Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvényt, amely a 2023. decemberben bevezetésre kerülő bérminimum és garantált illetmény emelkedése, valamint a pedagógus életpályához kapcsolódó bérnövekedés miatt módosításra került. Ennek alapján megterveztük Görbeháza Község Önkormányzata feladataihoz igénybe vehető központi forrásokat, a költségvetés készítése során alkalmaztuk a központi jogszabályokban és a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott előírásokat.

A helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)

- A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)

- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

- az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet

- a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv)

- a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

- a Képviselő-testület költségvetést érintő rendeleteit, határozatait,

- az önkormányzat gazdálkodására ható gazdasági folyamatokat

- az Ávr. 27. §-a, amely alapján a jegyző a költségvetési rendelet tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztette. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja a pénzügyi bizottság írásos véleményét,

- az Áht. 24. § (3) bekezdés értelmében a jegyző által elkészített költségvetési rendelet tervezetet, a polgármester 2024. február 15-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek.

Fenti jogszabálynak megfelelően készítettük el Görbeháza Község Önkormányzatának 2024. évi költségvetési rendelet tervezetét.

A fent jelölt (Ávr.) Korm. rendelet 93. §. (4). bek. szerint, a költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket, és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani. Ennek alapján a költségvetési rendeletünk és mellékletei forint összegben tartalmazzák az előirányzatot. Az előterjesztés a megszokott, ezer forintos formában készült.

A kormány által benyújtott 2024-es költségvetés a védelem költségvetése. Az instabil világgazdasági környezet hatásai Magyarországot is kihívások elé állítják. Olyan költségvetésre van szükség, ami garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és továbbra is fenntartja az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert.

Az ország védelmének erősítését szolgálja a honvédelmi alap megerősítése, a honvédelemre fordított kiadások 2024-ben is meghaladják a GDP 2 százalékát. A 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az Európai Unión belül. A 2024-es költségvetésnek is része marad a Rezsivédelmi Alap, aminek fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik.

A munkahelyek védelme is kiemelt szerepet kap. Megújul a családtámogatási rendszer és megmaradnak a családi adókedvezmények. A családtámogatásokra több mint három és félszer több jut majd, mint 2010-ben.

A nyugdíjak továbbra is megőrzik az értéküket és marad a 2022-ben visszaépített 13. havi nyugdíj.

A nemzeti kormányzás óta Magyarország fordulatot hajtott végre és növekedési pályára állította a gazdaságot. Ezt a járvány, valamint a háborús helyzet ellenére is megőrzik. 2024-ben várhatóan 4 százalékkal bővül a magyar gazdaság, eközben tovább csökken az államadósság és a költségvetési hiány. Az a cél, hogy az inflációt 2024-ben jelentősen, 6 százalék körüli mértékre csökkentsék.

A költségvetési tervezet elkészítésekor elsődleges feladatnak tekintettük a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok végrehajtására létrehozott intézmények zavartalan működésének biztosítását, a Képviselő-testület által korábban vállalt kötelezettségek 2024. évre áthúzódó hatásainak pénzügyi fedezetéhez szükséges pénzügyi források rendelését.

A terv összeállításánál lényeges szempont volt a stabilitás, fenntarthatóság, minőségi szolgáltatás, folyamatos fejlesztés. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető, működési hiányon az Áht. 23. § (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési hiányt kell érteni.

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások

9. szociális szolgáltatások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg,

10. lakás- és helyiséggazdálkodás;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. hulladékgazdálkodás;

19. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Az Mötv. 10. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

Az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerint államigazgatási hatáskörbe tartozik, ha a törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el.

2010 óta a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a növekedés dinamikáját előbb a járvány, most a háború lassította le. Ennek következményeként jelentkező negatív hatások, illetve az Európai Unió által Oroszországra kivetett szankciók formálták mind Európa, mind Magyarország gazdasági teljesítményét az elmúlt egy évben.

A magyar gazdaság energiaimport-igénye nyomán hazánkat különösen hátrányosan érintette a tavaly nyáron kicsúcsosodott energiaválság. A földgáz és a villamos energia megsokszorozódott importára a fizetési mérleg romlását okozta, és a forint is számottevően gyengült a főbb devizákkal szemben a tavalyi év során.

