Hortobágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Hortobágy Község Településképének védelméről
Hatályos: 2019. 07. 18- 2022. 03. 31Hortobágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete
Hortobágy Község Településképének védelméről1
Hortobágy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Hortobágy Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) 13 A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) 14 Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálattal is javaslatot tehet, melyet a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(3a) 15 A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(3b) 16 Amennyiben a kezdeményezés hiányosan került beadásra, és azt az erre vonatkozó hiánypótlási felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki a kezdeményezést a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Erről a kezdeményezőt írásban értesíteni kell.
(3c) 17 A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését a települési Főépítész készíti elő.
a) A helyi védelem alá helyezési, továbbá annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket írásban értesíteni kell, akik a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Érdekeltnek kell tekinteni a kezdeményezőt, az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, vagyonkezelőjét. A használót a tulajdonoson keresztül kell értesíteni.
b) Amennyiben az érdekeltek értesítése aránytalan nehézségbe ütközne, az értesítésüket közhírré tétellel, azaz hirdetőtáblán való elhelyezéssel megtörténtnek kell tekinteni.
c) A beérkezett észrevételek a Képviselő-testület döntésére nem kötelező erejűek.
d) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.
(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 5. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését,
b) nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) védelem típusát, rövid indokolását,
e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),
f) fotókat,
g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített szakvéleményt.
(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi védett érték fenntartása
4. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) 18
(4) 19 Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezhet. Az eredeti rendeltetést a helyi értékek nyilvántartásában a 3. § (6) bekezdés szerint is vezetni kell.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
5. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 5. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
(2) A helyi védett értékek kategorizálása:
a) helyi védett utcakép, jele: HU,
b) helyi védett épület jele: HE,
c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.
(3) Hortobágy település területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Turisztikai és kereskedelmi központ (1/a)
b) Oktatási és igazgatási központ 1/b:
c) Eredeti, sajátságos telepítésű lakóterületek (2)
d) Később megvalósult lakóterületek (3)
e) Üdülőterületek (4)
f) Különleges területek (5)
g) Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen kívül. (6/1)
h) Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen (6/2)
i) Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen kívül. (7/a)
j) Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen (7/b)
„(4) 20 Az 1. sz. és 2. sz. mellékletében feltüntetett területek közül a 6. § (3) bekezdésének a), b), c), e), f), h) és j) pontjaiban felsorolt területek, valamint a 33. sz. főút mindkét oldalán elhelyezkedő építési telkek és a település külterületén a 33. sz. főút mindkét oldalán 150 m mélységű sáv minősülnek településképileg meghatározó területnek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
7. 21 A teljes közigazgatási területre vonatkozóan az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(2) 22
(3) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, nád és fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.
8.Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmény:
8. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak és a területi szempontból meghatározó területek területi építészei követelményeinek (9.-16. §) figyelembe vételével, a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.
9. Turisztikai és kereskedelmi központ (1a)
9. § (1) A műemléki védettségű csárda és kocsiszín műemléki környezetében és annak közvetlen szomszédságában kialakított turisztikai és kereskedelmi központ.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: A Petőfi tértől nyugatra elhelyezkedő területrészen, oldalhatáron álló, előkertes beépítési módot, míg a központ többi területén, szabadonálló beépítési módot, előkertes beépítést szükséges alkalmazni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.
c) 32
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat:
aa) Az épületeken a fehér színű vakolt- festett homlokzaton, natúr (sárgásvörös színű) cserépfedésen, nádfedésen kívül más homlokzatképzés és tetőfedés nem alkalmazható. Speciális építmények (pl. templom), illetve a tetőfelület 20%-át meg nem haladó össz felületen, nem tükröző szürke, vagy cserépszínű fémlemez fedés is alkalmazható.
ab) A nyílászárók faanyagon kívül, más anyagból készíthetőek. A natúr színtől a barnáig terjedő színtónusokon kívül, más színekre nem festhetőek.
ac) A homlokzat részbeli díszítéséhez és lábazat burkolásához megengedett a natúr téglaburkolat, szürke műkő és beton felület, illetve az aa) pont szerinti fémlemez és ab) pont szerinti faburkolat/ faszerkezet, szürke- fekete színtónusú fémszerkezet alkalmazása is.
b) Tömegformálás:
ba) Csak magastetős épületek elhelyezése megengedett.
