Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 10. § (l) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32. § 1. bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében a 92.§ (1) bekezdésének b) pontjában a 92.§ (2) bekezdésében és a 115.§ (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szoc. tv. 2. §-ában, a 25.§ (3) bekezdés b) pontjában és a 45.§ (1) és (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 14/2019. (IX.9) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el.

1.§

A rendelet 4. § (2) bekezdés kiegészül az alábbi e) és f) pontokkal:

5. kelengyetámogatás
6. pénzbeli tüzelő támogatás

A rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1. ) az évi egyszeri alkalommal történő szociális tűzifa biztosításáról szóló döntés hatáskörét, amennyiben az éves költségvetési rendeletben a fedezet biztosítva van.

A rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja törlésre kerül.

2. §

A rendelet 6. § (1) bekezdés ad) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

ad) kelengyetámogatás

A rendelet 6. § (1) bekezdés af) pontja kiegészül az alábbiak szerint:

af) bölcsődei, óvodai és iskolakezdési támogatás

A rendelet 6. § (1) bekezdés kiegészül az alábbi, ah) és ai) pontokkal:

ah) pénzbeli tüzelő támogatás

ai) tanulmányi ösztöndíj támogatás

3. §

A rendelet 8. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

8. §

(1.) Haláleset miatt akkor jogosult temetési támogatásra a kérelmező, ha az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési költségek viseléséhez települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének ötszörösét egyedül élő esetén hétszeresét, különösen indokolt esetben (kérelmező betegsége, munkahely elvesztése, elhunyt hosszantartó ápolása miatt jövedelem kiesés) – a polgármester döntése alapján – a jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

A rendelet 8. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(3.)A támogatás összege egységesen: 40.000 Ft

4. §

A rendelet 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1.)Gyógyszertámogatásban részesíthető az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át, és akinek esetében a vényköteles havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

A rendelet 9. § (2) bekezdésében a „méltányossági” szó törlésre kerül.

A rendelet 9. § (3) bekezdésének c) pontja törlésre kerül.

A rendelet 9. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(6.) A gyógyszertámogatás összege az (3) bekezdés alapján igazolt költség, de legfeljebb esetenként 10.000 Forint összegben állapítható meg.

A rendelet 9. § kiegészül az alábbi (8) bekezdéssel:

(8.) A gyógyszertámogatásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles arról az önkormányzatot értesíteni, ebben az esetben a részére megállapított gyógyszertámogatást a bejelentés hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

5. §

A rendelet 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Kelengyetámogatás

11. §

(1.) Kelengyetámogatás állapítható meg annak a szülőnek:

1. ) akinek a gyermek születésekor Vámospércs településen bejelentett lakó vagy tartózkodási helye van és életvitelszerűen a településen lakik,
2. ) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza,
3. ) az újszülött gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét nem haladja meg.

(2.) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül lehet benyújtani.

(3.) A támogatás egy gyermekre tekintettel, egy alkalommal állapítható meg.

(4.) A kelengyetámogatás pénzbeli ellátásként kerül megállapításra, melynek összege gyermekenként 30.000 Ft.

(5.) A kérelemhez csatolni kell:

1. )a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
2. )a kérelmező nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

6. §

A rendelet 12. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

1. Az Önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a tárgyévben 60. életévét betöltött személyek részére kérelemre, évente egy alkalommal támogatást állapíthat meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő esetén hétszeresét, továbbá a támogatás fedezete a tárgyévi költségvetési rendeletben rendelkezésre áll.

A rendelet 12. §- a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

(4.) A kérelemhez csatolni kell:

1. ) jövedelemigazolás (munkáltatói igazolás vagy nyugdíjösszesítő)

7. §

A rendelet 13. §- a az alábbiak szerint módosul:

Bölcsődei, Óvodai- és iskolakezdési támogatás

13. §

(1.) Az Önkormányzat a településen állandó lakóhellyel rendelkező bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő, valamint általános és középfokú iskolai tanulói jogviszonyban lévő gyermekek részére óvoda és iskolakezdési támogatást állapíthat meg kérelemre, - évente egy alkalommal - akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő esetén hétszeresét, amennyiben annak fedezete a tárgyévi költségvetési rendeletben rendelkezésre áll.