Előre tekintve, a 2023-as évre prognosztizált, 1,5%-os mérsékelt gazdasági növekedést jövőre 4,0%-os GDP-bővülés követheti. Főként az állami fejlesztések átütemezésének következtében az idei beruházási aktivitás csökkenése után 2024-et erőteljes növekedés jellemezheti.

A magyar Kormány célja az infláció év végére egyszámjegyűre csökkentése, a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatottság fenntartása, a családok, a nyugdíjasok és a kiszolgáltatott vállalatok védelme, valamint az államháztartási hiány és az államadósság arányának egyidejű csökkentése.

Takarékos gazdálkodás. Amíg a háború tart és a szankciók életben vannak addig a Kormány kiemelten takarékos gazdálkodást folytat és ugyancsak takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél.

Stabil államháztartás, csökkenő államadósság. A költségvetés 2024-ben kiegyensúlyozott gazdasági növekedés mellett a hiány és az államadósság folytatódó csökkenésével számol. A 2024. évi költségvetési törvényjavaslat: - 4%-os gazdasági növekedéssel, - 6%-os inflációval, - 2,9%-os GDP-arányos hiánycéllal, valamint - a jogszabály által előírt mértékű biztonsági tartalékkal számol.

Egyensúlyos működési költségvetés. Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is nullszaldós a költségvetés, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy és a köznevelés – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

2024-ben Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait alapvetően már a 2021-2027- es programok határozzák meg. A rendelkezésre álló kohéziós politikai uniós források nagyságrendileg 8100 milliárd forintot jelentenek. Az új elszámolási szabályok alapján az uniós társfinanszírozás aránya a korábbi programozási időszakhoz képest a fejlett régiók esetében csökkent (50% helyett 40%).

A növekvő piaci bizonytalanságra reagálva az államadósság-kezelés magasabb likvid tartalékokat tart, amivel előre nem látott külső sokkok esetén is töretlenül biztosítható a költségvetés és az adósság finanszírozása.

Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése, hogy 2024-ben is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek keretében változatlanul négy fő cél érvényesül: egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának fokozatos csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának 30% alatt tartása a teljes adósságon belül, harmadsorban a lakosság részvétele az államadósság finanszírozásában és végül az államadósság futam idejének növelése.

A 2024. évi finanszírozási terv kidolgozása, valamint a kamatkiadási és -bevételi előirányzatok tervezése ezen elvek figyelembevételével történt.

A központi költségvetés Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény, illetve Gst.) szerint számított nominális adóssága 2024-ben 51 007,2 milliárd forintot érhet el a tervek szerint, így a GDP arányában várhatóan 59,9%-ra csökken, a 2023. év végére tervezett 62,6%-ról.

Az intézményi struktúrában szerkezetátalakítás nem történt.

A normatívák szempontjából figyelembe vett 2023. január 1-i lakosságszám: 2407 fő, amely 25 fővel növekedett az előző évhez viszonyítva, amely nagyon örvendetes.

A rendelet hatálya az önkormányzatra, a Görbeházai Polgármesteri Hivatalra, továbbá a két költségvetési szervre, Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde, valamint Szociális Gondozási Központra terjed ki.

Az Áht. rögzíti a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmára vonatkozó előírásokat, mely szerint elkülönítetten kell kezelni a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek – ide-értve az önkormányzati hivatal- bevételeit és kiadásait is.

A rendelkezések szerint kiemelt előirányzatonként kell bemutatni a bevételi előirányzatokat. A közhatalmi bevételek között kell kimutatni a helyi önkormányzat helyi adó bevételeit, illetékeket, bírságokat, díjakat és más fizetési kötelezettségeket. Bevételi előirányzatok között kell kimutatni a normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kapott kamatbevételeket.

A költségvetési törvényben az előző évekhez képest jelentős változás nem történt.

Az önkormányzat 2024. évi költségvetési bevételeinek bemutatása (1. számú melléklet

1. számú táblázat)

Az Önkormányzat összes bevétele 1.217.233 ezer Ft, az előző évi eredeti előirányzattól 34 %-al több. Az alábbiakban részletezésre kerülő működési bevételek, átvett pénzeszközök, átengedett központi adók, támogatások, és a jelentős összegű működési és beruházási pénzmaradvány megjelennek az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények saját költségvetésében.

