Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
a település köztisztaságáról
Hatályos: 2023. 06. 29Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 28.) önkormányzati rendelete
a település köztisztaságáról
Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában, illetve a 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Tiszacsege város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, valamint a jogi személyekre.
2. § (1) A rendelet célja, hogy Tiszacsege város közigazgatási területén a köztisztaság fenntartását elősegítse, az ezzel kapcsolatos feladatokat, köztelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza.
(2) A köztisztaság fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdítása érdekében mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
3. § E rendelet alkalmazása tekintetében
a) Járda: a közúti közlekedési szabályok szerinti járda, illetve gyalogút, továbbá ezek hiányában az ingatlan telekhatárától számított egy méter széles közterületi sáv,
b) Hulladék: a hulladékról szóló CLXXXV. törvény 2. § 23. pontja szerinti fogalom.
c) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület.
d) Köztisztasági hatásterület:
da) a közterületi árusítás területe, továbbá az árusítás területétől, illetve az üzlet, szolgáltatást nyújtó létesítménytől számított 5 méteres területsáv,
db) a piac, a vásár, illetve a közterületi rendezvény által elfoglalt terület és annak 20 méteres körzete és a rendezvény vonulási útvonalai,
dc) építési munka helyétől számított 5 méteres területsáv.
e) Szolgáltatást nyújtó létesítmény: különösen, de nem kizárólagosan az a létesítmény, ahol pénzügyi, biztosítási, kulturális, sport, oktatási, ifjúsági, egészségügyi, szociális, vallási, igazgatási, kommunális, közüzemi szolgáltatást nyújtanak,
f) Üzlet: a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató üzlet
g) Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott közterület, melyet a helyi építési szabályzatról szóló helyi önkormányzati rendelet ekként jelöl, továbbá ilyen kijelölés nélkül is a lakosság pihenésére, egészségének megőrzésére, regenerálódására, esztétikai élménynyújtásra szolgáló jellemzően növénnyel borított közterület.
h) Zöldterületek tartozékai:
ha) a közműlétesítmények közterületi berendezései és fedőlapjai, a vízelvezetést szolgáló közmű tárgyak,
hb) a zöldterületek építményei, berendezései: szobrok, játszóterek, kondipark felszerelései, virágágy keretek, virágtartók, kerítések, korlátok, öntöző berendezések, tájékoztató és közlekedési táblák, közvilágítási lámpaoszlopok
hc) a közterületi bútorok (különösen, de nem kizárólagosan padok, asztalok, kerékpártároló állványok, hulladékgyűjtő edények.
2. Lakossági feladatok a magáningatlanok és a közterületek tisztántartásával kapcsolatban
4. § (1) Az ingatlan tulajdonosa vagy amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja a használója (kezelő, haszonélvező, megbízott, bérlő) – a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó - köteles gondoskodni
a) az ingatlana - beleértve a beépítetlen telekingatlant is – tisztán tartásáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről;
b) az ingatlanon található növényzet karbantartásáról.
(2) Az ingatlanon lévő pázsitot, gyepet, gyomokat olyan gyakorisággal kell kaszálni, nyírni, hogy annak szálmagassága 20 cm-t ne haladja meg.
(3) A bontás, beépítés, felújítás alatt álló ingatlan tisztántartásáról építési engedély köteles tevékenység esetén az engedély jogosultja, egyéb esetben az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
(4) Közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén a tisztántartás a tulajdonostársak egyetemleges kötelezettsége.
(5) Távol lakó ingatlanhasználó – amennyiben saját maga nem tudja megfelelően ellátni ingatlanának tisztántartását – azt megbízottja által köteles elvégezni.
(6) Megfelelő jövedelemmel nem rendelkező, egyedülálló, időskorú, megromlott egészségi állapotú ingatlanhasználó helyett, ezen körülmények igazolása mellett – kérelemre - a tisztántartást az önkormányzat elvégeztetheti.
5. § (1) Az ingatlanon lom szabadon nem tárolható.
(2) Az ingatlanon hulladékot a kerti komposzt kivételével csak zárt tárolóedényben szabad tárolni. A tárolóedénynek olyannak kell lennie, hogy a benne tárolt hulladékhoz rágcsálók, rovarok ne férhessenek hozzá, abból szennyezett anyag ne kerülhessen ki.
(3) Az ingatlanhasználó köteles a kerti hulladékot komposztálással vagy elszállítással ártalmatlanítani a környezetvédelmi szabályok betartása mellett.
(4) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező szennyvíz, trágya, hígtrágya vagy csurgalékvíz telekhatáron belüli elhelyezéséről, valamint arról, hogy ingatlanáról semminemű szennyvíz vagy trágyalé ne kerülhessen a közterületre.
(5) Az ingatlanon szabadon tárolt anyagokat a (építési anyagok, tűzifa, termények) a tűzvédelmi szabályok betartása mellett zárt rakatokban, rendezetten szabad tárolni. Gondoskodni kell arról, hogy a rakatból a szomszédos ingatlanra vagy a közterületre anyag ne hullhasson ki.
