Hortobágy Községi Önkormányzat

 Képviselő-testületének

20/2012. (10.31.) számú

önkormányzati rendelete

Hortobágy Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hortobágy Község Önkormányzatának Képviselő testülete Magyarország  Alaptörvényének A helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk  (1)  bekezdése alapján, továbbá Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§ -a hatáskörben eljárva az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az alábbi rendeletmódosításban állapítja meg, Hortobágy Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) és Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) melynek elfogadásával elrendeli annak alkalmazását az 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§. (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljárva:

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Megbízott Főépítész e

-Magyar Közút nonprofit Zrt Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala

-Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

-Balmazújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Vezetője

-Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

-Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

-Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda

-Magyar Bányászati és földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I/A FEJEZET^[1]

A RENDELET HATÁLYA

1.§

(1)Az előírások hatálya Hortobágy község közigazgatási területén

 a  település teljes közigazgatási területére terjednek ki. 

HELYI SZABÁLYOZÁSI TERV

2. §.^[2][3]

(1) E rendelet 3. sz. mellékletét képezi Hortobágy község szabályozási terve, melynek tervi mellékletei:

a.) SZM-1/2016-11 rajzszámú belterület szabályozási terve

                                                                                                                      M = 1 : 4 000

b.) SZM-2/2016-11 külterület szabályozási terve                                        

                                                                                                                                M = 1 : 25 000

(2) A helyi építési szabályzatot és a hozzátartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

Az építési telkek beépítésének általános feltételei:

3. §.

(1) Tervezett szabályozási vonal: ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal. Egyebekben a közterületi alaptérképi határvonal.

(2)^[4]Az építési vonalat az előkertek mélysége határozza meg, oda kötelezően helyezendők el az épületek utcai homlokzatukkal legalább 1/3 részben.

a) kialakult beépítés esetén a két szomszédos épület előkert méretének átlaga, de legalább 3,0  m. A szabályozási terven jelölt helyeken utcavonali beépítés, vagyis előkert nélküli.

b) Új építésű területen: 5,0 m

c) Gazdasági és kereskedelmi övezetekben 15,0 m

d) Új oktatási, vagy művelődési létesítménynél, vagy ennek bővítése esetén 10,0m

e) Strandterületen min 10,0 m

(3)^[5] Az épületek közötti telepítési távolság a szabályozott építménymagasságtól kevesebb nem lehet.

(4) Egyéb esetben oldal és hátsókert előírt mérete:

a)Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m, szabadonálló beépítés esetén a szabályozott építmény magasság fele, de legalább 3,0 m

b)^[6]Hátsókert mérete: a szabályozott építmény magasság, de legalább 6,0 m. Két utcára néző telkek esetén, vagy mindkét utca felől előkert, vagy ahol ez már kialakult – az egyik utcára, utcavonalra történő építés lehetséges.

(5) Építési hely

a)Az építési helyen kívülre épület nem helyezhető el és építményrész 60 cm-t kiugró eresz kivételével nem nyúlhat. Építési helyen kívülre terepszint alatti építmény nem építhető, a szabályozási előírásban megadott övezetek kivételével.

b)A gazdasági területeken az  utcafronti kerítéstől számítva csak fásított  parkoló és kapusház helyezhető el.

Ez utóbbi 3,0 m építménymagassággal és legfeljebb 30 m² beépített területtel készülhet.

(6) A szabályozási tervlapokon jelölt a műszaki beavatkozást igénylő, területen az építés feltétele, hogy a felszín tereprendezési munkálatait, valamint a csapadékvíz elvezetését megoldó mérnöki beavatkozást el kell végezni.

(7) Az infrastruktúrákra vonatkozó előírások az alábbiak: 

        a)^[7]A szennyvízhálózat vezetékével ellátott területen egyidejű rákötés kötelező

        b)az infrastruktúrák egyéb elemeire vonatkozóan: tilos

-a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése,

-lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése a kertvárosi lakóterületek és településközpont vegyes területek övezeteiben, üdülő övezetben, valamint  valamint a különleges területek övezeteiben

         c)a gazdasági területeken a szükséges közművesítettség és   a technológiához   rendelt   infrastruktúrák egyidejű                megvalósítása kötelező.

         d)^[8]az építési telkeken (sem alatta, sem felette) nem haladhat át több telket kiszolgáló  közmű gerincvezeték (víz,                   csatorna, gáz, villany stb.) Újonnan ilyen nem létesíthető, a meglévőeket pedig fokozatosan meg kell szüntetni.

(8) Terepszint alatti építmény:

a)a központi belterületen lakóövezetben különálló építményként pince, illetve teremgarázs nem létesíthető

b)gazdasági területen csak technológiai célra létesíthető. Mértéke a méretezéssel igazolt szükségletet nem haladhatja meg és csak építési helyen belül helyezhetők el

c)^[9]Árkus, Kónya, Szásztelek, Halastó területén, valamint a település Máta, Borsós település részein pince a mezőgazdasági termények, termékek tárolására is létesíthető az építési helyen belül.           

d)a   strand, illetve fürdők területein a vízmedencék és tavak létesíthetők az építési helyen belül, más terepszint alatti építmény  (a közműcsatlakozáshoz szükséges  melléképítményeken kívül) nem építhető.

(9) ^[10]

(10) Telekalakítás szabályai

 Az építési telek minimális területének és szélességének betartása telekcsoport újraosztása esetén kötelező. Az építési telekfelosztás telekhatár-rendezés, telekegyesítés az építési telekállomány méretadottságainak a kiegyenlítés érdekében történhet, ezért a beavatkozás során

a) - telekhatár rendezés  esetén a nagyobb méretű szomszédos építési telek a  táblázatban megadott  méret alá nem csökkenhet, a kisebb méretű építési telek

    - amennyiben az eredeti mérete növekszik,- kialakítása akkor is engedélyezhető, ha a növekedés ellenére sem éri el a legkisebb telekterület mértékét, ha így beépíthetővé válik.

b) - telekmegosztás esetén az övezetre előírt legkisebb telekterületet és az utcai homlokvonalat minden újonnan kialakított telek esetén biztosítani kell.

Kivételes esetben,- oldalhatáron álló beépítés és az előírt telekterület betartása esetén – a telek utcai homlokvonala az előírtnál 15 %-kal, zártsorú beépítési mód esetén 10 %-kal csökkenthető, ha a telkek kialakítására más mód nincs.

