Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 01Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Mikepércs Községi Önkormányzat célja, hogy működése során a törvény által meghatározott és az önként vállat feladatait a település közösségének javára és érdekében lássa el. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva a takarékos gazdálkodás irányelveit, Mikepércs Községi Önkormányzat önállóan, szabadon és széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom demokratikus gyakorlásáról.
[2] Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mikepércs Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 4271 Mikepércs, Kossuth utca 1.
(3) A Képviselő-testület hivatala: Mikepércsi Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 4271 Mikepércs, Óvoda utca 4.
(4) Az Önkormányzat jogállása: Jogi személy. Önállóan, demokratikusan gyakorolja a helyi közhatalmat. Szabadon igazgatja a feladat-és hatáskörébe tartozó közügyeket. Gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.
(5) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás biztosítják.
(6) Hivatalos testvér-települési kapcsolata: Nagygalambfalva (2005).
(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.mikepercs.hu.
(8) Az Önkormányzat hivatalos közösségi portálja: www.facebook.com/mikepércs község (működése külön szabályzat szerint szabályozva).
(9) Az Önkormányzat lapja: "Mikepércsi Tükör" időszakos kiadvány. A kiadvány időszakonként jelenik meg, melyet a lakosság, a Képviselő-testület tagjai, az önkormányzati intézmények térítésmentesen kapnak meg.
(10) Az önkormányzat tevékenységi körébe tartozó kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Mikepércs Községi Önkormányzat Képviselő-testületét illetik meg.
(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban az általa létrehozott költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek, nonprofit szervezetek útján gondoskodik, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
4. § (1) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását
a) amelynek ellátása nem sérti más település érdekeit,
b) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
c) amelynek megoldása nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását,
d) amelynek finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek keretében tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület bizottságainak véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külön szakértő/k közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet egyidejű biztosításával – kell állást foglalni.
5. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulására átruházhatja.
(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, illetőleg a hatáskört visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) Az átruházott hatáskörben eljáró évente, illetve a Képviselő-testület kérésére köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(5) Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
6. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.
(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és feladatellátását a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat részvételével működő társulás jogállására, működésére és részletes feladatára vonatkozó rendelkezéseket a társulási megállapodás tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
1. A Képviselő-testület gazdasági programja és ülésterve
7. § (1) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseire gazdasági programot határoz meg. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, továbbá a befektetés támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
(3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a települési képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) A gazdasági programot közzé kell tenni Mikepércs Község hivatalos honlapján (www.mikepercs.hu).
8. § (1) A Képviselő-testület félévenként jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.
(2) Az üléstervet minden év január 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) települési képviselőktől,
b) a Képviselő-testület bizottságaitól,
c) bizottságok nem képviselő tagjaitól,
d) jegyzőtől, aljegyzőtől,
e) önkormányzati intézmények vezetőitől,
f) nemzeti kisebbségi önkormányzat elnökétől,
g) civil szervezetektől.
(4) Az ülésterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését,
d) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
2. Előterjesztések
9. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) érdemi döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
b) beszámoló jellegű anyag valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
c) tájékoztató jellegű anyag, amely tudomásulvételt igényel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írt előterjesztésre jogosultak:
a) polgármester és alpolgármesterek,
b) a témakör szerint illetékes bizottság,
c) bármelyik települési képviselő,
d) a jegyző.
(3) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (5) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.
(5) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) a jogszabályi felhatalmazást,
d) több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,
e) a költségkihatásokat,
f) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet.
3. Az előterjesztés benyújtása
10. § Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről a 17. § szerint.
4. Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei
11. § (1) A Képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:
a) a tárgy- és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt mellékletekből, valamint
b) a döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).
(2) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés, vagy az általa kiírt pályázat megtárgyalása kerül napirendre, és a napirend nyilvános megtárgyalása üzleti érdeket sértene, úgy a napirend előterjesztője – a polgármester egyetértésével – zárt ülés tartására tehet javaslatot.
(3) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, Ariel betűtípussal, 12-es betűnagysággal kell készíteni.
(4) Az előterjesztésen az aláírás s.k. jelölésű is lehet. Bélyegzőnyomatot minden esetben alkalmazni kell.
5. Az előterjesztés első részének tartalmi követelményei
12. § Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, mikor, milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.
b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.
c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági és politikai hatását is.
d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek és személyek (bizottság, képviselő) álláspontjának ismertetésére.
e) A határozati javaslat indokolását, illetve esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.
f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselő-testület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, koncepciók stb.) megvalósulására.