(2.) A kérelemhez csatolni kell:

1. ) jövedelemigazolást
2. ) 16. életévet betöltött gyermek esetében iskolalátogatási igazolás,
3. ) amennyiben a gyermek nem Vámospércs településen veszi igénybe a bölcsődei ellátást, az alapfokú nevelést, oktatást, abban az esetben iskolalátogatási igazolást, a bölcsődevezető igazolását, óvodavezető igazolását arról, hogy a gyermek a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben, alapfokú, vagy középfokú oktatásban részt vesz.                                                     (3.) A támogatás mértékét a Képviselő-testület határozza meg.                                                                                                (4.) A támogatásra nem jogosult az a középfokú iskolai tanulói jogviszonyban lévő gyermek, aki a rendeletben szabályozott tanulmányi ösztöndíjban részesül. 

8. §

A rendelet 14. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Pénzbeli tüzelő támogatás

14. §

(1.) Tüzelő támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(2.) A tüzelő támogatás pénzbeli ellátásként kerül megállapításra, melynek összege 15.000 Ft.

(3.) A tüzelő támogatás egy évben 1 alkalommal adható.

(4.) A támogatást egy ingatlan esetén csak egy személy veheti igénybe.

9. §

A rendelet 15. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Tanulmányi ösztöndíj támogatás

15.§

(1.)Tanulmányi ösztöndíj támogatás állapítható meg annak a tanulónak, aki az első középiskolai végzettség megszerzése érdekében középfokú iskolarendszerben, nappali tagozaton tanul (gimnázium, szakközépiskola, szakgimnázium, szakiskola 9-10. évfolyam stb.) (Hat vagy nyolc osztályos gimnázium esetében a hagyományos, négyosztályos középiskolai képzésnek megfelelő első évfolyamtól lehet igényelni.)

(2.) A támogatás igénylésének feltételei:

1. )Vámospércs közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él,
2. ) a kérelem benyújtását megelőző iskolai félévének tanulmányi átlageredménye (magatartás és szorgalom jegy nélkül) minimálisan 4,00 legyen.
3. ) a tanulmányokat folytató gyermek családjában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(3.) A kérelemhez csatolni kell:

1. ) A kérelem beadásának időpontjától függően félévi, vagy év végi iskolai bizonyítvány másolatát,
2. ) iskolalátogatási igazolást,                                                                                                                                                      c.) a gyermeket nevelő család jövedelmének igazolását,                                                                                                            d.) A támogatás pénzbeli ellátásként kerül megállapításra, melynek összege maximum 50.000 Ft.                                         e.) A támogatás mértéke az önkormányzat tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló összeg mértékéig kerül megállapításra. 

(4.) A kérelem beadási határideje:

1. ) 1. félév: minden év szeptember 25.
2. ) 2. félév: minden év február 15.

(5.) A tanulmányi ösztöndíj támogatás folyósítása egy összegben történik, a kérelem elbírálását és a támogatási szerződés aláírását követő 15 napon belül, a kérelemben megjelölt bankszámlára.

10.§

A rendelet 15/A. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

15/A. §

(1.) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási  és szakosított ellátási formákat:

1. ) idősek klubja,
2. ) étkeztetés,
3. ) házi segítségnyújtás,
4. ) családsegítés,
5. ) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
6. ) támogató szolgálat,
7. ) ápolást, gondozást nyújtó intézmény.

(2.) A szociális ellátásokat szóban, vagy írásban kell kérelmezni. A szociális alapszolgáltatásoknak az intézményi jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi érelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás.

(3.)A szociális alapszolgáltatások igénylése során a szakvélemények, valamint a jövedelem-és vagyonnyilatkozatok másolatban is benyújthatók abban az esetben, ha azok három hónapnál nem régebbiek. Nem szükséges ismételten benyújtani ezen dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál az integrált intézménynél igényel más ellátást, ahol ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. Továbbá írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt dokumentumok tekintetében időközben változás nem következett be.

(4.) Az ellátások igénybevételének megkezdése előtt az Intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban - a családsegítés kivételével - megállapodást kell, hogy kössön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. ) az ellátás kezdetének időpontját,
2. ) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
3. ) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
4. ) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,
5. ) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
6. ) belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
7. ) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

      (5) Az intézményi jogviszony megszűnik:

1. ) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
2. ) a jogosult halálával,
3. ) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható,
4. ) a megállapodás felmondásával.