(11)  A „kétutcás” és „kismélységű” építési  telkek beépítése:

a)Azok a telkek minősülnek „kétutcásnak”, melyeket mindkét utca felől kiszolgáló utca határol, vagyis az egyik utca sem gyalogút. Ilyen esetben mindkét utca felől építhető egy-egy épület.

A kétutcás telek beépítésének szabálya:

Melléképület egyik utca felől sem építhető, állattartó épület pedig mindkét utca felől 20 m-es mélységen belül nem létesíthető.

b)^[11]Kismélységű építési teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége a 30,0 métert nem éri el.
A „kismélységű” építési telkekre vonatkozó külön előírások
A 30,0 m mélységet el nem érő kismélységű építési telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Ha a kisméretű építési telek vége nem a szomszédos építési telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni.

Ha a „kismélységű” építési telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt építménymagasság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. 
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó építési telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” építési teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet mindkét telken  tűzfallal  lehet a szomszédos építési  telekhatárhoz csatlakoztatni. 

A „kismélységű” teleknél, ha a hátsókert telekhatárához nem „kismélységű” telek csatlakozik, az esetben a hátsókert tartandó és a tűzfal nem kötelező.”

(12)^[12] Amennyiben a szomszéd telken szabálytalanul elhelyezett épület miatt a telek övezeti előírásainak megfelelően szabályosan nem lenne beépíthető, a szomszéd telkeken egymással szemben lévő homlokzatok közötti távolság 2,0 m-re is csökkenthető, ha az egymással szemben lévő homlokzatok egyike nyílás nélküli és ereszképzésük nem éghető anyagú, minimum 2 óra tűzállósági határértékű, vagy tűzfallal kialakított.

(13)^[13]

Az épületek építészeti kialakítására vonatkozó előírások

4.§^[14]

5.§.

(1)  A település igazgatási területe a 6.§-ban megnevezett terület-felhasználási egységekre és övezetekre tagolódik:

(2) Az egyes terület-felhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni

6. §.

(1) Beépítésre szánt területek és építési övezetei:

a)Lakóterület: (kertvárosias, falusias) övezetei.

b)Vegyes terület: (településközpont vegyes) övezetei

c)Gazdasági terület, (Kereskedelmi-szolgáltató, egyéb ipari, területek övezetei

d)Üdülőterület, (Üdülőházas,hétvégi házas) övezetei

e)^[15]Különleges beépítésre szánt területek (sportolási célú, strandfürdő, lovas falu, állatpark, vadaspark, állatkórház, hídi vásár, erdei iskola, temetők).

(2) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI:

    a)Közlekedési és közműterület. (hierarchia és rendeltetés szerint) övezetei

    b)Zöldterület övezetei

    c) Erdőterület övezetei

    d)Mezőgazdasági terület övezetei

    e) Vízügyi  területek övezetei

    f)Természetközeli területek övezetei

(3) A terv szerinti belterületbe vonás a szakmai feltételek és az igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

I. L A K Ó T E R Ü L E T E K    Ö V E Z E T E I

Lakóterületek építési övezeteinek általános előírásai

7. §

(1)^[16] A területen kisvárosi, kertvárosias és falusias lakóterületek és azok építési övezetei helyezkednek el.

(2) Az egyes övezetekben elhelyezhető építmények, körét az övezeti előírások tartalmazzák

(3) A lakóterületek építési övezeteiben az alább felsorolt melléképítmények helyezhetők el:

a) közmübecsatlakozási műtárgy,      

b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),      

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút,
pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem

magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,
g) kerti épített tűzrakóhely,
h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,     

j)^[17] állatkifutó, istálló,ól, karám,ketrec
k) trágyatároló, komposztáló,
 l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, (csak falusias lakóterületen) antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

o)^[18] árnyékszék csak részlegesen közművesített területen és csak falusias lakóövezetben 800 m2-nél nagyobb telken helyezhető el különállóan.

A  j.) k.) és l.) pontokban foglaltak csak falusias lakóövezetben helyezhetők el.

Kisvárosi lakóterület

                                                                       Lk-1

                                                                       7/A.§^[19]

(1)  A meglévő, zártsorú beépítésű építési telkek egyedi lakóövezete

(2) Az övezetben a gyalogos utca felől kétlakásos lakóépület, vagy két önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el.

Gépjármű forgalom felől csak melléképület építhető.

(3) Az övezetben 5 m-es előkertet kell kialakítani a gyalogos utca felől, a gépjármű forgalom felől előkert nélküli beépítés kötelező.

(4) Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m2 nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

aa) legfeljebb 2 lakásos lakóépület

ab) legfeljebb 3 szobás, illetve 6 fh-es szállás épület

ac) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetési egység

b) Az övezetben nem helyezhetők el:

ba) üzemanyagtöltő állomás

bb) önálló kereskedelmi és vendéglátó épület

bc) állattartó épület

bd) önálló parkoló épület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára

be) gazdasági üzemi épület

bf) terepszint alatti teremgarázs

(5) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények elhelyezése nem korlátozhatja.

(6) Gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belüli épületben, vagy fásított parkoló területen lehet elhelyezni.

(7) Az Lk-1 övezet építési telek és építmény előírásait a I/A. sz. táblázat tartalmazza

I./A TÁBLÁZAT

(8) Az építési telek területének zöldfelületébe, a fásított parkolómezők területének 25 %-a számítható be.

Kertvárosias lakóövezet

Lke-1

8.§

(1) Az övezet a már kialakult, gyalogosan megközelíthető lakóépületekkel és kiszolgáló útról megközelíthető melléképületekkel, zömmel beépített lakóterületek övezetei. (Kifordított utcás lakóövezet)

(2) Lke-1 építési övezetben újonnan legfeljebb két lakás vagy két-két rendeltetési egységgel rendelkező épületek építhetők, vagy a meglévő lakóépületek legfeljebb kétlakásossá (vagy két önálló rendeltetési egységgé) bővíthetők.

(3)

a)  az övezetben elhelyezhetők

- lakóépületek 

 -a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épületek,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a területet rendeltetésszerű  használatát nem zavaró hatású kézműipari épület 300 m² beépített szintterületig

b) Az övezet területén kivételesen elhelyezhetők.

- a helyi lakosság biztonságát szolgáló építmény, sportépítmény.

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény 300 m² beépített szintterületig.

- kivételesen elhelyezhető szállásépület legfeljebb 6 fő befogadásáig

(4) Az övezet területén nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő állomás

- önálló parkolóterület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nagyobb és ilyeneket szállító járművek számára.

