Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 10. § (l) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32. § 1. bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szoc. tv. 2. §-ában, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában és a 45.§ (1) és (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól a következőket rendeli el.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

1. E rendelet célja, hogy Vámospércs Város közigazgatási határain belül élő szociálisan rászoruló egyének és családok szociális biztonságának megőrzése elősegítése érdekében a Szoc. tv. rendelkezéseinek megfelelően megállapítsa a rászorultak számára települési támogatás keretében adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, a települési támogatások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

2. A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult egyének és családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy maguk és családjuk eltartásáról (elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből) tudjanak gondoskodni.    

A rendelet hatálya

2. §

1. A rendelet személyi hatálya a Szoc. tv. 3. §-ában meghatározottakra, míg területi hatálya Vámospércs Városi Önkormányzat közigazgatási területén állandó, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.

3. §

1. Vámospércs Városi Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat biztosítja:

a)         rendkívüli települési támogatás,

b)        települési támogatás: gyógyszertámogatás, köztemetés, lakhatási támogatás, hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási díjtámogatás.

Hatásköri szabályok

4. §

1. A képviselő-testület e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköreit a polgármester és a Humánpolitikai Bizottság gyakorolja.

2. A képviselő–testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:

1. rendkívüli települési támogatás,
2. gyógyszertámogatás,
3. köztemetés,
4. lakhatási támogatás.

3. A képviselő-testület a Humánpolitikai Bizottságra ruházza át az alábbi hatáskörét:

1. hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási díjtámogatás,
2. amennyiben az éves költségvetési rendeletben a fedezet biztosítva van, évi egyszeri alkalommal szociális tűzifa biztosítása a Vámospércsi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával.

II. fejezet

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

5. §

1. Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása - a (10) bekezdésben meghatározottak kivételével – kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványban felsorolt – az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges – mellékleteket.

2. A kérelmet postai úton Vámospércs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal postacímére címezve vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalban (4287 Vámospércs, Béke utca 1.) lehet benyújtani.

3. A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

4. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásra való jogosultság elbírálása érdekében a kérelmezőnek csatolnia kell saját és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolást.

5. Az igénylő, illetőleg családja jövedelmi viszonyainak igazolásaként elfogadható bizonyítékok:

1. az igénylő, ellátásban részesülő és a családja havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelme (munkabér, táppénz, GYED) esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás,
2. családtámogatási ellátások esetén az utolsó havi postai szelvény, vagy bankszámlakivonat,
3. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a nyugdíjfolyósító szerv által kiállított nyugdíjösszesítő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény, új ellátás megállapítása esetén az ellátást megállapító határozat,
4. munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátás esetén az erről szóló határozat,
5. vagyon hasznosításából származó jövedelmek esetén a hatályos szerződés, a havonta rendszeresen nem mérhető jövedelmekről a kifizető (egy évnél nem régebbi) igazolása,
6. egyéni és társas vállalkozás esetén az előző évi adóbevallás, adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolás, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozata,
7. alkalmi munkából származó jövedelem esetén a kérelmező és családja nyilatkozata az alkalmi munkából származó jövedelemről,
8. nyilatkozat arról, hogy a kérelmező és családja semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek
9. járási hivatal által folyósított ellátás esetén a megállapító határozat,
10. gyermektartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla-kivonat, tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy szülők nyilatkozata a szülők között létrejött megállapodásról,
11. egyéb bevétel esetén a kérelmező és családja nyilatkozata a bevétel összegéről.

6. A támogatás megállapítása szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha a lakcímük különböző. Vagyonvizsgálat esetén a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó.

7. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli élethelyzetet, létfenntartási gondot igazoló bizonyítékokat.

8. A jövedelemszámításra irányadó időszakra a Szoc. tv. 10.§ (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

9. Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap, kivéve a 10. § (11) bekezdésben foglaltakat.

