Szerkesztés...Vámospércs Városi Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a.) pontjában, 16. § (1), valamint a 18.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Szerkesztés..

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)Az önkormányzat megnevezése:

 Vámospércs Városi Önkormányzat

(2)Az önkormányzat székhelye:

 4287 Vámospércs Béke u. 1.

(3)Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

(4)A képviselő-testület hivatalának neve:

Vámospércs Város Polgármesteri Hivatala

(5)Az alapító okirat kelte: 2009. június 18. Száma: 147/2009 (VI. 18.) öh.

2. §

(1)Az önkormányzati jogokat Vámospércs város lakossága a megválasztott képviselői által közvetett módon, valamint népszavazás útján közvetlenül gyakorolja.

(2)Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3)A képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal).

(4)A képviselő-testület választáskori létszáma: 9 fő. A képviselők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

3. §

(1)Az önkormányzat hivatalos jelképei: a település címere, zászlója és pecsétje.
A település címere, zászlója és pecsétje leírását, továbbá használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(2)Vámospércs település 2001. július 01. napjától városi rangú település, ezért a Képviselő-testület az avatási ceremónia tiszteletére – minden év július első hétvégéjét – a Város Napjává nyilvánítja.

4. §

(1)Az önkormányzat Képviselő-testülete az egyes kitüntető díjak adományozását, a díszpolgári cím alapítását és adományozását rendeletben szabályozza.

5. §

(1)Az önkormányzat időszaki lapja a Vámospércsi Hírek. 

Szerkesztés...

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

6. §

(1)     A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- a településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített és a természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető-fenntartás,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés biztosítása,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2)     Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeinek függvényében – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

7. §

(3)       Az önkormányzat:

a) köteles gondoskodni:

-   az egészséges ivóvízellátásról,

-   az óvodai nevelésről,

-   az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

-   az egészségügyi és szociális alapellátásról,

-   a közvilágításról,

-   a helyi közutak fenntartásáról,

-   a köztemető fenntartásáról

b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

8. §

(1)       Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok:

-           Alapfokú Művészeti Iskola működtetése,

-           önkormányzati köztestületi tűzoltóság működtetése,

-           civil szervezetek támogatása,

-           szociális ösztöndíj, a Bursa Hungarica-hoz csatlakozás.

9. §

Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

10. §

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester akadályozatása esetén az alpolgármester, a kettőjük együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke képviseli.

11. §⁶

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A önkormányzat feladatainak államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását a SzMSz 5. számú melléklete tartalmazza.

12. §

(1)Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, illetve bizottságára átruházhatja.

Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz. 2. számú melléklete tartalmazza.

(2)A képviselő-testület:

- a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

(3)A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4)Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskör gyakorlásáról évente legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

13.§

(1)A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

14. §

(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a)         rendeletalkotás,

b)         szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c)         a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

d)         a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településszerkezeti terv, szabályozási terv és építési szabályzat jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

e)         önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

f)         megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

g)         intézmény alapítása;

h)         közterület elnevezése, emlékműállítás;

i)          eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j)          a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

k)         állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l)          véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

m)        a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

n)         amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az illetmény meghatározása;

b)      helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

c)      a működési és fejlesztési célú hitelfelvétel;

d)      gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

15. §

(1)          A képviselő-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt:

- kinevezést,

- megbízást,

- intézmény alapítását

törvényben létrehozott társulásra ruházhatja.

16. §

(1)A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2)A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3)A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

Szerkesztés..

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület programja

17. §

(1)A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2)A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3)A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.

(4)A Képviselő-testület mandátumának lejárta előtt 3 hónapon belül értékeli a gazdasági programban foglalt célkitűzések megvalósulását.

A képviselő-testület munkaterve

18. §

(1)A képviselő-testület – az előre tervezhető feladatok megszervezésének érdekében – féléves munkatervet fogad el.

(2)A következő félévre vonatkozó munkaterv tervezetét minden félév utolsó ülésén a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3)A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

-          a települési képviselőktől,

-          a bizottságoktól,

            -           az önkormányzati intézmények vezetőitől,

            -           a jegyzőtől.

(4)A munkaterv tartalmazza:

-           az ülések tervezett időpontját,

-           az adott ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését,

-           az előterjesztő megnevezését,

-           az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megjelölését,

-           az előterjesztés elkészítéséért felelős személy megnevezését,

-           a közmeghallgatás(ok) napirendjét, időpontját és helyét.