6. Az előterjesztés második részének tartalmi követelményei
13. § Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:
a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatot. Szabatosan, pontosan és tömören – az általánosság kerülésével – fogalmazzák meg az elérendő célt.
b) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
c) Az előterjesztés tárgyától, illetőleg jellegétől függően (különösen, amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van) két, vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni.
d) A többváltozatú (alternatív) döntési javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
e) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
f) A végrehajtás határidejét naptári napban, határnap megjelölésével, vagy – egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelemszerűen” kifejezés is használható.
g) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
h) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat teljes szövegét kell írásban kidolgozni.
7. A határozatok végrehajtásának rendje
14. § (1) Az elfogadott Képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.
(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követően negyedévente jelentést kell készíteni.
(3) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyző állítja össze. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell annak indokát. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
(4) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző felelős.
(5) A határozatot a – jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
8. A Képviselő-testület ülései
15. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület a (4) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott ülésterv (rendes ülés) szerint, illetve szükséges szerint (rendkívüli ülés) ülésezik.
(3) A Képviselő-testület minden hónap utolsó csütörtök napján tartja rendes ülését. Az ülésnapon az ülés legkorábban 13.00 órakor kezdődik. Az ülésnap a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart.
(4) A Képviselő-testület minden év augusztus hónapjában nyári szünetet tart.
(5) A Képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal tárgyaló termében tartja.
9. A Képviselő-testület alakuló ülése
16. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülése
a) a Képviselő-testület meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját,
b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét,
c) a testület tagjai (képviselők) a Választási Bizottság elnöke előtt esküt tesznek,
d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,
e) a képviselő-testület megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését,
f) a képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert, megállapítja a tiszteletdíját és költségtérítését,
g) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
10. A rendes ülés összehívása
17. § (1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma
a) az ülés helye és időpontja,
b) a javasolt napirendi pontok,
c) a napirend előadójának neve és beosztása
d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére.
(2) A képviselő-testületi ülés, a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket:
a) elektronikus felületen,
b) technikai üzemzavar vagy előzetes kérés esetén papír alapon helyi kézbesítő útján az ülést megelőzően 2 nappal korábban kell megküldeni.
(3) A nyilvános ülés meghívóját és anyagát Mikepércs Község hivatalos honlapján közzé kell tenni.
11. A rendkívüli ülés összehívása
18. § (1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének,
b) a Képviselő-testület bizottságának,
c) a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester 15 napon belüli időpontra köteles a Képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban – a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.
(5) A meghívó és az előterjesztés megküldésére a 17. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a meghívót és az előterjesztést legalább a rendkívüli ülés megkezdése előtt 1 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl. telefon).
12. Lakossági fórum
19. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumot lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá
b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.
(3) A lakossági fórum összehívására a polgármester jogosult.
(4) A lakossági fórumról, annak helyéről és idejéről a lakosságot
a) lakossági tájékoztatókon,
b) a Hivatal hirdetőtábláján,
c) Mikepércs hivatalos honlapján és
d) az Önkormányzat hivatalos közösségi portálján közzétett meghívóban kell értesíteni.
(5) A település lakóinak naprakész informálását, a lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Mikepércsi Tükörben való negyedévenkénti megjelentetése, Mikepércs Község hivatalos honlapján, az Önkormányzat hivatalos közösségi portálján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján történő rendszeres tájékoztatás.
13. Közmeghallgatás
20. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) a képviselő-testület tagjai
b) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai,
c) a jegyző, az aljegyző
d) az önkormányzati Hivatal köztisztviselői, munkavállalói,
e) az önkormányzati intézmények vezetői.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(3) A közmeghallgatás helyét, idejét a Képviselő-testület üléstervében kell meghatározni.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, Mikepércs Község hivatalos honlapján, továbbá a lakosság által látogatott egyéb helyeken kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről a jegyző gondoskodik.
14. Az ülések nyilvánossága
21. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint Mikepércs Község hivatalos honlapja útján legalább az ülést megelőzően 1 nappal tájékoztatni kell.
(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – valamennyi előterjesztést Mikepércs Község hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.
(5) A helyi – esetleg megyei vagy országos – sajtó, rádió, televízió a nyilvános ülésről beszámolót (összefoglalót) készít(het).
22. § (1) A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
A zárt ülésre vonatkozó, minősített többséggel meghozott testületi döntést a szavazati arányok feltüntetésével határozatba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti témában zárt ülés elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet.
(3) A zárt ülésen hozott döntésekről – az ülést követő 15 napon belül – a polgármester a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembe vételével a hivatalos honlap útján tájékoztatja a település polgárait.
15. A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre
23. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:
a) Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,
b) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,
e) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.