bb) A tetők formájaként az egyszerű nyeregtetőn, az azonos hajlásszögű egyenes tetősíkokon kívül más szabálytalan geometriájú, mansard tetős, gömb kupolás, hiperbolikus parabolaid, stb. tetőfedés nem alkalmazható. Megengedett azonban, az olyan a speciális funkciójú épületek más formájú fedése, mint a templom, csillagvizsgáló, a VH-n autentikusnak számító építmények.)
bc) Álló tetőtéri ablak alkalmazása nem megengedett.
c) 33
10. Oktatási és igazgatási központ (1b)
10. § (1) A turisztikai és kereskedelmi központtól kicsit keletebbre létesült, modernebb megjelenésű, fsz+ 1- 2 emeletes épületekből álló, igazgatási központ.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Szabadon álló, előkertes.
b) Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 legfeljebb fsz+2 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.
c)34
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-(2) és (3) pontjaiban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.
b) Tömegformálás: A tetők formáját tekintve: az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős épületek építhetőek.
c) 35
11. Eredeti, sajátságos telepítésű lakóterületek (2)
11. § (1) Hortobágy település azon sajátosan megtervezett lakóterületei, melyeknek sajátossága, hogy az ingatlanokat két utca határolja. A lakóházak bejárata felöl egy keskenyebb, csupán gyalogos közlekedésre szolgáló lakóutca, míg a kertek végében egy szélesebb, gazdasági utca létesült.
(2) 36
(3) Egyedi építészeti követelmények:
12. Később megvalósult lakóterületek (3)
12. § (1) A belterület keleti és északkeleti részei a későbbi igényeket kielégítésére megvalósított lakóterületek, ahol szakítottak az eredeti telepítési renddel, vagyis a telkek kétfajta (különválasztott lakó- és gazdasági) utcával történő szervezésével. Itt hagyományos lakóutcák alakultak ki.
(2) 42
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-(2)- (3) bekezdésében meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.
13. Üdülőterületek (4)
13. § (1) Hortobágy belterületének északi részén elhelyezkedő, Hortobágy- Máta településen megvalósult üdülő-falu, illetve további üdülési célú fejlesztésre szánt területek.
(2) 47
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat:
aa) A már megvalósult üdülőfalu épületeivel megegyezően, csak a helyben autentikus anyagok és színek alkalmazhatók, az ezt követően megvalósuló épületek esetében is. (A fehér falfelületen, nyers téglaburkolaton, sárgásvörös cserépfedésen, nád fedésen, a barna színárnyalataira festett fa szerkezeten és faburkolaton, a tetőfedés színével azonos színű, vagy szürke fémlemezen kívül más anyagok és színek alkalmazása homlokzaton nem megengedett.)
ab) Sárgásvörös cserépfedés, fehér színű falfelületek, barna színű fa szerkezetek, kiegészítő homlokzati és burkoló anyagként a nyes tégla is alkalmazható. Tetőfedésre a nádfedés is alkalmazható.
b) Tömegformálás: A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek.)
c) Homlokzati kialakítás: A már megvalósult üdülőfalu épületeivel harmonizáló, egyszerű homlokzati kialakítás a megengedett.
d) 48
14. Különleges területek (5)
14. § (1) A Mátai Ménes, az Idegenforgalmi hasznosítású különleges területek (Vásár- és rendezvénytér, szabadtéri színpad, madárkórház, kemping, strandfürdő).
(2) 49
(3) Egyedi építészeti követelmények: Elvárás, a csatlakozó világörökségi helyszín, tájképvédelmi, és autentikus építészeti elvárásoknak való megfelelés.
a) Anyaghasználat, homlokzati kialakítás:
aa) Tekintettel arra, hogy e különleges területek a turisztikailag kiemelt fontosságú létesítményeknek adnak helyt, csak a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín építészeti és környezeti arculatához illeszkedő anyag és színhasználat az megengedett.
ab) Elsősorban falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzatképzés a megengedett. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész-alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) legyen.
ac) Nem megengedett fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre történő alkalmazása.
ad) Az épületek tetőfedő anyagaként csak a kerámia alapú cserép, vagy nád alkalmazása megengedett. A tetőcseréppel történő fedésére az egyenes vagy íves vágású szalagcserép, továbbá a hódfarkú cserépfedésen kívül, más nem alkalmazható.