A képviselő-testület ülései

19. §

(1)A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart.

(2)A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.

(3)Az alakuló ülésen a képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4)Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester és a megválasztott alpolgármesterek illetményéről, illetve tiszteletdíjáról.

(5)Az alakuló ülésre e fejezet szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. 

20. §

A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.

21. §

     (1)  A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a)         a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának írásbeli indítványára, vagy

b)         azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból - önkormányzati érdek, vagy rendkívüli helyzet, vagy jogszabály által előírt kötelezettség miatt - szükség van.

(2)¹ A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az 51. § (1) bekezdésében megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményezésére.

22. §

(1)A 21. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt indítványt a polgármesternél írásban kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának okát.

(2)A polgármester az indítvány beérkezéstől számított 5 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(3)A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kézbesíteni kell.

(4)A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági véleményezés.

(5)A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

23. §

A képviselő-testületi ülés ideje alatt mobiltelefon nem használható, azzal az ülés rendjét tilos zavarni.

A képviselő-testületi ülések összehívása

24. §

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós, együttes akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4)A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5)Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

25. §

(1)A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

26. §

(1)A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 21. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2)Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 21. § (2) pontja esetében saját maga dönti el.

(3)A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

27. §

(1)A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előadóit,

- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3)A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(4)A meghívót és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni – kivéve a rendkívüli ülés meghívóját, - hogy azt a képviselő-testület tagjai, a meghívottak és a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 2 munkanappal megkapják.

(5)A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

- állandó meghívottaknak:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a Polgármesteri Hivatal vezető állású köztisztviselőinek,

d) az önkormányzati intézmények vezetőinek,

e) a cigány kisebbségi önkormányzat elnökének,

- nem állandó meghívottaknak:

 a) az előterjesztőknek,

          b) akiket az ülés összehívója megjelöl.

          c) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőinek,

28. §

(1)A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2)Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására az ülést megelőzően legalább 24 órával:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

29. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a kisebbségi önkormányzat elnökét.

(3)Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

a) a Polgármesteri Hivatal vezető állású köztisztviselőjét,

b) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

c) az önszerveződő közösségek képviselőit, illetve

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

30. §

(1)A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formája:

- meghívó kifüggesztése a Polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára,

- az Önkormányzat honlapján történő közzététel.

(2)            Vámospércs Város Önkormányzatának hivatalos honlapja: www.vamospercs.hu

A képviselő-testület ülésének vezetése

31. §

(1)            A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a)         a képviselő-testület határozatképességének megállapítása

b)         polgármesteri tájékoztató az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszak eseményeiről,

c)         beszámoló a lejárt határidejű határozatokról

d)        napirend előterjesztése, elfogadtatása,

e)         az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

f) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, észrevételekre, hozzászólásokra, módosító javaslatokra a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- a módosító indítványok szavazásra való feltevése,

- tárgyalási szünet elrendelése szükség esetén,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

g) a rend fenntartása,

h) a hozzászóló figyelmeztetése, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szó megvonása,

i) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

j) az ülés bezárása.

A határozatképesség megállapítása

32. §

(1)A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 9 fő.

(2)A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3)Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor a képviselő-testület határozatképtelen. Amennyiben a képviselő-testület ülése egy órán belül ismét határozatképessé válik, úgy az ülés folytatható. Ha a határozatképesség egy órán belül nem áll helyre, akkor az ülést 5 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

33. §

(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. A meghívóban szereplő napirendi javaslatokhoz képest új napirendi pont felvételére önkormányzati érdek, vagy rendkívüli helyzet miatt kerülhet sor, ha a döntés nem halasztható a következő testületi ülésig.

(2) A napirend elfogadását követően napirendi pont törlésére, napirendi pont levételére nem kerülhet sor, csak azok tárgyalásának az elhalasztása lehetséges.

(3) A napirend elfogadásáról, törléséről, felcseréléséről, elhalasztásáról, az önkormányzati érdek vagy a rendkívüli helyzet tényéről a testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

35. §

(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.

A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. Az ülés nyilvánosságának biztosítása, az önkormányzat tevékenységének demokratikussá tétele érdekében a jelenlévők – nem szavazati, vagy tanácskozási joggal résztvevő személyek részére – egyszeri alkalommal, 5 perces időtartamú hozzászólást engedélyezhet a polgármester, ha olyan napirend tárgyalására kerül sor, amely a lakosság széles körét, közszolgáltatást, egészségügyi ellátást, a településen élő gyermekek helyzetét alapvetően befolyásolja. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.

