1. § (1) A rendelet hatálya Mikepércs Község Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat és más személyek közös tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre.

(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörét - ha jelen rendelet másként nem rendelkezik - a Polgármesterre ruházza át.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és kivételesen lehet bérbe adni. Ilyen kivételes indok különösen:

(3) Ha a lakásra jogosult személy a Polgármester, a Jegyző vagy a hozzátartozóik, a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(4) A bérlő kiválasztási jogáról az Önkormányzat nem mondhat le, bérlő kiválasztási jog átadásáról szóló megállapodást az Önkormányzat nem köt.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § A lakások bérbeadása történhet:

5. § (1) A szociális alapon létesített bérleti jogviszony létesítésére irányuló kérelmet e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt az önkormányzat a honlapján közzéteszi.

(2) Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás folytatólagos bérlésére igényt nyújthat be az,

(3) A kérelmet el kell utasítani:

(4) Az egyes bérbeadási jogcímeknél felsorolt feltételeknek a kérelem benyújtásakor, valamint a lakás bérbeadásakor egyaránt fenn kell állniuk.

(5) Ha az igénylőnek az igénylő lapon feltüntetett adataiban és körülményeiben változás következik be, azt 8 napon belül írásban kell bejelentenie a Polgármesteri Hivatal felé.

6. § (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének fedeznie kell az Önkormányzatnak az épület karbantartásával, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotának biztosításával, felújításával, a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, vagy azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák költségeit.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(4) Érvénytelen a pályázat, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek valamelyikét a pályázat nem tartalmazza, illetve azt határidőn túl nyújtották be. A feltételek teljesítése, illetve az óvadék és a közjegyzői díj megfizetésének kötelezettsége alól a bérbeadó a pályázót nem mentesítheti, részletfizetést nem adhat.

(5) A pályázati kiírást legalább egy alkalommal, az elbírálás napját minimum 15 nappal megelőzően az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(6) A bíráló a pályázók között sorrendet állapít meg. A pályázat győztese az, aki összességében a legkedvezőbb ajánlatot adja. A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A pályázatok eredményéről valamennyi pályázót írásban tájékoztatni kell.

(8) Az eredmény megállapítása után a bérbeadó a pályázat nyertesével bérleti szerződést köt.

(9) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt eláll a szerződéskötési szándékától és a lakást nem kívánja bérbe venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi bérbe, vagy a pályázatban vállalt egyéb feltételeket nem teljesíti, úgy a helyébe a sorban következő pályázó lép. Amennyiben ilyen nincs, úgy a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani és ezzel egyidejűleg új hirdetményt kell közzé tenni.

(10) A költségelven bérbe adott lakásokra nem terjed ki a 12. § (1) bekezdés b) és d) pontja.

7. § (1) A munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakást a bérbeadóhoz címzett írásbeli kérelem útján lehet igényelni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő személyes adatait, illetve a lakásigénylés célját, indokát, az igénylő lakás-, vagyoni- és jövedelmi viszonyára vonatkozó nyilatkozatát.

(2) Munkakör ellátásának elősegítését szolgáló bérlakásra bérleti szerződés csak a munkaviszony, szolgálati jogviszony időtartamára, vagy lakás tulajdonjogának a munkahelytől számított 20 km-es körzeten belüli megszerzéséig köthető.

(3) Szolgálati lakás esetén, amennyiben a munkaviszony, szolgálati jogviszony megszűnésére nyugdíjazás miatt kerül sor, úgy a Polgármester dönt a lakásbérleti jogviszony folytatásáról.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott változást a bérlő köteles haladéktalanul, írásban bejelenteni a bérbeadó felé.

(5) A bérleti jogviszony a bejelentés napjától számított 30. napon szűnik meg. A bérlő a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(6) Amennyiben a bérlő a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a bérleti jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott változásról történő tudomásszerzés napján szűnik meg, amely esetben a lakást a felszólítást követő 8 napon belül el kell hagyni.

8. § (1) Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten, ideiglenes jellegű, átmeneti elhelyezést szolgáló bérlakás adható legfeljebb 1 évre szóló, határozott idejű bérleti szerződés kötésével olyan személynek,

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, az eredeti lakásra szóló bérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendkívüli élethelyzetet a megfelelő dokumentumokkal igazolni kell, minden esetben soron kívül környezettanulmányt kell készíteni.

9. § (1) A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat nyilvántartja, és folyamatosan aktualizálja.

(2) A nyilvántartásnak a helyi sajátosságoknak és követelményeknek, illetve technikai feltételeknek megfelelve tartalmaznia kell:

10. § (1) A lakáscseréhez való hozzájárulást az Ltv. keretei között lehet megadni, illetve megtagadni.