ae) A tetőhéjazat színéül csak a natúr agyag, a terrakotta, vörös vagy barna, szürkésbarna színek alkalmazása megengedett.
af) Cserepek befoglaló méreténél a 25x45 cm-nél nagyobb méretűek alkalmazása nem megengedett.
ag) A nyílászárókat csak fából, hagyományos szerkezettel és arányokkal megengedett készíteni.
b) Tömegformálás:
ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el.
bb) A hosszúkás alaprajzú épületeket nyeregtetővel történő fedése megengedett, oromfalas kialakítással, vagy teljes- esetleg részleges kontyolással. Speciális alaprajzú (kör- vagy sokszög) épületek vagy épületrészek esetében a kúpos vagy sokszögű magastető kialakítása is megengedett, mert ez is illeszkedik a hagyományokhoz. A tető hajlásszögét csak 36-45 fok közötti lejtéssel megengedett kialakítani.
c) 50
15. Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen kívül. (6/1.)
15. § (1) Hortobágy község külterületén elhelyezkedő, lakott helyek, egykori állami gazdasági központok, ahol a mező- és állatgazdálkodás üzemi építményei és kisebb lakóterületek is megtalálhatóak:
a) *Máta major **
b) Borsós major
c) Árkus major
d) *Szásztelek major
e) Kónya major
16. Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen
16. § (1) Hortobágy község külterületén, Világörökségi Helyszínen elhelyezkedő, lakott helyek, egykori állami gazdasági központok, ahol a mező- és állatgazdálkodás üzemi építményei és kisebb lakóterületek is megtalálhatóak:
a) Halastó major
b) Kungyörgy telep
(2) 53
b) Szintszám: A beépítés földszintes. Kivételt jelent Halastó majorban az egykori kastély épülete és a vasútállomásnál levő magtár épület, valamint Kungyörgy telepen a többszintes víztorony. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.
c) Legmagasabb pont: A közösségi használatú épületek, kilátó, technológiai építmények megengedhető legnagyobb magasságát a HÉSz. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja. A meglévő védett és helyi védettségű épületek kivételével a megengedett legnagyobb építménymagasság ne haladja meg a 4,0 m-t. Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a tetőgerinc magassága: legfeljebb 7 m legyen.
d) Kerítésalakítás: Csak a lakótelkek határain kötelező a kerítés építése. A gazdasági területek esetében lehetőség szerint ne készüljön kerítés, amennyiben ez nem kerülhető el, az csak az egyedi építészeti követelményekben meghatározottak szerint történhet.
(3) Egyedi építészeti követelmények: Egyaránt vonatkoznak mindegyik megnevezett majorra, mert építészeti hagyományaik azonos gyökerekből erednek.
a) Anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás:
aa) Az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek (36-45 fokos,) héjazatú épületek elhelyezése megengedett.
ab) A falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzatképzés megengedett.
ac) A homlokzatképzés fehér színű mész, mész-alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) alkalmazható.
ad) A fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre történő alkalmazása nem megengedett.
ae) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet, de a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett, mert ez nem idegen a hagyományos településképtől.
af) A technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő ad) pontban megfogalmazott fedéstől eltérően is megengedett.
ag) Az épületek tetőfedő anyagaként csak a kerámia alapú cserép, vagy nád alkalmazása megengedett.
ah) A tető cseréppel történő fedésére az egyenes vagy íves vágású szalagcserép, továbbá a hódfarkú cserép alkalmazható.
ai) A tetőhéjazat színéül a natúr agyag, a terrakotta, vörös vagy barna, szürkésbarna színek alkalmazhatóak.
aj) A cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm legyen.
ak) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek és arányúak legyenek.
al) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfaltot nem használható, ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinkertégla, hagyományos tégla) burkolat alkalmazható.
b) 54
17. Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen kívül
17. § (1) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok: Jelen rendelet 8. § 1/c és 8. § 2/b. előírásai szerint.
18. Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen
18. § (1) A „Hortobágyi nemzeti Park - a Puszta” Világörökségi Helyszín, település közigazgatási területén elhelyezkedő, beépítésre nem szánt területek.