10. A rendkívüli települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

11. A kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése céljából a Polgármesteri Hivatal megkeresheti:

1. az állami adóhatóságot,
2. a polgárok személyi adatait lakcímét nyilvántartó szervet,
3. az igazolást kiállító szervet,
4. a munkáltatót,
5. környezettanulmányt végezhet, valamint felhasználhatja a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslatát, környezettanulmányát is.

12. A Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézői – feladatkörükben – a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása céljából az előkészítő eljárás keretében ellenőrzik a támogatást igénylő személyek jogosultsági feltételeinek meglétét. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzést végezhetnek, amely tapasztalatait környezettanulmányban (jegyzőkönyvben) rögzítik.

13. Amennyiben a Polgármesteri Hivatalnak a környezettanulmány lefolytatása során tudomására jut, vagy hivatalos tudomása van arról, hogy a kérelmező életkörülményei a támogatás iránti kérelemhez csatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakkal ellentétesek, a támogatás folyósítása ügyében hozott döntés meghozatalához a hivatal felhívatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

14. Ha a (13) bekezdésben szabályozott ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatást igénylő, illetőleg a támogatásban részesülő személy a támogatásra nem jogosult, az ellenőrzést végző köteles a támogatás elutasítására, csökkentésére, megvonására, visszatérítésére javaslatot tenni.

15. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben hat hónapon belül vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás.

16. A rendszeres ellátást utólag, minden hónap 5. napjáig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 3 napon belül kell folyósítani.

17. A pénzbeli ellátások folyósítása házipénztárban történő kifizetéssel, vagy – külön kérésre, a számlaszám igazolása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére.

18. A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

1. a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
2. a jogosult azt kéri,
3. a jogosult meghalt,
4. az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

19. A (18) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

20. A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot – a (18) bekezdés szerinti eseteken kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

21. A Szoc. tv-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

1. a pénzbeli ellátás jegybanki alapkamattal megemelt összegben való visszafizetésére,
2. természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték jegybanki alapkamattal megemelt összegben való megfizetésére.

22. Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (21) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

23. A lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában a (21) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.
24. Ha a támogatást megállapító önkormányzati szerv a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – az önkormányzati szociális hatóság méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

25. A visszafizetés elrendelése akkor veszélyezteti súlyosan a visszafizetésre kötelezett megélhetését, ha a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. A Szoc. tv. 17. § (5) bekezdése szerint a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

26. Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak, kérdések vonatkozásában a magasabb rendű szociális jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

27. A szociális igazgatási eljárás, költség- és illetékmentes.

28. A polgármester, és a Humánpolitikai Bizottság döntése ellen Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett fellebbezést lehet benyújtani.

29. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

30. A lakhatási támogatásra való jogosultság, az ellátást érintő lényeges változások esetében felülvizsgálható.

31.  Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szoc. tv. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető-, vagy szabálysértési felelősség alól.

III. fejezet

Az ellátások típusai

6. §

Vámospércs Városi Önkormányzat az alábbi pénzbeli és természetbeni települési támogatások, biztosításával kívánja enyhíteni a szociálisan rászoruló személyek és családok terheit:

1. rendkívüli települési támogatás,
2. temetési támogatás,
3. lakhatási támogatás,
4. gyógyszerköltség támogatás,
5. hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási díjtámogatás.

Rendkívüli települési támogatás

7. §

1. Rendkívüli települési támogatás annak a személynek nyújtható, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul, ezért önmaga és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

2. A rendkívüli települési támogatás megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

1. akinek az általa lakott ingatlanát elemi kár sújtotta,
2. az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi, szolgáltatási díj támogatására,
3. betegség miatt megnövekedő gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, amennyiben közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, gyógyszertámogatásban nem részesül,
4. tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,
5. egyedülálló ellátatlan személy részére,
6. szabadságvesztésből való szabadulás esete,
7. átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
8. haláleset.

3. A rendkívüli települési támogatás összege - rászorultsághoz igazodóan – 3.300 Ft összegtől 10.000 Ft-ig adható, mely különösen indokolt esetben - a polgármester döntése alapján – magasabb összegű is lehet.

4. Amennyiben a kérelmező eseti gyógyszerkiváltáshoz kér támogatást, úgy az alkalmanként nyújtható rendkívüli települési támogatás összege alacsonyabb összegű is lehet, mint a (3) pontban meghatározott összeg.

5. Az a személy, akinek lakása elemi csapás okozta kár következtében életveszélyessé, lakhatatlanná vált, a krízis állapot átmeneti megoldására legfeljebb 100.000 forint támogatásban részesíthető, amennyiben a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300 %-át.

Temetési támogatás

8. §

1. Haláleset miatt akkor jogosult temetési támogatásra a kérelmező, ha az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési költségek viseléséhez települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át, különösen indokolt esetben (kérelmező betegsége, munkahely elvesztése, elhunyt hosszantartó ápolása miatt jövedelem kiesés) – a polgármester döntése alapján – a jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

2. A kérelemhez csatolni kell a temetési számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot.

3. A támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos temetési költség 10%-a.

4. A kérelem benyújtási határideje a halálesetet követő 60 nap. 

Gyógyszertámogatás

9. §

1. Gyógyszertámogatásban részesíthető az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át, és akinek esetében a vényköteles havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

2. Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki alanyi, normatív, méltányossági közgyógyellátásra jogosult.

3. A vényköteles gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja, melyet a gyógyszertár áraz be. A kérelmező a kérelméhez az alábbiakat köteles csatolni:

1. jövedelemigazolás,
2. a gyógyszertár által beárazott vényköteles gyógyszerszükséglet igazolás,
3. 30 napnál nem régebbi, jogerős, alanyi, vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultságot elutasító határozat, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Járási Hivatal igazolása arról, hogy a kérelmező alanyi, illetve normatív jogon közgyógyellátásra nem jogosult.

4. A formanyomtatvány beszerezhető a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőinél.

5. A (3) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.

6. A gyógyszertámogatás összege az (3) bekezdés alapján igazolt költség, de legfeljebb esetenként 6.000 Forint összegben állapítható meg.

7. A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani, melynek havi összegét az Adó- és Költségvetési Iroda havonta utalja a jogosult számlaszámára.

A lakhatási támogatás

10. §

1. A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás.

2. Lakhatási támogatás villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

3. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy:

a)  aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője

b)  akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és

c)  akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

4. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

5. Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

a.) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0

b.) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9

c.) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8

d.) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8

e.) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7

(7)   Ha a háztartás:

a)     a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b)    a (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

c)     tagjai között gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8)   A lakhatási támogatás havi összege:

       a)  azon kérelmező háztartásában, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100%-át nem éri el: 5000 Ft /hó,

      b)   azon kérelmező háztartásában ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 100%-a és 200%-a között van: 3000 Ft /hó,

      c)   azon kérelmező háztartásában ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200%-a és 250 %-a között van: 2500 Ft/hó.

1. Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.

2. Amennyiben a jogosult a lakhatási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, abban az esetben az ellátás folyósítását meg kell szüntetni, a jogosultsággal érintett háztartásra egy évig lakhatási támogatást megállapítani nem lehet, továbbá a jogosulatlanul és rosszhiszeműen ellátást igénybe vevőt kötelezni kell az ellátás visszafizetésére.

3. A támogatást a jogosultak részére 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a tárgyhó 20. napjáig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának 1. napjától, a tárgyhó 20. napja után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.
4. A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelyet a kérelmező a kérelmében megjelöl.

5. A lakhatási támogatást azon közüzemi szolgáltató részére lehet folyósítani, amellyel az önkormányzat megállapodást kötött.

6. Indokolt esetben a támogatást a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási díjtámogatás

11. §

1. A hulladékgazdálkodási közszolgálati ellátásról szóló 5/2013. (III.11.) számú önkormányzati rendeletben előírt díjfizetéssel kapcsolatban az ügyfél kérelmére indult eljárásban a Humánpolitikai Bizottság 50%-os díjfizetési kedvezményt biztosíthat.