(2) A lakás bérleti jogának másik lakásra történő cseréjéhez a bérbeadói jogokat gyakorló hozzájárulása kell.

(3) A lakás bérleti joga kizárólag másik, az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogára cserélhető.

(4) Határozott időtartamra bérbe adott lakás cseréje esetén az új lakásbérleti szerződésnél a bérlet időtartamaként csak a korábbi szerződésben foglaltakat lehet figyelembe venni.

(5) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést nem lehet terhesebb feltételekkel megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte, kivéve, ha ehhez a csere folytán a bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására.

11. § (1) Szociális bérleti jogviszony esetén lakásbérleti szerződés határozott időtartamra legfeljebb 5 évre, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető, kizárólag kiköltözési záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételével.

(2) Nem köthető olyan magánszeméllyel lakásbérleti szerződés, akinek korábbi bérleti szerződése lakbér vagy közüzemi díj hátralék miatt szűnt meg.

(3) A szociális és költség alapú bérleti jogviszony esetében, ha a bérleti időtartam lejártának napján nem áll fenn lakásbérleti, közüzemi vagy egyéb díjtartozás, továbbá az Önkormányzattal szemben helyi adó tartozás, valamint a bérlő a lakást rendeltetésszerűen használja, a lakásbérleti szerződés további 5 évvel meghosszabbítható.

(4) A lakásbérlet létrejöttének további feltétele – a szociális, átmeneti és szolgálati jellegű bérlakások kivételével – a lakásbérleti szerződés aláírásáig 2 havi óvadék befizetése. Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül – a bérbeadó által meghatározott határidőben - az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a törvényben meghatározott eljárás keretében a lakásbérleti szerződést fel kell mondani.

12. § (1) Nem köthető új bérleti szerződés, és a régi nem hosszabbítható azzal a személlyel,

(2) A bérleti szerződést meg kell szüntetni, ha a bérlőnek, az Önkormányzat, illetve annak gazdasági társaságai felé önkormányzati bérleménye után, jelenlegi vagy korábbi bérleti jogviszonyából származó, 60 napot meghaladó bérleti vagy használati díj, közmű, helyi adó, illetve egyéb tartozása van.

13. § (1) Az Ltv-nek és jelen rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.

(2) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az új bérleti szerződés, és a bérleti szerződés módosításának hatálybalépési feltétele, a bérlő kiköltözési záradékkal ellátott közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatának megtétele, és annak átadása a Bérbeadó részére. A közjegyzői okirat költségei a szociális alapú és az ideiglenes jellegű bérlakás esetében a bérbeadót terhelik, minden más esetben a bérlőt terhelik.

(4) A Bérleti Szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

(5) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy:

(6) A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bérleti szerződések módosítására is.

14. § (1) Új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni bérlőnek.

(2) A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződésben megállapodhatnak arról, hogy a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről.

(3) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó birtokba veszi a lakást és érvényesíti a bérbeadói igényeket.

15. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott külön szolgáltatások díját.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony létrejöttekor köteles a lakásba bejelentkezni és a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakásban életvitelszerűen lakni, illetőleg a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakásból kijelentkezni. A bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, sem a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható.

(4) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles a bérbeadó felé írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás, közeli hozzátartozó ápolása) igazolni.

(5) A bérlő indokoltan van távol a lakásból, ha arra

(6) A bérlő köteles a lakás átvételét követő 15 napon belül a közüzemi mérőórákat, valamint a kötelező közszolgáltatások igénybevételét a szolgáltató szervezeteknél a nevére átjelenteni.

(7) A víz- és csatornadíj, valamint az épület-üzemeltetési hozzájárulás fizetésére a lakbérfizetésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(8) Az átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkálatok megkezdése előtt 30 nappal, míg baleset- és életveszély elhárítása esetén a munkálatok befejezését követően haladéktalanul a feleket kölcsönös értesítési kötelezettség terheli.

(9) A bérlő köteles saját költségére gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról.

(10) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve azt felhívására sem pótolja, a tulajdonos jogosult a bérleti jogviszony felmondására.

(11) A lakásbérleti szerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, ha a bérleményben a bérlő lejárt tartozása miatt bármelyik közmű kikötésre kerülhet a szolgáltató által. A szolgáltatás visszaállításának díja a bérlőre terhelendő.