(2) Területi építészeti követelmények: Az alábbi elvárások kereteket, feladatokat határoznak meg, a Helyi építési szabályzat és annak mellékletét képező szabályozási terv számára, ahol az elvárásoknak megfelelő rendelkezésekkel érvényt lehet szerezni.
a) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok: Jelen rendelet 8. § 1/c előírásai szerint.
b) A jellegzetes tájalkotó elemek jellegét és változatosságát meg kell őrizni, ezek sűrűsödése tovább nem kívánatos.
c) Telekalakítással kapcsolatos eljárás során a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakítás történjen az alábbiakat is figyelembe véve:
d) (Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történjen. Új tanya, major nem alakítható ki.)
e) Új erdő telepítése sem kívánatos, kivéve arra természetvédelmi kezelési céllal kerül sor.
f) A kedvező térarányok kialakítása, a nyíltság, a töretlen látóhatár megőrzése, a zavaró tájelemek felszámolása:
g) A világörökségi helyszínen lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben épüljön, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar, stb.). (Ez alól kivételt képez természetesen, a pásztorszállások, a mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet számára szolgáló szállások, a meglévő lakott tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy darab lakóépület.)
h) A világörökségi helyszín területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, bárminemű épület, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból létesüljenek. (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb épület, építmények) építhető.
19. 60 Helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.
19. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(2) 61 Területi építészeti követelmények helyi védett utcakép esetén
a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,
ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága
ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,
(3) 62 Egyedi építészeti követelmények helyi védett épület vagy építmény (HE) esetén
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
e) az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
f) épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,
g) tetőfelületre cégér nem helyezhető el,
h) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,
i) a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.
j) a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,
k) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
l) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
20. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
(3) 63
(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(7) 64 A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.
(8) 65 Beépítésre nem szánt területek közül közkertben vagy közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
(9) 66 Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.
21. 67 Egyéb műszaki berendezésekre és sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)
(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
22. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. 72 A támogatás vissza nem térítendő, vagy meghatározott időre kamatmentes kölcsön lehet.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1) 73 A településkép védelemmel kapcsolatos szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
24. A településképi véleményezési eljárás 74
24. § (1) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:
a) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
b) Az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely), a közigazgatási területen jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben a 6. § (4) bekezdésében meghatározott településképileg meghatározó területeken.
(4) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(6) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést kell érvényesíteni.
(7) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi –e a rálátásból adódó településképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ca) biztosított lesz vagy megmarad e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
cc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(8) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) megfelelő e a rendeltetéssel összefüggő reklámhordozó, továbbá információs vagy más célú berendezés településképi megjelenése,
d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő e a településképi megjelenésben,
e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek e a környezet adottságaihoz, elősegítik e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(9) A polgármester településképi véleményét a települési főépítész készíti elő.
(10) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.
25. A településképi bejelentési eljárás
25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
d) A rendelet 3. számú mellékletében meghatározott építésügyi-hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám elhelyezések esetében.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) 75 A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
26. A településképi kötelezés
26. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
(2) 76
(3) 77 A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására hatósági határozatban kötelezheti.
(4) 78 A polgármester a településképi követelmények be nem tartása esetén településvédelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosra, mely többször kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(5) 79
(6) 80 A polgármester a településképi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmenti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(7) 81 A bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a Magyar Államkincstárnál vezetett és a határozatban is megjelölt előirányzat felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni.
(8) 82 A (7) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
27. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról szóló 16/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.
28. Átmeneti rendelkezések
28. § E rendelet előírásait csak a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az önkormányzati rendeletet a Hortobágy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 30.) önkormányzati rendelete 29. §-a hatályon kívül helyezte 2022. április 1. napjával.
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (4) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 1.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Beiktatta a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Beiktatta a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Beiktatta a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 2.§. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 2.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (4) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (4) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 4.§. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 5.§. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 5.§. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 5.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 4.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 4.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 4.§. (4) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 5.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 5.§. (4) bekezdése. Hatálytalan: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 5.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 5.§. (6) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 12.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 12.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 13.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 13.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2018. X. 01-től
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 15.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 15.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 15.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 16.§. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 16.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 16.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 16.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 7.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 7.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 01-től
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 17.§-a. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 17.§-a. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 17.§-a. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos: 2018. X. 01-től
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 18.§. (1) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 19.§-a. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (1) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (3) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Hatályon kívül helyezte a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (3) bekezdése. Hatálytalan: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (4) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Módosította a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (5) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól
Beiktatta a 11/2019. (VII.03.) önkormányzati rendelet 20.§. (6) bekezdése. Hatályos: 2019. VII. 18-tól