6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni ingatlana, valamint az ingatlana előtti járda és a közút közötti terület parlagfű mentesítéséről.
(2) Az ingatlanon található parlagfű irtását mechanikus eszközökkel, illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.
7. § (1) A közterületek tisztántartása körében az ingatlanhasználó köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz, valamint a járda és a közút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület tisztán tartásáról, az ott található növényzet karbantartásáról;
b) az ingatlan előtti járdaszakaszról a szemét rendszeres eltávolításáról;
c) az ingatlan melletti nyílt árok és annak műtárgyai (kapubejárók átereszei) takarításáról, a hulladék és a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó egyéb anyagok rendszeres eltávolításáról;
d) az ingatlan előtti járdaszakaszon a hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítésről.
(2) Az ingatlanhasználó a növényzet karbantartása érdekében köteles gondoskodni
a) az ingatlana előtt a telekhatártól a közútig terjedő szakaszon, szükség szerint, de minden év május 1. napja október 31. napja között legalább havonta a pázsit, gyep kaszálásáról, lenyírásáról;
b) az ingatlanáról a járda és a közút fölé nyúló ágak lenyeséséről, metszéséről;
c) az ingatlana előtt a telekhatártól a közútig terjedő szakaszon található bokrok és fák metszéséről, oly módon, hogy az érintett útszakasz alkalmas legyen a biztonságos közlekedésre.
(3) Megfelelő jövedelemmel nem rendelkező, egyedülálló, időskorú, megromlott egészségi állapotú ingatlanhasználó helyett, ezen körülmények igazolása mellett – kérelemre - a tisztántartást az önkormányzat elvégeztetheti.
8. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában a gyalogos közlekedés biztosítására egy méter széles területsáv hó és síkosság-mentesítéséről.
(2) A síkosság-mentesítés történhet a járda letakarításával vagy valamely erre alkalmas szóróanyag kiszórásával.
(3) A járdák és gyalogos közlekedésre szolgáló útvonalak konyhasóval vagy más klorid tartalmú szerrel történő síkosság-mentesítése tilos.
(4) Síkosság-mentesítéshez felhasználható anyagok: fűrészpor, hamu, homok, kisszemcséjű salak, kőpor, kőporliszt.
(5) A szóróanyag beszerzéséről az ingatlanhasználónak kell gondoskodni.
(6) Járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal, de legkésőbb reggel 7.00 óráig el kell takarítani.
(7) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos-, sem a gépjárműforgalmat ne akadályozza.
(8) Több közterülettel érintkező ingatlan esetén az ingatlanhasználónak az e Rendelet 6-8. §-aiban foglalt köztisztasági kötelezettségei mindegyik közterület vonatkozásában fennállnak.
3. Egyes közterület használók köztisztasági kötelezettségei
9. § (1) Az üzletek és a szolgáltatást nyújtó létesítmények üzemeltetői kötelesek
a) a) az üzlet illetve a létesítmény bejárata mellett a nyitva tartás, illetve a szolgáltatás ideje alatt csikktartót és hulladékgyűjtő edényt, vagy e két funkciónak együttesen megfelelő edényt elhelyezni, továbbá
b) az üzlet illetve a létesítmény köztisztasági hatásterületét folyamatosan tisztán (hulladékmentesen) tartani, a területnek gyalogosok közlekedésére szolgáló részén a havat eltakarítani és a síkosság mentességéről gondoskodni.
(2) Az üzletek és szolgáltatást nyújtó létesítmények üzemeltetői a települési szilárd hulladékgyűjtők közterületen létesített tároló helyeinek köztisztasági hatásterületét köteles tisztántartani, az oda helyezett hulladékot, lomot eltávolítani.
(3) A piacok és vásárok, valamint a közterületi rendezvények rendezője köteles gondoskodni a piac, a vásár illetve a rendezvény területének és köztisztasági hatásterületének tisztántartásáról.
(4) A közterületen árusító köteles az árusításra kijelölt területet, valamint a kijelölt hely köztisztasági hatásterületét tisztán tartani. Az árusítás során keletkező hulladékok gyűjtésére kötelesek zárható edényt kihelyezni, s annak saját költségen történő elszállításáról, ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.
(5) Az épület-, építmény-, út-, közmű építésének, bontásának, felújításának (a továbbiakban együtt: építés) munkái során az építtető köteles gondoskodni a közterületre szálló por elleni védelemről, a tisztaság fenntartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás megakadályozásáról. E rendelkezés alkalmazása tekintetében építtető a hatósági engedély jogosítottja, a hatósági bejelentéstétel kötelezettje, illetőleg, ha nem építési engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységről van szó, építtető az, akinek a megrendelésére az építési munkát végzik.
(6) Ha a jármű üzemelése, továbbá a rakodás vagy a szállítás során a közterület szennyeződik, a szennyezés okozója vagy a jármű vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról, a biztonságos közlekedéshez szükséges feltételek visszaállításáról.