- lakóépület megépülte előtt melléképület, takarmánytároló épület építése

- állattartó épület, az állattartó rendelet által tiltott területen.

(5) A melléképületek közül belterületen a közlekedő útra csak garázs és telekbejárati kapu nyílhat.  Az épületeket utcavonalra kell építeni, teljes telekszélességgel, vagy zártsorúan, vagy kerítéssel egybeépítve. Az épületek között legalább 4,0 m-es épületköz csak akkor tartható, ha az épületek az oldalkert felől nyílás nélküliek és tűzfalasak.

(6)^[20] Állattartó mellék épület építésének szabályai:

a) a gyalogos út felől 20 m-nél kisebb távolságra, vagy 38 m-nél kisebb mélységű telken nem építhető,

b) nagyságrendje nem lehet nagyobb, mint a lakóépület alapterületének 30 %.

c) építmény magassága nem lehet nagyobb mint a lakóépület magassága

d) távolsága a lakóépülettől 10 m, kishaszon állat ólja esetén 6 m

e)^[21] a hátsó telekhatártól legfeljebb 3 m távolságra helyezhető el.

f) a főépület mögött építési helyen belül helyezhető el a kertvárosi lakóövezetben

(7) Egy rendeltetési egységnek valamely rendeltetés 120 m² nettó alapterületig tekinthető.

(8)^[22]

(9) Az Lke-1 és Lke-2 övezet építési telek és építmény előírásait az I. és a II sz. táblázat tartalmazza

I. TÁBLÁZAT

 II.TÁBLÁZAT

(10) Az építési telek területének zöldfelületbe a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be.(csak a parkoló mezők)

(11)Homlokzati zöldfelület 20%-a már régebben beépített telkeknél engedélyköteles építési munkák végzése esetén számítható be, a telek területének zöldfelületébe.

(12)Oktatási és művelődési létesítmények esetén a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség mértéke 25%.

9.§

Lke-3

(1)A részben már kialakult, valamint az újonnan kialakítandó kertvárosias lakóterület övezete (kialakult és új hagyományos utcaszerkezetű övezet)

(2)Az övezetben legfeljebb 2 lakásos lakóépület, vagy önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(3)Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m² nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

-legfeljebb 2 lakásos lakóépület

-legfeljebb 3 szobás, illetve 6 fh-es szállás épület

-a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató épület

-egyházi, egészségügyi, szociális épület

-kézműipari épület

b)Az övezetben kivételesen elhelyezhetők:

-oktatási létesítmény

-művelődési létesítmény

c)^[25]Az övezetben nem helyezhetők el:
ca)üzemanyagtöltő állomás
cb) 300 m2-nél nagyobb alapterületű, önálló épületben elhelyezett kereskedelmi és vendéglátó épület
cc)önálló parkolóépület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára
cd) gazdasági üzemi épület 
ce) különálló garázs épület, terepszint alatti teremgarázs

(4) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények nem korlátozhatja.

(5)A gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belül épületben, vagy fásított parkolóterületen lehet elhelyezni. Oktatási és művelődési létesítménynél a beépítési mód szabadonálló és a beépítettség mértéke 25 %, az építménymagasság 6 m. Előkert 10,0 m Egyebekben az övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(6) Az építési telek és építmény előírásait az III. sz. táblázat tartalmazza,

III.TÁBLÁZAT

(7)^[27] Az építési telek legkisebb zöldfelületébe, a fásított parkolók 25 %-a számítható be (csak a parkoló mezők).

(8)Garázslehajtó építési helyen kívül nem létesíthető.

10.§

Lke-4

(1) Az újonnan kialakított olyan kétutcás építési telkek egyedi lakóövezete, melyből az egyik utca csak gyalogos. (Kétutcás beépítésű lakóövezet)

(2)^[28] Az övezetben mindkét utca felől egy-egy db lakóépület, vagy több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el. Nem lakóépület esetén az elhelyezhető épületek darabszáma nincs korlátozva. A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 180 m² telekhányadot kell biztosítani.

(3) Az övezetben mindkét utca felől 5-5 m-es előkertet kell kialakítani.

(4)^[29]​ Egy-egy önálló rendeltetési egységnek legfeljebb 120 m² nettó alapterület tekinthető.

a) Az övezetben elhelyezhetők:

- lakóépület

- szállás épület

- kereskedelmi, vendéglátó szolgáltató épület

- kézműipari épület

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhetők:

- oktatási létesítmény

- művelődési létesítmény

c) Az övezetben nem helyezhetők el:

- üzemanyagtöltő állomás

- állattartó épület

- önálló parkolóépület és garázs 3,5 tonna önsúlynál nehezebb és azt szállító járművek számára

- gazdasági épület

- különálló garázs épület csak közterület felől nem látható módon helyezhető el, terepszint alatti teremgarázs nem építhető az övezetben.

(5) A szomszédos építési telek beépíthetőségét a kivételesen elhelyezhető létesítmények nem korlátozhatják.

A gépjárműveket közterületen nem, csak saját telken belüli épületben, vagy fásított parkoló területen lehet elhelyezni. Oktatási és művelődési létesítményeknél a beépítési mód szabadonálló és a beépítettség mértéke 25 %.

(6) Az Lke-4 övezet építési telek és építmény előírásait a IV. sz. táblázat tartalmazza,

IV.TÁBLÁZAT

(7)Garázslehajtó előkertben és építési helyen kívül nem alakítható ki.

(8)Az építési telek területének zöldfelületébe, melybe a fásított parkolók területének 25 %-a számítható be.(csak a parkoló mezők)

Lke-5

11.§^[30]

Falusias lakóövezetek

Lf-1

12.§^[31]

(1) Lf-1 építési övezet legfeljebb kétlakásos épület építése számára, egy épülettömegben központi belterületen. (Máta és Borsós lakóövezetei)

(2) Az övezetekben elhelyezhetők

a) lakóépület

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szálláshely szolgáltató épület, legfeljebb 6 férőhelyes

e) kézműipari épület

(3) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következők létesíthetők:

a) járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)

b) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár

c) hőtermelést biztosító épület (kazánház)

d) nyári konyha, mosókonyha, szárító, állattartó épület

e) egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

f) üzemanyagtöltő állomás

(4) Az épületeket oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1 m csurgótávolságra lehet elhelyezni, az (5) bekezdésben leírt eseti helyzetek kivételével.