16. § (1) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megteremtése, a berendezések karbantartása, az épülettel, közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatban írt kötelezettségek és az elvégzett munkálatok költségeinek viselése vonatkozásában a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(2) A Bérlő a lakás állagának megóvásáról köteles gondoskodni. A Bérlő kötelezettsége minden a lakás, ill. annak berendezéseivel kapcsolatos karbantartás.

(3) A bérlő a lakásban felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkákat csak a munkákat végző vállalkozó előzetes és részletes költségkimutatása és a lakás állapotáról készült jegyzőkönyv alapján megadott bérbeadói hozzájárulással, valamint a költségek viselésére vonatkozó megállapodás megkötése után végezhet.

(4) A lakás állapotának előzetes felmérését, valamint az elvégzett munkák ellenőrzését a bérbeadó által kijelölt személyek végzik, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A költségek viselésére vonatkozó megállapodás, valamint a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítésére irányuló megállapodás csak ezen jegyzőkönyvek birtokában köthető.

(5) Ha az előzetes megállapodás szerint a korszerűsítés költségeit a tulajdonos önkormányzat viseli, de azt a megállapodás alapján a bérlő megelőlegezte, akkor a visszafizetés külön megállapodásban rögzített módon, bérbeszámítás útján történik.

(6) Indokoltnak kell tekinteni a számlával igazolt költségeket, azok azonban csak a szükséges költségeket tartalmazhatják, nem tartalmazhatnak luxuskiadásokat.

(7) A Polgármester döntése alapján az elismert költség egy összegben is kifizethető. Egy összegben kell kifizetni az elismert költség hátralévő részét a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, üresen történő átadását követő 90 napon belül, ha a lakásbérleti jogviszony a bérlőnek fel nem róható okból szűnik meg.

(8) Amennyiben a lakás-átalakítással, -korszerűsítéssel a lakás komfortfokozata is megváltozik, a bérleti szerződést módosítani kell, a komfortfokozatnak megfelelő bérleti díj megállapítására kiterjedően is.

(9) A (8) bekezdést kell alkalmazni a rendelet hatálybalépése előtt elvégzett munkák következtében történt komfortfokozat-változás esetén – előzetes megállapodás hiányában is – feltéve, hogy a bérlő az elismerhető költségeket számlával igazolja.

(10) Háziállatot kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával lehet a bérleményben tartani. Haszonállatok tartása a bérleményekben tilos.

17. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését évente 1 alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni.

(2) Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes lakáshasználatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, vagy az ellenőrzés a bérlő hibájából meghiúsul, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

18. § (1) A bérleti szerződés hatályba lépését követően a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza

(4) A szerződés megszűnésekor e § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

19. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója - amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt - a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér alapján megállapított emelt összegű használati díjat köteles megfizetni, amennyiben a jogcím nélküli használat bérleti díjtartozás, illetve lakás kiürítési eljárás miatt következett be, és a tartozás visszafizetésére nincs részletfizetési megállapodás érvényben.

20. § Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha:

21. § (1) Házastársak/bejegyzett élettársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében lehet a lakást bérbe adni.

(2) Új szerződéssel – együttes kérelemre – a legalább két év óta igazoltan élettársi viszonyban élők számára is bérbe adható a lakás.

(3) Ha a szerződés már fennáll, a bérlő kérelmére a szerződés úgy módosítható, hogy a bérlő és a vele igazoltan legalább egy év óta élettársi viszonyban élő személy között bérlőtársi jogviszony jön létre. Nem lehet módosítani a szerződést, ha az élettárs lakásba való befogadásához nem kértek bérbeadói hozzájárulást vagy a bérbeadó a befogadáshoz nem járult hozzá.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás albérletbe nem adható.

22. § (1) A bérlő az egyenes ági rokona és házastársa kivételével, más személyt önkormányzati tulajdonban lévő lakásba kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a befogadni kívánt személy

(3) Bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivételesen indokolt esetben adható, illetve rendkívüli élethelyzetre tekintettel. A kérelemhez a bérlőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

(4) A befogadó nyilatkozatot a feltételek fennállása esetén a bérbeadó írásban adja ki.

(5) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból a megszűnés napjától számított 15 napon belül - ingóságaival együtt – elköltözni.

(6) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a befogadandó személy benyújtja -közjegyzői okiratba foglalt – kötelezettségvállaló nyilatkozatát (a továbbiakban: kötelezettségvállaló nyilatkozat), amelyben vállalja, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakást elhagyja.

(7) Nem adható hozzájárulás

(8) A lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet a bérlő halálától számított 15 napon belül kell a bérbeadónak bejelenteni, a határidő elmulasztása jogvesztő.