A 2024. évi általános működési, és ágazati feladatok feladatfinanszírozásból eredő állami támogatás az össz. bevétel 29,3 %-a, melyet a 5. számú tájékoztató tábla részletesen tartalmaz. A költségvetési törvényben elfogadott normatíván túl elfogadásra került a 20. §. (4).bekezdés, amely többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében plusz normatívát biztosít a feladatok ellátásához.

b.) Köznevelési feladatok.

Az óvodai támogatás két részből áll, egy bértámogatásból és a működtetési feladatokra nyújtott támogatásból. A költségvetés a jogszabályi előírások alkalmazásával számítja ki az óvodapedagógusok illetményét, igazodva a pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. A bértámogatás átlagbéralapú támogatást jelent, a gyermeklétszám és órakedvezmények, korrekciós tényezők alapján számított elismert pedagógus létszámonként az előző évitől 2.990 e forinttal magasabb. A gyermeklétszám éves szinten 6 fős növekedést mutat, ezek kívül nőtt a fajlagos összeg 42 e forinttal, amely 4.841 ezer forint működési támogatás növekedést jelent. A pedagógus bér növekedés miatti támogatás 23.673 e forint. A nevelő munkát segítők támogatási összege 847 ezer forint/fő összeggel emelkedett.

A bölcsődei ellátáshoz a központi költségvetés elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és dajkák béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is. A fajlagos összeg az előző évivel azonosan 6.276.200 forint/számított létszám. Bérfejlesztés támogatása 2.247.- e Ft. Üzemeltetési támogatásként, a települési önkormányzatok által biztosított bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadások számolhatók el, a térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. Az előző évhez viszonyítva, a tényleges energiaárak miatt csökkenést mutat, melynek összege 6.398.- e Ft.

A gyermekétkeztetés kötelező önkormányzati szociális feladat. A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődei, az óvodai, az iskolai gyermekétkeztetés, valamint a rászoruló gyermekek intézményen kívüli étkeztetésnek egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásban lévő költségvetési szerv útján biztosítsa az étkeztetést, mely feltételnek eleget teszünk.

Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után, a dolgozók emelt átlagbérének és közterheinek fedezetére, 3.620 Ft/számított létszám/év támogatás illeti meg az önkormányzatokat, mellyel 4,7 millió forinttal lesz magasabb a támogatás. Az üzemeltetési támogatás várhatóan 4.869 e Ft-al lesz alacsonyabb, szintén a tényleges energiaár miatt. A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetési feladathoz 513 forint/nap támogatást nyújt a költségvetés.

c.) Szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása.

A központi költségvetés továbbra is biztosít egy általános jellegű szociális támogatást, amely a 35.000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A táblázatban szereplő összeg az előző évitől 1.762 ezer forinttal alacsonyabb. Ezen összeg az egyes szociális és gyermekjóléti ellátások, gyermekétkeztetés egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az önkormányzat helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátásának nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására használható. Ennek megfelelően a támogatással el kell számolni.

Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása:

A szociális ágazatban a család- és gyermekjóléti szolgálat támogatása 715 ezer forinttal lesz magasabb.

A szociális étkeztetés igénybe vevők száma jelentősen, átlag 20 fővel növekedett, amely 2 millió forint plusz normatívát jelent. A házi segítségnyújtás feladaton belül külön jelenik meg a szociális segítés, illetve a személyi gondozás, a fajlagos összeg utóbbi esetében 65,5 ezer forint/fővel emelkedett. A tanyagondnoki szolgáltatás finanszírozása, szintén a bérnövekedési döntésnek köszönhetően 435 ezer forinttal növekedett.

A nappali ellátás normatívája 31 ezer forinttal növekedett, az ellátást igénylők száma változatlan.

d.) A művelődési és könyvtári feladatok működtetési támogatása az önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg, amely a 2407 főt és 2213 forint fajlagos összeget figyelembe véve 5.326.691 forint.