4. Önkormányzati feladatok
10. § (1) A települési köztisztaság fenntartása érdekében az Önkormányzat gondoskodik a település közterületein
a) ismeretlen személy által elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtéséről és a koncesszori társaság részére történő átadásáról,
b) hóeltakarításról, síkosságmentesítésről,
c) zöldterületek, zöldfelületek kezeléséről, karbantartásáról,
d) közterületen lévő fák gallyazásáról,
e) játszótér karbantartásáról,
f) közterületi hulladékgyűjtő edények elhelyezéséről és ürítéséről,
g) belterületen lévő buszmegállóhelyek karbantartásáról.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról az Önkormányzat költségvetési szervei útján gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat költségvetési szervei útján, valamint a településen a köztisztasághoz, valamint a települési környezet tisztaságának biztosításához kapcsolódó közfoglalkoztatási programban, közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló munkatársak bevonásával végzi közterületen az elhagyott hulladék felderítését és gyűjtését, annak felszámolása érdekében.
(4) Amennyiben az (3) bekezdésben foglaltak szerint, közterületen ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, elhagyott hulladékot találtak, úgy a költségvetési szerv vezetője, vagy a közfoglalkoztatotti jogviszonyban állók közvetlen felettese írásban (feljegyzésben vagy e-mailben) haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíti a Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatalt a hulladék helyéről, összetételéről és becsült mennyiségéről, melyet fotóval dokumentálnak, valamint a helyszínen azonnal intézkednek a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa megállapítása érdekében.
(5) Amennyiben a helyi lakosok közterületen elhagyott hulladékot észlelnek, bejelentésüket írásban (levélben vagy e-mailben) a Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatalban tehetik meg.
(6) A Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője - amennyiben rendelkezésre áll - a hulladék elhagyóját igazoló dokumentum megküldésével együtt, a tudomásszerzést követően, de legkésőbb 5 munkanapon belül bejelentést tesz az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság felé.
(7) A közterületen elhelyezett, elhagyott hulladékot az Önkormányzat a tudomásszerzést követő 10 munkanapon belül összegyűjti és a koncesszori társaság útján elszállítatja, valamint gondoskodik annak kezeléséről.
5. Közterületi szeszes ital fogyasztás korlátozás szabályai
11. § (1) Közterületen tilos szeszes italt fogyasztani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:
a) az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységre, annak előkertjére, nyitvatartási időben,
b) az engedéllyel szervezett alkalmi rendezvény területére, a rendezvény ideje alatt.
6. Zöldterület használatának általános szabályai
12. § (1) A zöldterületeket és azok építményeit, tartozékait - annak létesítőjétől függetlenül - a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon bárki ingyenesen használhatja, feltéve, hogy az nincs kizárólagos használatba adva. A használó köteles a zöldterület és tartozékai használata során gondosan eljárni, a zöldterület károsodását megakadályozni.
(2) A közterületi játszótéren, kondiparkban elhelyezett játszóeszközöket, berendezéseket csak állaguk és az ott tartózkodók élete, testi épsége megóvása mellett lehet igénybe venni a házirend betartása mellett.
(3) A zöldterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében előírt közterület-használati engedély szükséges.
(4) Tilos zöldterületen
a) a növényzetet, annak ágait, virágját, termését levágni, kivéve az arra jogosítottak által végzett kertészeti tevékenységet, fagallyazást, fa kivágást, továbbá az ingatlanhasználó által ültetett illetve ápolt virágok, cserjék virágjának szokásos vágását és termésének begyűjtését,
b) bármely tárgyat, anyagot (például sós homokot, vagy azzal leszórt havat, árut, építőanyagot, lakásberendezést, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység berendezését, stb.) lerakni, vagy olyan mennyiségben tárolni, amely a zöldterület, vagy annak tartozéka sérelmét, megrongálódását idézheti elő,
7. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
13. § (1) Jelen rendeletben meghatározott előírások betartását a Tiszacsegei Közös Önkormányzati Hivatal arra kijelölt dolgozói ellenőrzik.
(2) E rendeletben előírt közterület tisztántartási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy a meghatározott tilalmak megszegése - amennyiben ezen magatartás nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek - miatti közigazgatási szabályszegés esetén a hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására – átruházott hatáskörben a – jegyző jogosult.
(3) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási szankció a helyszíni bírság és a közigazgatási bírság. Helyszíni bírság kiszabására abban az esetben kerülhet sor, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás során a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás során természetes személy esetén 50. 000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 500.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság, természetes személy esetén 200. 000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(6) A közigazgatási szankció kiszabásával kapcsolatos eljárásokra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján indul.
(8) A kiszabott bírságot átutalási postautalványon, vagy banki átutalással az Önkormányzat kezelésében lévő bírság alszámlájára kell befizetni a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül.
(9) A közigazgatási szankció alkalmazása nem mentesít a helyreállítási kötelezettség, a szabálysértési vagy más – jogszabályban előírt – szankciók viselése alól.
(10) Jelen § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 10-11. §-ban foglaltakra.
8. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszacsege Város Önkormányzata Polgármesterének a település köztisztaságáról szóló 4/2021. (III.1.) önkormányzati rendelete.