Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 03. 14Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.03.14.
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Végső előterjesztői indokolás
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében megvizsgálta Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2024. október 10-én elfogadott 14/2024. (X. 10.) önkormányzati rendeletét, Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: rendelet) és megállapította az önkormányzati rendelet jogszabálysértő voltát, melynek megszüntetésére jelzéssel élt. A jelen előterjesztés melléklete a Kormányhivatal HB/11-TÖRV/00893-1/2025. ügyszámú, szakmai segítségnyújtás tárgyú megkeresése.
A jogszabálysértő rendelkezések megszüntetése céljából az önkormányzati rendeletünket vagy módosítani szükséges, vagy – a Kormányhivatal álláspontja alapján is – új rendelet megalkotását kell előkészíteni.
Tekintettel arra, hogy rendelet, tehát helyi jogszabály készítéséről van szó, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdés értelmében a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
A Jat. 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzatirendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
A (2) bekezdés értelmében a hatásvizsgálat során vizsgálni kell
1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
1. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
2. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
Figyelemmel arra, hogy rendeletet alkot a Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 50. §-a értelmében minősített többség szükséges annak elfogadásához.
Az Mötv. 47. (2) bekezdése szerint, a javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az alábbi észrevételeire14/2024. (X.10.) önkormányzati rendelet vonatkozásában:
1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 37. § (2) bekezdése szerint a Jat. 2024.- július 1. napjától hatályos 18. §-át azon jogszabály tervezetek esetében is alkalmazni lehetett, tartalmazza az érvényességi kellékek mellett a rendeletalkotás célját, továbbá a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 37. § (4) bekezdése, 59. § (2)-(3) bekezdése értelmében a preambulumot preambulumbekezdésekre kell tagolni. a preambulumbekezdést pozitív egész számokból képzett, szögletes zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni. Mivel az SZMSZ 2024. július 1. napját követően került elfogadásra, a rendelet preambuluma a célt és az érvényességi kellékeket bekezdésekre tagolás nélkül tartalmazza, ezért új rendelet elfogadása vagy a preambulum módosítása javasolt úgy, hogy a preambulum a célt és az érvényességi kellékeket bekezdésekre tagolva tartalmazza.
1. Az SZMSZ 2. §-ának módosítása szükséges, mivel az Mötv. 41. § (2) bekezdése szerint az aljegyző szem szerve a képviselő-testületnek.
1. Az SZMSZ 12. § (2) bekezdése a polgármester és alpolgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.
Az Mötv. 45. §-a szerint az SZMSZ-ben a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére szükséges az ülés összehívásának és vezetésének módjáról rendelkezni.
Az SZMSZ 12§ (2) bekezdése nem felel meg az Mötv. 45. § második fordulatának, mivel nem rendelkezik a polgármester és alpolgármesteri tisztség „egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatása” esetére az ülés összehívásáról és vezetéséről, ezért a szabályozás kiegészítése szükséges.
1. Az SZMSZ 19. § (13) bekezdésében szabályozott „szavazategyenlőségre” vonatkozó rendelkezés felülvizsgálata szükséges, mivel nincs összhangban az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltakkal, amely alapján, ha az igen szavazatok száma nem éri el a javaslat elfogadásához szükséges mértéket (egyszerű vagy minősített többség), akkor a képviselő-testület döntést hoz, amely elutasító tartalmú.
1. Az SZMSZ 22. (11) bekezdése a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben a szándékosságot is vizsgálja.
A szabályozás nem felel meg az Mötv. 49. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazásának, mivel a jogkövetkezmény alkalmazását feltételhez és mérlegeléshez kötötte. Az Mötv. 49. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás objektív szankció meghatározására irányul, ezért az érintett szándéka (jó vagy rosszhiszeműsége) nem vizsgálható, a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a szankció kiszabása nem mérlegelhető. A fentiek alapján a rendelkezés módosítása szükséges.
1. Az SZMSZ 24. § (2)-(3) bekezdései rendelkeznek a képviselő-testület és a bizottság döntéseinek jelöléséről, azonban a rendelkezések nem felelnek meg a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 11. §x(2) bekezdésében, 15. §-ában foglaltaknak. Mivel az ismertetett rendelkezések magasabb szintű jogszabályban teljeskörűen szabályozottak, ezért az SZMSZ 24. § (2)-(3) bekezdéseinek hatályon kívül helyezésük javasolt.
1. Az SZMSZ 32. § (2)-(5) bekezdései a képviselőnek az ülésről történő távolmaradása esetére helyez kilátásba szankciót, amely részben felel meg az Mötv. 33. §-ában foglalt felhatalmazásának. Az SZMSZ-ben megállapított szankciónak az Mötv.-ben önkormányzati képviselő számára meghatározott minden kötelezettségszegésre ki kell terjednie, ezért a rendelkezést módosítani szükséges.
1. A képviselő-testületi döntéshozatalra vonatkozó SZMSZ-ben foglalt szabályok egységes jogértelmezésének elősegítése érdekében célszerű az SZMSZ azon szakaszainak a felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, amelyek a „vita nélkül dönt” szövegrészeket tartalmazzák, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy ebben az esetben a képviselő-testület határozathozatal nélkül vagy számozott határozatban dönt.
Az új Szervezeti és Működési Szabályzat úgy lett előkészítve, hogy ezen észrevételekre figyelemmel volt a jogalkotó, többi részében a korábbi SZMSZ-t fenntartotta, új szabályozásban történő átültetéssel.
Hatásvizsgálat
Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2026. (III. ...) önkormányzati rendeletről
1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás:
A tárgyi új rendelet megalkotása, a jogszabálysértő szabályozás megszüntetését, valamint a jogszabály egyértelmű és pontos megfogalmazását, illetve az egységes jogértelmezést segíti elő.
2. Környezeti, egészségi következményei:
Nincs.
3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása.
Nincs.
4. A jogszabály megalkotásának szükségessége:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX, törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A rendelet tartalmi elemeinek aktualizálásával, pontosításával a naprakész nyilvántartás összhangját megteremtve, figyelemmel a jogbiztonságot eredményező átláthatóságra a rendeletnek és a rendelet mellékletének módosítása szükségessé vált.
5. A jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A jogbiztonságot eredményező átláthatóság sérül.
6. A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek:
A rendelet alkalmazásához a meglévő személyi, szervezeti, pénzügyi és tárgyi feltételek elegendőek, azok rendelkezésre állnak.