Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 10. § (l) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32. § 1. bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szoc. tv. 2. §-ában, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában és a 45.§ (1) és (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a következőket rendeli el.

1. §

A rendelet 13. §-a kiegészül a következő (2)-(20) bekezdésekkel:

„13. §

2. A szociális ellátásokat szóban, vagy írásban kell kérelmezni. A szociális alapszolgáltatásoknak az intézményi jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi érelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.

3. A szociális alapszolgáltatások igénylése során a szakvélemények, valamint a jövedelem-és vagyonnyilatkozatok másolatban is benyújthatók abban az esetben, ha azok három hónapnál nem régebbiek. Nem szükséges ismételten benyújtani ezen dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál az integrált intézménynél igényel más ellátást, ahol ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. Továbbá írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt dokumentumok tekintetében időközben változás nem következett be.

4. Az ellátások igénybevételének megkezdése előtt az Intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban - a családsegítés kivételével - megállapodást kell, hogy kössön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. az ellátás kezdetének időpontját,
2. az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
3. az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
4. a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár,
5. egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
6. belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
7. az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

(5)       Az intézményi jogviszony megszűnik:

1. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
2. a jogosult halálával,
3. a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,
4. a megállapodás felmondásával.

(6)       A megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, az      alapszolgáltatás esetén bármikor felmondhatja.

(7)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat      az e törvényben meghatározottak szerint az ellátást igénybe vevő jogosult megfizetni.        A jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott       gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a    tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori          legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló        személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

(8)       A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem             rendelkezik.

(9)       A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, a fenntartó       döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és       vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(10)     A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két             alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme:

1. olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(11)     Térítésmentesen kell biztosítani:

1. a családsegítést,
2. a közösségi ellátásokat.

(12)     A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást      igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(13)     A szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj     összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(14)     A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem:

1. 30%-át étkeztetés,
2. 25%-át házi segítségnyújtás,
3. 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
4. 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
5. 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

                  esetében.

(15)     Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott     havi jövedelmének:

1. 15%-át a nappali ellátást,
2. 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

           nyújtó intézmények esetén.

(16)     Az intézményi térítési díjat, és a személyi térítési díjat:

1. étkeztetés esetén ellátási napra,
2. házi segítségnyújtás esetén gondozási órára,
3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra,
4. támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre,
5. nappali ellátás esetén ellátási napra kell meghatározni.

(17)     A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a           továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami   hozzájárulás illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének támogató             szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség             és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának    különbözete.

(18)     Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha:

            a)         a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és                         nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,

            b)         a kérelmező szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt                             kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,

            c)         a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával                            helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget                             veszélyeztető helyzetbe kerül(t)

(19)     Az alapellátás megszűnésének esetei és módja:

            a)         Az ellátások iránti kérelmet, az ellátást nyújtó szociális intézmény székhelyén,                 az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az                      intézményvezető 30 napon belül dönt.

            b)         Amennyiben az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője az intézmény                        vezetőjének döntését vitatja, a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátást                    biztosító intézmény egy adott szolgáltatás vonatkozásában, az alapító                           okiratában és a működési engedélyében meghatározott ellátási területről                                fogadhat ellátási igényeket.

c)         Az e rendeletben szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők a                 szociális törvény 100- 102. §-a, szerinti esetekben. Amennyiben a jogosult,                        illetve törvényes képviselője a megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés                       kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat

           Humánpolitikai Bizottságához fordulhat.

(20)     A térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai:

            a)         A szociális szolgáltatásokért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény                         vezetője állapítja meg.

            b)         Amennyiben az ellátott a személyi térítési díjat önhibáján kívül megfizetni                      nem tudja, a kérelemre okot adó körülmény keletkezésétől számított 15 napon                         belül a fenntartóhoz fordulhat a személyi térítési díj elengedése illetve                                   csökkentése iránt.

            c)         Az Intézményvezető az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság                             javaslata alapján, figyelemmel az Szt. 116. § (1) bekezdésére tekintettel,  a              személyi térítési díjat elengedheti, ha:

            -           az ellátást igénybe vevő a térítési díjat önhibáján kívül nem képes                        megfizetni szociális, egészségügyi, vagyoni, lakhatási körülményeire             tekintettel,

            -           a térítési díj fizetésére kötelezett létfenntartását – egy éven túli                               munkanélküliségének fennállása, illetve a család aktív korú tagjainak                munkanélkülisége és/vagy tartós keresőképtelensége miatt – a térítési             díj megfizetése súlyosan veszélyezteti, ha a térítési díj fizetésére                           kötelezett családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az                      öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem                        éri el.

d)         Az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján a  személyi térítési díjat csökkentheti, ha:

• a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres szociális segélyben, emelt összegű családi pótlékban, vagy közgyógyellátásban részesül, ha a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-250 %-a között van, a fizetendő térítési díj összege a megállapított személyi térítési díj 50 %-a a fizetendő térítési díj.

