Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a szociális szolgáltatások helyi szabályairól
Hatályos: 2016. 12. 01- 2018. 03. 31Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a szociális szolgáltatások helyi szabályairól
2016-12-01-tól 2018-03-31-ig
Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
1.§
A rendelet célja
- E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit.
- E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is.
2.§
A rendelet hatálya
A rendelet területi hatálya a szakosított szociális ellátás tekintetében Magyarország területére terjed ki.
3.§
Az ellátások formái
- Az Önkormányzat e rendeletében az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:
a.) Pénzbeli ellátások
aa.) Rendkívüli települési támogatás
ab.) Lakhatási támogatás
b.) Természetben nyújtott ellátások
ba.) Lakhatási támogatás
bb.) Köztemetés
bc.) Szociális tűzifa biztosítása
bd.) Térítésmentes erőgép használat biztosítása.
- szociális alapszolgáltatások:
- falugondnoki szolgáltatás,
- étkeztetés,
- ápolást, gondozást nyújtó intézmény.
2.) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvényben (a továbbiakban: Sztv.) és e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket, mint önkormányzati szociális hatóság:
a.) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
b.) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Polgármestere gyakorolja”
- A pénzbeli és természetbeli ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani, a szakosított ellátás iránti kérelmet HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona és Szociális, Gyermekjóléti Alapellátásokat Nyújtó Intézménybe Nyírábrány, Határőr u. 89. sz. alá, a szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet a HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona és Szociális, Gyermekjóléti Nyújtó Intézmény telephelyeként működő Családsegítő Szolgálatnál Nyírábrány, Hajnal u. 2. sz. alá kell benyújtani.
- A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal állapítja meg, és folyósítja utólag minden hónap 5. napjáig. Az ellátások kifizetése az ügyfél kérése szerint történhet lakossági folyószámlára való utalással, vagy házipénztárból. Az esetenként megállapított ellátások a döntést követő 3 napon belül fizethetők ki.
- A hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy a kérelmező életkörülményeire alapozva ellenőrzést végezhet, amennyiben a jövedelem-nyilatkozatban foglaltakat vitatja és a kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet.
6.) A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj kétszeres összegét és a visszafizetés teljesítése kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyezteti.
7.) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
8.) A (4) bekezdés szerinti összegbe a 2015. március 1-je előtt megállapított, a kérelem benyújtásakor is fennálló jogosultság alapján kapott lakásfenntartási támogatás és méltányossági közgyógyellátás összege beszámít.
II. Részletes rendelkezések
Pénzbeli ellátások
Lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata
4.§.
1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója az Sztv.-ben és e rendeletben foglaltakon túl jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
a.) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartására, az önkormányzat ingyenes lomtalanítás igénybevételére,
b.) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatára, művelésére,
c.) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában 1 méter széles területsávnak), a járda melletti zöld sáv úttestig terjedő teljes területének tisztántartására, szemét és gyommentesítésére,
d.) e lakásának rendeltetésszerű használatára, folyamatos tisztántartására, takarítására,
e.) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésére,
2.) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
3.) A jogosultsági feltételként meghatározott szabályok betartását az ellátást megállapító hatóság ellenőrzi, helyszíni szemlét tart, fényképet készíthet.
4.) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a lakókörnyezet nem rendezett, illetőleg nem higiénikus, úgy a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésére – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - a Hivatal megfelelő határidőt ír elő. A feltételek teljesítését ismételt szemlével kell ellenőrizni.
5.§[1]
Rendkívüli települési támogatás
6.§.
- A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy részére a polgármester – átruházott hatáskörben – rendkívüli települési támogatást nyújt. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át.
Létfenntartását veszélyeztető helyzetnek minősül:
- a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó valamelyikének hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos, vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,
- beiskolázás miatt jelentkező többletkiadás.
- A rendkívüli települési támogatás legkisebb adható összege 1.000 Ft., maximuma 10.000 Ft.
- Az Sztv. 45.§-ában foglaltak figyelembevételével rendkívüli települési támogatásként rászorulósági alapon pénzbeli időszaki rendkívüli települési támogatás adható annak a személynek, aki időszakosan, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondokkal küzd feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számító havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át.
- Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma:
- krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),
b.) gyógyászati segédeszközök beszerzése,
- közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) 8.000 Ft. értéket meghaladó gyógyszer szükséglete,
- lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél-, illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) azon személyek részére, akik lakásbiztosítással nem rendelkeznek.
- A gyógyászati eszközök beszerzéséhez a támogatás maximum 5.000 Ft., a 8.000 Ft. értéket meghaladó gyógyszerszükséglet felett a támogatás 5.000 Ft., az épületet károsító meghibásodás, elemi kár elhárításához a támogatás mértéke a nyugdíjminimum 10 %-a, maximum 20 %-a.
- Hivatalból megállapított támogatás esetén az (1) bekezdésben foglalt egy főre jutó jövedelem vizsgálata mellőzhető.
- a.) A fűtési kiadások viseléséhez kérelemre egyszeri támogatás nyújtható.
- A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
- Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
- A kérelmeket október 1-jétől lehet benyújtani formanyomtatványon a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélszolgálatán.
7.§
A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.”
8.§
Temetési segély
1.) A polgármester – átruházott hatáskörben – temetési költségek megfizetéséhez pénzbeli rendkívüli települési támogatásként temetési támogatás állapíthat meg annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, és
- az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy
- aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
- A polgármester – átruházott hatáskörben - rendkívüli települési támogatásként temetési támogatásban részesíti azt a szülőt, gondviselőt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodott és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.
- A rendkívüli települési támogatás temetési támogatás iránti jogcímen megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
- A temetési támogatás jogcímen megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos temetés költségének 10 %-a, de létfenntartását veszélyeztető helyzetben elérheti annak 100 %-át is. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 2014. évre vonatkozóan 107.000 Ft.
- A temetési támogatás iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 30 napon belül kell benyújtani. A helyben szokásos legolcsóbb temetés mindenkori összege megegyezik a köztemetés költségével, melynek összegét a szolgáltató és az önkormányzat minden évben felülvizsgál és megállapodásban rögzít.
Rendszeres települési támogatás
Lakhatási támogatás
9.§.
1.) A polgármester szociális rászorultságtól függő lakhatási támogatást állapít meg a hulladék-közszolgáltatási díj megfizetéséhez és a fűtési kiadások viseléséhez a szociálisan rászorult személy részére.
2.) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,
a) aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, és
b) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
ba.) egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, (57.000.-)
bb.) kétszemélyes háztartás esetén a 150 %-át, (42.750.-)
bc.) három, illetve több személyes háztartás esetén a 120 %-át nem haladja meg és a háztartása egyik tagjának sincs vagyona. (34.200.-)
3.) A hulladékszállítási közszolgáltatás díj megfizetéséhez nyújtott lakhatási támogatásra a közszolgáltatásra kötelezett személy jogosult.
4.) A hulladékszállítási közszolgáltatáshoz nyújtott lakhatási támogatás összege 4.865 Ft/negyedév.
5.) A támogatást negyedévenként – jogosultakról készített kimutatással – kell a közszolgáltatónak közvetlenül megfizetni. A közszolgáltató az átutalt támogatásról a jogosult nevére szóló számlát köteles kibocsátani.
6.) A hulladék-közszolgáltatási díj megfizetéséhez nyújtott lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő negyedévre lehet megállapítani tárgyév december 31. napjáig.
7.) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.
10.§[2]
11.§[3]
12.§[4]
13.§[5]
14.§
Köztemetés
A polgármester – átruházott hatáskörben - a köztemetés költségeinek megtérítése alól teljes egészében mentesíti azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és az eltemettetés költsége az eltemettetésre kötelezett személy létfenntartását veszélyeztetné.
14/A. §[6]
Szociális alapszolgáltatások
15.§
Tanyagondnoki szolgáltatás
- A tanyagondnok közreműködik az étkeztetés biztosításában, a kiszállításban, a napi egyszeri étkezést 1100 órától – 1330 óráig kell kiszállítani. Az ételhordót az ellátottnak kell biztosítani.
- A tanyagondnoki tevékenység dokumentálását biztosító tevékenység naplót az ellátást igénybevevőknek nem kell aláírniuk.
- A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
16.§
Étkeztetés
Az étkeztetést a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ látja el.
17.§[7]
18.§[8]
Szakosított szociális ellátás
19.§
Ápolást-, gondozást nyújtó időskorúak otthona
- A személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselő kérelmére történik. A kérelmet a szociális intézménybe kell beadni a HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona és Szociális, Gyermekjóléti Alapellátásokat nyújtó Intézmény Nyírábrány, Határőr u. 89. sz.
2.) A benyújtott kérelemről az intézményvezető dönt, erről az ellátást igénylőt, illetve a törvényes képviselőjét írásban értesíti. Amennyiben az érdekeltek az intézményvezető döntését vitatják, a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül az önkormányzat képviselőtestületéhez fordulhatnak fellebbezéssel.
3.) Amennyiben az intézményvezető a felvétel ügyében döntött, az igénybevétel megkezdése előtt, az igénylővel ellátási megállapodást köt, melyet az intézményvezető 15 napon belül az önkormányzatnak megküld.
4.) Az ellátási megállapodásnak tartalmaznia kell:
- az ellátás időtartamát (határozott, vagy határozatlan időtartam megjelölésével),
- az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáit, módját, körét,
- személyi térítési díj összegét (mely tartalmazza a szolgáltatásokért fizetendő díjat) megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
d.) az eltemettetésről gondoskodó személy megjelölését.
5.) Az Önkormányzat az Idősek Otthona létesítésének és működésének költségeit és bevételeit elkülönítetten kezeli, a keletkező többletet az idős ellátási rendszerek tárgyi, személyi feltételeinek javítására kell fordítani.
6.)Az intézményvezető az ellátást köteles külön eljárás nélkül nyújtani, ha az ellátást kérő szociális helyzete, egészségi állapota indokolja. Soron kívüli elhelyezést a kérelemre rá kell vezetni. Külön eljárás keretében biztosítható az ellátás annak a kérelmezőnek, aki nincs létfenntartását veszélyeztető helyzetben, de az azonnali elhelyezése állapotánál fogva szükséges. Ez esetben a szakvéleményt a kérelmező háziorvosa adja ki.
7.)Több soron kívüli elhelyezésre irányuló kérelem esetében, az intézményvezető az ellátásról az intézmény orvosának bevonásával dönt.
20.§
Az intézményi jogviszony megszűnik:
a.) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b.) az ellátást igénybe vevő halálával,
c.) határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával,
d.) a házirend súlyos megsértése esetén.
21.§
1.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést, a tanyagondnoki szolgáltatást, a házi segítségnyújtást.
2.) A térítési díjat az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője, illetve tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója, továbbá tartásra, gondozásra szóló szerződés alapján az erre köteles személy fizeti.
22.§
1.) A Képviselőtestület, mint intézményt fenntartó – a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat ( a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szt-ben, a 29/1993. Korm. rendeletben, e rendeletben, valamint az Szt. 94/B. szerinti megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni.
A Bentlakásos Idősek Otthonában az intézményi térítési díj mértéke:
a.) emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetén: 3.500.- Ft/nap; 105.000.- Ft/hó
b.) demens beteg ellátás esetén: 2.700.- Ft/nap; 81.000.- Ft/hó
c.) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás esetén: 2.900.- Ft/nap; 87.000.- Ft/hó1
2.) Az intézményvezető a kötelezett által fizetendő térítési díjat (a továbbiakban: személyi térítési díj) állapít meg konkrét összegben és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.
A személyi térítési díj megállapításánál a fizetésre kötelezett – Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálat alapján kiállított igazolásban szereplő – havi jövedelmét kell figyelembe venni. Ha az ellátásra jogosult tartási, vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
3.) Az Idősek Otthonában ellátásban részesülő személyi térítési díja nem haladhatja meg havi jövedelmének 80 %-át.
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, a az ellátott jövedelme
olyan mértékben csökken, hogy az Szt-ben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.
4.) Az intézményvezető ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a.) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
b.) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik,
és bentlakásos ellátás esetében a Szt. 119. §. (2) bekezdése szerinti jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs.
5.) Az intézményvezető a megállapított személyi térítési díjat 25 %-kal csökkentheti, amennyiben a kérelmező jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
23.§
1.) A Képviselőtestület az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett, az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulást állapít meg.
Az egyszeri hozzájárulás összege 1.500.000 Ft.
2.) Az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy mentesül az egyszeri hozzájárulás megfizetése alól, amennyiben vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az Szt. 117/A. §. (1) – (2) bekezdésben foglalt költőpénzre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni az Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő, vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
24.§
Az Idősek Otthonában elsősorban azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, azonban az Idősek Otthonában, demens betegek részére ellátást biztosít.
25.§
Szociálpolitikai Kerekasztal
A Képviselőtestület Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezés koncepció kidolgozása.
A szociális kerekasztal tagjai:
a.) védőnők
b.) háziorvosok
c.) mentőállomás vezetője
d.) iskola-óvodavezető
e.) idősek otthona vezetője
f.) családgondozók
g.) polgármester
26.§
Záró rendelkezés
- Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba.
- A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2009.(IV.1.) sz. önkormányzati rendelet és az ezt módosító 8/2009.(IV.29.), a 11/2009.(V.27.), a 13/2009.(VI.19.), a 15/2009.(VII.1.), a 19/2009.(IX.30.), a 3/2010. (II.17.), a 8/2010.(V.19.) sz. önkormányzati rendeletek.
A 4/2015.(II.27.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. március 1. napjától.
A 17/2015.(IX.25.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. szeptember 30. napjától.
A 4/2015.(II.27.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. március 1. napjától.
A 4/2015.(II.27.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. március 1. napjától.
A 4/2015.(II.27.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. március 1. napjával.
Hatályon kívül helyezte a 20/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2016. december 1-től
Az 5/2015.(IV.1.) sz. rendelettel hatályon kívül helyezve 2015. április 2. napjától.