(2)A hallgatóság a Képviselő-testület ülésén csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és tetszést, vagy nem tetszést nem nyilváníthat. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

36. §

(1)   A képviselő-testület zárt ülést tart:

 a)        Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

b)         önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint

vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(2)A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3)A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

A képviselő-testület minősített többséggel elfogadott határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(4)A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

37. §

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet. A napirendhez kapcsolódóan amennyiben azt bizottság véleményezte, úgy a bizottság elnöke jogosult ismertetni a bizottság álláspontját, véleményét.

(2)A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Időtartama 2 percnél hosszabb nem lehet.

38. §

(1)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. Időtartama 1 percnél hosszabb nem lehet. Az előterjesztő köteles a kérdésre válaszolni.

(2)A napirenddel kapcsolatos hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólások időtartama 5 percnél hosszabb nem lehet.

Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama 2 percnél hosszabb nem lehet. Ismételt hozzászólásra kizárólag a napirendi ponthoz tett módosító indítvány esetén kerülhet sor. Az idő túllépése miatt, illetve abban az esetben, ha az ismételt hozzászólás nem a módosító indítvánnyal kapcsolatos, az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(3)A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

39. §

(1)Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként - ha van – a módosító és kiegészítő javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követően dönt a képviselő-testület az egész határozati javaslatról.

2.               ⁽²⁾ Ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell.

(3)Érvényes szavazás esetén egy ülésen belül ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha olyan új körülmény merül fel, amely az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

40. §

(1)A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. A döntés meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

41. §

(1)Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének IGEN szavazata szükséges.

42. §

(1)Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges

-    a 14. § (1) bekezdés a.), b.), e.), f.), g.) pontjaiban foglalt ügyek eldöntéséhez,

-továbbá a képviselő kizárásához,

-valamint a zárt ülés elrendeléséhez, abban az esetben, amikor a képviselő-testület a vagyonáról rendelkezik és az általa kiírt pályázatot tárgyalja, ha a nyilvános tárgyalás az üzleti érdeket sértene

43. §

(1)A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(3)A képviselő-testület - a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára - a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata alapján név szerinti szavazást rendelhet el.

(4)A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő szóban leadott szavazatát a jegyző írásban rögzíti, a szavazást követően a képviselő a szavazatát aláírásával hitelesíti.

44. §

(1)A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 36. § - ban foglalt ügyekben.

(2)A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. Ebben az esetben a titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

45. §

(1)A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

             A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

46. §

(1)A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

A felvilágosítás-kérés szabályai

47. §

(1)A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – szóban, vagy írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2)Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3)A szóbeli felvilágosítás-kérést a képviselő-testületi ülésen történhet, míg az írásbeli felvilágosítás kérést a polgármesternél - lehetőleg az ülés előtt legalább 5 munkanappal - írásban kell benyújtani.

(4)Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5)Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.

Előterjesztés

48. §

(1)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2)A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3)Kivételes esetben – önkormányzati érdeksérelem elkerülése érdekében, egyszerű szavazati többséggel - lehetőség van olyan sürgősségi-írásbeli, vagy szóbeli előterjesztésre, amit a bizottságok nem véleményeztek és az előterjesztést csak az ülés napján kapják meg a képviselők.

(4)Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

49. §

(1)            Az előterjesztések tartalmi elemei:

            -           az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

-           a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

-           a téma ismertetése,

-           a jogszabályi háttér bemutatása,

-           döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

-           anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

-           egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

-           határozati javaslat, illetve határozati javaslatok, rendelet-tervezet.

(2)            Az előterjesztések formai követelményei:

            -      Az előterjesztéseket szignálnia kell:

-          az előterjesztést kezdeményezőnek

-          az előterjesztést készítő ügyintézőnek

-          az előterjesztést készítő szakmai felettesének

-           a jegyzőnek, vagy az aljegyzőnek, mint a törvényesség felügyelőjének

Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell a döntéshozatali szabályokat

50. §

(1)Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek törvényszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia, ezért az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 3 napon belül meg kell részére küldeni.

(2)A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(3)A sürgősségi-írásbeli előterjesztésnek is meg kell felelnie a 49. §-ban előírt követelményeknek.

51. §

(1)            Előterjesztés benyújtására jogosult:

           -           a polgármester,

           -           a tárgykör szerint illetékes bizottság elnöke

           -           a képviselő,

           -           a jegyző,

52. §

(1)Az előterjesztések az adott témában érintett szakbizottság(ok) véleményének ismeretében tűzhető a képviselő-testület napirendjére, kivéve a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat.

(2)A rendkívüli ülés estén a napirend szakbizottság(ok) általi véleményeztetése mellőzhető.

(3)Ha olyan napirendi pont kerül tárgyalásra, ami sürgősségi-írásbeli előterjesztésként került benyújtásra, azokat a képviselő-testület a bizottság véleménye nélkül tárgyalhatja.

Határozati javaslat

53. §

(1)A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2)A határozati javaslat részei:

a)a határozat szövege a jogszabályi felhatalmazásra való utalással,

b)végrehajtást igénylő döntéseknél

c)a határozat végrehajtásáért felelős személy(ek) neve,

d)a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

54. §

(1)            A képviselő-testület döntései:

-           határozat,

-           rendelet.

(2)            A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

-           az ügyrendi kérdésekről,

-           a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

55. §

(1)A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2)A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a hatályos eljárási törvény szabályait kell alkalmazni.

56. §

(1)A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

               A határozatok jelölése a következő formában történik:

Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületének ......(sorszám)/….(év) (........ hó ... nap) számú  határozata.

57. §

(1)A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

              A határozat-nyilvántartás tartalmazza:

      - határozatokat sorszám szerint növekvő sorrendben,

      - határozatokat tárgy szerint,

- határozatokat határidő szerint.

(2)A Képviselő-testület határozatainak végrehajtását és annak ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A Képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelőssé teheti:

      -          a polgármestert,

      -          az alpolgármestert,

      -          bizottságát, bizottsági elnököt,

      -          települési képviselőt,

      -          jegyzőt,

      -          az önkormányzati intézmények vezetőit.

(3)A Képviselő-testület azon határozatait, melyek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül köteles a felelős végrehajtani.

(4)A polgármester a határozatok végrehajtásáról köteles a Képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(5)Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a Képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást akadályozó körülmény elhárításáról.

(6) Amennyiben a végrehajtásért felelős személy mulasztás miatt nem hajtotta végre hozott határozatot, az erről szóló beszámoló keretében a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet a mulasztást elkövető személy felelősségre vonásáról, illetve amennyiben a felelősség megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre nézve javaslatot tesz. 

Rendeletalkotás

58. §

(1)A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, és a jegyző írásban kezdeményezheti.

(3)A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4)A rendelet-tervezet jogszabályban előírt formában történő előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5)Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.

(6)A rendeletek megalkotásáról a lakosságot tájékoztatni kell:

- helyi sajtóban,

- az Önkormányzat honlapján.

59. §

(1)Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

60. §

(1)A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Vámospércs  Városi  Önkormányzata Képviselő-testületének 

.....(sorszám)/….(év) (......... hó ... nap) önkormányzati rendelete

(2)A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás tartalma:

-rendelet-nyilvántartás évenként növekvő sorrendben sorszám szerint a rendelet számának, tárgyának megjelölésével, és egyéb információkkal,

-elfogadás időpontja, kihirdetés időpontja, hatályba lépés időpontja, módosító, vagy hatályon kívül helyező rendelet száma,

-rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet számának, tárgyának megjelölésével, növekvő sorrendben, a módosító rendeletekkel kiegészítve.

(3)A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4)A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek technikai átvezetéséről, valamint kihirdetéséről.

(5)A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 1. sz. függelék tartalmazza.

A jegyzőkönyv

61. §

(1)A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

-           az ülés helyét, időpontját,

-           a megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők névsorát,

-           az ülésen meghívottként, tanácskozási joggal résztvevők nevét,

-           az ülés megnyitásának időpontját, az elrendelt szünetek idejét

-           az elfogadott napirendeket,

-           napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

-           a határozathozatal módját,

-           a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,

-           a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, (kivéve a költségvetési és zárszámadási rendelet mellékleteit)

-           a polgármester esetleges intézkedéseit,

-           az elhangzott interpellációkat, felvilágosítás kéréseket, bejelentéseket, felvetéseket, az ezekkel kapcsolatos válaszokat és döntéseket,

-           az ülés bezárásának időpontját.

-           zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3)A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

-          a napirend tárgyát,

-           az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

-           hozzászólókat.

