Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete
Tiszacsege Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2001. (XI. 01.) KT sz. rendelet módosításáról
Hatályos: 2009. 08. 27- 2009. 08. 27
Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete
Tiszacsege Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2001. (XI. 01.) KT sz. rendelet módosításáról1
2009.08.27.
Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselőtestülete - az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. Törvény (ÉTV) 7. § (3) bek., a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8§(1) bek. és a 16. §(1) bek., továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről 253/1997(XII.20) sz. Korm. rendelet 2§(1) bek. biztosított hatáskörében eljárva - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Tiszacsege Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2001.(XI. 01.) KT. számú rendelete (továbbiakban: R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A R. 1. § (4) bekezdésében felsorolt szabályozási tervlapok jelölésében az - Sz-2 tervlap jele Sz-2/m jelre változik.
(2) A R. 1. § (5) bekezdése hatályát veszti.
2. § (1) A R. „területfelhasználási egységek általános előírásai” c. fejezet az alábbi 2/A. §-al egészül ki:
„2/A. § (1) Építésbe újonnan bevont területeknek az OTÉK 33§-a szerinti építésre alkalmassá tétele az építésben érdekeltek (azon magán vagy jogi személyek, ill. ezek társulásának) feladata, akiknél a területhasználat megváltozásának eredménye közvetlenül képződik. Az Önkormányzat a terület építésre alkalmassá tételében az érdekeltekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet, feladatokat átvállalhat.
(2) Ha a meglévő telek méretei nem felelnek meg az övezeti előírások szerint alakítható telek paramétereknek, akkor a telekméretek tovább nem csökkenthetők, de a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. Ha a telket közterület szabályozás érinti, a visszamaradó telek az egyéb előírások alapján beépíthető, ellenkező estben ki kell sajátítani.
(3) Ha meglévő telket illetőleg épületet közterület alakítás érint, ami távlatban a telek vagy a rajta álló épület részben, vagy egészben történő megszüntetését eredményezi, és a visszamaradó telek önállóan már nem építhető be, - az igénybevételt megelőzően az építési tilalom alá eső területekre vonatkozó előírások szerint lehet építési munkát engedélyezni.
(4) Az övezeti előírások szabályait az egyes létesítményekre vonatkozó sajátos előírásokkal és az ágazati szabályokkal együtt kell alkalmazni.”
3. § (1) A R „II. Vegyes területek” fejezet 13-16. §-a hatályát veszti, helyébe a következő rendelkezés lép:
13. § (1) Tiszacsege területén az OTÉK 6. § (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:
Vt.: településközpont vegyes terület
került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:
Vt-1 Településközpont (többszintes) vegyes terület
Vt-2 Településközpont (földszintes-intenzív beépítésű) vegyes terület,
Vt-3 Településközpont (földszintes-általános) vegyes terület.
(2) A telek beépítésének általános szabályai:
a) Az épületeket építési helyen belül a szabályozási vonalon (utcavonalon) kell előkert nélkül elhelyezni, az eltéréseket a szabályozási terv jelöli.
b) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.
c) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy építészetileg megalkotott épület együttesben kell elhelyezni. Az átmenő telkek a közterületek mentén két önálló épülettel is beépíthetők.
d) A telken belül az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani, vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen. A lakások kivételével az egyes rendeltetési egységekhez tartozó gépjárművek, amennyiben telken belül bizonyíthatóan nincs mód elhelyezésükre, a város parkoló rendelete alapján, közterületen is elhelyezhetők.
e) A közterület felől minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen.
f) Vt-1 építési övezetben a Fő utca és a kialakuló főtér mentén a földszinten közösségi, üzlet, kereskedelmi és vendéglátó, banki, valamint irodai funkciókat kell elhelyezni a homlokzatok megnyitásával. (Üvegezett portál, kirakat, stb. kialakításával).
g) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el.
h) A területen régészeti leletek előkerülése várható, ezért a szabályozási terven kijelölt régészeti nyilvántartásban szereplő területeken az örökségvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.