(2) Tanácskozási joggal, vagy anélkül meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
16. A Képviselő-testület ülésének napirendje
24. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a Képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a Képviselő-testület -- az elhalasztás indokolását követően -- vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
17. A tanácskozás rendje
25. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést a polgármester által kijelölt alpolgármester (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozásuk esetén a Képviselő-testület ülését Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti, valamint ellátja a Képviselő-testület és az Önkormányzat képviseletét. Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést, az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Az ülést vezető:
a) határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a szóbeli előterjesztésekről,
c) napirendi pontonként, a vita megnyitása előtt megadja a lehetőséget, hogy az adott napirendi pont előadójához a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,
e) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el.
(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.
(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;
b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;
c) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.
(5) A (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható.
(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.
(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
18. A felszólalások típusai
26. § A Képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:
a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,
b) kérdés,
c) interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat,
d) személyes megjegyzés.
19. Napirendek megtárgyalásának szabályai
27. § (1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.
(2) Napirendi pontonként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója, erre irányuló kérés vagy igény esetén, vagy a lakosság tájékoztatása érdekében ismerteti az írásbeli előterjesztést, illetve azt kiegészítheti legfeljebb 3 perc időtartamban.
(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg.
(4) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek maximum 2 perc időtartamban, amelyre a vita előtt kell a megkérdezettnek maximum 3 perc időtartamban választ adni.
(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Az első hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc.
(6) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak – legfeljebb 3 perc időtartamban – az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.
28. § (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.
20. Interpelláció, kérdés, közérdekű bejelentés, javaslat
29. § (1) A települési képviselő a testület rendes ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Felvilágosítás kérés (közérdekű kérdés) minden olyan – képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez. A megkérdezett a kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban ad érdemi választ.
(3) Az interpellációt és a kérdést a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztályára.
(4) Az írásban benyújtott interpelláció és a kérdés válaszadására rendelkezésre álló időtartam témánként maximum 5 perc.
(5) Az interpellációra és a kérdésre adott válasz elfogadásáról az interpelláló, illetve kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. Amennyiben nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja, e nyilatkozatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a Képviselő-testület sem fogadja el a választ, megbízza a tárgy szerint illetékes bizottságát az ügy kivizsgálásával. Nem utalható további kivizsgálásra azon interpelláció, illetve kérdés, mely költségvetési forrás hiánya miatt nem valósítható meg.
(6) Az interpellációkról és a kérdésekről a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
(7) A települési képviselő az interpellációk és kérdések elhangzása után közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tehet, témánként 1 perces időtartamban.
21. Személyes megjegyzés
30. § (1) A Képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni az követően, hogy az ülés vezetője bejelenti a vitát lezáró szándékát.
(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.
A DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI
31. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Ha a Képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.
(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.
(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (megválasztott képviselők több mint felének (5 fő) egybehangzó szavazata) való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű többség) szükséges.
(5) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez
a) a rendeletalkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszűntetéséhez,
f) a képviselők döntéshozatalból való kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
g) a képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,
h) zárt ülés elrendeléséhez,
i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
j) j) alpolgármester megválasztásához,
k) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a gazdasági programjának elfogadásához,
l) a településrendezési terv elfogadásához,
m) közalapítvány létrehozásához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,
n) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához,
o) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapításához, használatuk szabályozásához, kitüntetések, elismerő címek adományozásához,
p) helyi népszavazás elrendeléséhez,
q) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
r) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához,
s) közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához,
t) az Önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság vonatkozásában a Ptk. szerint meghatározott döntések meghozatalához,
u) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
v) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.
(6) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(7) A települési képviselő amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, úgy a döntéshozatalból ki kell zárni.
22. A szavazás módja
32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.
(3) A Képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(4) Az ülést vezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat teszi fel szavazásra, majd az elfogadott módosító javaslatokkal értelemszerűen kiegészített eredeti javaslatot. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
(5) A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg. Megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést. A képviselő kérésére saját szavazatának tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.
33. § (1) A Képviselő-testület név szerint szavaz a települési képviselők egynegyedének indítványára.
(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról szóló döntés meghozatalához.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket egy példányban -- az ülés elnöke és a jegyző aláírása, valamint két települési képviselő által történő hitelesítés után -- az eldöntött kérdésre utalással a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához kell csatolni.
34. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A Képviselő-testület tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester, valamint a települési képviselők tehetnek javaslatot.
(3) A titkos szavazás zárt borítékba helyezett szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.