(5)A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület tagja köteles előre jelezni, hogy az általa elmondottakat kéri szó szerint jegyzőkönyvbe venni. Ebben az esetben a jegyző köteles a szó szerinti lejegyzésről gondoskodni.

(6)A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(7)A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(8)Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatal vezetőjének.

(9)A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

(10)A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak a jegyző által megbízott köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

(11)A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvből másolatot kérni, a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél előterjesztett írásbeli kérelemmel lehet.

(12)A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat nem kér.

(13)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(14)A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. Az évenként beköttetett jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell tárolni. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

.

Szerkesztés...

IV. fejezet

A települési képviselő

A megbízatás keletkezése

62. §

(1)A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

63. §

(1)A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2)³A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – külön törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

A képviselő feladata

64. §

(1)       A települési képviselő:

-        a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit,

-        részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

A képviselők jogai és kötelességei

65. §

(1)Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2)A települési képviselő jogai különösen:

a)a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

b)a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c)tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;

d)kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

e)megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f)a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

g)közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3)A települési képviselő kötelessége:

a)         köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;

b)         kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

c)         lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

d)         a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

e)         a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(4)            A Képviselő-testület és a bizottság üléseiről való távolmaradás okát a képviselőnek igazolnia szükséges. Az igazolás módjait, a távolmaradás okát, továbbá az igazolatlan távollét szankcióit a 22/2006.(X.24.) ÖR. rendelet 5. §-a szabályozza.  

Járandóságok, képzés, továbbképzés

66. §

(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás megszűnése

67.§

(1)A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2)A képviselő megbízatása megszűnik:

a)a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,

b)a választójogának elvesztésével,

c)az összeférhetetlenség kimondásával,

d)lemondással,

e)ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f)a képviselő-testület feloszlatásával,

g)a képviselő-testület feloszlása esetén,

h)a képviselő halálával.

68. §

(1)Az önkormányzati képviselő lemondhat:

a)a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.) A szóbeli bejelentést a képviselő az ülés napján köteles írásban is benyújtani a polgármesternek.

b)a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.)

(2)A lemondás nem vonható vissza.

69. §

(1)A képviselő megbízatása megszűnik:

a)a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában,

b)a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(2)   A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg:

- a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint

- ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén.

(3)   A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

- az érintett önkormányzati képviselőnek,

- a választási bizottságnak,

- a megyei Kormányhivatal vezetőjének.     

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

70. §

(1)A települési képviselővel szemben felmerülő összeférhetetlenségi eseteket a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. §-a tartalmazza. 

71. §

(2)A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

72. §

(3)            A képviselő, illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja:

- az önkormányzattal,

- az önkormányzat intézményével,

- az önkormányzat hivatalával szemben jogi képviselőként nem járhat el,

és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el.

73. §

(1)A képviselő:

            -    szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,

-    települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.

74. §

(1)A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2)A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles:

                        -           a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni,

-           az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.

75. §

(1)Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

76. §

(1)A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.

(2)⁴ A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

A képviselő-testület képviselőcsoportjának létrehozása

77. §

(1)A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2)A frakcióalakítás- és működés főbb szabályai:

a)egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó települési képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy csoportnak lehet a tagja. Egy csoportot legalább 5 települési képviselő alkot.

b)A megalakulástól számított 10 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének, tagjainak a nevét.

c)A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó (független) képviselőket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat.

d)A képviselőcsoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – megilleti a független képviselőket is.

e)A települési képviselőt sem pártprogram, sem pedig választási közösségeik utasításai nem kötik; a települési képviselő a lakosság helyi képviselője és szószólója.   

Szerkesztés...

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

78. §

(1)A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére bizottságokat hoz létre.

(2)A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(3)A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

(4)A bizottságok külső tagjait a Képviselő-testület választja meg.

79. §

(1)A képviselő testület által létrehozott bizottságok létszámát és összetételét, feladatait és hatáskörét a rendelet 3. sz. melléklet tartalmazza.

Bizottságok működése

A bizottsági ülés összehívása

80. §

(1)A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2)A bizottsági üléseket:

     - az elnök hívja össze, de

     - a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(3) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívására és a bizottsági ülés vezetésére a polgármester által kijelölt bizottsági tag jogosult.

81. §

(1)A bizottsági ülések összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amihez mellékelni kell az előterjesztéseket.

(2)A meghívót és az előterjesztéseket a bizottsági ülés időpontja előtt legalább 2 nappal ki kell küldeni.