(3) Az övezet városképformáló külön előírásai:
a) A Vt-jelű övezetekben létesülő épületek utcai homlokzatain csak helyben hagyományos homlokzati anyagok és színezés alkalmazhatók. Ennek értelmében: földszintes épület tetőhéjazatául csak cserép, pala alkalmazható. Emeletes épületek esetében a fémlemez fedés alkalmazása is megengedett. A tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, vagy sötétszürke.
b) Az épületeket 300-450 között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt képeznek a manzárd tetővel kialakított épületek 180-750 és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek 180-450 közötti tartományban előírt tető hajlásszögükkel. A manzárdtető létesítését, a szomszédos épületekhez és a városképhez való illeszkedés érdekében, az adott helyen városképi vizsgálattal kell igazolni.
c) Többszintes épületek esetében, amennyiben a helyi érték- vagy műemlékvédelmi előírások másként nem rendelkeznek, kivételesen az előbbieken kívül, 180-450 közötti dőlésszögű tető, illetve fémlemezfedés is alkalmazható. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.
Vt-1, Vt-1x, Vt-1xx építési övezetek
Településközpont (többszintes) vegyes terület
14. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli, a Vt-1 és Vt-1xx övezetekben zártsorú, a Vt-1x övezetben szabadonálló beépítési móddal.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Övezeti jel
|
Beépítés módja
|
Az alakítható telek |
Legnagyobb beépítettség %
|
Építmények
legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m) |
Legkisebb kialakítható területe
(m2) |
Legkisebb szélessége
(m) |
Legkisebb
Mélysége
(m) |
Vt-1 |
Z |
400 |
- |
- |
50, 80* |
6,0 - 7,5** |
Vt-1x |
SZ |
400 |
- |
- |
50, 80* |
6,0 - 7,5** |
Vt-1xx |
Z |
300 |
- |
- |
50, 80* |
6,0 - 7,5** |
* csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke.
** az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.
(5) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.
(6) Az övezetet teljes közművesztettséggel kell ellátni.
Vt-2, Vt-2x építési övezetek
Településközpont (földszintes-intenzív beépítésű) vegyes terület
15. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésszerű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (Garázs, tároló épület.)
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.
b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli a Vt-2 övezetben zárt-hézagosan zártsorú, a Vt-2x, övezetben oldalhatáron álló. Amennyiben az épület funkciója igényli az Iskola utca-, Fő utca- Rákóczi utca közötti tömb sarok ingatlanjain, létesülő beépítés városképi illeszkedés igazolásával - részben vagy egészben az utcavonaltól hátra húzható, az épület és a közterület közti telekrészt közhasználatra át kell adni.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítsa, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Övezeti jel
|
Beépítés módja
|
Az alakítható telek |
Legnagyobb beépítettség %
|
Építmények
legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m) |
Legkisebb kialakítható területe
(m2) |
Legkisebb szélessége
(m) |
Legkisebb
Mélysége
(m) |
Vt-2 |
Z-HZ |
400 |
- |
- |
40, 60* |
5,0** |
Vt-2x |
O |
400 |
- |
- |
50 |
5,0** |
* csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke.
** az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.
(5) Mivel a Vt-2 övezetben az épületek zártsorúan ill. hézagosan zártsorúan egyaránt elhelyezhetőek, a kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) keveredése érdekében a következő előírásokat is be kell tartani:
- Az utcavonaltól számított minimum 10,0 m maximum 12,0 méter mélységig tűzfal létesítése kötelező
- Az épület fenti mélységénél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani.
- Hézagosan zártsorú épület elhelyezése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.
- Az utcafronti épületrész tetőgerincét az utcavonallal párhuzamosan kell megépíteni.
- A szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlozkattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni, vagy zártsorúan összeépíteni.
(6) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.
