is, melyben jelentős változás, hogy jelen rendelet-tervezetben arra teszek javaslatot, hogy az alpolgármesteri tisztség,- melynek legfőbb célja a polgármester akadályozottsága esetére a helyettesítés ellátása- betöltése társadalmi megbízatásban történjen.
Az SzMSz megalkotáskor az Mötv. idevonatkozó rendelkezésein túl a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglaltakat vettem figyelembe.
A törvényi megfelelőség jelen rendelettervezet vonatkozásában az alábbiak szerint alakul:

Mötv-ben meghatározott kötelezően szabályozandó

rendelet-tervezetben szabályozás helye

Az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről {53. §(1)a)}

1. §

A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról {53. §(1)b)}

4. § (4) bek. alapján a 3. melléklet

Az évente tartandó ülések számának meghatározása {44. §}

5. § (3) bek.

A nyilvánosság biztosításáról {53. §(1)e)}

6. § (3) bek.

A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester, alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén rendelkezés az ülés összehívásának és vezetésérnek módjáról {45. §}

12. § (2)

A képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről {53. §(1)c)}

12. §-16. §, 18. §-20. §

A bizottság által benyújtott, illetőleg a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések {59. §(2)}

23. § (3)-(5). bek.

A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről {53. §(1)k)}

19. § (10)

Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről {53. §(1)d)}

20. § (1) b)-c) pontjai

A döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról {53. §(1)f)}

22. §

A nyílt szavazás módjának meghatározása {48. §(2)}

22. § (1)

A név szerinti szavazás módjának meghatározása {48. §(3)}

22. § (2)-(5)

A titkos szavazás módjának meghatározása {48. §(4)}

22. § (6)-(10)

A személyes érintettség bejelentése, elmulasztása, jogkövetkezményeinek szabályozása {49. §(2)}

22. § (11)

A rendeletalkotásról és határozathozatalról {53. §(1)g)}

23. §-24. §

Az önkormányzati képviselő milyen módon kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát {32. §(2)}

23. § (2), 7. § (1)-(4)

Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja {51. §(2)}

25. § (1) bek.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről {53. §(1)h)}

26. §

A jegyzőkönyv az 52. §(1) bekezdésben szabályozottakon kívüli tartalomi elemei {52. §(1)n)}

26. § (2) bek.

A közmeghallgatásról {53.(1)i)}

27. § (1)-(4) bek.

A lakossági fórumok rendje {53. §(3)}

27. § (5)-(8) bek.

Az önszerveződő közösségeket megillető tanácskozási jog {53. §(3)}

16. § (2) bek.

A képviselő-testület bizottságairól {53. §(1)l)}

V. Fejezet

Az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól
{53. §(1)j), 64. §(2)}

IV.-V. Fejezet

A bizottságok meghatározása, a bizottságok tagjainak száma, a bizottságok feladata- és hatásköre, a bizottságok alapvető működési szabályainak meghatározása {57. §(1)}

IV. Fejezet

A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása megvonásának módja {33. §}

32. § (1)-(8) bek.

Vagyonnyilatkozat vizsgálatát végző bizottság meghatározása {57. §(2)}

29. § (1) bek. f) pontja

A képviselő bizottságnak nyújtsa be összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát {39. §(3)}

29. § (1) bek. f) pontja

Rendelkezés arról, hogy a képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya esetén a polgármester mely ügyekben hozhat döntést {68. §(2)}

34. § (2) bek.

Rendelkezés arról, hogy a két ülés között a polgármester mely, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben hozhat döntést {68. §(3)}

34. § (3) bek.

A polgármester által felhasználható forrás értékhatárának meghatározása {68. §(4)} (nemcsak SZMSZ-ben szabályozható)

34. § (4) bek.

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére rendelkezés a jegyzői feladatok ellátásának módjáról {82. §(3)}

37. § (4) bek.

