A jogszabályi változások miatt a szociális vetítési alap megnevezés kerül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kifejezés helyébe, valamint az egy főre jutó nettó átlagjövedelem összege is emelésre kerül tekintettel a nyugdíjak, munkabérek emelésére, így több kérelmező jogosult a szociális elhelyezést biztosító lakás bérbevételére. Továbbá a szükséglakás igénybevételének módjáról rendelkezik.

A Rendelet 1. számú mellékletében a költségalapon meghatározott lakbérű ingatlan nem szociális elhelyezést biztosító lakásként is kiadható lenne, és fordítva is lehetőség lenne kiadni a lakásokat. Ezen módosítás nyomán az esetlegesen régóta üresen álló szolgálati lakás is kiadhatóvá válna bárki számára, illetve a szolgálati lakások telítettsége esetén, akár egy üresen álló költségalapú lakás is kiadhatóvá válna a település érdekében közszolgálatot végző igénylő részére.

A 6. § (2) bekezdés c) és d) pontjai: a korábban kialakult gyakorlattal egyezően 3 havi kaució kerülne megállapításra a Rendeletben is, továbbá a jogszabályi változások miatt a szociális vetítési alap megnevezés kerül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kifejezés helyébe, melynek mértéke szintén emelésre kerülne azért, hogy a Rendelet módosítását követően se kerüljön veszélybe a fizetőképesség. Így a jövőben legalább nettó 85.500, - Ft-nak kell lennie a lakásba költözők egy főre jutó nettó jövedelmének.

A Rendelet 1. számú mellékletében a költségalapon meghatározott lakbérű ingatlan nem szociális elhelyezést biztosító lakásként is kiadható lenne, és fordítva is lehetőség lenne kiadni a lakásokat. Ezen módosítás nyomán az esetlegesen régóta üresen álló szolgálati lakás is kiadhatóvá válna bárki számára, illetve a szolgálati lakások telítettsége esetén, akár egy üresen álló költségalapú lakás is kiadhatóvá válna a település érdekében közszolgálatot végző igénylő részére.

Fogalmazásból adódó hibák kerülnek kijavításra a mondatban.

A 17. § (8) bekezdés d) pontja vonatkozásában a fogalmazásból adódó hiba kerül kijavításra a mondatban.

A 19. § (1)-(1f) bekezdései: a helyiségbérletekkel kapcsolatos másik nagyléptékű módosítás a versenytárgyalás intézményének bevezetése a pályázati eljárás helyett. A lényege az, hogy hirdetmény útján kerülne közzétételre a versenytárgyalásra irányuló felhívás, melyben a versenytárgyalás helye és ideje is szerepeltetésre kerülne. Így egy adott időpontban, egy nyilvános tárgyaláson kerülhet a bérbeadásra kiírt helyiség bérleti joga elnyerésre azzal, hogy a legmagasabb összegű bérleti díjat ajánló pályázó nyeri el a jogot. Ez által a jelenlévők egymásra licitálva versenyeznek a bérleti jog elnyeréséért, mely végső esetben a bérleti díj induló versenyáránál magasabb bérleti díjat is eredményezhet.

A helyiségek bérbevételének maximális időpontja 5 évre módosul, mely a jogszabályok és a bérleti szerződésben foglalt feltételek betartása esetén újabb 5 évre meghosszabbítható. A többszöri hosszabbítás lehetőségét a Rendelet nem zárja ki.

A módosítás kitér arra is, hogy az intézményvezetők feladata az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában lévő helyiségek vonatkozásában a hirdetmény tartalmának megállapítása és a versenytárgyalás lefolytatása. Az így megkötött szerződéshez és annak esetleges módosításához mindenképp szükséges a polgármester egyetértése.

A 19. § (3)-(4b) bekezdései: a Rendelet eddig is tartalmazott olyan eseteket, amikor versenytárgyalás lefolytatása (korábban pályázati eljárás lefolytatás nélkül lehetett bérbeadni a helyiségeket. A jövőben kizárólag az 1 hónapnál nem hosszabb időtartamra szóló bérleti jogviszonyok esetében lehet eltekinteni a versenytárgyalás lefolytatásától. A 19. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában a civil és non-profit szervezetek, illetve a kiemelt társadalmi cél érdekében tevékenységet folytató szervezetek kerültek meghatározásra, míg a c) pontban a magánszemélyek és az a) és b) pontnak nem megfeleltethető egyéb jogi személyek értendők.

A versenytárgyalás nélkül bérbe adható helyiségek vonatkozásában a mindenkor alkalmazandó bérleti díjakról érdemes lenne a képviselő-testületnek határozatban egy díjszabást bevezetni, melyek kötelezően alkalmazandóak lennének a bérbeadókra (intézményvezetők, polgármester) nézve.

A Rendelet tartalmazta a korábbiakban is azon esetet, amikor is határidőre tekintet nélkül térítésmentesen adhatta bérbe helyiségét az Önkormányzat. A módosítás arra irányulna ez esetben, hogy csak akkor kerülhessen térítésmentesen a helyiség bérbeadásra a 19. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt szervezetek részére, amennyiben azok a helyiséget maximum 1 hónapig használják, így azokra a versenytárgyalás szabályai sem irányadóak. Ezen jogot a fenti logika szerint az gyakorolná, akinek a kezelésében van az adott helyiség. Intézményvezetők általi térítésmentes használatba adáshoz a polgármester egyetértése szintén szükséges.

A Rendelet 1. szám mellékletével kapcsolatos módosítások:

A korábbi pontrendszer módosítása az elmúlt időszakban lefolytatott pályázati eljárások során nyilvánvalóvá vált egyenlőtlenségek, esélyeltolódások felszámolása érdekében vált szükségessé. A javasolt módosítás kiindulópontjául az érintett bérlakások jellege szolgált, vagyis, hogy azok költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások, melyek tekintetében elsődleges szempontként a pályázó(k) fizetőképességének kell szerepelnie, csakis ezt követően kerülhet sor az egyéb, például a szociális jellegű tényezők figyelembevételére.

A fenti alapvetésnek megfelelően – jelen javaslat szerint – a pontrendszer szempontjai között hangsúlyos szerepet kapnak: a pályázó és a vele együtt költözni kívánó nagykorú személy(ek) munkaviszonyára vonatkozó adatok, valamint az egy főre jutó havi nettó jövedelem. Ez utóbbi – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatályos fogalomhasználata alapján – a szociális vetítési alap összegéhez viszonyítva kerül megállapításra, figyelemmel a Rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározottakra.

A gyermeket nevelő szülők és családok támogatását továbbra is szem előtt tartva, a pontrendszer szempontjai között helyet kapott a saját, örökbefogadott, illetve nevelt gyermekek száma, azonban a fent említett esélyeltolódásra tekintettel a korábbi súlyozási érték mérséklése mellett. Kikerült a pontrendszer szempontjai közül a pályázó és a vele együtt költözni kívánó személyek lakhatására vonatkozó rész. Korábban a pályázat benyújtása időpontjában fennálló lakhatási jellemzőket a pályázók nyilatkozataiból ismerhettük meg. A módosítást elsősorban az objektivitás és tényszerűség, mint a Rendelet szellemiségéből levezethető (eljárási) alapelvek indokolják.

A formailag egyszerűsített, a súlyozás eredményeként kapott pontszámokat egyetlen oszlopban rögzítő táblázat áttekinthetőbb, használhatóbb. Az azt kiegészítő eljárási szabályok mind a döntést előkészítő munkatársak, mind a végső döntést meghozó Képviselő-testület számára iránymutatásként szolgálnak.