e)         A csökkentésre vagy elengedésre irányuló kérelmet az intézményvezetőjéhez kell            benyújtani. Az intézményvezető a kérelmet továbbítja a Polgármesteri Hivatalnak. A      benyújtott kérelemről a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátásban részesülő        személy a kedvezményre a személyi térítési díj következő felülvizsgálatáig jogosult. A   személyi térítési díj felülvizsgálatakor a csökkentésre vagy elengedésre vonatkozó             kérelmet ismételten be kell nyújtani az intézményvezetőhöz.

f)         A személyi térítési díjat egy havi időtartamra, előre kell megfizetni. Kérelemre a             Humánpolitikai  Bizottság a fentieken  kívül további térítési díj csökkentésről, vagy a         térítési díj elengedéséről dönthet. A döntésnél a kérelmező egészségügyi állapotát,         vagy szociális válsághelyzetét, vagy rendkívüli élethelyzetét kell figyelembe venni. A   Humánpolitikai bizottság a személyi díjtartozást huszonötezer forint felett            csökkentheti, vagy elengedheti, melyről bizottsági határozatban rendelkezik.

g)         Az Intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként        megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos határidő       megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj          befizetésére. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

            A nyilvántartott díjhátralékról az Intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a           fenntartót.

h)        A Képviselő Testület a személyi térítési díjhátralékot törli, ha a hátralék   behajthatatlannak minősül a 4/2013. Korm. rendelet 1.§ 1. pontja alapján.

2.§

A rendelet 13/A §-a kiegészül a következő (5)-(7) bekezdésekkel:

„13/A. §

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetik igénybe, akik Vámospércs területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A nappali ellátás keretében az Intézmény lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

6. A nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az igénylést írásban kell benyújtani. A benyújtott kérelem alapján a szolgáltatás biztosítása előtt előgondozást kell végezni. Az ellátás biztosításáról az igényjogosultság alapján a nappali ellátás vezetőjének javaslatát figyelembe véve az intézményvezető dönt.

7. Nappali ellátás keretében az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.”

3. §

A rendelet 13/B. §-a kiegészül a következő (9)-(14) bekezdésekkel:

„13/B. §

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. 
   
6. 
   
7. 
   
8. 
   
9. Az étkeztetés igénybevételének feltételeit a Szoc. tv.  62. § (1) és (2) bekezdése rögzíti.

10. Az étkeztetés igénybevétele történhet elvitellel, kiszállítással és helyben fogyasztva.

11. Az ellátás igénylésének folyamata:

• a kérelem írásban vagy szóban nyújtható be,
• a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok rögzítése a „kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez formanyomtatványon történik.
• az egészségi állapotra vonatkozó adatokat a háziorvos tölti ki.
• jövedelemnyilatkozat, melyben az ellátott nyilatkozik a jövedelmére vonatkozóan a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. mellékelte szerinti formanyomtatványon,
• az ellátást kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy más szolgáltatónál, vagy más intézménynél igénybe vesz-e szociális alapellátást.

12. Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges iratok:

• Személyi igazolvány, lakcím kártya,
• TAJ kártya
• A kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény, vagy bankszámlakivonat másolata.

13. Jogviszony létesítéséhez megállapodás kerül megkötésre az alapszolgáltatási vezető és az ellátott között. A megállapodás tartalmazza – figyelemmel a Szoc. tv. 94/B. §-ában foglaltakra – az ellátás időtartamát, az ellátás kezdetét, a szolgáltatás formáját, tartalmát, módját, körét, a térítési díj megállapítására, fizetésre vonatkozó szabályokat, az ellátott jogait és kötelezettségeit, a jogviszony megszűnésének szabályait. A megállapodás egy példányát át kell adni az ellátottnak.

14. Az intézmény az ellátottat – figyelemmel a Szoc. tv. 20. § -ban rögzített adattartalmára – nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása, illetve megszüntetése céljából.”

4. §

A rendelet 13/C. §-a kiegészül a következő (4)-(13) bekezdésekkel:

„13/C. §

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes képviselője is.

5. A házi segítségnyújtás igénybe vehető határozott időre és határozatlan időre is.

6. Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges:

• személyi igazolvány, lakcímkártya,
• TAJ kártya,   
• a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat másolata,
• orvosi igazolás, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,

7. A szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényt – a Szoc. tv. 63. § (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni.  Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról készült értékelő adatlap szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, az általa igényelt időtartamban kell nyújtani.

8. Az ellátást kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy más szolgáltatónál, vagy más intézménynél igénybe vesz-e szociális alapellátást.

9. A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII.22.) SzMM rendelet 3. sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik.

10. A gondozási szükségletet megalapozó körülményeket igazoló iratok az alábbiak:

• Szakorvos, kezelőorvos véleménye,
• Pszichiátriai vagy neurológiai szakvélemény,
• Munkaképesség csökkenését igazoló szakvélemény,
• Súlyos fogyatékosság igazolása.

