„(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek nem (helyette a földszínek) alkalmazhatók.”

„19. § (1) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

(2) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.

(4) Épületeken látványt zavaró antenna, hírközlési egység nem helyezhető el.

(5) A bejárati előlépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.”

„20. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől való eltérés csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.

(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4) A telepeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.

21. § (1) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez nem igazodó technokrata karakterűek.

(2) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek.

(3) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet zavaró fényhatást okozó tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt felület alkalmazható.

(4) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható kültéri egysége az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül nem helyezhető el.”

„22. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, építészeti örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.”

„23. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 2. mellékletéből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.”

„(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok (különösen: rács, vasalat, világítótest, korlát) helyettesíthetők.”

„25. § (1) Az 1. melléklet tartalmazza a hírközlési adótorony elhelyezésére nem alkalmas területek lehatárolását.

(2) Hírközlési adótornyok –magasabbrendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában esztétikus megjelenéssel helyezendő el.

(6) Természetvédelemmel, műemlékkel és annak szomszédos 1 telkével érintett területeken

(7) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani

(8) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.

(9) kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkbúrás világító eszközzel lehetséges.”

„(2) A szakmai konzultáció a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemmel indul. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását, melyek igazolják a településképi követelményeknek és a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásoknak való megfelelést.”

„(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által kitöltött – a 33. § (1) bekezdés szerinti tárgytól függően - e rendelet 3. vagy 4. melléklete szerinti bejelentőlap és az abban előírt mellékletek polgármester részére elektronikus úton vagy - természetes személy esetén - papír alapon, írásban terjeszthető elő.”

„(6) Amennyiben a bejelentés és a mellékletként benyújtott dokumentáció teljes, de a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése, illetve a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a polgármester hatósági határozattal elutasítja a bejelentés tárgyát képező tevékenységet.”

„(2) E rendelet III. fejezetében foglalt településképi követelmények megsértése esetén –ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezését –a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében –megfelelő határidő biztosításával- felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – hatósági döntéssel - az ingatlantulajdonost a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.”