2. A Képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörében eljárva a Humánpolitikai Bizottság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetéséhez - jövedelmi, vagyoni helyzetétől, foglalkoztatási jogviszonyától függően - 50 %-os támogatást állapít meg:

1. a 65. életévét betöltött egyedül élő jogosultaknak,
2. vagy, ha kizárólag házastársával,
3. élettársával, bejegyzett élettársával,
4. szülőjével,
5. kiskorú gyermekével (vagy ha kirendelt gyám),
6. fogyatékkal élő egyenesági hozzátartozójával, továbbá
7. testvérével él közös háztartásban,

és legalább egyikük a 65. életévet betöltötte, valamint a lakást kizárólag az előzőekben felsorolt személyek használják, továbbá közszolgáltatási díjtartozásuk a közszolgáltatónál nincs. A támogatás abban az esetben illeti meg a kérelmezőt, ha a családban élők esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át.

3. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolást.

4. A támogatás a kérelem benyújtás hónapjának első napjától vehető igénybe.

5. A támogatás folyósítása megszűnik:

1. az ügyfél kérelmére,
2. amennyiben a jogosult az ellátást bejelentés nélkül egy hónapon keresztül nem veszi igénybe,
3. a kedvezményezett halálának esetén.

6. A támogatás megszűnik a jogosultsági feltételek megszűnése hónapjának utolsó napjával, amennyiben a kedvezményezett elhunyt. A (2) bekezdésben levő feltételek szerinti hozzátartozó részére megállapítható a támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek megfelel és a kedvezményezett elhalálozását követő 30 napon belül a kérelmet benyújtja.

7. A kedvezményezett köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt a család létszámában történt változásról és a lakóhely-változásról is. Amennyiben ezt elmulasztja, a támogatás megszüntetésre kerül.

8. A díjfizetési kedvezmény jövedelemhez kötött feltételek esetén 1 évre állapítható meg.

9. A díjfizetési kedvezmény mértéke: a megállapított közszolgáltatási díj 50 %-a.

10. A díjfizetési kedvezmény költségének összegét az önkormányzat negyedévente a közszolgáltató részére átutalja.

Természetben nyújtott szociális ellátás

Köztemetés

12. §

1. A köztemetés megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben, vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy.

2. Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

3. Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a polgármester a köztemetés költségeinek részletekben történő megfizetését engedélyezheti, ha a kérelmező:

1. egyedül él és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy
2. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120 %-át nem éri el.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

13. §

1. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:

1. idősek klubja,
2. étkeztetés,
3. házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
6. támogató szolgálat,
7. ápolást, gondozást nyújtó intézmény.

2. A szociális ellátásokat szóban, vagy írásban kell kérelmezni. A szociális alapszolgáltatásoknak az intézményi jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi érelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.

3. A szociális alapszolgáltatások igénylése során a szakvélemények, valamint a jövedelem-és vagyonnyilatkozatok másolatban is benyújthatók abban az esetben, ha azok három hónapnál nem régebbiek. Nem szükséges ismételten benyújtani ezen dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál az integrált intézménynél igényel más ellátást, ahol ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. Továbbá írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt dokumentumok tekintetében időközben változás nem következett be.

4. Az ellátások igénybevételének megkezdése előtt az Intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban - a családsegítés kivételével - megállapodást kell, hogy kössön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. az ellátás kezdetének időpontját,
2. az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
3. az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
4. a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,
5. egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
6. belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
7. az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

5. Az intézményi jogviszony megszűnik:

1. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
2. a jogosult halálával,
3. a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,
4. a megállapodás felmondásával.

6. A megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, az alapszolgáltatás esetén bármikor felmondhatja.

7. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint az ellátást igénybe vevő jogosult megfizetni. A jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

8. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

9. A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

10. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme:

1. olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

11. Térítésmentesen kell biztosítani:

1. a családsegítést,
2. a közösségi ellátásokat.

12. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

13. A szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

14. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem:

1. 30%-át étkeztetés,
2. 25%-át házi segítségnyújtás,
3. 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
4. 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
5. 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

                esetében.