(6.) A megállapodást az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, az alapszolgáltatás esetén bármikor felmondhatja.

(7.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

      A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint:

1. ) az ellátást igénybe vevő jogosult,
2. ) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. ) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
4. ) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
5. ) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni.

(8.) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(9.) A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(10.) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme:

1. )olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
2. ) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(11.) Térítésmentesen kell biztosítani:

1. ) a családsegítést,
2. ) a közösségi ellátásokat.

(12.) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(13.) A szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

(14.)  A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem:

1. ) 30%-át étkeztetés,
2. ) 25%-át házi segítségnyújtás,
3. ) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
4. ) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
5. ) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

                esetében.

(15.)  Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének:

1. )15%-át a nappali ellátást,
2. ) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,

            nyújtó intézmények esetén.

(16.) Az intézményi térítési díjat, és a személyi térítési díjat:

1. ) étkeztetés esetén ellátási napra,
2. ) házi segítségnyújtás esetén gondozási órára,
3. ) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra,
4. ) támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre,
5. ) nappali ellátás esetén ellátási napra kell meghatározni.

(17.) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó a tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal, támogatott lakhatás esetén két alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.

(18.) Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha:

1. ) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,
2. ) a kérelmező szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,
3. ) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül(t).

(19) Az alapellátás megszűnésének esetei és módja:

1. ) Az ellátások iránti kérelmet, az ellátást nyújtó szociális intézmény székhelyén, az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az intézményvezető 30 napon belül dönt.
2. ) Amennyiben az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátást biztosító intézmény egy adott szolgáltatás vonatkozásában, az alapító okiratában és a működési engedélyében meghatározott ellátási területről fogadhat ellátási igényeket.
3. ) Az e rendeletben szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők a szociális törvény 100- 102. §-a, szerinti esetekben. Amennyiben a jogosult, illetve törvényes képviselője a megszüntetéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat Humánpolitikai Bizottságához fordulhat.

(20)   A térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai:

1. ) A szociális szolgáltatásokért fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.
2. ) Amennyiben az ellátott a személyi térítési díjat önhibáján kívül megfizetni nem tudja, a kérelemre okot adó körülmény keletkezésétől számított 15 napon belül a fenntartóhoz fordulhat a személyi térítési díj elengedése, illetve csökkentése iránt.
3. ) Az Intézményvezető az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján, figyelemmel az Szt. 116. § (1) bekezdésére tekintettel, a személyi térítési díjat elengedheti, ha:

• az ellátást igénybe vevő a térítési díjat önhibáján kívül nem képes   megfizetni szociális, egészségügyi, vagyoni, lakhatási körülményeire tekintettel,
• a térítési díj fizetésére kötelezett létfenntartását – egy éven túli munkanélküliségének fennállása, illetve a család aktív korú tagjainak munkanélkülisége és/vagy tartós keresőképtelensége miatt – a térítési díj megfizetése súlyosan veszélyezteti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.

4. ) Az ellátott kérelmére, a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján a személyi térítési díjat csökkentheti, ha:

• a térítési díj fizetésére kötelezett rendszeres szociális segélyben, emelt összegű családi pótlékban, vagy közgyógyellátásban részesül, ha a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-250 %-a között van, a fizetendő térítési díj összege a megállapított személyi térítési díj 50 %-a a fizetendő térítési díj.

5. ) A csökkentésre vagy elengedésre irányuló kérelmet az intézményvezetőjéhez kell     benyújtani. Az intézményvezető a kérelmet továbbítja a Polgármesteri Hivatalnak. A  benyújtott kérelemről a Humánpolitikai Bizottság dönt. Az ellátásban részesülő   személy a kedvezményre a személyi térítési díj következő felülvizsgálatáig jogosult. A  személyi térítési díj felülvizsgálatakor a csökkentésre vagy elengedésre vonatkozó   kérelmet ismételten be kell nyújtani az intézményvezetőhöz.

6. ) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra, előre kell megfizetni. Kérelemre a   Humánpolitikai Bizottság a fentieken kívül további térítési díj csökkentésről vagy a   térítési díj elengedéséről dönthet. A döntésnél a kérelmező egészségügyi állapotát,   vagy szociális válsághelyzetét, vagy rendkívüli élethelyzetét kell figyelembe venni. A   Humánpolitikai bizottság a személyi díjtartozást huszonötezer forint felett    csökkentheti, vagy elengedheti, melyről bizottsági határozatban rendelkezik.

g)         Az Intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként  megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, 15 napos határidő  megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj   befizetésére. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a kötelezett nevét,   lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartott díjhátralékról az Intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a  fenntartót.

h)     A Képviselő Testület a személyi térítési díjhátralékot törli, ha a hátralék   behajthatatlannak minősül a 4/2013. Korm. rendelet 1.§ 1. pontja alapján.

11. §

A rendelet 15/B. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Idősek Klubja

15/B. §

(1.) Az önkormányzat a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központban, mint gondozási központban az Szoc. tv. 65/F. §-ában foglaltaknak megfelelően nappali ellátásként idősek klubját működtet.

(2.) Az idősek klubja esetében az igénybe vétel során a rászorultságnál további szempont az egyedüllét és a társas együttlétre való igény, előnyben kell részesíteni az egyedüllét, a pszichés állapot, várakozási idő, illetve életkor szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben levő személyt.

(3.) Kizárja az igényjogosultságot a közösségi életre alkalmatlan egészségügyi állapot (fertőző betegség), illetve az intézményi jogviszony keretében előírt együttélési szabályok (házirend) ismételt és súlyos megszegése.

(4.) Megszűnik az idősek klubjában való részvételre vonatkozó jogosultság, ha a szolgáltatásra jogosult indokolatlanul 5 napot vagy bármely más okból 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgáltatást.

(5.) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetik igénybe, akik Vámospércs területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A nappali ellátás keretében az Intézmény lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(6.) A nappali ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Az igénylést írásban kell benyújtani. A benyújtott kérelem alapján a szolgáltatás biztosítása előtt előgondozást kell végezni. Az ellátás biztosításáról az igényjogosultság alapján a nappali ellátás vezetőjének javaslatát figyelembe véve az intézményvezető dönt.

(7.) Nappali ellátás keretében az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

12. §

A rendelet 15/C. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Étkeztetés

15/C. §

(1.) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2.) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, - illetve az általa eltartottat is -, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon – hozzátartozója segítségével, illetve megállapodás alapján – gondoskodni.

(3.) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására

(4.) A jogosultak körének meghatározására az Szoc. tv. 114 § (2) bekezdése az irányadó.

(5.) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (továbbiakban: élelmezési térítés). Az egyes intézményi térítési díjakat külön rendelet, a Vámospércsi Mikrotérségi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat házi segítségnyújtás, a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ szociális étkeztetés, időskorúak nappali intézményi ellátása, Támogató Szolgálat, idősek átmeneti és tartós szociális szakosodott ellátási feladatainak ellátása, valamint a bölcsődei intézményi gondozási, térítési díj önköltségszámításáról szóló külön rendelet tartalmazza.

(6.) Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át.

(7.) Az ellátás megszűnésének eseteit az Szoc. tv. 100. § és 101. §-ai szabályozzák.

(8.) Az önkormányzat az étkeztetés feladatait a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ keretein belül biztosítja. A kérelmeket az intézmény vezetője részére írásban kell benyújtani.

(9.) Az étkeztetés igénybevételének feltételeit a Szoc. tv.  62. § (1) és (2) bekezdése rögzíti.

(10.) Az étkeztetés igénybevétele történhet elvitellel, kiszállítással és helyben fogyasztva.

(11.) Az ellátás igénylésének folyamata:

• a kérelem írásban vagy szóban nyújtható be,
• a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok rögzítése a „kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez formanyomtatványon történik.
• az egészségi állapotra vonatkozó adatokat a háziorvos tölti ki.
• jövedelemnyilatkozat, melyben az ellátott nyilatkozik a jövedelmére vonatkozóan a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon,
• az ellátást kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy más szolgáltatónál, vagy más intézménynél igénybe vesz-e szociális alapellátást.

(12.) Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges dokumentumokat a 9/1999. SzCSM rendelet tartalmazza.