(4) A Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a szavazólapra felkerülő jelöltek személyéről. Érvényesen szavazni a szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett körben két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen az a szavazat, amelyik nem tartalmaz szavazatot, vagy a szavazás által eldönteni kívánt ügyre irányadó jogszabályba foglaltnál több szavazatot tartalmaz.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.
(7) A titkos szavazással hozott döntést a Képviselő-testület határozatba foglalja.
23. Szavazategyenlőség
35. § (1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha
a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik;
b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.
(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást szükség szerinti számban meg kell ismételni. Ismétlődő szavazategyenlőség esetén a Képviselő-testület a következő ülésén újból határozhat.
24. A Képviselő-testület döntései
36. § A Képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat.
25. Határozathozatal
37. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.
(2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A Képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.
26. A rendeletalkotás
38. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző
(3) A képviselő, a bizottság az indítványt a polgármesterhez írásban nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a Képviselő-testülethez kell írásban benyújtaniuk.
39. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A közszemlére tételt a rendelet eredeti példányára fel kell jegyezni.
(4) A rendeletet a hivatalos honlapon történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.
27. A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása
40. § (1) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.
(2) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formában az érintetteknek meg kell küldeni.
28. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése
41. § (1) A Képviselő-testület ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni.
(2) A képviselő-testület
a) nyílt üléséről egy eredeti példányban kell papír alapon jegyzőkönyvet készíteni, és a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal részére.
b) zárt üléséről egy eredeti példányban kell papír alapon jegyzőkönyvet készíteni, és a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal részére.
A jegyzőkönyvek eredeti példányát – a Hivatal útján – a jegyző kezeli.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét, létszámát (önkormányzati képviselők esetében a később érkező, illetve az ülés bezárása előtt távozó önkormányzati képviselő nevét, a távozás tényét, a jelenlévő önkormányzati képviselők létszámát),
c) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét és beosztását,
e) az előterjesztéseket,
f) napirendenként a szóbeli előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásukat, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
h) a döntéshozatalban feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i) a döntéshozatalban résztvevők számát,
j) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
k) a szavazás számszerű eredményét,
l) a hozott döntéseket,
m) az ülésen elhangzott kérdéseket, interpellációkat, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és egyéb felszólalásokat,
n) a polgármester esetleges intézkedéseit,
o) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
p) az ülésen történt fontosabb eseményeket
(4) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.
(5) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.
(6) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) a névszerinti szavazásról készült névsor,
d) írásbeli előterjesztések,
e) az írásban benyújtott hozzászólások, interpellációk, kérdések,
f) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.
(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(8) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (7) bekezdés kivételével a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.
42. § A választópolgárok a község honlapján betekinthetnek a Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, aminek lehetőségéről a lakosságot – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.
43. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(2) A Képviselő-testület zárt üléseinek jegyzőkönyvébe a polgármester, a jegyző és a képviselők tekinthetnek be, valamint az adott napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal résztvevők a csak rájuk vonatkozó részbe. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyző engedélyezi.
44. § A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik az általa kijelölt köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő útján.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
29. Összeférhetetlenség
45. § A települési képviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében karitatív, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
ac) az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon szervének tisztviselője, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja;
e) jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének – kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület – tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
j) a vármegyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
46. § A települési képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
47. § (1) A települési képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.
(2) Ha a települési képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A Képviselő-testület határozatát a települési képviselőnek és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
(3) A települési képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.
(4) A települési képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
30. A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések
48. § (1) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.
(2) A bizottság tagja nem lehet a 45. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.
(3) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben fennálló összeférhetetlenségre az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja harminc napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a Képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. E döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(4) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az önkormányzati képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület köteles a méltatlansági feltételek beálltát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. A Képviselő-testület döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
31. A települési képviselő vagyonnyilatkozata
49. § (1) A települési képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A települési képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a települési képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
(3) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. A települési képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. A települési képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felhívására a települési képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályait az SZMSZ 5. melléklete határozza meg.
32. A képviselők jogai és kötelességei
50. § (1) A települési képviselő főbb jogai:
a) A Képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
b) A Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármesterektől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
c) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
d) Tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) Megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.
f) A polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni.
g) A testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól.
h) A Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:
a) Köteles a testületi üléseken megjelenni, a Képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni.
b) Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által szervezett képzésen.
c) Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(3) A Hivatal gondoskodik a fogadóórák, fórumok és beszámolók időpontjának és helyének – a helyben szokásos módon történő – közzétételéről, valamint a megtartásukhoz szükséges feltételek –biztosításáról, továbbá közreműködik a képviselői beszámolók előkészítésében.