(5) Az építési telek és építmény előírásait a VI. sz. táblázat tartalmazza. Az előírt beépítési módtól eltérően eseti helyzetek kezelhetősége érdekében speciális helyzetekben (saroktelek, „lapostelek” (melynek utcavonali hossza nagyobb a telek mélységi méreténél) intézményfunkció, építési – oldalváltás, telekméret adottság,) megengedett szabadon álló, vagy ikres beépítés is.  Ezek azonban a szomszédos telkek -szabályoknak megfelelő - beépítését nem akadályozhatják.

VI.TÁBLÁZAT (Máta, Borsós településrészek)

(6) A falusias lakótelkek zónái:

1)Lakó- és gazdasági udvar zónája

a) Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül állattartó épület nem helyezhető el.

b) Állattartó épület a lakóépülettől az alábbiak szerint helyezhető el:

          ba) állattartó épület nagyságrendje nem lehet nagyobb, mint a lakóépület alapterületének 50 %,

          bb) állattartó épület távolsága 10 m, kishaszon állat ólja esetén 6 m,

          bc) állattartó épület építmény magassága nem lehet nagyobb 4,0 méternél,

          bd) állattartó épület a hátsó telekhatártól legfeljebb 3 m távolságra.

2) Gazdasági és kert zóna:

a) Az utcai telekhatártól számított 25,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

b) A nem lakó funkciójú épületek csak a lakó funkciójú épülettel azonos oldalhatárra épülhetnek.

c) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be növénytermelés céljára üvegház és fólia kivételével.

(7) A zöldfelületbe a fásított parkolómezők területének 25 %-a számítható be.

A növényház és fólia területe a telek zöldfelületébe beszámítható.

Lf-2

13. §

1. Lf-2 építési övezet külterületi lakott helyeken legfeljebb kétlakásos épületek építése számára. (Árkus, Kónya, Halastó, Szásztelek lakóövezetei)

(2) Az udvar részben mezőgazdasági munkahely céljául is szolgálhat.

(3)^[32]

(4) Az Lf-2 övezet építési telek és építmény előírásait a VII. sz. táblázat tartalmazza,

VII.TÁBLÁZAT

(6)A zöldfelületbe a fásított parkolók 25 %-a beszámítható (csak a parkolómezők).

II. V E G Y E S   T E R Ü L E T E K  ÉPÍTÉSI   Ö V E Z E T E I

 Településközpont vegyes területek építési övezetei

14. §.

Vt-1 Építési övezet

(1) Az övezet sajátosságai, hogy itt helyezkednek el a Világörökség részét képező intézmények, valamint illetve azok kiszolgálását segítő intézmények.

(2) A   Világörökségi Területen és annak puffer övezetében melléképület nem építhető.

(3) az építmények által elfoglalt telekhányadok forgalomképesek, de önálló építési telekké (úszó telek) nem alakíthatók

(4) A Világörökség részét képező épületek esetében:

a)A telekméretek nem csökkenthetők, de kivételesen és csak fásított  parkoló területekkel növelhetők.

b)A telekméretek megnövelése esetében a jelenlegi beépítettség nem növelhető.

c)^[35]

e)^[36]

(5)^[37]

15. §

Vt-2

(1)Az övezetben településszintű intézmények, valamint kivételesen egy legfeljebb 4 lakásos lakásos lakóépületek, illetve négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek létesíthetőek.

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető

• igazgatási épület
• kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

(3)A településközpont vegyes terület övezetén belül kivételesen elhelyezhető - sport építmény

-  lakóépület legfeljebb 4 lakásos lakóépület, vagy 4 önálló  rendeltetési egységet tartalmazó épület.

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el

• az egyéb közösségi szórakoztató épület
• egyéb gazdasági épület
• üzemanyagtöltő állomás
• önálló parkolóterület és garázs, 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára

-    kisgarázsok önálló épületben, vagy  előkertben, illetve utcára nyíló garázskapukkal,  valamint teremgarázs

(5)Az övezetben a rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.

Egy rendeltetési egységre legalább 120 m² telekhányad biztosítandó

(6) A Vt-2 övezet építési telek és építmény előírásait a VIII.táblázat tartalmazza.

VIII.TÁBLÁZAT

*Hortobágy-Halastó területén lévő Vt-2 övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság kivételesen 7,5 m.

(7)^[39] A védett épületek kivételével az övezetben az előírtnál alacsonyabb meglévő építmény magassága az előírt mértékig növelhető.

(8) Oktatási épület esetén a beépítettség mértéke 25 %.

(9) A zöldfelületbe a fásított parkoló mezők 25 %-a beszámítható.

(10)^[40]

III. G A Z D A S Á  G I   T E R Ü L E T E K  É P Í T É S I  Ö V E Z E T E I

16. §

 Gksz kereskedelmi szolgáltató területek építési övezetei

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb az összes szintterület 15 %-ban.
• igazgatási, egyéb irodaépület
• parkolóház, üzemanyagtöltő
• sportépítmény

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület

(4)^[41][42]Egyéb előírások:

    a) a gépjármű parkolóhelyek csak saját telken belül helyezhetők el,

    b) az építmény magasság betartása kötelező, de indokolt esetben egyes

    pl. technológiával igazolt esetben ezt meghaladhatják.

(5) A Gksz-1 övezet építési telek és építmény előírásait a IX. sz. táblázat tartalmazza.

IX.  TÁBLÁZAT (Gksz-1)

Legkisebb telekszélesség 30 m

 (6)  A Gksz-2 építési telek és építmény előírásait a X. sz. táblázat tartalmazza

X.TÁBLÁZAT

(7) Legkisebb telekszélesség 35 m.

(8) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(9)^[45]

17. §.

Ipari-gazdasági (Gip-1) építési övezet egyéb ipari tevékenység céljára

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari terület övezete lehet

a) jelentős mértékű, zavaró hatású terület övezet

b) egyéb ipari terület övezete

(3)   A jelentős mértékékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes.) bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál Környezetvédelmi hatásvizsgálat szükséges.

(4) Az építési övezet sajátos előírása:

a)A lakások csak szolgálati lakás alakíthatók ki legfeljebb a beépített m² 10 %-ig

b)sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület az övezetben nem helyezhető el.

(5) Az építmény magasság betartása kötelező, de egyes technológiai berendezések ezt meghaladhatják.

(6) A Gip-1 övezet építési telek és építmény előírásait a XI. sz. táblázat tartalmazza.