(3)A bizottsági előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző 3 napon belül meg kell küldeni a jegyző, illetve az aljegyző részére, hogy azokat jogszerűségi szempontból megvizsgálja.

82. §

(1)A bizottság elnöke köteles a nyílt bizottsági ülésre a polgármestert, a jegyzőt és a polgármesteri hivatal vezető állású köztisztviselőit meghívni.

(2)Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan kell meghívni az önkormányzati intézmények vezetőit, a cigány kisebbségi önkormányzat elnökét, illetve akinek meghívását az adott napirendi pont tárgyalása indokolja.

83. §

(1)A meghívottakat az ülés meghatározott napirendi pontjához, a települési képviselőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.

Előterjesztés

84. §

(1)Előterjesztésnek minősül a bizottsági ülésen ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2)A bizottság ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3)Kivételes esetben – önkormányzati érdeksérelem elkerülése érdekében, egyszerű szavazati többséggel - lehetőség van olyan sürgősségi-írásbeli előterjesztésre, amit csak az ülés napján kapnak meg a bizottsági tagok.

(4)Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

85. §

(1)            Az előterjesztések tartalmi elemei:

                 -        az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

     -        a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

     -        a téma ismertetése,

     -        a jogszabályi háttér bemutatása,

     -        döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

     -        anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

     -        egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

     -        határozati javaslat, illetve határozati javaslatok, rendelet-tervezet.

(2) Az előterjesztések formai követelményei:

- Az előterjesztéseket szignálnia kell:

- az előterjesztést kezdeményezőnek

- az előterjesztést készítő ügyintézőnek

- az előterjesztést készítő szakmai felettesének

- a jegyzőnek, vagy az aljegyzőnek, mint a törvényesség felügyelőjének

Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell a döntéshozatali szabályokat

A bizottsági ülések vezetése

86. §

(1)Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(2)A bizottsági ülés vezetése során ellátandó feladatok:

a) a bizottság határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése,

c) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként:

                       -           vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, észrevételekre, hozzászólásokra, módosító javaslatokra a szó megadása,

-          a vita összefoglalása,

-          a módosító indítványok szavazásra való feltevése,

-          tárgyalási szünet elrendelése szükség estén,

-          határozati javaslatok szavaztatása,

-          a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

-          a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

f)  a rend fenntartása,

g) a hozzászóló figyelmeztetése, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szó megvonása,

h) az ülés bezárása.

Határozatképesség megállapítása

87.§

(1)A bizottság határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a bizottsági tagok több mint a fele jelen van.

(2)Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú bizottsági tag nincs jelen, akkor a bizottsági ülés határozatképtelen.

Jegyzőkönyv hitelesítése

88. §

A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadása

89. §

(1)A bizottság elnöke előterjeszti a napirendi pontokat. A bizottsági tagok javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. A meghívóban szereplő napirendi javaslatokhoz képest új napirendi pont felvételére önkormányzati érdek vagy rendkívüli helyzet miatt kerülhet sor, ha a döntés nem halasztható a következő bizottsági ülésig.

(2)A napirend elfogadását követően napirendi pont törlésére, napirendi pont levételére nem kerülhet sor, csak azok tárgyalásának az elhalasztása lehetséges.

(3)A napirend elfogadásáról, törléséről, felcseréléséről, elhalasztásáról, az önkormányzati érdek vagy a rendkívüli helyzet tényéről, a bizottság egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

Ülés jellegének megítélése

90. §

(1)A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

Napirendek tárgyalása

91. §

(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet. 

(2)A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, és egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

92. §

(1)Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként - ha van – a módosító és kiegészítő javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követően dönt a bizottság az egész határozati javaslatról.

(2)Ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, amennyiben a szükséges többséget elérte. Szavazategyenlőség esetén a bizottság a javaslatot elutasította, mert nincs meg a törvényben megkövetelt többség.

(3)Érvényes szavazás esetén egy ülésen belül ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha olyan új körülmény merül fel, amely az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényességének kérdésében a bizottság egyszerű többséggel határoz.

93. §

A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet. 

94. §

(1)A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza, általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(2)A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

95. §

(1)A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

96. §

(1)A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatalnak.

(2)A bizottsági jegyzőkönyvbe történő betekintés, másolás szabályaira a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvi szabályok vonatkoznak.