(13.) Jogviszony létesítéséhez megállapodás kerül megkötésre az alapszolgáltatási vezető és az ellátott között. A megállapodás tartalmazza – figyelemmel a Szoc. tv. 94/B. §-ában foglaltakra – az ellátás időtartamát, az ellátás kezdetét, a szolgáltatás formáját, tartalmát, módját, körét, a térítési díj megállapítására, fizetésre vonatkozó szabályokat,

az ellátott jogait és kötelezettségeit, a jogviszony megszűnésének szabályait. A megállapodás egy példányát át kell adni az ellátottnak.

(14.) Az intézmény az ellátottat – figyelemmel a Szoc. tv. 20. § -ban rögzített adattartalmára – nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása, illetve megszüntetése céljából.

(15.) Az önkormányzat a szociális étkeztetésen belül népkonyhai étkeztetést is biztosít, melyet feladat ellátási megállapodás keretében a Cívis Szociális Étkezési Központ (4029 Debrecen, Karácsony György u. 1. sz.) fenntartásában működő Szociális Étkezési Központ (4031 Debrecen, Szoboszlói út 21.) szociális szolgáltatón keresztül biztosít.

13. §

A rendelet 15/D. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Házi segítségnyújtás

15/D. §

(1.) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

1. )azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak
2. )azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
3. ) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
4. ) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2.) A házi segítségnyújtás biztosításának szabályaira az Szoc. tv. 63. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3.) Az önkormányzat e feladatát a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja.

(4.) A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes képviselője is.

(5.) A házi segítségnyújtás igénybe vehető határozott időre és határozatlan időre is.

(6.) Az ellátás igénybevételének elindításához szükséges:

• személyi igazolvány, lakcímkártya,
• TAJ kártya,          
• a kérelem beadását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat másolata,
• orvosi igazolás, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,

(7.) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(8.) A gondozási szükséglet vizsgálata a 36/2007. (XII.22.) SzMM rendelet 3. sz. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik.

(9.) A gondozási szükségletet megalapozó körülményeket igazoló iratok az alábbiak:

• Szakorvos, kezelőorvos véleménye,
• Pszichiátriai vagy neurológiai szakvélemény,
• Munkaképesség csökkenését igazoló szakvélemény,
• Súlyos fogyatékosság igazolása.

(10.) Az intézmény vezetője a dokumentumok alapján a gondozási szükséglet mértékéről igazolást állít ki.

(11.) Az intézmény az ellátottat – a Szoc. tv. 20. §-a szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából.

14. §

A rendelet 15/E. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Családsegítés

15/E. §

(1.) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2.) Az önkormányzat a családsegítés keretében biztosítja:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c)  a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d)   a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3.) Az önkormányzat a családsegítés- és gyermekjóléti feladatokat a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja.

(4.) A (3) bekezdésben meghatározott szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújt, mely keretében szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelő családok számára speciális programokat szervez.

(5.) A speciális szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 

(6.) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

(7.) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik.

(8.) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő.

(9.) A kapcsolatfelvétel történhet az észlelő (háziorvos, házi gondozók, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek) jelzése alapján.

(10.) Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, és esetkezelés szükséges, a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kell kötni, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával. Az együttműködési megállapodást az intézményvezető írásban köti meg a szolgáltatást igénybe vevővel azzal, hogy a megállapodást az Szt. 122/A. §-a alá tartozó szolgáltatás esetében a szolgáltatást nyújtónak is alá kell írnia.

15. §

A rendelet 15/F. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

15/F. §

(1.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatot a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretein belül működő Vámospércsi Mikrotérségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézmény keretein belül biztosítja, mely során gondoskodik:

1. ) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen haladéktalanul – maximum 30 percen belül – történő megjelenéséről,
2. ) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételéről,
3. ) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális alap-, illetve szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezéséről.

(3.) Az ellátás igénylésének módja:

• A szolgáltatást kérheti az ellátásra szoruló személy, vagy annak törvényes képviselője.
• Jelzéssel élhet a házi orvos, vagy az ellátásra szoruló személy környezete  (szomszéd, családtag, szociális nővér stb.)

(4.) Az ellátást kérelmező a kérelmet írásban terjeszti elő adatlap kitöltésével.