15.  Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének:

1. 15%-át a nappali ellátást,
2. 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

            nyújtó intézmények esetén.

16. Az intézményi térítési díjat, és a személyi térítési díjat:

1. étkeztetés esetén ellátási napra,
2. házi segítségnyújtás esetén gondozási órára,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra,
4. támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre,
5. nappali ellátás esetén ellátási napra kell meghatározni.

17. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.

18. Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha:

            a)         a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és                         nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

            b)         a kérelmező szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt                             kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

            c)         a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával                            helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget                             veszélyeztető helyzetbe kerül(t)

19. Az alapellátás megszűnésének esetei és módja:

            a)         Az ellátások iránti kérelmet, az ellátást nyújtó szociális intézmény székhelyén,                 az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az                      intézményvezető 30 napon belül dönt.

            b)         Amennyiben az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője az intézmény                        vezetőjének döntését vitatja, a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátást                    biztosító intézmény egy adott szolgáltatás vonatkozásában, az alapító                           okiratában és a működési engedélyében meghatározott ellátási területről                                fogadhat ellátási igényeket.

c)         Az e rendeletben szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők a                 szociális törvény 100- 102. §-a, szerinti esetekben. Amennyiben a jogosult,                        illetve törvényes képviselője a megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés                       kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat

           Humánpolitikai Bizottságához fordulhat.

20. A térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai:

            a)         A szociális szolgáltatásokért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény                         vezetője állapítja meg.

            b)         Amennyiben az ellátott a személyi térítési díjat önhibáján kívül megfizetni                      nem tudja, a kérelemre okot adó körülmény keletkezésétől számított 15 napon                         belül a fenntartóhoz fordulhat a személyi térítési díj elengedése illetve                                   csökkentése iránt.

            c)         Az Intézményvezető az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság                             javaslata alapján, figyelemmel az Szt. 116. § (1) bekezdésére tekintettel,  a              személyi térítési díjat elengedheti, ha:

            -           az ellátást igénybe vevő a térítési díjat önhibáján kívül nem képes                        megfizetni szociális, egészségügyi, vagyoni, lakhatási körülményeire             tekintettel,

            -           a térítési díj fizetésére kötelezett létfenntartását – egy éven túli                               munkanélküliségének fennállása, illetve a család aktív korú tagjainak                munkanélkülisége és/vagy tartós keresőképtelensége miatt – a térítési             díj megfizetése súlyosan veszélyezteti, ha a térítési díj fizetésére                           kötelezett családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az                      öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem                        éri el.

d)         Az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján a  személyi térítési díjat csökkentheti, ha:

• a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres szociális segélyben, emelt összegű családi pótlékban, vagy közgyógyellátásban részesül, ha a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-250 %-a között van, a fizetendő térítési díj összege a megállapított személyi térítési díj 50 %-a a fizetendő térítési díj.

e)         A csökkentésre vagy elengedésre irányuló kérelmet az intézményvezetőjéhez kell            benyújtani. Az intézményvezető a kérelmet továbbítja a Polgármesteri Hivatalnak. A      benyújtott kérelemről a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátásban részesülő        személy a kedvezményre a személyi térítési díj következő felülvizsgálatáig jogosult. A   személyi térítési díj felülvizsgálatakor a csökkentésre vagy elengedésre vonatkozó             kérelmet ismételten be kell nyújtani az intézményvezetőhöz.

f)         A személyi térítési díjat egy havi időtartamra, előre kell megfizetni. Kérelemre a             Humánpolitikai  Bizottság a fentieken  kívül további térítési díj csökkentésről, vagy a         térítési díj elengedéséről dönthet. A döntésnél a kérelmező egészségügyi állapotát,         vagy szociális válsághelyzetét, vagy rendkívüli élethelyzetét kell figyelembe venni. A   Humánpolitikai bizottság a személyi díjtartozást huszonötezer forint felett            csökkentheti, vagy elengedheti, melyről bizottsági határozatban rendelkezik.

g)         Az Intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként        megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos határidő       megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj          befizetésére. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

            A nyilvántartott díjhátralékról az Intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a           fenntartót.

h)        A Képviselő Testület a személyi térítési díjhátralékot törli, ha a hátralék   behajthatatlannak minősül a 4/2013. Korm. rendelet 1.§ 1. pontja alapján.

Idősek Klubja

13/A. §

1. Az önkormányzat a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központban, mint gondozási központban az Szoc. tv. 65/F. §-ában foglaltaknak megfelelően nappali ellátásként idősek klubját működtet.

2. Az idősek klubja esetében az igénybe vétel során a rászorultságnál további szempont az egyedüllét és a társas együttlétre való igény, előnyben kell részesíteni az egyedüllét, a pszichés állapot, várakozási idő, illetve életkor szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben levő személyt.

3. Kizárja az igényjogosultságot a közösségi életre alkalmatlan egészségügyi állapot (fertőző betegség), illetve az intézményi jogviszony keretében előírt együttélési szabályok (házirend) ismételt és súlyos megszegése.

4. Megszűnik az idősek klubjában való részvételre vonatkozó jogosultság, ha a szolgáltatásra jogosult indokolatlanul 5 napot vagy bármely más okból 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgáltatást.

5. A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetik igénybe, akik Vámospércs területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A nappali ellátás keretében az Intézmény lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

6. A nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az igénylést írásban kell benyújtani. A benyújtott kérelem alapján a szolgáltatás biztosítása előtt előgondozást kell végezni. Az ellátás biztosításáról az igényjogosultság alapján a nappali ellátás vezetőjének javaslatát figyelembe véve az intézményvezető dönt.

7. Nappali ellátás keretében az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

Étkeztetés

13/B. §

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

2. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, - illetve az általa eltartottat is -, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon – hozzátartozója segítségével, illetve megállapodás alapján – gondoskodni.

3. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására

4. A jogosultak körének meghatározására az Szoc. tv. 114 § (2) bekezdése az irányadó.

5. A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (továbbiakban: élelmezési térítés). Az egyes intézményi térítési díjakat külön rendelet, a Vámospércsi Mikrotérségi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat házi segítségnyújtás, a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ szociális étkeztetés, időskorúak nappali intézményi ellátása, Támogató Szolgálat, idősek átmeneti és tartós szociális szakosodott ellátási feladatainak ellátása, valamint a bölcsődei intézményi gondozási, térítési díj önköltségszámításáról szóló 7/2014. (IV.15.) ÖR tartalmazza.

6. Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.

7. Az ellátás megszűnésének eseteit az Szoc. tv. 100. § és 101. §-ai szabályozzák.

8. Az önkormányzat az étkeztetés feladatait a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ keretein belül biztosítja. A kérelmeket az intézmény vezetője részére írásban kell benyújtani.

9. Az étkeztetés igénybevételének feltételeit a Szoc. tv.  62. § (1) és (2) bekezdése rögzíti.

10. Az étkeztetés igénybevétele történhet elvitellel, kiszállítással és helyben fogyasztva.

11. Az ellátás igénylésének folyamata:

• a kérelem írásban vagy szóban nyújtható be,
• a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok rögzítése a „kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez formanyomtatványon történik.
• az egészségi állapotra vonatkozó adatokat a háziorvos tölti ki.
• jövedelemnyilatkozat, melyben az ellátott nyilatkozik a jövedelmére vonatkozóan a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. mellékelte szerinti formanyomtatványon,
• az ellátást kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy más szolgáltatónál, vagy más intézménynél igénybe vesz-e szociális alapellátást.

12. Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges iratok:

• Személyi igazolvány, lakcím kártya,
• TAJ kártya
• A kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény, vagy bankszámlakivonat másolata.