(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel.
(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében (Vt-2x övezetben) a 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők.
Településközpont (általános) vegyes terület
16. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezet telkeinek beépítése előkertes oldalhatáron álló.
(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Övezeti jel
|
Beépítés módja
|
Az alakítható telek |
Legnagyobb beépítettség %
|
Építmények
legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m) |
Legkisebb kialakítható területe
(m2) |
Legkisebb szélessége
(m) |
Legkisebb
Mélysége
(m) |
Vt-3 |
O |
400 |
14 |
- |
40 |
5,0* |
* az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.
(5) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.
(6) A 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők.
(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel.”
4. § (1) A R. 36. § (1) bekezdése közlekedési területei kijelölése kiegészül: „KÖ-3 Közlekedési terület – gyalogos övezet”
(2) A R. 36. § (2) bekezdés HELYI GYÜJTŐÚT „- Kossuth utca 2-74 sz. közötti szakasza„ szöveg helyébe „Kossuth u 11-74 sz. közötti szakasza, valamint a városháza mögött a Fő utcáig vezetően tervezett új utcaszakasz” szöveg lép.
(3) A R 36. §-a (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) KÖ-3 -jelű gyalogos övezet:
a) A gyalogos zóna a városközpont területén került kijelölésre, a szabályozási terven lehatárolt területeken, sétány, gyalogos tér, üzletutca formájában.
b) Az övezetben a gyalogos terület köztárgyain építményein kívül, legfeljebb a terület 3%-os beépítettségével elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület, a köztér funkciójához kapcsolódó egyéb építmény. (szobor, reklámépítmény, köztéri óra, harangláb, stb.)
c) Az övezet közterületei geodéziai felmérés alapján a meglévő épületek bejáratait, meglévő növényzetet, köztárgyakat is tartalmazó alaptérképen készülő a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M_1:250 léptékű, - egy nagyobb, összefüggő területre készített - megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, felépítményeket, lámpaoszlopokat, stb. és a telepítendő növényzetet is tartalmazó egységes terv alapján alakíthatók ki.”
5. § (1) A R. 53. § (2) bekezdése helyébe az alábbi (2) bekezdés lép:
„(2) Az épített környezet védelmével kapcsolatos külön szabályozás:
a) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter, ill. a településrendezési terv örökségvédelmi hatástanulmánya alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokkló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke. A szabályozási tervben védettségre jelölt épületeket a védelemre irányuló kezdeményezésnek kell tekinteni.
b) Védett építmény környezetének minősül a helyi épített örökség védelemről szóló rendeletben, műemlék épület estében a szabályozási tervben a védett építmény érvényesülése céljából lehatárolt terület, általános esetben a védett építmény és telke és a vele határos telkek, abban az esetben is, ha azt egyébként közterület választja el. Védett építmény környezetében csak úgy lehet építeni, hogy az a védett épület érvényesülését ne gátolja,
c) Védett épületek tatarozását, belső átalakítását, bővítését, homlokzati felújítását, tetőfedését, festését érintő minden munka építési engedély köteles, még akkor is, ha egyébként nem lenne az. .Az épület tömege megőrzendő.
A homlokzatokat is érintő átalakításnál, nyílászárók cseréjénél, portálok kialakításánál, felújításánál az eredeti állapot korhű helyreállítására kell törekedni.
d) A régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő bármilyen, földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az örökségvédelmi szakhatóság megkeresése szükséges. Ha a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.
e) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. § foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell az örökségvédelmi hatóságot.”
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Tiszacsege, 2009. augusztus 26.
|
|
Jónás Sándor s.k.
polgármester
|
Füzesiné Nagy Zita s.k.
jegyző
|
Kihirdetési záradék:
A rendelet 2009. augusztus 27. napján kihirdetésre került.
Tiszacsege, 2009. augusztus 27.
|
Füzesiné Nagy Zita
jegyző
|