23. § Ha a bérlő halála, vagy kilakoltatása esetén a lakásban visszamaradt, jogszerűen befogadott bérlővel együtt lakók között nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, a bérbeadó nem köteles sem bérleti jogviszonyt létesíteni, sem cserelakást felajánlani.

24. § (1) Közös megegyezés esetén a bérleti szerződés akkor szüntethető meg másik lakás bérbeadásával, ha a bérlő

(2) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadói jogokat gyakorló köteles megállapodásba foglalni.

(3) A megállapodás tartalmazza

25. § Az Önkormányzat a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásban visszamaradó olyan személy elhelyezésére, aki a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján nem jogosult, kötelezettséget nem vállal.

26. § (1) A bérlő köteles megfizetni a rendeletben foglaltak alapján az általa bérelt lakásra megállapított lakbért, ezen felül a rendeletben foglaltak alapján a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott szolgáltatások díját.

(2) A lakbért és a külön szolgáltatások díját a bérleti szerződésben - vagy a bérlő és a bérbeadó vagy megbízottja más megállapodásában – meghatározott módon és időpontban kell megfizetni.

27. § (1) A szociális és szolgálati lakások lakbérének mértékét az Önkormányzat az alábbiakban állapítja meg:

(2) Költség alapú bérbeadás esetén az Önkormányzat az alábbiakban állapítja meg:

(3) A bérlő a lakbért – a bérleti szerződésben meghatározottak szerint – köteles a tárgyhó 10-éig megfizetni. A lejárt lakbér tartozás összege, ha a 2 havi lakbér összegét eléri, az Önkormányzat 8 napon belüli törlesztésre szólítja fel a bérlőt. Ennek eredménytelensége esetén a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani és a lakás kiürítésére felszólítani. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Bérbeadó peres úton érvényesíti jogait, amelynek összes költsége az adóst terheli.

(4) A szociális lakbérek mértéke - a lakások területi fekvésében és műszaki állapotában, illetve a lakások hasznosításának jellege szerint az eltérések kiegyenlítésére - növelhető, illetve csökkenthető a Bérbeadó döntése alapján, az alábbi tényezők figyelembevételével.

(5) Az önkormányzati intézményrendszer működtetése érdekében a Polgármester a szolgálati lakások bérleti díját tovább mérsékelheti.

28. § (1) Lakbérhátralék csökkentését vagy elengedését minden esetben a Bérlő kezdeményezheti.

(2) A kérelem elbírálását megelőzően a kérelmezőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A bérlő írásbeli kérelmére a lakbértartozás megfizetésére

29. § A szociális lakbér iránti kérelemhez csatolni kell az alábbi igazolásokat: a havonta rendszeres mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az utolsó hónap tényleges jövedelméről szóló igazolást, vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolását, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerinti ellátásban részesülő kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazolását, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és az együttműködésről, vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes NAV igazolását a kérelmező előző gazdasági évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról, a kérelmező büntető jogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről tett nyilatkozata, valamint a külön jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot. a lakásfenntartási kiadásokat igazoló közüzemi számlákat az igénylést megelőző hónapról.

30. § (1) A lakást szociális helyzet alapján bérlők jogosultságát az Ltv-ben foglaltak alapján bérbeadó évente köteles felülvizsgálni. Bérlő kötelezettsége, hogy évenként, minden év január 31. napjáig nyilatkozzon a személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól, valamint nyújtsa be a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat (éves felülvizsgálat).

(2) Amennyiben bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától, a 29. § paragrafus (3) bekezdésében megállapított bérleti díjat köteles fizetni.

(3) Amennyiben bérlő az (1) bekezdés szerint a tárgyév január 31. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, illetve nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, úgy bérlő a rendelet 29. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint, az ún. költségelvű lakbérekre meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig. A nyilatkozat és az azt alátámasztó igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő harmadik hónap első napjától, amennyiben bérlő, az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján, a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, szociális alapú lakbért köteles fizetni. Ha bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy a 29. § (3) bekezdésében megállapított bérleti díjat köteles fizetni.

(4) A bérlő a szociális bérletre való jogosultságát elveszíti, ha:

(5) A (4) bekezdésben leírtak fennállása esetén az új bérleti díj megállapítását (kiszámítását) és az új bérleti díj mértékének bérlővel való közlését - a változást követő első számlában a hatályos rendeletre hivatkozással - a bérbeadó végzi.

31. § (1) A bérbeadó a lakbér mértékét minden évben felülvizsgálja.

(2) A lakbért a 28-30. §-ban szabályozott eseteken túlmenően módosítani kell különösen, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be, valamint ha a rendelet szerint a lakbért ismételten meg kell állapítani.