Átvett pénzeszközök, melyek a következők:

A MEP finanszírozás, miután a védőnői feladatok múlt év júliusától átkerültek a kórházakhoz, mindössze az iskola-egészségügyi feladatokhoz nyújt támogatást.

A mezőőr kiadásainak 50%-áig, legfeljebb havi 90.- e Ft-ig, kapunk negyedévente átvett pénzeszközt. A közfoglalkoztatás támogatása intenzitása a bér és járulékoknál 100 %-os, míg a dologi kiadásoknál az együttműködési megállapodásban szereplő, elfogadott kiadásokra terjed ki.

A táblázatban szereplő összeg mind az Önkormányzatnál, az Óvodánál és a Gondozási Központnál az előlegekkel csökkentett bér és járulék összeget mutatja.

A 12. mellékletben tételesen levezetésre kerültek az uniós beruházások. Ezekhez kapcsolódnak a várható támogatási összegek. Az Élhető települések projekt még kiutalatlan támogatási része 4.051.400 forint. Sikeres elszámolás esetén, szintén záró kifizetésként a belterületi út pályázathoz kapcsolódik 7.273.083 forint. A legnagyobb tétel az elnyert külterületi út pályázathoz kapcsolódik, melynek 50 %-át terveztük az idei költségvetésben, mind bevételi, mind kiadási oldalon. Ehhez kapcsolódik 9.740.- e Ft saját erő, amely szintén két évre került megosztásra.

Az intézményi működési bevételek összegénél legnagyobb tételt az óvodai és szociális étkeztetés díjbevétele jelenti a készletértékesítés és az ellátási díjak soron. A konyha bevétele az előző évben megnövekedett létszámadatok, valamint a megemelt térítési díjak figyelembevételével került megtervezésre. A közfoglalkoztatásból származó tevékenységhez kapcsolódóan 5,1 millió forint bevételre számítunk. A bérleti díjak az orvosi ellátáshoz, a piachoz, földterület bérbeadásához, a műfüves pálya bérleti díjához stb. kapcsolódó bevételeket tartalmazzák. A szolgáltatási bevételeknél a temetőfenntartás, a házi segítségnyújtásért fizetett térítési díj, a mezőőri járulék szerepel. Egyéb bevételként a víziközművekhez kapcsolódó bevétel szerepel.

Továbbra is törekszünk a bevételeink növelésére.

Az intézményenkénti bontást a 9. mellékletek tartalmazzák.

Ezen a soron a kihasználatlan Böszörményi utca 78. számú épület értékesítése szerepel.

Mivel a 2023. évi beszámoló még nem került elfogadásra, így a várható adatokat szerepeltetjük az idei költségvetésben. Ez az összeg az előző évitől 77.342 millió forinttal magasabb. Tartalmazza, a fentebb említett beruházási és felújítási előlegeket, melyek a következők:

Működési bevételeinkről összességében elmondható, hogy a forrásainkat felmérve, az előző évi tényadatok figyelembevételével a realitások szintjén tervezettek. A beruházási bevételek az aláírt támogatási szerződések adatait tartalmazzák, melyek szükség szerint, a beruházások megvalósulási üteme szerint módosíthatóak. A költségvetésben zökkenőmentes kivitelezésekkel számoltunk.

Költségvetési kiadások között kell tervezni a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásait, az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadásokat, társadalombiztosítási pénzügyi alapból finanszírozott ellátásokat.

A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet, a kiemelt előirányzatokat a költségvetési szervek vezetőivel egyeztette. Az egyeztetés során kiemelt figyelmet fordított a személyi juttatások és az ahhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékok tervezésére, valamennyi intézmény esetében az engedélyezett létszám figyelembe-vételével – kulcsszám, alapilletmény, kötelező, illetve adható egyéb juttatások – megtervezésére került.

Az össz. kiadásunk 1.217.234 e Ft, amely 310.800 e Ft magasabb az előző évitől.

Működési kiadás 65,4 59,1 50,1

Ennek megbontása:

Felhalmozási kiadás 33,2 39,6 48,8

A rövid összefoglalóban látható, hogy a felhalmozási kiadások évről-évre jelentős változást mutatnak, amely minden esetben a pályázatokhoz kapcsolódnak. A bérek emelkedése és a dologi kiadások stagnálása látható.