(5.) A kérelmező jogosultságának vizsgálata:

• Egyedül élő 65 év feletti személy,
• Egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy,
• Két személyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy  pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás  folyamatos biztosítását,

(6.) A jogviszony létesítése:

• Megállapodás – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéről (Szabad  készülék esetén). Amennyiben nincs szabad készülék a kérelmező várólistára  kerül.
• Adatlap – segélyhívó rendszerhez,
• Feljegyzés lakáskulcs átvételéről (a segélynyújtás mindenkori biztosításának  feltétele a lakásba való bejutás biztosítása),
• Értesítés - a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás      biztosításáról (szolgálatvezető tölti ki)

7. Nyilvántartás: az intézmény az ellátottat a Szoc. tv. 20.§. szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi a jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.

16. §

A rendelet 15/G. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Támogató szolgáltatás

15/G. §

(1.) A közösségi ellátás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belül speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2.) A támogató szolgáltatást az önkormányzat a Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ Intézményben biztosítja.

(3.) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak tekintendő, aki súlyosan fogyatékos, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az a személy is ellátható, aki a szolgáltató intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

(4.) A fogyatékosságot igazolni lehet:

• Az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más  okirattal,
• Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását          igazoló szelvénnyel.

(5.) Az ellátás igénylése formanyomtatványon történik.

17. §

A rendelet 15/H. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

15/H. §

(1.) Abban az esetben, ha életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

(2.) Vámospércs Városi Önkormányzat ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonát működtet, ahol az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást gondozást nyújtó intézményben – Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központ - gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(3.) A szakosított ellátás feladatalapú finanszírozással történik.

(4.) Az idősotthoni ellátás abban az esetben indokolt, ha az igénylő a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendeletben foglalt vizsgálat eredménye alapján III fokozatot eléri, rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az egyén teljes ellátásra, folyamatos gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel. Az idősek otthonában a 18. életévet betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes- az Szt. 68/A § (3) bekezdés szerinti gondozási szükséglettel rendelkező - személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást gondozást nyújtó intézményben biztosítható.

(5.) A férőhely szám legfeljebb 15 %-áig – az Szt. 68/A. § (3) bekezdés szerinti – gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személyírásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(6.) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az előgondozás során ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(7.) Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az egészségi állapotra vonatkozó igazolást meg kell küldeni az Intézmény vezetője részére.

(8.) Az idősotthoni ellátás igénybevételéről Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt.

(9.) A soron kívüli elhelyezést megalapozza:

• ha az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg,
• háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
• szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
• kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és további együttélés az életét, testi épségét veszélyezteti.

(10.) A soron kívüli elhelyezési igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

(11.) A kérelem előterjesztésekor:

• csatolni kell az orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,
• a vagyonnyilatkozatot,

(12.) Az intézmény férőhelyeinek 10 %-áig az a személy is ellátható, aki az intézmény ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.

(13.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(14.) A térítési díjat köteles megfizetni:

• Az ellátást igénybe vevő jogosult,
• A szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• A jogosultnak a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
• A jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
• A jogosult tartására bíróság által kötelezett személy.

(15.) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(16.) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át.

(17.) A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

(18.) Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

(19.) Ha a tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

(20.) Jelentős pénzvagyonnak kell tekinteni az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

(21.)Jelentős ingatlanvagyonnak kell tekinteni az ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt megillető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

(22.)Az ellátást igénybe vevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli.

(23.) Az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj: bentlakásos intézményi ellátás esetén napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része; a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.

(24.) Bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátás írásban mondható fel. A felmondásnak akkor van helye, ha az ellátott:

• másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

• házirendet súlyosan megsérti, az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(25.) Abban az esetben, ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg.

18. §

A rendelet kiegészül az alábbi 15/I. §- sal:

Természetben nyújtott szociális ellátás

Köztemetés

15/I. §

(1.) A köztemetés megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben, vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy.

(2.) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá, ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3.) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a polgármester a köztemetés költségeinek részletekben történő megfizetését engedélyezheti, ha a kérelmező:

1. ) egyedül él és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy
2. ) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120 %-át nem éri el.

19. §

A rendelet 17. §-a törlésre kerül.

Záró rendelkezések

20. §

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Vámospércs, 2020. január 27.

              Ménes Andrea                                                       Kanyóné Papp Klára

              polgármester                                                                         jegyző                                             

E rendeletet a mai napon kihirdettem:

Vámospércs, 2020. január 27. 14 óra 37 perc

Kanyóné Papp Klára

            jegyző