13. Jogviszony létesítéséhez megállapodás kerül megkötésre az alapszolgáltatási vezető és az ellátott között. A megállapodás tartalmazza – figyelemmel a Szoc. tv. 94/B. §-ában foglaltakra – az ellátás időtartamát, az ellátás kezdetét, a szolgáltatás formáját, tartalmát, módját, körét, a térítési díj megállapítására, fizetésre vonatkozó szabályokat, az ellátott jogait és kötelezettségeit, a jogviszony megszűnésének szabályait. A megállapodás egy példányát át kell adni az ellátottnak.

14. Az intézmény az ellátottat – figyelemmel a Szoc. tv. 20. § -ban rögzített adattartalmára – nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása, illetve megszüntetése céljából.

Házi segítségnyújtás

13/C. §

1. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

1. azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak
2. azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
3. azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
4. azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

2. A házi segítségnyújtás biztosításának szabályaira az Szoc. tv. 63. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

3. Az önkormányzat e feladatát a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja.

4. A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes képviselője is.

5. A házi segítségnyújtás igénybe vehető határozott időre és határozatlan időre is.

6. Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges:

• személyi igazolvány, lakcímkártya,
• TAJ kártya,    
• a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat másolata,
• orvosi igazolás, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,

7. A szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényt – a Szoc. tv. 63. § (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni.  Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról készült értékelő adatlap szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, az általa igényelt időtartamban kell nyújtani.

8. Az ellátást kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy más szolgáltatónál, vagy más intézménynél igénybe vesz-e szociális alapellátást.

9. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII.22.) SzMM rendelet 3. sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik.

10. A gondozási szükségletet megalapozó körülményeket igazoló iratok az alábbiak:

• Szakorvos, kezelőorvos véleménye,
• Pszichiátriai vagy neurológiai szakvélemény,
• Munkaképesség csökkenését igazoló szakvélemény,
• Súlyos fogyatékosság igazolása.

11. Az intézmény vezetője a dokumentumok alapján a gondozási szükséglet mértékéről igazolást állít ki.

12. A gondozási szükséglet megállapításáról kiállított igazolás meglétét követően készül a megállapodás, mely tartalmazza – figyelemmel a Szoc. tv. 94/C. §-ában foglaltakra – az ellátás időtartamát, az ellátás kezdetét, a szolgáltatás formáját, tartalmát, módját, körét, a térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátott jogait, kötelezettségeit, a jogviszony megszüntetésének szabályait.

13. Az intézmény az ellátottat – a Szoc. tv. 20. §-a szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából.

Családsegítés

13/D. §

1. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

2. Az önkormányzat a családsegítés keretében biztosítja:

1. a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
2. a családgondozást,
3. a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi intézmények, az oktatási intézmények és a gyermekjóléti szolgálat részvételének biztosítását a megelőzésben,
4. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás-nyújtását,
5. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

3. Az önkormányzat a családsegítés- és gyermekjóléti feladatokat a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja.

4. A (3) bekezdésben meghatározott szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújt, mely keretében szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelő családok számára speciális programokat szervez.

5. A speciális szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 

6. A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

7. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik.

8. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő.

9. A kapcsolatfelvétel történhet az észlelő (háziorvos, házi gondozók, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek) jelzése alapján.

10. A családsegítő szolgáltatás igénybevételére megállapodást az igénylővel nem kell kötni.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

13/E. §

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

2. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatot a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja, mely során gondoskodik:

1. az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen haladéktalanul – maximum 30 percen belül – történő megjelenéséről,
2. a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételéről,
3. szükség esetén további egészségügyi vagy szociális alap-, illetve szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezéséről.

3. Az ellátás igénylésének módja:

• A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes            képviselője.
• Jelzéssel élhet a házi orvos, vagy az ellátásra szoruló személy környezete (szomszéd, családtag, szociális nővér stb.)

4. Az ellátást kérelmező a kérelmet írásban terjeszti elő adatlap kitöltésével.

5. A kérelmező jogosultságának vizsgálata:

• Szociális rászorultságot megalapozó tényezők (36/2007. (XII. 22.) SZMM 2. §,   1. sz. melléklet, és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 8. számú melléklet           szerint), 
• Egyedül élő 65 év feletti személy,
• Egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy,
• Két személyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy     pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás        folyamatos biztosítását,
• Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról – (az Intézmény vezetője         végzi a rászorultsági vizsgálatot a benyújtott íratok alapján). 