97. §

(1)            A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottság feladatai

98. §

(1)A bizottság a következő feladatokat látja el:

a)feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b)szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

c)előkészíti és benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyek az 5. sz. melléklet szerint feladat és hatáskörébe tartoznak, továbbá amelyeket az éves munkaterv meghatároz,

d)a 5. sz. melléklet szerint feladatkörébe tartozó egyéb előterjesztésekhez, valamint az éves munkatervben szereplő előterjesztésekhez állásfoglalást, véleményt készít,

e)a bizottság álláspontját a bizottság elnöke a napirend vitára bocsátását megelőzően ismerteti,

f)gyakorolja a testület által átruházott hatáskört,

g)feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek:

-     előkészítésére, illetőleg

-     végrehajtására irányuló munkáját,

-     ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

99. §

(1)            A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a)meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

b)meghatározza munkatervében, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c)meghatározza munkatervében azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d)döntési jogot adhat bizottságainak,

e)önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

f)határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a)indítványára össze kell hívni a bizottságot,

b)felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c)dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

A testület ideiglenes bizottságai

100. §

(1)            A képviselő-testület ideiglenes bizottságot:

                          - meghatározott időre vagy

                          - meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

-         dönt a bizottság elnevezéséről,

-         rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

-         meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

-           meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

Szerkesztés...

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

101. §

A polgármester főállású tisztségviselő.

102. §

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

103. §

A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

104. §

(1)⁵ A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester vonatkozásában a képviselő-testület a Humánpolitikai Bizottságra ruházza át. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

Összeférhetetlenségi szabályok

105. §

(1)A polgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi eseteket az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 33/A. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza.

(2)A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(3)Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(4)A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.

(5)A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt, 76. § (2) –(3) bekezdés szerinti szabályokat.

106. §

(1)A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

107. §

(1)A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

108. §

(1)A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2)A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

a)a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b)dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

c)a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

d)a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

e)gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3)A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

Az alpolgármester

109. §

(1)A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző

110. §

(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

111. §

(1)            A jegyző:

a)gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b)a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében.

c)A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;

d)döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

e)dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

f)tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

g)dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen:

-           tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

-           tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

-           gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

-           biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését.

112. §

A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

Szerkesztés...

VII. fejezet

A képviselő-testület hivatala

Polgármesteri Hivatal

113. §

(1)A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

114. §

(1)A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét.

(2)A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

115. §

(1)⁷ A Polgármesteri Hivatal a következő szervezeti egységekre tagozódik:

1.Adó-és Költségvetési Iroda

2.^9,11 Városfejlesztési és Műszaki Iroda

3.Hatósági Iroda

(2)A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei élén az irodavezetők állnak. Az irodavezetői megbízás a köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXII. Törvény 45. § (9) bek. c) pontjában foglalt osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás.

116. §

(1)A Hivatal a jegyző által elkészített – és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(2)A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e jelen rendelet 2. sz. függelékét képezi.

(3)A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és működési rendszerét meghatározó leírást jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

117. §

(1)A köztisztviselők esetében a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(2)A köztisztviselők esetén a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek jegyzékét a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének melléklete tartalmazza.

Szerkesztés...

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

118. §

(1)Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja:

a)a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyonnal való gazdálkodás során,

c)azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről illetőleg más célú hasznosításáról a képviselő-testület és szervei döntenek.

(2)Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét a vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat költségvetése

119. §

(1)A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.

Az első tárgyalási forduló – költségvetési koncepció megalkotása.

A koncepció főbb elemei:

a)a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

b)az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon vállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása, az igények és célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

A második tárgyalási forduló – költségvetési rendelet megalkotása - kötelező tartalmú követelményei:

a)a költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő az államháztartási törvény és a végrehajtási rendelete szerinti szerkezetben, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé,

b)az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja, a Pénzügyi Beruházási Bizottság véleményezi,

c)a Kjt. 4. § (5) bekezdése szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja.

(3)A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(4)Az önkormányzat könyvvizsgálója köteles megvizsgálni a képviselő- testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósság keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, mely írásos vélemény nélkül a véleményezés körébe tartozó előterjesztésről érvényes döntés nem hozható.

120. §

(1)Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(2)A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

121. §

(1)Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)A képviselő-testület látja el saját intézményei pénzügyi ellenőrzését. Az önkormányzat legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve a Pénzügyi és Beruházási Bizottság.

(3)A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül, jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr látja el.

(4)A belső ellenőrzés gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről. Az éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá. A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést – a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselőtestület elé terjeszti.