(3) Ha a bérbeadó kötelezettségébe tartozó komfortfokozat növelő beruházást megállapodás alapján nem a bérbeadó végzi el, a lakásra kötött bérleti szerződés komfort fokozatváltozás miatt, a lakbér tekintetében nem módosítható. A lakbért az eredeti komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben a komfortfokozat növelő beruházás költségét megállapodás alapján a bérbeadó viseli, úgy az eredeti szerződés a lakbér tekintetében módosítható.

(4) A bérbeadó a lakbér mértékének módosítását a módosítást követő első számlában közli a bérlővel a hatályos rendeletre hivatkozással.

32. § (1) A külön szolgáltatás után a bérlőnek a lakbéren felül kell térítést fizetnie. Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a lakásban igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül a bérbeadó fizeti meg (vagy a szolgáltató a bérbeadótól is behajthatja), és a bérlő ennek alapján fizet térítést a bérbeadónak.

(2) A külön szolgáltatás után a bérbeadónak fizetendő térítés(díj) megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a lakbérrel esne késedelembe.

(3) A lakbért és használati díjat, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjat a bérbeadó részére kell fizetni a bérleti szerződésben foglaltak szerint. Ennek hiányában a bérbeadó által kiállított számlában közöltek szerint kell a lakbért, a használati díjat, valamint a külön szolgáltatás díját megfizetni.

(4) A lakbérrel és használati díjjal, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjjal kapcsolatos pénztartozás esetére a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat összegét is fel kell számítani.

33. § A lakást jogcím nélkül használó köteles a lakást a bérbeadó felszólítását követő 15 napon belül elhagyni, és amennyiben ezen kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a használat kezdetétől köteles a korábbi bérleti díj szociális bérlakás esetén 3 szoros, egyéb típusú lakás esetén 2 szeres használati díjat fizetni. A használati díj mellett a jogcím nélküli használónak a bérlőkre vonatkozó szabályok szerint a külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.

34. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(2) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megtérítését vállalhatja.

(3) Az önkormányzat a számlákkal igazolt költség 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül, a fennmaradó 50%-át bérbeszámítással, a havi lakbér 50%-áig terjedő összegben téríti meg a bérlő részére.

(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell.

(5) Az Önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra tervezett előirányzat terhére lehet megállapodni.

35. § (1) A lakás bérlőnek való átadásával és bérlőtől való visszavételével kapcsolatos teendőket a bérbeadó végzi.

(2) A bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatára, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A lakás átadásakor a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a lakás bérbeadónak való visszaadása esetében is.

(3) A bérlő köteles a visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy ún. nullás igazolásának bemutatásával bizonyítani, hogy a közszolgáltatók felé nem áll fenn tartozása. Ha a bérlőnek a közszolgáltatók felé vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn, a lakás visszaadásáról készült jegyzőkönyvben azt rögzíteni kell.

(4) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített állapotban a bérbeadó részére átadni. Amennyiben a bérlő ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat – a volt költségére és veszélyére - a bérbeadó raktárba helyezi el és 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a bérbeadó az ingóságokat azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti.

(5) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös vagy az ismert hozzátartozó köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani, amennyiben azok vonatkozásában közjegyzői eljárás nem indul. Ellenkező esetben a kiürítési határidő a jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány kézhezvételétől számított 30 nap. A hagyatéki üggyel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézője jegyzőkönyv formájában tájékoztatja a bérbeadót.

(6) Ha az örökös vagy ismert hozzátartozó a hagyatéki ingóságokat a lakásból a fenti határidőkön belül nem szállítja el, azokat – az örökös költségére és veszélyére – a bérbeadó raktárba helyezi és 30 napig őrzi. A határidő letelte után a bérbeadó a hagyatékot azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti vagy megsemmisítheti.

36. § (1) A bérbeadó a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni az érintett önkéntes hozzájárulása alapján, mindazokat a jogosultságot alátámasztó, szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat, amelyeket az Ltv., és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet. A személyes adatokat az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig jogosult kezelni a bérbeadó.

(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség szociális bérlet esetén az együttlakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(4) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Ltv. 84. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő/használó személyes adatai továbbíthatóak a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő/használó előzetesen hozzájárul.

(5) A lakáskérelmek elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az azzal kapcsolatos dokumentumokba betekinthetnek a polgármesteri hivatal lakáskezeléssel megbízott munkatársai és szükség esetén a Képviselő-testület tagjai.

37. § Ez a rendelet 2022. szeptember 30-án lép hatályba.

38. § (1)¹

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően hatályba lépő szerződésekre kell alkalmazni.