6. A jogviszony létesítése:

• Megállapodás – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéről (Szabad     készülék esetén). Amennyiben nincs szabad készülék a kérelmező várólistára            kerül.
• Adatlap – segélyhívó rendszerhez,
• Feljegyzés lakáskulcs átvételéről (a segélynyújtás mindenkori biztosításának        feltétele a lakásba való bejutás biztosítása),
• Értesítés - a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás       biztosításáról (szolgálatvezető tölti ki)

7. Nyilvántartás: az intézmény az ellátottat a Szoc. tv. 20.§. szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.

Támogató szolgáltatás

13/F. §

1. A közösségi ellátás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belül speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

2.  A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ Intézményben biztosítja.

3. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak tekintendő, aki súlyosan fogyatékos, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
4. A fogyatékosságot igazolni lehet:

• Az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más          okirattal,
• Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását            igazoló szelvénnyel.

5. Az ellátás igénylése formanyomtatványon történik.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

13/G. §

1. Abban az esetben, ha életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

2. Vámospércs Városi Önkormányzat ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonát működtet, ahol az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást gondozást nyújtó intézményben – Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ - gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

3. A szakosított ellátás feladatalapú finanszírozással történik.

4. Az idősek otthonában a napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

5. A férőhelyszám legfeljebb 15 %-áig napi 4 órás gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizet más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

6. Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az előgondozás során ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

7. Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az egészségi állapotra vonatkozó igazolást meg kell küldeni az Intézmény vezetője részére.

8. Az idősotthoni ellátás igénybevételéről Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.

9. A soron kívüli elhelyezést megalapozza:

• ha az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,
• háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
• szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
• kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és további együttélés az életét, testi épségét veszélyezteti.

10. A soron kívüli elhelyezési igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

11. A kérelem előterjesztésekor:

• csatolni kell az orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,
• a vagyonnyilatkozatot,

12. Az intézmény férőhelyeinek 10 %-áig az a személy is ellátható, aki az intézmény ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

13. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

14. A térítési díjat köteles megfizetni:

• Az ellátást igénybe vevő jogosult,
• A szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• A jogosultnak a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• A jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
• A jogosult tartására bíróság által kötelezett személy.

15. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

16. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.

17. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

18. Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

19. Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

20. Jelentős pénzvagyonnak kell tekinteni az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

21. Jelentős ingatlanvagyonnak kell tekinteni az ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt megillető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

22. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli.

23. Az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj: bentlakásos intézményi ellátás esetén napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része; a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.

24. Bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátás írásban mondható fel. A felmondásnak akkor van helye, ha az ellátott:

• másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi           elhelyezése nem indokolt,
•  házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy            térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

25. Abban az esetben, ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg.

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

14. §

1. Vámospércs Városi Önkormányzat – a Szoc. tv. 58/B.§ (2) bekezdése alapján – Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

2. A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik.

3. A feladatát képezi különösen a szociális igazgatás körébe tartozó rendelet-tervezetek véleményezése, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban rögzített feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése.

4. Tagjai:       Vámospércs Város Polgármestere,

 Vámospércs Város Jegyzője,

 Humánpolitikai Bizottság elnöke,

 Szociális Szolgáltató Központ vezetője,

 Vámospércsi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője.

V. fejezet

Záró rendelkezések

15. §

Ezen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

16.§

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 17/2013. (XII.09.), 4/2014. (III.11), 8/2014. (IV.15.) rendelettel módosított 4/2013. (III.25.) rendelete.

                                                                        17. §

A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18. §

E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-val összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Vámospércs, 2015. február 24.

Kanyóné Papp Klára                                                          Ménes Andrea

           jegyző                                                                           polgármester

E rendeletet a mai napon kihirdettem:

Vámospércs, 2015. február 25.

Kanyóné Papp Klára

                                                       jegyző