Az önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal elnevezése {84. §(2)}

38. § (1)-(2)

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítésének hatásvizsgálatával kapcsolatban a rendelet várható következményeiről a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az alábbi tájékoztatást adom:
1., A tervezett jogszabály társadalmi, gazdasági költségvetési hatásai:
A rendelettervezetben foglaltak végrehajtása elősegíti azt, hogy az önkormányzat a közfeladatait és egyéb tevékenységeit, azok bevételeit és kiadásait, költségeit és eredményszemléletű bevételeit a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtsák. A rendeletben foglaltak végrehajtásának egyéb társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása nincs.
2., Környezeti és egészségügyi következmények:
A rendelet megalkotásának környezeti hatása nincs, a korábbi környezeti hatások nem változnak a rendelet megalkotása következtében.
3., Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet megalkotása adminisztratív terheket nem keletkeztet.
4., A jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza.
5., Személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A személyi, tárgyi, szervezeti feltételeket a Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal apparátusa biztosítja. A pénzügyi feltétel:
A tiszteletdíjak éves költségvetés kiadási hatása:
1 fő polgármester: illetmény 845.000 Ft/hó/fő = 11.458.200 Ft/év + költségtérítés 126.750 Ft/hó = 1.521.000 Ft, így összesen: 12.979.200 Ft.
1 fő alpolgármester tiszteletdíj 300.000 Ft/hó 4.068.000 Ft, költségtérítés: 540.000 Ft, így összesen: 4.608.000 Ft/hó
7 fő képviselői díj: 150.000 Ft/hó/fő = 14.238.000 Ft/év
6 fő bizottságok nem képviselő tagjainak díja: 35.000 Ft/hó/fő= 2.847.600 Ft/év
Összesen: 16.500.000,-Ft
Mindösszesen: 34.672.800 Ft (járulékokkal együtt)
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Itt szükséges szabályozni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét.
Mötv. 84. § (2) bekezdés alapján a polgármesteri hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
A 2. §-hoz
Mötv. 41. § (2) alapján az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. Jelen szakaszban ez került szabályozásra.
Az Mötv. alapján az SzMSz rendelkezik az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól (Mötv. 53. § (1) bek. j) pont)
A 3. §-hoz
Az önkormányzat jelképei, a pecséttel kapcsolatos részletes szabályokat, a jelképek használatának rendjét azonban terjedelmi okok miatt külön rendeletben kerültek meghatározásra. Itt került szabályozásra a hivatalos honlap, önkormányzati helyi újság megnevezése is.
Az önkormányzat különböző szervekkel való együttmüködéseiről is rendelkezik.
A 4. §-hoz
Mötv. 10. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
Az Mötv. rögzíti, hogy az önkormányzati feladat-és hatásköröknek két alaptípusát a kötelező és az önként vállalt feladatok. A helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört.
Mötv. 11. § -a alapján:
(1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a vármegyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.
(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
a) a gazdasági teljesítőképességet;
b) a lakosságszámot;
c) a közigazgatási terület nagyságát.
(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.
Az önként vállalt feladatok forrásáról az éves költségvetési rendelet rendelkezik.
Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(4) A képviselő-testület – e törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
A hatáskör átruházás a képviselő-testület döntésétől függ, nem törvénysértő, ha nem kerül sor a hatáskör átruházására. A polgármester vagy a bizottság törvényben megállapított hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el, nem korlátozhatja.
Mötv. 142/B. § alapján törvény vagy önkormányzati rendelet az önkormányzati hatósági ügy intézésére további szabályokat állapíthat meg.
Az 5. §-hoz
Mötv. 44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülés lehet rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi. Ezek külön kerültek szabályozásra. Meghatározásra kerültek az ülések gyakoriságai a munkaterv szabályozása a rendes ülés esetén. Szabályozásra került, hogy az általános rendtől eltérően milyen esetekben tartható rendkívüli ülés. A rendkívüli ülés összehívásának oka olyan halaszthatatlan ügy, amelynek megtárgyalása és az arról szóló döntés nem várhat a következő rendes ülés időpontjáig.
A 6. §-hoz
Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, itt került rögzítésre, hogy ez hogyan biztosítható.
Mötv. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
A zárt ülésre vonatkozó szabályokra figyelemmel, arról is rendelkezik a jelen szakasz, hogy milyen módon kér nyilatkozatot a képviselő-testület az érintettől az Mötv. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, illetve, hogy az Mötv. 46. § (1) bekezdés c) pontjának megítélésénél mi tekinthető olyan üzleti érdeknek, amely esetén zárt ülést rendelhet el a testület a vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyílt tárgyalás üzleti érdeket sértene.
