Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdése és a 78 – 80. §-a alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 104 – 105., és 108. §-ában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt rendelkezésekre a következő rendeletet alkotja.^[1]

I.

Általános rendelkezések^[2]

A rendelet hatálya

1. §^[3]

A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonra és az üzleti vagyonra terjed ki.

Az önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának biztosítása, közszolgáltatások teljesítése.

Ezen túlmenően valamennyi vagyontárgy gazdaságos kihasználásával a források bővítése, illetve a meglévő vagyon gyarapítása.

(2)^[4]Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen vagyonból, illetve korlátozottan forgalomképes vagyonelemekből áll. Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozik a törvény rendelkezései szerint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvényben, illetve rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon.

Az önkormányzat szervei, intézményei működéséhez és feladatai ellátásához szükséges ingatlanvagyon, közmű jellegű létesítmények és mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak minősít.

(3)^[5] A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon elemeit az 1/a. melléklet tartalmazza. Az 1/b. sz. alatti mellékletben kerül meghatározásra a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon. Hortobágy Község Önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4)^[6] A törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyon az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona, mellyel vállalkozás folytatható. Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó vagyonelemek körét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Vagyonnyilvántartás és -leltár^[7]

3. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról az Szt-ben és végrehajtási rendeleteiben, valamint az ingatlanokról a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani, a vagyonállapotot tartalmazó kimutatást az éves zárszámadásról alkotott rendelethez kell csatolni. A vagyonállapotot tartalmazó kimutatás formáját és tartalmát e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai^[8]

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. §

A képviselő-testület minősített többséggel dönt:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképtelenné és korlátozottan forgalomképessé,

b) a forgalomképtelen vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé,

c) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról,

d) a 20 millió Ft értéket meghaladó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok, értékpapírok, üzletrészek vásárlásáról, értékesítéséről,

e) gazdasági és közhasznú társaság alapításáról, megszüntetéséről.

5. §

(1)^[9] A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint, - a (2), (9) és (11) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(3)^[10] A vagyon kezeléséről és hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik. A képviselő-testület a tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vízközmű vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) A vagyonkezelő a használatra átengedett vagyonnal a mindenkor hatályos jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint gazdálkodik. A vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelősséggel tartoznak.

(5)^[11] Az önkormányzat tulajdonában lévő 10.000.000 Ft-ot meghaladó vagyontárgyakat csak nyilvános versenyeztetés útján lehet értékesíteni, illetve használatának jogát átengedni. (Az érték ÁFA nélkül értendő.)

(6) A vagyonértékesítésből származó 6 millió Ft-ot meghaladó bevétel 50 %-át, 10 millió Ft fölött 75 %-át a képviselő-testület a település fejlesztésére fordítja.

(7) A képviselő-testület az /5/ bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is dönthet a versenytárgyalás kiírásáról.

(8) A vagyoni értékű jogok, értékpapírok, üzletrészek átruházását megelőzően piackutatást kell végezni.

(9)^[12] 300.000 Ft értékhatárig (ÁFA nélkül) az ingó vagyon vásárlásról és értékesítéséről a polgármester dönt.

(10)^[13] Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon ingyenes átruházására kizárólag törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel kerülhet sor.

(11) 100.000.- Ft értékhatárig a vagyon ingyenes átruházására, illetve a követelésről való lemondásra a polgármester jogosult.

(12) A vagyon ingyenes elfogadásáról a képviselő-testület jogosult dönteni.

A versenyeztetés szabályai^[14]

6. §

(1) Az 5. § /5/ bekezdésében meghatározott versenytárgyalás kiírására vonatkozó pályázati felhívást legalább egy megyei napilapban, valamint a községházán elhelyezett hirdetőtáblán kell közzétenni.

(2) A pályázatok benyújtására legalább – a hirdetmény napilapban történő megjelentetésétől számítva – 15 napot kell biztosítani.

(3) A versenytárgyalást – a hasznosításra irányuló döntés alapján – a polgármester irányításával a polgármesteri hivatal bonyolítja le.

Az önkormányzat Településfejlesztési- és Gazdasági Bizottsága jogosult ellenőrizni a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

(4)^[15] A versenytárgyalás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.

(5)^[16] Több azonos ajánlatot tevő pályázó esetén a pályázat nyertesét licitálás útján kell kiválasztani. A licitálás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.

Az önkormányzat vállalkozása^[17][18]

7. §

(1) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági és közhasznú társaság alapítását, működését és megszüntetését, illetve a működő gazdasági és közhasznú társaságban történő részvétel lehetőségét, feltételeit, a gazdaságossági számításokat – a képviselő-testület, vagy a polgármester javaslata alapján – az önkormányzat Településfejlesztési- és Gazdasági Bizottsága vizsgálja meg, terjeszti elő.

(2) A víziközmű – a települési önkormányzatok többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított – gazdasági társaságba apportálható azzal a feltétellel, hogy az az eredeti rendeltetésétől eltérően más célra nem használható.

8. §^[19]

9. §^[20]

III.

Záró rendelkezések

10. §

E rendelet 1997. május 1-jén lép hatályba.

                    Cseri Géza                                                                  Vincze Andrásné

                   polgármester                                                                        jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetve, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve: 1997. április 30-án.

Hortobágy, 1997. április 30.

                                                                                                     Vincze Andrásné

                                                                                                             jegyző