XI.TÁBLÁZAT

(7)Legkisebb telekszélesség 30 m

(8) Elhelyezhető melléképítmények:

a)terepszint alatti építmények építési helyen belül helyezhetők el

b)süllyesztett rakodó

c) mérlegház

d) technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség

(9) Az építési övezetbe védőtávolságot igénylő tevékenységi körök is betelepíthetők az alábbi feltételekkel:

a „védőterületet ” igénylő tevékenységek – csak olyan helyre telepíthetők, ahol az arra előírt védőterület  biztosítható, mely minden esetben kötelező,   mivel a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető. Az építési övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető az előírt mértékben.

(10)^[47]

18.§

IV. Ü D Ü L Ő T ER Ü L E T E K  É P Í T É S I  Ö V E Z E T E I

(1)Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)Az üdülőterület lehet

• hétvégi házas (4,5 m épületmagasságot meg nem haladó) terület
• üdülőházas (6,0 m épületmagasságot meghaladó) terület

(3)Az üdülőterületen állattartó épület- a lovasturizmust szolgáló zárt és ahhoz tartozó takarmány, valamint trágyatároló kivételével – nem helyezhető el.

19. §.

Hétvégiházas terület övezete

1. A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

a) Az övezetben  megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sport létesítmények

b)A hétvégiházas területen egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el

c)A hétvégiházas területen a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára pakolók és garázsok, valamint  melléképületek (beleértve a garázsokat is) nem építhetők. A gépjárműveket vagy parkolóban, vagy az üdülőépületek tömegében lehet elhelyezni.

d)A már kialakított telkek csak alegalább  300 m²  területet elérő telek összevonást  követően  építhetők be.

e)haszonállat nem tartható (hátasló kivételével, amennyiben a tartása a környezetét nem zavarja )

(2) Az Üh-1 övezet építési telek és építmény előírásait a XII. sz. táblázat tartalmazza.

XII.TÁBLÁZAT (horgásztelkes övezet)

(3) Az övezetben melléképítményként az építési helyen belül zöldségtároló pince elhelyezhető.

20.§

Üdülőházas terület építési övezetei

(1)Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló, vagy garázs és garázsok önálló épületben nem alakíthatók ki.

(3) Az Üü-1 építési övezet olyan turisztikai célú üdülőszálló(k) építése céljára szolgál, melyben konferenciaterem is kialakítható.

(4)^[49] [50]

(5) Az Üü-1 es övezet telek és építmény előírásait a XIII. sz. táblázat tartalmazza.

XIII.TÁBLÁZAT

(6)Az Üü-2 es övezet telek és építmény előírásait a XIV. sz. táblázat tartalmazza.

XIV.TÁBLÁZAT

(7)* A 2007. január 1-ig kialakított telkek és megépült épületek kialakult állapota.

A mai kialakított telkek telekhatár rendezéssel legfeljebb 10 %-kal növelhetők, de 550 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(8)Garázs esetén az épület tömegében helyezhető el, melynek ajtója közterület felé nem nyílhat. Süllyesztett garázs nem építhető.

(9)A meglévő épületek legfeljebb 10 %-kal a tetőtérben bővíthetők.

(10)Az Üü-3 es övezet telek és építmény előírásait a XV. sz. táblázat tartalmazza.

XV.TÁBLÁZAT

(11)Garázs csak az épület tömegében helyezhető el, melynek ajtaja közterület felé nem nyílhat.

(12)^[54]

(13)^[55]

V . K Ü L Ö N L E G E S   T E R Ü L E T E K 

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

21. §

(1) A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek)

(2)^[56]A különleges beépítésre szánt területek övezetei és alövezetei a következők:

Khv-1 - Különleges beépítésre szánt terület övezete (szabadtéri színpad és körszín)

Khv-2 - Különleges beépítésre szánt terület a hídi vásár megtartásának céljára

Kst-1 - Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kst-2 - Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kve - Különleges beépítésre szánt területek vegyes övezet

Ksp - Különleges beépítésre szánt területek, szabadtéri versenysport céljára

Kt - Különleges beépítésre szánt területek területek kegyeleti célra (temető)

Kei - Különleges beépítésre szánt területek területek – erdei iskola-ökológiai oktató bázis

Kmk – Különleges beépítésre szánt területek madárkórház övezete

  Kl-1- Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (lovasstadion, lovas pályák alövezete

Kl-2-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (kiszolgáló övezet, karámok, istállók, futtatók alövezete)

Káp- Különleges beépítésre szánt területek állatpark különleges övezete

Kszt-Különleges beépítésre szánt területek – szennyvíztisztíó övezete

Kák- Különleges beépítésre szánt területek –állatkert, HNP bemutatóhely övezete

Kmg -Különleges beépítésre szánt területek – mezőgazdasági üzemi terület övezete.

21/A.§

(1)Khv-1 -Különleges beépítésre szánt terület övezete (szabadtéri színpad és körszín) ahol a jelenlegi beépítettség megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 10 %kal növelhető.

(2)Khv-2 - Különleges beépítésre szánt terület a hídi vásár megtartásának céljára kijelölt övezet, ahol a bépítettség megengedett legnagyobb értéke 15 %, a megengedett legnagyobb építmény magasság 3 m, melyet magastetővel kell kialakítani. Az övezetben elhelyezhetők üzletek, információs helységek és illemhely.

A többi területen évszaktól függően árusítóhelyek alakíthatók ki, sátor, vagy alapozás nélküli pavilonokkal, melyek ideiglenes illetve szezonálisan elhelyezhető építményei az övezetnek. 

(3)Elhelyezhető melléképítmények: közmű csatlakozó szekrények

22.§

Kst Különleges beépítésre szánt strand övezete

Kst-1, Kst-2

(1) Az övezet a strand és fürdőépítmények, valamint a strandot kiszolgáló épületek, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi vendéglátó, szolgáltató és szállás jellegű létesítmények elhelyezésére szolgál

(2)Az övezetben a beépítést úgy kell kialakítani, hogy strandolási, és az ellátási - szálláshely funkció és kemping területileg elválasztható legyen.

(3)A tervezett funkcióknak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgálást biztosítani kell a külön erre a célra kijelölt területen.

(4)

(5) A minimális telekterület Kst-1 övezetben 6000 m^2,

     Kst-2 övezetben az építési telek nem osztható meg

(6)Az építési telek minimális szélessége 50 m

(7)A beépítési mód szabadonálló.

(8)Előkert 10 m,

(9)Építmény magasság: 7,5 m

(10)Teljes közművesítés: kötelező

(11)Elhelyezhető melléképítmények:

            -fürdő és úszó medencék

-közmű csatlakozó szekrények

(12)A beépítettség mértéke legfeljebb 25 %, a zöldfelület 60 % (a medencék vízfelületével együtt).