(5)A pénzügyi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

a)véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b)figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c)vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,

d)ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

(6)A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Szerkesztés...

IX. fejezet

 Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

122. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön rendeletben szabályozza.

X. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

123. §

A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

124. §

(1)A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.

(2)A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3)A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

125. §

(1)A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

126. §

(1)A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

127. §

(1) A képviselő-testület dönt azon fórumok meghatározásáról, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

XI. fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

128. §

(1)A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb megoldása érdekében tárulásokban vehet részt.

(2)A képviselő-testület együttműködik más települések képviselő-testületeivel, a megyei önkormányzat szerveivel, a településen közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel, civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel.

(3)A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, szerveződéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

129. § ⁸

A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása, együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

(1) Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére

a) helyiséghasználatot, és

b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével, a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(3) Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján és az abban kötelezőn előírt tartalomi elemekkel létrejött Együttműködési Megállapodásban rögzítettek alapján működik a nemzetiségi önkormányzat, a megállapodást minden év január 31. napjáig felül kell vizsgálni.

Szerkesztés..

XII. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

130. §

(1)A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2)A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3)A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

131. §

(1)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2)A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

132. §

(1)Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapít meg.

Felterjesztési jog

133. §

(1)A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2)A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és:

a)tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt tájékoztatás) kérhet;

b)javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3)A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

Hatálybaléptetés

134. §

(1)E rendelet 2011. április 28. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2)Az SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről és a kapcsolódó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(3)Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

-           az 5/2007. (I. 15.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 8/2007. (II.26.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 15/2007. (V.25.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 18/2007. (VIII.27.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 9/2008. (IV.03.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 19/2008. (IX. 15.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 22/2008. (X.14.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

-           a 10/2010. (X.18.) ÖR. sz. rendelettel módosított,

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 23/2006. (XI. 17.) ÖR. sz. rendelet.

Vámospércs, 2011. április 28.

Ménes Andrea                                                                     Kanyóné Papp Klára

polgármester                                                                                    jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Vámospércs, 2011. április 28.

                        Kanyóné Papp Klára

                                   jegyző

MELLÉKLETEK

a 13/2011. (IV.28.) sz. rendelethez

1. számú melléklet:

            A Képviselő-testület névsora (a rendelet 2. § (4) bekezdése)

2. számú melléklet:

Az átruházott hatáskörök jegyzéke (a rendelet 12.§ (1) bekezdése)

3. számú melléklet:

A bizottságok létszáma, névsora, feladatai- és hatásköre (a rendelet 79. § (1) bekezdéséhez)

4. számú melléklet ^10,12:

A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és működési rendszerét meghatározó leírás (a rendelet 116. § (3) bekezdéséhez)

5. számú melléklet:

Az önkormányzat feladatainak államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása (a rendelet 11. §-ához)

FÜGGELÉKEK

a 13/2011. (IV.28.) sz. rendelethez

1. 1. sz. FÜGGELÉK:

A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

2. 2. sz. FÜGGELÉK:

A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

1 Módosította a 17/2011. (X.04.) számú rendelet 1. §. Hatályos: 2011. október 04.-től

2 Módosította a 17/2011. (X.04.) számú rendelet 2. §. Hatályos: 2011. október 04.-től

3 Számozást módosította a 17/2011. (X.04.) számú rendelet 3. §. Hatályos: 2011. október 04.-től

4 Módosította a 17/2011. (X.04.) számú rendelet 4. §. Hatályos: 2011. október 04.-től

5 Módosította a 17/2011. (X.04.) számú rendelet 5. §. Hatályos: 2011. október 04.-től

6 Módosította a 4/2012. (II.23.) számú rendelet 1. §. Hatályos: 2012. február 23.-től

7 Módosította a 3/2013. (II.26.) számú rendelet 2. §. Hatályos: 2013. február 26.-tól

8 Módosította a 3/2013. (II.26.) számú rendelet 3. §. Hatályos: 2013. február 26.-tól

9 Módosította a 12/2013. (IX.03.) számú rendelet 1. §. Hatályos: 2013.szeptember 04.-tól

10 Módosította a 12/2013. (IX.03.) számú rendelet 2. § Hatályos: 2013. szeptember 04.-től

11 Módosította a 6/2014. (III.28.) számú rendelet 1. §. Hatályos: 2014. március 28.-tól

12 Módosította a 6/2014. (III.28.) számú rendelet 2. §. Hatályos: 2014. március 28.-tól

.