A működési kiadásokat önkormányzati szinten az 1. melléklet, míg intézményenként a 13,17,20,23. mellékletek tartalmazzák.

Az önkormányzati törvény szerint megbontásra kerülnek a kötelező és önként vállalt feladatok, valamint az államigazgatási feladatok melyek a 2, 3, és 4., valamint intézményenkénti bontásban a 14-16,18-19,21-22. mellékletek szerint.

A minimálbér január 1-től 15 %-kal, 266.800 forintra, a garantált bérminimum 10 %-kal, 326.000 forintra emelkedik. Ez az intézkedés a dolgozók nagy részét érinti. A normatív támogatások a fentiekben leírtak alapján tartalmazzák a béremelések finanszírozását.

A közfoglalkoztatási bér 116.000 forintról 133.400 forintra emelkedik, amely szintén tervezésre került.

Az intézményeknél, havi 15 ezer forint összegű, a kedvezményesen adható béren kívüli összeggel számoltunk, melyet Széchenyi Pihenő kártyára fogunk utalni. A köztisztviselők bruttó cafetéria juttatása a Kttv. szerint az illetményalap ötszöröse, melyet szintén Széchenyi kártyára utalunk.

A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatás kerete 2024. évben sem haladhatja meg a nettó 400 000 Ft-ot. A fizetési számlákhoz kapcsolódóan változatlan a bankszámla-hozzájárulás havi 1 000 Ft mérték.

Változatlan a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap, 38 650 Ft. A törvény 2024. évben is lehetőséget biztosít a 65. § (6) bekezdésében az illetményalap magasabb összegben történő megállapítására. Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közszolgálati tisztviselőkről szóló rendeletének módosítására teszünk javaslatot. A 2024. évi bér tervezésénél 12 %-os emeléssel, azaz 78.430 forinttal számoltunk, melyet elfogadásra javaslunk. A képviselők tiszteletdíját illetően 10 %-os emeléssel számoltunk.

A szociális hozzájárulási adó a hatályos jogszabály értelmében továbbra is 13 %, a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében pedig ennek fele, azaz 6,5 %.

A létszám előirányzata egy fővel növekszik 55 fő. A védőnői szolgálat megszűnt, az óvodában viszont a konyhai létszám az elismert dolgozói létszámot és hozzá kapcsolódó normatívát figyelembe véve 1 fővel növekedett, továbbá szintén az óvodában 1 fő pedagógus létszámemelést tervezünk. A Gondozási Központnál nyugdíjba vonuló dolgozó felmentési idejére, éves szinten 0,5 fő plusz dolgozóval számoltunk.

A jelenlegi szerződések szerint a közfoglalkoztatás létszáma az önkormányzatnál 1-3 hóban 43 fő, az óvodában és a gondozási központban 6 illetve 5 fő.

A dologi kiadásoknál intézményenként az előző évek adatait, valamint a várható ár- és díjemeléseket vettük figyelembe. Így különösen az élelmiszer árak növekedésével kell számolnunk. Az intézmények működtetésében nem jelent meg a tervezett magas energiaár növekedés, így minden fogyasztási helyet a tényleges adatokat vettük figyelembe, így ezen a soron csökkenés mutatkozik.

Települési támogatásként jelennek meg a kiadásaink

Az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatással való ellátása az önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok szabadabban dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.

A támogatásokat a nyugdíj emelkedése miatt, annak ellenére, hogy egyre nagyobb szükség lenne rá, kevesebben tudják igénybe venni, így javasoljuk a szociális rendeletünk módosítását, melyet a költségvetéssel együtt terjesztünk Önök elé. Javasoljuk a települési támogatás helyi szabályairól szóló rendeletünkben a lakhatási támogatás mértékét havi 5.000 forintról 7.000 forintra, gyógyszertámogatásként a nyugdíjminimumtól és gyógyszerköltségtől függően 7.000.-, illetve 10.000.- forintról 10.000.- illetve 13.000 forintra módosítani. A költségvetés előterjesztésében az emelt összeggel számoltunk, melyre fedezetet biztosít a szociális feladatok egyéb támogatása.