Kve Különleges beépítésre szánt területek vegyes övezet

23. §

(1)A madárkórház melletti területek tartoznak ezen övezetbe. Az övezetben meglévő lakások száma (2007. január 1-i állapot) nem növelhető, az épületek felújíthatóak, korszerűsíthetőek, bővíthetőek.

(2)A kialakult telkek határai módosíthatók, de csak telekalakításra vonatkozó előírások betartásával, melynél a szabadonálló beépítési módot 4,5 m építmény-magasságot, 3,0 m előkertet, 3,0 m oldalkertet, 6,0 m hátsókertet kell betartani a telekhatárok módosításánál. A területen belül új telek csak az építési telekre vonatkozó előírások betartásával alakítható ki, legalább 500 m² területtel és 16 m telekszélességgel. A kialakult telkek összevonhatók.

(3)Új épület csak újonnan kialakított telkeken építhetők, telkenként egy épülettel, 20 % beépítettséggel. A meglévő épületek csak oly mértékben bővíthetők, hogy az adott építési telkek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg.

(4)Csak olyan meglévő épület bővíthető, mely a szabályoknak megfelelő építési telken van.

(5)Új épület csak közösségi célú lehet, lakóépület nem.

(6)Állattartó épület és önálló garázsépület nem építhető.

(7)A szabályozási terven feltüntetett terület nem növelhető.

(8)A legkisebb zöldfelület mértéke 50 %.

(9)Teljes közművesítettség kötelező.

(10) Amennyiben övezeti átsorolás, telekalakítás történik az övezetben, a visszamaradó telkeknek közútról, magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(11) Ahol a közúttal párhuzamos árok halad a telken keresztül, ott telkenként 3 m-es csőátereszeken kell biztosítani behajtót, vagy magánúton kell biztosítani a telek megközelítését, melynek minimális szélessége 8 m (legalább két telek megközelítése esetén.)

Kszo – Különleges beépítésre szánt területek szociális célú övezet

24. §^[57]

Ksp Különleges beépítésre szánt területek, szabadtéri versenysport céljára

25. §

(1) Ksp - építési övezetben szabadtéri versenysport számára építmény csak a közönség és a sportolók ellátására, elhelyezésére létesíthető tervezési program alapján.

(2)A szabályozási terven lévő terület nem megosztható.

(3)A területen szabadtéri sportpályán kívül elhelyezhető fedett sportcsarnok is.

(4)Beépítési mód szabadonálló

(5)A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %.

(6)Előkert: 10 m mely kötelezően fásítandó

(7)Építmény magasság: 9,5 m

(8))A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %.

(9)A közművesítés mértéke teljeskörű

(10)Elhelyezhető melléképítmények:közmű csatlakozás építménye

Kt-Különleges beépítésre szánt területek területek kegyeleti célra (temető)

26. §

(1)A szabályozási terven feltüntetett területet megosztani nem lehet.
(2)A temető védőterületén új építési telek nem alakítható ki.

(3). Kt építési övezet kegyeleti célra szolgáló építési övezetben

      építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető.

a) a bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db.)

b)a lombbal való fedettség min 10 % legyen.

c)a parkolóhelyet szabályozási terven kijelölt helyen kell biztosítani és fásítani kell.

 (4)Beépítési mód: szabadonálló

 (5)A beépítettség  megengedett legnagyobb  mértéke 10 %.

 (6)Építmény magasság: 3,0 m

 (7) Elhelyezhető melléképítmények

• közmű csatlakozás építménye
• sírboltok, kripták

 (8) A közművesítettség részleges is lehet

Kei-Különleges beépítésre szánt területek területek – erdei iskola-ökológiai oktató bázis

27. §

(1)A terület nem megosztható. A meglévő beépítettség 25 %-ra növelhető

(2)Új épület(ek) 5,0 m előkerttel  helyezhető(k) el. Ez egyúttal építési vonal is.

(3)Szabályozott építmény magasság 4,5 m

(4)Beépítési mód szabadon álló.

(5) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %.

(6)Új épületet csak teljes közművesítettség esetén lehet építeni

Kmk - beépítésre szánt területek madárkórház övezete

28.§

(1)A rendezési terv jóváhagyásakor meglévő állapotot kialakultnak kell venni, a terület és a rajta lévő építmények nem bővíthetők.

(2)A Kmk (különleges madárkórház területének övezete) csak a Kve (különleges vegyes terület övezetéből történő átminősítéssel történhet, mivel ez csak övezeti határ módosításával jár.

(3) A madárkórház területének övezete Kmk nem bővíthető Zv (védelmi célú zöldterület övezetének rovására.

(4) Szolgálati lakás céljára önálló helyrajzi számon építési telek alakítható az övezeten belül.

(5)A Kmk övezetben a beépítési mód szabadonálló.

(6)Előkert 5,0 m, oldalkert mérete 3,0 m, a hátsókert mérete 6,0 m

Kl-1-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (lovasstadion, lovas pályák alövezete

29.§

(1)A Kl-1 övezet telek és építmény előírásait a XVII.táblázat tartalmazza.

XVII.TÁBLÁZAT

(2)^[59]

Kl-2-Különleges beépítésre szánt területek – mátai lovasövezet (kiszolgáló övezet, karámok, istállók, futtatók alövezete)

30.§

(1)A Kl-2 övezet telek és építmény előírásait a XVIII.táblázat tartalmazza.

XVIII.TÁBLÁZAT

(2) ^[61]

31.§ elmarad

Káp- Különleges beépítésre szánt területek állatpark különleges övezete

32.§

(1) Az övezetben a pusztai állatpark építményei helyezhetők el. (Istálló épületek, szociális építmény, oktató és bemutató építmény stb.)

(2)^[62] Az övezetben elhelyezhető épületek legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.

(3)

(4) Elhelyezhető melléképítmények

• közmű csatlakozás építménye

(5) Közművesítés: részleges

(6)A beépítettség legfeljebb 5 %-ra növelhető (2007. jan. 1-i állapothoz képest)

(7)A kertészeti terv készítendő.

Kszt-Különleges beépítésre szánt területek – szennyvíztisztíó övezete

33.§

(1)Az övezetben vízjogi létesítési engedély alapján a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények helyezhetők el.

