Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás helyi szabályairól
Hatályos: 2025. 09. 13Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás helyi szabályairól
[1] Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a tulajdonában álló vagyonnak a közérdekek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítására, értékeinek megőrzésére és védelmére, valamint a vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodásra törekszik. A rendelet megalkotásának célja, hogy megállapítsa az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályait.
[2]1 Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a), valamint e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Görbeháza Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,
b)2 a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.
Az önkormányzat vagyonelemei
2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.
(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amely
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
b)3
c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.
(4) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
aa) a helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
ac)4 az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
b)5
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1)6 Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 3. § hatálya alá nem tartozó törzsvagyon, melyek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza a vagyonkataszter nyilvántartásának megfelelően.
(2)7
Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Görbeházai Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Görbeházai Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott munkatársa gondoskodik.
(4)8 Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen ezen rendelet módosításával kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.
(5) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyakat bármikor átminősítheti, kivéve a törvény szerinti forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.
6. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:
a) jogszabályi előírások betartása,
b) önkormányzati érdek érvényesítése,
c) a funkció megváltoztatásának szükségessége,
d) a kérelemben foglaltak célszerűsége.
(2) A vagyontárgy akkor minősíthető át, ha eredeti funkciója megszűnt vagy jelenlegi besorolása nem indokolt.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a törzsvagyonban bekövetkezett változások az 1. és 2. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.
7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes),
b) üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerint értékben,
c) a portfolió vagyont tételesen és értéken
veszi számba.
(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
(5) Az üzemeltető, használó vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak tekintetében köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az önkormányzat vagyongazdája felé.
Az önkormányzati vagyontárgyak forgalmi értékének meghatározása
8. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén kettő évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,
b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2)9
Vagyongazdálkodási terv
9. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra.
(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítésénél a vagyontörvény 7. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni.
(3) A Vagyongazdálkodási Tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.
(4) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden év március 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2)10 A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint
a) a Képviselő-testület,
b) átruházott hatáskörben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglalt korlátozással a polgármester
gyakorolja, illetve teljesíti.
Használati jogot alapító megállapodások11
11. § (1)12 A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor:
a) a nettó egymillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj esetében a Polgármester dönt,
b) a nettó egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén, továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester jogosult eljárni az önkormányzati tulajdonú ingatlanra, vagy más ingatlanra önkormányzat javára alapítandó szolgalmi jog, vezetékjog alapításakor, a szükséges megállapodás aláírásra és az ingatlan-nyilvántartási átvezetéskor.
(3)13 Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás során a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló, illetve közutak megnyitása során az érintett telektulajdonosokkal szükségessé váló adásvételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor:
a) nettó kétmillió forint értékhatárig a Polgármester dönt,
b) nettó kétmillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
11/A. §14 A polgármester dönt:
a) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési, illetve terhelési tilalom feloldásáról,
b) az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozat megadásáról,
c) közműszolgáltatók részére közművezeték elhelyezése céljából tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról,
d) szántóföldi öntözéses vízjogi engedély beszerzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról.
Vagyonkezelői jog létesítése15
12. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz. A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.
(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve ha a képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
(3) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői-jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó tevékenységet,
b) a közfeladat ellátása esetén a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
e) a rendkívüli felmondás eseteit,
13. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(3)16
14. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdeket sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérése,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
15. §17
16. §18
Az önkormányzati vagyon átruházásának, hasznosításának nyilvánossága19
17. § (1)20 Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében, vagy vevőkijelöléssel történik.
(2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:
a) a Képviselő-testület,
b) a Polgármester
kezdeményezheti.
(3)21 Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el
aa) ingóvagyon esetén a nettó ötmillió forintot,
ab) ingatlanvagyon esetén a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt,
továbbá
b) vagyontárgynak önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetbe történő bevitele,
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,
d) bérleti idő, használati idő meghosszabbítása, meglévő bérlővel új bérleti szerződés kötése a bérlet lejárta esetén
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése,
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – tíz évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítése,
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása,
h) telek kiegészítés, telekhatár rendezés,
esetén a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti összegig.
(4) A versenyeztetés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(5)22 Vevőkijelöléssel kizárólag akkor értékesíthető az önkormányzati vagyon, ha
a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, használati jog), vagy
b) egy ajánlat érkezése esetén, vagy ha
c) az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv így dönt.
(6)23 Mezőgazdasági hasznosítású ingatlan átruházása vagy hasznosítása esetében, a tulajdonjogot vagy hasznosítási jogot megszerezni kívánó személy, szervezet az ajánlata benyújtásakor köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy jogosult a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés vagy a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére.
18. § Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Polgármester a Görbeházai Polgármesteri Hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet.
Egyes vagyonelemekkel való rendelkezés24
19. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.
(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat és a szolgáltatók között létrejövő keretszerződésben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján az egyes ingatlanokra vonatkozóan vezeték, szolgalmi és egyéb használati jogot alapító szerződés köthető. A keretszerződés alapján, az abban meghatározott feltételek szerinti a szerződéseket a polgármester köti meg.
(5) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
20. § (1)25 A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Korlátozottan forgalomképes vagyont átruházni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglalt korlátozásokkal csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.
(2) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
(3)26 Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban rábízott vagyont kizárólag az alapító okiratban foglalt közfeladat ellátása érdekében térítésmentesen használhatja a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
21. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezen vagyonelemek elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a Polgármester, az ezt meghaladó érték felett a Képviselő-testület dönt.
22. § A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:
a) kötvény kibocsátásról,
b) kezesség vállalásról,
c) alapítvány létrehozásáról, valamint alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.
Önkormányzatot terhelő követelés elismerése, önkormányzati követelésről lemondás27
22/A. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az Önkormányzatot megillető követelésről lemondani
a) kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelés esetén a polgármester,
b) kis összegű követelés értékhatárát elérő követelés esetén a Képviselő-testület
jogosult.
(2) Az Önkormányzat követeléséről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben lehet lemondani:
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget),
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
(3) A lemondás (követelés törlése) további feltétele a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések értékhatárát el nem érő követelések tekintetében, hogy azok szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, eljárási bírságból, szociális ellátásokból, adatszolgáltatási díjból, munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(4) A kis összegű követelés törlése előtt legalább egy alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(5) A polgármester e §-ban foglalt döntéseiről a Képviselő-testületet tájékoztatni köteles a zárszámadási rendelet előterjesztésében.
Záró rendelkezések
23. § Ez a rendelet 2025. március 29-én lép hatályba.
24. §28
A [2] preambulumbekezdés a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés b) pontját a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés b) pontját a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdését a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (4) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdését a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A „Használati jogot alapító megállapodások” alcím címét a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11/A. §-t a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A „Vagyonkezelői jog létesítése” alcím címét a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 13. § (3) bekezdését a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. §-t a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. §-t a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az „Az önkormányzati vagyon átruházásának, hasznosításának nyilvánossága” alcím címét a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 17. § (1) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdését a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (6) bekezdését a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdése iktatta be.
Az „Egyes vagyonelemekkel való rendelkezés” alcím címét a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az „Önkormányzatot terhelő követelés elismerése, önkormányzati követelésről lemondás” alcímet (22/A. §-t) a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.
A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette. A 24. §-t a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (IX. 11.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.