A települési támogatás keretében különösen:

Az államháztartáson kívüli összeg a civil szervezetek, valamint a sportegyesület támogatását tartalmazza. A 6. számú tájékoztató táblában a javasolt összegek szerepelnek az előző évitől, a lehetőségeinkhez képest kicsit magasabb összegben, szervezetenként 50 ezer forint emeléssel számoltunk. Ilyen jellegű támogatásban „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezet részesülhet. A tájékoztatóban szereplő Civilek a faluért alapítvány a Nyugdíjas klub, illetve a Cukorbetegek támogatását is magában foglalja. Egyéb támogatási igényekre 50 ezer forintot tartalékoltunk. A sportegyesület támogatása két részből tevődik össze, egyrészt pénzeszköz átadás, másrészt a sportpálya üzemeltetési kiadásai.

Átadott pénzeszközként 100.- e Ft-ot a Hortobágyi LEADER működési kiadásainak finanszírozására, lakosságarányosan 250.- e forintot a debreceni hulladékgazdálkodásnak terveztünk. A BURSA támogatás várható összege 250.- e forint, amely érdeklődés hiányában folyamatosan csökken.

Egyéb működési kiadásként kell terveznünk 971.589 forint törvényi előíráson alapuló befizetést, amely szolidaritási hozzájárulás. Ennek oka, hogy a 22 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. Önkormányzatunknál az iparűzési adóerőképesség 1.921 forinttal haladja meg a törvényben szereplő összeget.

Felhalmozási kiadások (10-11. melléklet)

A továbbiakban bemutatásra kerülnek a kötelező és önként vállalt feladatok, az állami (államigazgatási) feladatok, valamint a hozzá kapcsolódó intézményfinanszírozás megbontása, aszerint, hogy milyen mértékű az állami támogatás és mennyi az önkormányzat által vállalt rész.

A tervezett létszám 5 fő. Ide tartozik a polgármester, két fő város és községrendezésen dolgozó, valamint a mezőőr. Ezen kívül 1 fő határozott idejű egy éves szerződéssel művelődésszervezőt alkalmazunk. A személyi juttatások tartalmazzák a közmunkaprogramban résztvevők bérét, 43 fő 3 hónapra A közmunka további kiadásai a pályázatoktól függően pótelőirányzatként kerülnek beépítésre. A bértömeg a béremelések és a védőnői létszám csökkenéssel együtt 5 %-os emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva.

A kötelező feladatokhoz kapcsolódó kiadás a köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása a zöldterület kezelés, a községrendezés, amelyre a saját bevételeket is figyelembe véve nem elegendőek a források.

A közvilágítási áramdíj és ezzel együtt a normatíva is csökken, mellyel el kell számolni. A több éves lámpatest karbantartási kiadást saját erőből biztosítjuk. Közút fenntartásához dologi kiadások között nettó 900.- e Ft-ot terveztünk kátyúzáshoz. Jogos igény, hogy anyagi forrást biztosítsunk külterületi út kátyúzásra is, ezt az egyéb önkormányzati feladatok terhére a lehetőségeket figyelembe véve, próbáljuk megoldani. A mezőőri kiadásokhoz a bevételeket is figyelembe véve a 2,2 millió forintot kell hozzátenni. Ez az összeg a bérek emelkedésével folyamatosan nő, hiszen a támogatás összege nem változik.

A művelődési ház dologi kiadásánál növekedéssel terveztünk, hiszen várhatóan befejeződik a felújítás és elkezdődik a folyamatos működés.

Az egészségügyi ellátásban változások következtek be. A védőnői ellátás átkerült a kórházakhoz. A rendelő működési kiadásait nagy részben az önkormányzat finanszírozza. A védőt érintő kiadásokat tovább-számlázással, a kórházak fogják fizetni.

A közfoglalkoztatás dologi kiadásainak jelentős részét támogatásból finanszírozni tudjuk, viszont a rezsi költségek egy részét, valamint eszköz és anyag beszerzésére csak a saját bevételeink terhére van lehetőség. A tervezett önerő 4,5 millió forint.

A sportpálya dologi kiadásai változatlanok.

Az egyéb, nem nevesített kötelező önkormányzati feladatok között számoljuk el az önkormányzat feladatokhoz nem köthető ingatlanainak rezsi költségét, ebből a keretből kerül kiegyenlítésre a közterületen lévő kutak vízdíja, a bagotai hulladékszállítási konténer szállítási díja, a pályázatokhoz kapcsolódó el nem számolható dologi kiadások, a jelentős bankköltségek, posta költségek, informatikai szolgáltatási díjak, az önkormányzatot terhelő egyéb díjak, kincstárat megillető forgótőke visszapótlás.

A szociális tűzifa pályázat jelenleg nincs folyamatban, viszont reménykedünk benne, hogy ez évben is lehetőség pályázni. A szükséges önerő tervezésre került.

Itt kerül elszámolásra a működéshez kapcsolódó ÁFA befizetés. Ez utóbbi elsősorban a közfoglalkoztatás keretében értékesített áruk miatti fizetési kötelezettséget jelenti.

A normatíva, a saját- és adókból származó bevétel összesen sem fedezi az önkormányzati kiadásokat. A jelentkező hiány 3,9 millió forint, melyet pénzmaradványból finanszírozni tudunk.

2 Polgármesteri Hivatal. (17-19. mellékletek)

A tervezett kiadás tartalmazza a 8 fő főállású és egy fő hatórás köztisztviselő bérét, kötelező pótlékát, és soros előre lépését. A bértömeg növekedés 18 %-os, melynek oka, hogy 2 nyugdíjba vonuló munkatárs helyettesítéséről, illetve az új dolgozók betanításáról is gondoskodni kell.

A hivatal feladataiból a kiadások fele kötelező, fele pedig államigazgatási feladatként jelenik meg. A kiadások jelentős részét képezi az irodaszer beszerzés, az informatikai eszközökhöz kapcsolódó kiadás, az informatikai szolgáltatásokért fizetett összeg, valamint a rezsi költségek.

Mivel a hivatalnak a házasságkötések díján kívül szinte nincs saját bevétele, a működtetését 44 millió forinttal kell kiegészíteni.

Az intézményben foglalkoztatottak létszáma egy fővel növekedett a konyhai részen. Továbbá szükségessé válik további egy fő pedagógus alkalmazása. Ennek oka, hogy megnövekedett gyermeklétszám. Ezzel együtt a támogatott pedagógus létszám 9,9 fő, melyhez arányosan megnövekedett a normatív támogatás. A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik.

2024. január 1-jétől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye nem lehet kevesebb.

A 662/2023. Korm.rendelet értelemében a pedagógus bérekkel el kell számolni, így ez az összeg csak erre a feladatra használható.

Az óvodában 15 fő, bölcsődében 5 fő, a konyhán 7 fő dolgozó munkabére, a soros előlépése és minimálbérre történő kiegészítésekkel együtt megtervezésre került.

A költségvetés tartalmazza 6 fő közfoglalkoztatott 3 havi bérét. Az intézményből 1 fő fog nyugdíjba vonulni, ezért a felmentési időkre plusz kiadással kell számolnunk. A bértömeg növekedés 18 %.

Készletbeszerzés soron a konyhai nyersanyag beszerzés a legjelentősebb kiadás, amely az áremelkedések miatt folyamatos kihívást jelent. Az energiaár a várthoz képest kevésbé növekedett. Itt jelentkezik az ingyenes étkezőkhöz kapcsolódó ÁFA fizetési kötelezettség.

Az óvodai normatívákkal teljes egészében el kell számolni, így az étkeztetési kiadásokkal a tényleges létszám és dologi kiadás alapján, valamint nevesítve a bölcsőde és óvoda kiadásaival is. A fel nem használt összeget vissza kell fizetni. Az intézményt összességében a jelentős normatíva emelkedés miatt a tervezetben nem kell plusz forrással kiegészíteni.

Az óvoda kötelező, míg a bölcsőde és a konyha nem gyermekétkeztetéshez kapcsolódó feladata önként vállalt.

Az intézménynél változatlanul 13 fő a létszám, melyből 1 fő 6 órás házi segítségnyújtásban dolgozó munkatárs. Az előirányzatban szerepel 5 fő, az intézményi munkát segítő közfoglalkoztatott 3 havi bére. Az intézményből 2 fő fog nyugdíjba vonulni, melyhez a jelentős felmentési időt is figyelembe véve plusz forrás szükséges. Egy fő nyugdíjba vonuló jogosult jubileumi jutalomra. Terveztük a soros előrelépést, a kötelező pótlékokat, valamint az ehhez kapcsolódó járulékok összegét. A szociális ágazati pótlék nem került tervezésre, azt év közben a teljesítéssel egy időben pótelőirányzatként jelenítjük meg. A bértömeg növekedés 20,3 %.

Az előző évek tényadatokból kiindulva, a várható ár és díjemeléseket figyelembe véve 45 %-kal lesz magasabb a dologi kiadás. Itt a szociális étkeztetés megnövekedett száma, illetve annak díjemelése okozza a legmagasabb eltérést. Ezen kívül a két jármű megemelkedett üzemanyag költségével is számolnunk kell. A költségvetésben szerepel még a dolgozók munkaruha és munkába járás kiadása, fénymásoló és egyéb gépek karbantartására, képzési kiadások. Az intézményt a megnövekedett normatíva miatt, az előző évitől 2 millió forinttal alacsonyabb összeggel kell finanszírozni.

Az adósságot keletkeztető ügyletekből, a kezességvállalásokból fennálló kötelezettségünk a kapott kormányzati hozzájárulás alapján, a közvilágítási lámpatestek fejlesztéséhez fizetendő összeg évenkénti összege szerepel a táblában.

Saját bevételek az adósságot keletkeztető ügyletekből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához (8. melléklet)

A Stabilitási törvény szerinti, adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét határozatban kell megállapítani, amely beterjesztésre került. A saját bevétel 50 %-ig vállalhat az Önkormányzat hitelfelvételhez kapcsolódó kötelezettséget. Ez alól a likvid-hitel (éven belüli összeg), az EU-s beruházások önerő finanszírozása, valamint a saját beruházáshoz kapcsolódó 10 millió forintig terjedő összegei a kivételek. A számításnál az előző pontban leírt kötelezettségeket is figyelembe kell venni.

Az Áht. 102. § (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetés előterjesztésekor a bevételeket és kiadásokat megfelelő csoportosításban, a vonatkozó év tervadatainak, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatainak bemutatásával szerepeltetni kell. Ezt a bemutatást szolgálja az 1. sz. tájékoztató tábla.

Közvetett támogatások (3.sz. tájékoztató tábla)

Ilyen támogatásokról beszélünk, az adóelengedések, az adókedvezmények, az étkeztetéshez kapcsolódó önkormányzati támogatások kapcsán. Önkormányzatunk esetében, a háziorvosokat érintő iparűzési adókedvezmény várhatóan 637 ezer forint, egyéb kedvezményként, amely talajterhelési díjkedvezmény pedig 504 ezer forint.

Forráshiánnyal, így hitelfelvétellel nem számolhatunk, és az előterjesztés ennek megfelelően nem is tartalmaz összeget. A szabadon felhasználható pénzmaradványunk elegendő fedezetet biztosít a forráshiány finanszírozásához. A beruházások nagy részéhez megtörtént az előlegek kiutalása, de ennek ellenére előfordulhat, hogy év közben likvid hitel felvételére kerül sor, amely a likviditási tervben részletesen kidolgozásra került.

Az esetlegesen év közben felmerülő rendkívüli kiadások pótlására, a költségvetési törvény 3. számú mellékletében szereplő, ”Önkormányzatok rendkívüli támogatás” előirányzat szolgálhat forrásul, melynek komoly feltételei vannak. Ezek elsősorban adósságrendezés, vagy kamattámogatás.

A költségvetési évet követő 3 év tervezett bevételei és kiadásai a 7. számú tájékoztató táblában találhatóak. A hosszabb távú tervek csak a várható pénzforgalom nélküli bevételekkel (pénzmaradvány) mutatnak stabilitást. A táblázatban további normatíva emeléssel, a kiadási oldalon pedig további bér- és dologi kiadások emelésével számoltunk. Beruházások tekintetében a támogatásokkal egyező összeget tervezünk.