Kák Különleges beépítésre szánt területek –állatkert, HNP bemutatóhely övezete

34.§

(1)^[63]

(2) Építmény magasság: 5,0 m

(3) Beépítettség: 20 %

(4) Legkisebb beépíthető telekterület: 2000 m²

(5)^[64] Beépítési mód: szabadonálló

(6) Elhelyezhető melléképítmények: közmű csatlakozás építménye

Kmg Különleges beépítésre szánt területek – mezőgazdasági üzemi terület övezete

34/A.§

(1)Kmg övezetre vonatkozó általános előírások:

(a)Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó telepek és ipari jellegű tevékenység számára kialakult terület, melyhez saját termőterület nem feltétlenül, vagy nem megfelelő nagyságú tartozik.

(b)Az építési övezetbe a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Területük birtokközponttá fejleszthető. Ez esetben területük bővíthető, egyébként nem.

c)A káros környezeti hatást telken belül kell csökkenteni , illetve lokalizálni.

d)^[65]A meglévő tanyák megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és új lakást nem eredményező módon 25 m2-rel bővíthetők.

(2)A Kmg övezet telek és építmény előírásait a XX.táblázat tartalmazza.

XX.TÁBLÁZAT^[66]

(3)^[67]Az előkert , oldalkert ,hátsókert  mérete min. 10 m, kivéve , ahol a szabályozási terven jelölve van , ott a megadott méretek tartandók be.

Meglévő majorok esetében a kialakult területen belül a beépítettség max.30 %-ra növelhető, de a terület csak birtokközponttá fejlesztés céljából bővíthető. Meglévő tanyák esetében a meglévő telkek beépítettsége max. 30 %-ra növelhető, de többlet lakás nem építhető.

(4)^[68]

Különleges beépítésre nem szánt területek övezete, kresz park övezete

Kkksz

34/B.§^[69]

(1) Az övezetben a Kresz park építményei helyezhetők el. (szociális, oktató és bemutató épület, ehhez tartozó melléképítmények, műtárgyak)

(2)Az övezetben elhelyezhető épületek legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.

(3)A beépítettség legfeljebb 2 % lehet.

A közlekedés és közmű területek építési övezetei

35. §

(1)A közlekedési és közmű területeken az alábbi övezetek kerültek kialakításra:

KÖu-2 Országos főút

KÖu-3 Országos mellékút

KÖu-4 Települési gyűjtőút, részbelterületi bekötőút

KÖu-5 Települési lakóút, kiszolgáló út

KÖu-6 Önálló parkoló

KÖu-7 Önálló gyalog út, kerékpárút

(2)Szabályozási szélességük az Szabályozási Tervlap szerint, méretarányosan a számítógépes méretleolvasás szerint (+-20 cm)

(3)A közlekedés céljára nem igénybevett, de közlekedési területhez tartozó területen elhelyezhetők. (Építési telek alakítása nem kötelező)

a)közlekedési építmények, autóbuszváró

b)kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, épület, üzemanyagtöltő állomás, valamint parkolóhelyek.

(4)Az építmény elhelyezésének egyéb feltételei:

a) Az alakítható legkisebb telekterület mérete 300 m²

b)A megengedett  legnagyobb építmény magasság 3,5 m

c)A beépítettség  megengedett  legnagyobb értéke 30 %

d)A beépítési mód szabadonálló

e)A közművesítettség mértéke teljeskörű

(2)Kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezetben (KÖk) a vasúti közlekedés építményei helyezhetők el.

(3) Vízi közlekedési övezetben (KÖv) a vízi közlekedés építményei helyezhetők el

V I .   Z Ö L D T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Belterületi zöldterületek övezetei

Zkp övezet

 Közpark célú zöldövezet

36.§

(1) Az övezetbe a díszparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3)Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) Az övezetben sétaút, továbbá szökőkutak, szobrok, emlékművek helyezhetők el,

(5)Az övezetben elhelyezhető:

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

  -  a terület fenntartásához szükséges épület, nyilvános illemhely

(6)Épületek a területek legfeljebb 2%-os beépítettségével és 3,50 m építménymagassággal helyezhetők el.

Z-1 övezet

Védelmi rendeltetésű zöldövezet

37. §^[70]

(1) Az övezetbe védelmi rendeltetésű zöldterületek tartoznak.

Z-2 övezet

Rét jellegű, ősgyepes zöldövezet^[71]

38. §

(1) Az övezetben azok a zöldterületek tartoznak, ahol a helyi sajátosságok miatt fa és cserje nem telepíthető, legfeljebb rét, legelő, vagy gyepes terület tartható fenn.

(2)A területen épületek nem helyezhetők el.

Z-3 övezet

Ideiglenes parkolási célú zöldövezet

38/A §^[72]

(1) Az övezetben a gyepes felületeken az ideiglenes parkolás megengedett.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

5. I I.    E R D Ő   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Általános előírások

39.§

(1)A település igazgatási területén az erdő területek övezetei

Evk övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

40 .§

(1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolság, a lakóterületek védelme érdekében történik a szabályozási terven bejelölt helyeken

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Ev övezet

 Természetvédelmi területen lévő gazdasági erdők

41.§

(1) A természetvédelmi területen lévő gazdasági erdőterületen (Ev) szabályozott az erdőgazdálkodáshoz, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben ehhez a  Természetvédelmi  Szakhatóság hozzájárulásával.

a)Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

b)Beépítési mód: szabadonálló

c)Beépítettség (maximum): 0,5 %

d)^[73]Építménymagasság (maximum: 4,5 m)

(2)^[74]

1. X .    M  E Z Ő G A Z D A S Á G I   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

Általános előírások

42.§

(1) A   település külterületének, védelmi és HNPI kezelésében lévő területen kívüli terület- külterületi mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést halászatot, az azokkal  kapcsolatos  továbbá termékfeldolgozást és tárolást termékhasznosítást szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Máiö általános mezőgazdasági övezet (szántó)

–  ökológiai hálózat területén belül

Máeö általános mezőgazdasági    övezet (rét)

–  ökológiai hálózat területén belül

Mh mezőgazdasági halastó övezet          

Máva általános mezőgazdasági övezet állatkert céljára fenntartva  

(3)^[75]

Máö övezet

Általános mezőgazdasági övezetei (extenzív használattal) az ökológiai hálózat területének övezetén belül

43.§

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol elsősorban a rét, legelő és szántó területek találhatók.                                                                                               

(2) Az övezetben a környezetkímélő gazdálkodás növénytermesztés, halászat az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt más magasabb rendű előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

A lakóépületek, illetve szállásjellegű épületek számára szolgáló beépíthető területek rovására, vagy helyette építhetők vendéglátó, kereskedelmi épületek is a megtermelt, feldolgozott termékek helyben fogyasztása és árusítás céljából.