11. Az intézmény vezetője a dokumentumok alapján a gondozási szükséglet mértékéről igazolást állít ki.

12. A gondozási szükséglet megállapításáról kiállított igazolás meglétét követően készül a megállapodás, mely tartalmazza – figyelemmel a Szoc. tv. 94/C. §-ában foglaltakra – az ellátás időtartamát, az ellátás kezdetét, a szolgáltatás formáját, tartalmát, módját, körét, a térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátott jogait, kötelezettségeit, a jogviszony megszüntetésének szabályait.

13. Az intézmény az ellátottat – a Szoc. tv. 20. §-a szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából.”

5. §

A rendelet 13/D. §-a kiegészül a következő (7)-(10) bekezdésekkel:

„13/D. §

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. 
   
6. 
   
7. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik.

8. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, az indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő.

9. A kapcsolatfelvétel történhet az észlelő (háziorvos, házi gondozók, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek) jelzése alapján.

10. A családsegítő szolgáltatás igénybevételére megállapodást az igénylővel nem kell kötni.”

6. §

A rendelet 13/E. §-a kiegészül a következő (3)-(7) bekezdésekkel:

„13/E. §

1. 
   
2. 
   
3. Az ellátás igénylésének módja:

• A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes képviselője.
• Jelzéssel élhet a házi orvos, vagy az ellátásra szoruló személy környezete (szomszéd, családtag, szociális nővér stb.)

4. Az ellátást kérelmező a kérelmet írásban terjeszti elő adatlap kitöltésével.

5. A kérelmező jogosultságának vizsgálata:

• Szociális rászorultságot megalapozó tényezők (36/2007. (XII. 22.) SZMM 2. §, 1. sz. melléklet, és a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 8. számú melléklet szerint), 
• Egyedül élő 65 év feletti személy,
• Egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy,
• Két személyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását,
• Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról – (az Intézmény vezetője végzi a rászorultsági vizsgálatot a benyújtott íratok alapján). 

6. A jogviszony létesítése:

• Megállapodás – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéről (Szabad készülék esetén). Amennyiben nincs szabad készülék a kérelmező várólistára kerül.
• Adatlap – segélyhívó rendszerhez,
• Feljegyzés lakáskulcs átvételéről (a segélynyújtás mindenkori biztosításának feltétele a lakásba való bejutás biztosítása),
• Értesítés - a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás biztosításáról (szolgálatvezető tölti ki)

7. Nyilvántartás: az intézmény az ellátottat a Szoc. tv. 20.§. szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.”

7. §

A rendelet 13/F. §-a kiegészül a következő (3)-(5) bekezdésekkel:

„13/F. §

3. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak tekintendő, aki súlyosan fogyatékos, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
4. A fogyatékosságot igazolni lehet:

• Az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,
• Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szelvénnyel.

5. Az ellátás igénylése formanyomtatványon történik.”

8. §

A rendelet 13/G. §-a kiegészül a következő (4)-(25) bekezdésekkel:

„13/G. §

4. Az idősek otthonában a napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

5. A férőhelyszám legfeljebb 15 %-áig napi 4 órás gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizet más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

6. Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az előgondozás során ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

7. Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az egészségi állapotra vonatkozó igazolást meg kell küldeni az Intézmény vezetője részére.

8. Az idősotthoni ellátás igénybevételéről Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.

9. A soron kívüli elhelyezést megalapozza:

• ha az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,
• háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
• szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
• kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és további együttélés az életét, testi épségét veszélyezteti.

10. A soron kívüli elhelyezési igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

11. A kérelem előterjesztésekor:

• csatolni kell az orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,
• a vagyonnyilatkozatot,

12. Az intézmény férőhelyeinek 10 %-áig az a személy is ellátható, aki az intézmény ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

13. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

14. A térítési díjat köteles megfizetni:

• Az ellátást igénybe vevő jogosult,
• A szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• A jogosultnak a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• A jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
• A jogosult tartására bíróság által kötelezett személy.

15. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

16. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.

17. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

18. Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

19. Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

20. Jelentős pénzvagyonnak kell tekinteni az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

21. Jelentős ingatlanvagyonnak kell tekinteni az ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt megillető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

22. Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli.

23. Az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj: bentlakásos intézményi ellátás esetén napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része; a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.

24. Bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátás írásban mondható fel. A felmondásnak akkor van helye, ha az ellátott:

• másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
•  házirendet súlyosan megsérti,
• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

25. Abban az esetben, ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg.”

9. §

1. A rendelet módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

2. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Vámospércs, 2016. április 27.

Kanyóné Papp Klára                                                          Ménes Andrea

           jegyző                                                                           polgármester

E rendeletet a mai napon kihirdettem:

Vámospércs, 2016. április 28.

            Kanyóné Papp Klára

                          jegyző