Az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel, valamint a lakosság, egyesületek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának eljárás rendjét is magában foglalja.
A 7. §-hoz
Jelen szakaszban meghatározásra került, hogy mi minösül előterjesztésnek és ki lehet előterjesztésre jogosult.
Meghatározza az előterjesztések előkészítésének rendjét és formai és tartalmi követelményeit.
A 8. §-hoz
Sürgösségi indítvány rendes és rendkívüli ülés alkalmával is benyújtható a vele szemben támasztott követelményeket tartalmazza.
A 9. §-hoz
A rendkívüli ülésekre előterjesztett rendkívüli indítvány szabályozását tartalmazza.
A 10. §-hoz
A beszámolót, mint előterjesztési formát szabályozza.
A 11. §-hoz
A tájékoztató, mint előterjesztést ismerteti.
A 12. §-hoz
Mötv. 45. §-a alapján a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
A 13. §-hoz
A képviselő-testületi ülések meghívójának tartalmi elemeit szabályozza.
A 14. §-hoz
Az ülésre történő meghívás kézbesítésének szabályait tartalmazza.
A 15. §-hoz
Rendkivűli ülés esetén jelölni kell a sürgősség okát.
Mötv. 68. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
70. § (1) A képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – közigazgatási pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében.
A 16. §-hoz
A képviselő-testületi ülésre meghívottak és tanácskozási joggal rendelkezők személyeket szabályozza.
A 17. §-hoz
A nyílvános ülésről hangfelvétel készül. Az Alkotmánybíróság több határozatában (19/1995. (III. 28.) AB és 57/2000. (XII. 19.) kimondta, hogy a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja.
Szabályozza a polgármester ülésvezetése során felmerülő feladatait.
A 18. §-hoz
A napirendi pontok elfogadásával kapcsolatos szabályozást tartalmazza, külön kitérve az elnapolásra és a sürgősségiindítványokra.
A 19. §-hoz
A napirendek tárgyalásának menetét a vitarendezési szabályokról rendelkezik. A felszólalás a módosító javaslattétel vagy annak visszavonása kérdését. Rendelkezik a szóbeli kiegészítésről is.
A 20. §-hoz
A tanácskozás rendjének fenntartására vonatkozó szabályokon túl, itt került szabályozásra a határozatképtelenség esetére vonatkozó rendelkezések.
A 21. §-hoz
A képviselő-testület ülésein előforduló felszólalások típusairól és azok szabályozásáról rendelkezik.
A 22. §-hoz
Mötv. rendelkezései:
48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
(4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
42. §
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
Jelen szakasz a fentiek figyelembevételével rendelkezik a döntéshozatal módjáról, szabályozza a névszerinti és titkos szavazás eljárásrendjét. A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A 23. §-hoz
A rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályokat az SZMSZ-ben kell szabályozni.
A szakmai tartalom kialakítása az előkészítő feladata. Ennek során biztosítani kell, hogy a rendelet megfeleljen a jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek is. A jogszabály előkészítőjének - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével kell felmérnie a tervezett szabályozás várható következményeit. A tervezethez az előkészítőnek a hatályos szabályozás szerint indokolást kell csatolnia, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait. Mivel mindezekről külön jogszabályok rendelkeznek, így jelen szakasz az önkormányzati rendelet alkotás eljárási szabályait fekteti le rendeleti szinten. Az előterjesztők megnevezésével, a kezdeményezésre és a módosításra vonatkozó szabályokkal.
A 24. §-hoz
A nem hatósági ügyben hozott határozat formáját, tartalmi elemeit az SZMSZ határozza meg. A határozat számozása arab számmal, a döntéshozatal idejének megnevezésével.
Szabályozza, hogy a döntés tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy vagy szerv megnevezését, továbbá annak határidejét is.
A 25. §-hoz
Képviselő-testület döntéseinek kihirdetéséről, közzétételéről és nyílvántartásáról rendelkezik, melyről a jegyző gondoskodik és ez vonatkozik az átruházott hatáskörben hozott szabályokra is.
A 26. §-hoz
Az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyv közokirat.
52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
A jegyzőkönyv a fentieken túl tartalmazza:
- a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, a távvollét indokolt vagy indokolatlan létét
- napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;
-Mötv. 32. § (2) bek. c) pontja alapján az önkormányzati képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
- aláírásokat, dátumot, pecsétet.
Az Mötv. 53. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a képviselő-testület felhatalmazást kap arra, hogy a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről további szabályokat állapítson meg, melyek jelen szakaszban kerültek szabályozásra.
A szabályozás tartalmazza a jegyzőkönyv mellékleteit.