(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a XX.táblázat szerint kell meghatározni.

XX. TÁBLÁZAT

(4)Az épületeket koncentráltan kell elhelyezni Máö övezetben a következő megkötésekkel

• Az övezetben min.  35 ha birtoktesten, birtoktest központ

létesíthető. A birtok központ területén vendéglátó és szálláshely is létesíthető.

(5)A belterület közvetlen közelében 500 m-es körzetben lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági- ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei újonnan  nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható. A meglévő telephelyek megtarthatók, helyben korszerűsíthetők, de területük nem bővíthető. A jelenlegi beépítés – részleges közművesítés mellett –  max.30 %-ra növelhető.

(6)A HNP védőzónáján belül lévő mezőgazdasági területeken a növény-termesztéssel, halászattal és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása mellett helyezhetők el. A szántó területek beépíthetősége azonban 3 %.

(7)Az övezetben nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park, illetve mikrohullámú mobilátjátszó-torony

(8)Az övezetben elhelyezhető lakó, szállás és vendéglátó épületek építhetők.

(9)A HNP védőzónáján belül, valamint a belterület határától 500 m-es sávban birtokközpont nem alakítható ki.

Mh

Mezőgazdasági- halastó övezet

44.§

(1) Az övezetben a haltenyésztés létesítményei és építményei helyezhetők el, technológiai terv alapján. Az övezetben a létesítmények a terület legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

(2) A beépítettség mértéke 0,5 %.

Máva

Általános mezőgazdasági övezet –állatkert övezete

45.§.^[76]

Birtoktest központ

46.§.

            Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

1. Hortobágy község közigazgatási területén a HNP zónáinak és természetvédelmi területek (NATURA 2000) kivételével

birtokközpont kialakítható, de csak  a belterülettől  500 m-rel távolabb.

(2)A birtoktest építéséhez szükséges legkisebb területi nagysága legalább 15 ha,

(3)Kiegészítő központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthető .

(4)A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) l, beépítettsége 45 % lehet

(5)A birtokközpont telkén lakóépület szálláshely, vendéglátóhely is elhelyezhető, de annak építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(6)A birtokközpont telkén legfeljebb 4 db lakás létesíthető

(7)A birtokközpont telkén a gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága max.6,5 m,kivételesen ha a termelési technológia igényli , toronyszerű építmények  pl siló  építménymagassága eltérhet.

(8)Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.

(9)Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.

(10)Kiegészítő központ kialakítására a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

(11)Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű, illetve azok bővíthetők.

(12)A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 1000 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 300 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem jár együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

(13) Meglévő majorok esetében a kialakult területen belül a beépítettség  max.30 %-ra növelhető, de a terület csak birtokközponttá fejlesztés céljából bővíthető. Ez esetben  a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Meglévő tanyák esetében  a meglévő telkek  telkek beépítettsége max. 30 %-ra növelhető, de többlet lakás nem építhető.

Meglévőnek azok a területek tekinthetők, melyeket a művelés alól, legkésőbb 2010. december 1-ig kivontak.

Védelmi célú övezetek

Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Terület

47.§

(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani bármely, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(2) A Hortobágyi Nemzeti Park területére a nemzetközi előírásoknak megfelelő zónabeosztás került bevezetésre, a következők szerint.

„I/A”  zóna               Kezeletlen nem látogatható terület

„II/B” zóna               Kezeletlen korlátozottan látogatható terület

„IV/A” zóna             Kezelt, nem látogatható terület

„IV/B” zóna             Kezelt, korlátozottan látogatható terület

„IV/C” zóna             Kezelt látogatható terület

„V/C”  zóna  Tájvédelmi szempontból kezelt, szabadon látogatható  terület  Nem védett terület

„VI. zóna”                Külső védőzóna, szabadon látogatható terület

Hortobágy község közigazgatási területén az „A” zónában semmilyen építmény nem helyezhető el a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:

„B „ és „C „ Zónában a  kezelő HNPI,  valamint az illetékes természetvédelmi szakhatóság  hozzájárulása szükséges mindenfajta építmény elhelyezéséhez . Építmények a  zóna területének legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

Az épületek kialakítására vonatkozóan e rendelet 42 § (3) bekezdés vonatkozik.  

10. .    E G Y É B   T E R Ü L E T E K   Ö V E Z E T E I

V-1, V-2, V-3, V-4, V-5, jelű övezetek

Vízgazdálkodási területek

48.§

(1)V-1, folyómedrek és parti sávjának övezete

a)Az övezetben a vízgazdálkodással összefüggő létesítményt a Vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet, amely az övezet területének legfeljebb 0,5 %-át foglalhatják el.

b)Stégek a parti sáv védőzónájában nem helyezhetők el.

(2)V-2, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjának övezete

A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m-es  széles  felvonulási  terület  biztosítása a munka- és szállító gépek szabad közlekedési útvonala számára. A területen építmény nem helyezhető el és fa, vagy cserje nem ültethető.

(3)V-3, vízmű területek övezete

A vízbázis-védelem érdekében a vízbeszerzés (kutak) környezetében a hidrogeológiai védőidom területén belül építményeket elhelyezni nem lehet

Természeti területek övezetei

48./A.§

(1)Az övezetbe tartoznak a kunhalmok, a mocsari élőhelyek nádasok, ősgyepek területe.

(2)Az övezetben épület nem helyezhető el

XI . AZ  ÉPÍTÉSZETI  ÉS  TERMÉSZETI  ÉRTÉKEK VÉDELME

Az épített környezet védelme

49.§

(1)^[77]A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

- Világörökségi terület

- Világörökségi terület pufferzónája

- Építészeti karaktervédelem védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.

(2)Helyileg védendő épületekre külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

Tájképvédelem

49/A. §^[78][79]

Fényszennyezés elkerülésére vonatkozó szabályok

49/B.§^[80]​^[81]

XII.   Z Á R Ó   R E N D E L K E Z É S E K

50.§

(1) A rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/2007. (V. 25.) Hö. rendelet hatályát veszti.

       Vincze Andrásné                                         Dr. Ácsné Dr. Berke Gabriella

            polgármester                                                     jegyző

ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetve, a polgármesteri hivatal hirdető-

                  tábláján kifüggesztve: 2012. október 31. napján.

                                                               Dr. Ácsné Dr. Berke Gabriella

                                                                                    jegyző