Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével Vámospércs Város közigazgatási területén bevezetett helyi adók kivetésének és megfizetésének rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

I. rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1)      A helyi közszolgáltatások biztosítása, a helyi önkormányzat bevételeinek gyarapítása érdekében Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján bevezeti a helyi iparűzési adót, magánszemélyek kommunális adóját.

(2)      A rendelet hatálya Vámospércs Város közigazgatási területére terjed ki.

Az adó megállapítás joga és az adókötelezettség

2.§

(1)    A rendelet alkalmazásában adóalany

a)      a magánszemély,

b)      a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

c)      a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2)    Mentes a helyi adó alól: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3.§ (2) bekezdésében meghatározottak.

(3)    Adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter nyilatkozata az irányadó.

(4)    Az adó megállapításhoz való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóbevallást, bejelentést kellett volna tenni, ill. a bevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

II. rész

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Adókötelezettség, az adó alanya

3. §

(1)   Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2)   Az adó alanya a vállalkozó

(3)   Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége

(4)   A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5)   Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. §

(1)   Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2)   Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

5. §

(1)   Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2)   Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3)   Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

6. §

(1)   Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

(2)   Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 2000 Ft.

Az adó bevallása

7. §

 Az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31.-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be (2003. évi XCII. törvény 32. § (1) bek.).

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

8. §

(1)   A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2)   Az adóelőleg összege:

a.) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

b.) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napja alapján az adóévre számított összege,

c.) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3)   Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4)   Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

III. rész

A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

9. §

(1)   Kommunális adófizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján a város közigazgatási területén lévő:

-          építmény tulajdonosa,

-          a város belterületén levő telek tulajdonosa,

-          a város külterületén levő ingatlanon az életvitelszerűen és bejelentett lakcímmel rendelkező,

-          nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

(2)   Az adó alanya a Ht. 3. § alapján az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik alapján arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosította, a továbbiakban: tulajdonos).

(3)   Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(4)   Társasház, - garázs és – üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

(5)   Az adó alanya továbbá, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén (2)-(3)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(6)   Kommunális adókötelezettség terheli a 9. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban, az abban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

10. §

(1)   Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Htv. 14.§-ában illetőleg a 20. §-ában foglaltak az irányadók.

(2)   A Htv. 24. §-ában foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

(3)   A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adó évi mértéke

11. §

(1)   Az adó évi mértéke a 9. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft. A külterületen levő ingatlanokon az életvitelszerűen és bejelentett lakcímmel rendelkezők számára 7000.- Ft adótárgyanként, a nem lakáscéljára szolgáló építmények adómentesek.

(2)   Az adóévben a 70. életévét betöltő valamint az azt túlhaladó természetes személy az általa használt ingatlan vonatkozásában mentesül a kommunális adó megfizetésének terhe alól, abban az esetben, ha az adóévben életvitelszerűen ott tartózkodik. E rendelet alkalmazása során akkor minősül az ott tartózkodás életvitelszerűen, ha az adóév több mint felét ott tölti.

IV. rész

Az adó megfizetése

12. §

(1)   Az adóbevallás, adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét, a késedelmi pótlék mértékét, továbbá a mulasztási bírság és adóbírság alkalmazását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és jelen rendelet állapítja meg.

(2)   A magánszemélyek a kommunális adót évi két egyenlő részletben március 15-ig és szeptember 15-ig fizethetik meg, jogkövetkezmény nélkül.

V. rész

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13.§

(1)   Adóügyekben az elsőfokú adóhatóság a jegyző. Helyi adóval kapcsolatos méltányossági ügyekben másodfokú fórum a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya.

(2)   E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései irányadóak.

(3)   A rendelet mellékleteit képező nyomtatványok elektronikusan letölthetőek a www. vamospercs.hu internetes oldalról, azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160-162.§-ai szerinti elektronikus ügyintézés nem gyakorolható.

(4)   Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az adóról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvényben, illetve a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvényben kapott felhatalmazás alapján megteremtette az összhangot. Ez a rendelet az Európai Közösségek legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(5)   Jelen rendelet 2012. február 14. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(6)   Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 4/2010. (III. 02.) számú önkormányzati rendelet, a kommunális adóról és a gépjárműadóról szóló 17/2002. (XII. 16.) számú önkormányzati rendelet, valamint a rendeletet módosító 33/2003. (XI. 28.) számú önkormányzati rendelet, a 22/2007. (XII. 10.) számú önkormányzati rendelet, a 7/2008. (III. 05.) számú önkormányzati rendelet és a 15/2010. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelet.

Vámospércs, 2012. február 07.

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Vámospércs, 2012. február 13.

Kanyóné Papp Klára

jegyző