A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya szakmai segítségnyújtás keretében hívta fel az önkormányzat figyelmét arra, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tkr.) 2018. évben hatályba lépett módosítása alapján indokolt az 1/2018. (I.29.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata.

A Korm. rendelet 23/E. § (3) bekezdés a) és b) pontjai értelmében, a Rendeletben a beépítés telepítési módja, jellemző szintszáma és az épület legmagasabb pontja határozható meg területi építészeti követelményként, valamint nincs lehetőség a kerti építményre, műtárgyra vagy kerítésalakításra vonatkozóan területi építészeti követelmény meghatározására. A kerítésre, mint építményre nézve a Korm. rendelet 23/F. § (2) bekezdés aa) pontja és (3) bekezdése alapján állapítható meg anyaghasználatra vonatkozó egyedi építészeti követelmény.

A Ttv. 11. §-a és a Korm. rendelet 26/F. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények megsértése esetén a polgármester először felhívja a tulajdonos figyelmét a jogsértésre és végzésben határidőt szab annak megszüntetésére, majd eredménytelenség esetén az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi hatósági határozatban és bírságol, ha ezt a településképi rendelet előírja.

A Rendelet 5. § 5) pontja nem volt összhangban a Korm. rendelet 23/A. § (1) bekezdésével, mert az építészeti örökség helyi védelméről szóló 25/2008. (VI.27.) önkormányzati rendeletre utalt a helyi egyedi védelem alá helyezett épületek meghatározásakor. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése alapján a helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat a településképi rendeletben dönt.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (1) és (2) bekezdése alapján 2018. január 1. napjától nem lehet alkalmazni az egyéb rendeletben szereplő településképi követelményeket, így a 25/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendeletet szükséges hatályon kívül helyezni, azzal, hogy a korábban védelem alá tartozó értékek védelme lehetőség szerint folyamatos legyen és csak rendkívüli indok alapján kerülhetnek ki a védelem alól.

A Rendelet 5. § 7) pontját módosítani kellett, mert az információs, vagy más célú berendezés fogalmának meghatározásakor nem elegendő a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésére utalni. Az információs vagy más célú berendezéseket a településképi rendeletben kell meghatározni annak érdekében, hogy ezek elhelyezhetők legyenek a településen. (pl. a Rendelet 21. § (3) bekezdés c) pontjában hivatkozott egyedi tájékoztató mobil tábla)

A Rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a helyi védett értéken felújítást, korszerűsítést végezni, valamint a rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján lehet. A rendelkezés felülvizsgálata szükségessé vált, mert a településképi véleményezési eljárás engedélyezéshez kapcsolódik, azonban az épületek felújítása, korszerűsítése engedély nélkül végezhető tevékenységek

5. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a jogbiztonság és a normavilágosság követelményének érvényesülése érdekében szükséges volt módosítani a következő szakaszokban foglalt előírásokat, mivel azok nem egyértelműen voltak értelmezhetőek vagy hiányosak voltak:

A Rendelet 2. § 1) pontja szerinti értékvizsgálat fogalmát, amely nem volt összhangban a Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

A Rendelet 9. §-át és az 1. mellékletet szükséges volt összhangba hozni, mert nem lehetett egyértelműen beazonosítani, hogy melyek a Korm. rendelet 2. § c) pontjának megfelelő településképi szempontból meghatározó területek. A településképi rendelet a Korm. rendelet 22/A. § (1) bekezdése szerint a településképi szempontból meghatározó terület a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak rajzi mellékletében.

A Rendelet 9. § (6) bekezdés a) pontjában tévesen került megjelölésre a 9. § (2) bekezdés, a helyes hivatkozás a 9. § (3) bekezdés.

A Rendelet 10. § (1) és (2) bekezdése normatartalommal nem bír, ezért nem foglalható jogszabályba.

A Rendelet 13. § (2) d) pontja, 16. § (3) a) pontja tévesen utalt a rendelet 7. §-ára, és a Rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja is téves hivatkozásokat tartalmazott.

A Rendelet 25. § (5) bekezdését indokolt volt felülvizsgálni, mert a településképi vélemény alapjául a tervtanács állásfoglalását írja elő, azonban a településképi rendelet nem írta elő a tervtanács létrehozatalát.

A Rendelet 26. §-a a Korm. rendelet 26/B. (1a) bekezdésével ellentétesen nem írta elő a reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatását, ezért szükséges volt a Rendelet ezen előírásokkal történő kiegészítése, és a téves 2. melléklet hatályon kívül helyezése.

A Rendelet 27. §-ában a „településképi bírság” elnevezést „településkép-védelmi bírság"-ra kellett módosítani, mivel a Ttv. alapján két különböző bírságról van szó. A Ttv. 11. § (2) és (3) bekezdése településkép-védelmi bírság kiszabását a településképi követelmények teljesülése érdekében teszi lehetővé, a Ttv. 1 1/E. § (1) bekezdése szerint településképi bírság az idegen vagyontárgyon a tulajdonos, vagy bérlő hozzájárulása nélkül történő plakát elhelyezés esetén szabható ki.

A Rendelet 27. § (5) bekezdés c) pontját szükséges volt összhangba hozni a Ttv. 8. § (2) bekezdésével és a Korm. rendelet 26/D. § b) pontjával.

A Rendelet a Korm. rendelet 23/G. § előírása ellenére nem határozta meg az ott megjelölt sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és a nem alkalmas területeket, így szükséges volt a Rendelet ezen előírásokkal történő kiegészítése.

Tekintettel arra, hogy a rendelet módosítással érintett része nagy terjedelmű ezáltal nehezen értelmezhető az önkormányzati rendelet hatálybalépésével a korábbi önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte.