Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a./ pontja, valamint a 16. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: 

Az önkormányzat jelképei

1. §

Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára és jellegzetességeire utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

A címer leírása

2. §

Az önkormányzat címere: Csücskös szív alakú pajzs, amely vízszintes tengelyében a hortobágyi kilenclyukú híd látható fekete és arany színnel ábrázolva.

A pajzs bal felső részében az Árpád-házi vörös-fehér csíkozás, míg a jobb felső negyedében kék mezőben fehér kócsag, felette a bal oldalon ezüst színű fogyó hold, jobb oldalon arany sugaras nap látható.

A pajzs alsó részében zöld mezőben hármas halmon ágaskodó ló található, hátán csikós, ostorral.

A címer használatának szabályai

3. §

(1) Az Önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni  lehet

a) az Önkormányzat körpecsétjén megfelelő körirattal ellátva,

b) az Önkormányzat zászlaján és annak változatain,

c) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján,

d) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérméken,

f) a Községháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben,

g)  az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,

h) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

i) a Községbe vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán.

(2) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, ill. külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

4. §

^(1) [1]

(2)^[2]

(3) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetében a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

(4) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában.

(5) A (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél 20.000-200.000.-Ft-ig terjedhet. Az árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1 %-a, de legkevesebb 20.000.-Ft.

5. §^[3]

6. §

(1) Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

A zászló leírása

7. §

(1) A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, rajta az első harmad vonalában, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz a fehér mezőben arany hímzéssel. A zászlólap széle piros-fehér-zöld fogazattal van ellátva, vége arannyal rojtozott.

(2) Az Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

(3) Az Önkormányzat zászlaja a Község tanácskozó termében kerül elhelyezésre.

A zászló használata

8. §

(1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók:

a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,

b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt,

c) a képviselő- testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,

d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával  a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,

e) minden, a községgel összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2)^[4]

A jogosulatlan használat

9. §^[5]

10. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

                        Vincze Andrásné sk.                                                           Duró László sk.

                                  jegyző                                                                            polgármester

Hortobágy község címere

Hortobágy pusztasága a legeltető állattartás ősidőkig visszanyúló területe, amelyen a tavaszi zöldárkor igen körülményessé vált a közlekedés. Címeralkotó motívumai értelemszerűen e témakörből kerülnek ki.

         A település címere középütt vágott pajzs, melynek felső részét hasítás osztja ketté. A jobb felső mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A bal felső kék mező zöld udvarának halmán ezüst gém fordul és lép jobbra, fejénél jobbra fogyó, ezüst hold, balra tizenkét sugarú arany nap. A vágás alatt zöld mezőben, arany hármashalmon, jobbra forduló ágaskodó ezüst lovon kék gatyás, ezüst (fehér) inges, fekete kalapot, lajbit és csizmát viselő csikós fekete nyelű ezüst szíjazatú karikás ostort csördít; a lovas felett kilenc fekete lyukú arany híd rajzolódik ki. A címer sisak és foszlányok nélküli.

         Hortobágy címere kifejezi egyrészt a település eredendő magyar voltát és jellegét, a 15. század elejétől már jól adatolható vizenyős mocsaras vidékét, amely a vízi madaraknak kiváló fészkelő helyet nyújtott, a költözőknek pedig átmeneti szállást. A gém, mint a kígyófélék ádáz ellensége Krisztust szimbolizálja, különösen így, a nappal és holddal együtt ábrázolva; ezzel egyben a lakosság hitét is jelképezi.

         Az ősi pusztai életmódot idézi fel az ágaskodó paripa, rajta a csikós legjellegzetesebb eszközével, a karikás ostorral. Az egykori közlekedési viszonyokra és a hajdani vízjárásokra híva fel a figyelmet a táj legjellegzetesebb építménye, az 1827-33. között készült Kilenclyukú híd.

         A címer jól kifejezi a táj szellemiségét, s a „genius loci” felett őrködő nemzeti eszmét is. Hasonlóan sikeres zászlót és pecsétet kívánva Hortobágy jeles közönségének.

Szeged, 1995. május 18.

                                               Barna Gábor                                          Dr. Szegfű László

                                                 ügyvezető                                a történettudományok kandidátusa

                               Poszt-Art Címer- és Éremtervező                            tanszékvezető

                                           Művészeti Stúdió                                           főiskolai tanár