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a vármegyei kormányhivatal vezetőjének elektronikus kapcsolattartásra létrehozott modulon keresztül. A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá. A két aláírás a jegyzőkönyv alaki érvényességi kelléke.
A 27. §-hoz
A közmeghallagtás és a lakossági fórum kerül szabályozásra az alábbiak figyelembevételével:
Mötv. 54. § alapján a közmeghallgatást évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban kell tartani. Célja, hogy a lakosság és a helyi önszerveződő közösségek kérdéseket és javaslatokat fogalmazzanak meg a képviselő-testület és szervei számára. A közmeghallgatás egybeköthető a képviselő-testületi üléssel. A közmeghallgatáson általában döntések nem születnek, viszont az ott elhangzott kérdéseket jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A feltett kérdések megválaszolására vagy azonnal sor kerül, vagy – amennyiben erre nincs lehetőség, úgy – a törvény rendelkezése szerint 15 napon belül kell rá választ adni.
Ezen szakaszban a képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
A 28. §-hoz
Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A bizottság is képviselő-testület szerve (Mötv. 41. § (2) bek.)
Mötv. 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
A 29. §-hoz
E szakasz a bizottságok feladatait foglalja magában.
Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.
Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg.
Az Mötv. 39. § (3) bekezdése kimondja, hogy a vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
A különböző szociális ellátásokat szabályozó önkormányzati rendelet a bizottságokra, amit szintén figyelembevételre került. A fentiek alapján került a bizottsági struktúra meghatározásra.
A 30. §-hoz
A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket határozza meg, melynél figyelmebe veszi az alábbi rendelkezéseket.
Mötv. 32. § (1) bekezdés d) pontja alapján tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
Mötv. 60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
A fentiek figyelembevételével került szabályozásra.
A 31. §-hoz
Az Mötv. 57. § (3) bekezdése felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozzon létre. Ennek szabályozását tartalmazza e szakasz.
A 32. §-hoz
Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. (Mötv. 33. §) Ennek szabályozását tartalmazza jelen szakasz.
A 33. §-hoz
A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. Ennek megfelelően azt, hogy a polgármestert főállásúként, vagy társadalmi megbízatásúként választották meg az SZMSZ-ben rögzíteni kell.
A 34. §-hoz
Meghatározásra kerültek azok az ügyek, amelyekben döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt ugyanazon ügyre vonatkozóan két egymást követő alkalommal nem hozott döntést. A a polgármester ezen döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni köteles (Mötv. 68. § (2) bek.).
Meghatározásra kerültek azok az ügyeket, amelyekről a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetekben a polgármester. (Mötv. 68. § (3) bek.).
Az Mötv. 68. § (4) bekezdése alapján a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet. Az értékhatár nemcsak SzMSz.-ben határozható meg, erről való rendelkezést is tartalmazza.
A 35. §-hoz
Az SzMSz szabályozza a polgármester munkarendjét, ami igazodik a polgármesteri hivatal munkarendjéhez, valamint szabályozza a polgármester ügyfélfogadási rendjét is.
A 36. §-hoz
Az Mötv. 74. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy egy alpolgármestert kötelező választani, de lehetőség van több alpolgármester választására is, ha azt az önkormányzatok által ellátott feladatok nagyságrendje, összetettsége indokolja. A választható alpolgármesterek számát, mint alapvető szervezeti kérdést az SZMSZ-ben kell szabályoznia a képviselő-testületnek.
Az alpolgármesteri tisztség betölthető főállásban vagy társadalmi megbízatásban tölthető be, amit az SzMSz.-ben rögzíteni kell.
Társadalmi megbízatású alpolgármester esetén meg kell határozni a hivatali munkarendjét, és azt, hogy mikor tart fogadónapot, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
A 37. §-hoz
Rögzíti az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat és a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket rögzíti.
A 38. §-hoz
A polgármesteri hivatal nevét, székhelyét és szervezeti egységeit szabályozza.
A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
Hatállyal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza.
Az 1. melléklethez
Az önként vállalt feladatok felsorolását az SZMSZ-ben rögzíteni szükséges, jelen melléklet azt tartalmazza.
A 2. melléklethez
Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását tartalmazza.
A 3. melléklethez
A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket tartalmazza.
A 4. melléklethez
Az előterjesztések a mellékletben szereplő fedlappal nyújthatóak be, melyek könnyítik a döntéshozást.
Az 5. melléklethez
A polgármester munkarendjét és fogadóórájának időpontját, valamint az alpolgármester ügyfélfogadási rendjét szabályozza.