33. Méltatlanság
51. § (1) Méltatlanság miatt a Képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi;
c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
e) aki a 47. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a Képviselő-testület tudomására.
(2) A települési képviselő köteles az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a Képviselő-testületet és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt.
(3) A méltatlansági eljárásra egyebekben az Mötv. 37. § (5)-(7) bekezdésében, és az e rendelet 47. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
34. A képviselők díjazása, költségtérítése
52. § (1) A Képviselő-testület a képviselők díjazását, költségtérítését külön rendeletben állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselő, valamint a bizottsági tag részére megállapított egy havi tiszteletdíjat megvon, abban az esetben, ha az önkormányzati képviselő vagy bizottsági tag öt egymást követő ülésen neki felróhatóan, igazolatlanul nem vesz részt és távolmaradását előzetesen nem jelzi a polgármesternek vagy a bizottság elnökének.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
35. A bizottság jogállása, megválasztása
53. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester írásbeli előterjesztése alapján meghatározza bizottságait, azok elnevezését és feladatkörét.
(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(4) A polgármester, az alpolgármester, illetve a Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(5) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.
(6) A bizottság elnökét és tagjait -- a polgármester írásbeli előterjesztése alapján -- a Képviselő-testület választja meg legkésőbb alakuló ülését követő első ülésén.
(7) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.
54. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai szervezetét és létszámát az alábbiak szerint állapítja meg:
a) Pénzügyi és Ügyrendi bizottság 4 fővel, melyből 3 fő önkormányzati képviselő bizottsági tag, 1 fő nem önkormányzati képviselő tag,
b) Környezetvédelmi Bizottság 5 fővel, amelyből 3 fő önkormányzati képviselő bizottsági tag, 2 fő nem önkormányzati képviselő tag,
c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 4 fővel, amelyből 3 fő önkormányzati képviselő bizottsági tag, 1 fő nem önkormányzati képviselő tag,
d) Rendészeti és Összeférhetetlenségi Bizottság 4 fővel, melyből 3 fő önkormányzati képviselő bizottsági tag, 1 fő nem önkormányzati képviselő tag.
(2) A bizottságok feladatkörét az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
55. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.
(2) Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok az ügy II. fokú elbírálásában nem vehetnek részt.
36. A bizottság ülései
56. § (1) A bizottság féléves ülésterv alapján működik, illetőleg szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az elnökhelyettes látja el.
(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak
(4) Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében az érintett bizottságok elnökei állapodnak meg.
(5) Az együttes ülés levezetőjét az elnökök egyhangú döntéssel jelölik ki maguk közül. Megegyezésük hiányában az ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(6) Az ülés vezetésének rendjére, a hozzászólási jogra vonatkozó szabályok tekintetében úgy kell eljárni, mintha egy bizottság ülésezne. Erre vonatkozóan az egyes bizottságokra a jelen szabályzatban megfogalmazott eljárási rendet kell alkalmazni.
(7) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.
57. § (1) A bizottság elnöke, illetve elnökök kötelesek összehívni a bizottságot
a) a képviselő-testület indítványára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.
(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.
(4) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazásban csak a bizottság tagjai vehetnek részt.
(5) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.
58. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a 41. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
59. § (1) Bármely képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.
(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(3) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(4) A bizottság ülésének nyilvánosságára a Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.
37. Az ideiglenes bizottság
60. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.
(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
38. Kizárás a bizottsági döntéshozatalból
61. § A bizottság, illetve az együttes ülés döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A kizárt elnököt, illetve tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI, VEZETŐI
39. A polgármester
62. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselő.
(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, és meghatározza a jogszabályok keretei között az illetményét és egyéb járandóságait. A polgármestert érintő munkáltatói intézkedések aláírására az arra kijelölt alpolgármester jogosult.
(4) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele, pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése, véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
b) a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene,
c) a költségvetési rendeletben meghatározott forrásfelhasználásról, az ott meghatározott értékhatárig.
(6) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő alábbi gazdasági társaságok közgyűlésén a szavazati jogok gyakorlásával – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – állandó jelleggel megbízza a polgármestert:
a) Debreceni Vízmű Zrt. (székhelye: 4025 Debrecen, Hatvan u. 12-14.),
b) Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (székhelye: 4031 Debrecen, István út 136.),
c) Hajdú Gabona Zrt. (székhelye: 4025 Debrecen, Széchenyi u. 13.).
40. Összeférhetetlenség, méltatlanság, vagyonnyilatkozat-tétel
63. § (1) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a települési képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke.
(2) A főállású polgármester tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.
41. A polgármester feladatai
64. § A polgármester főbb feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők és az önkormányzat közhasznú társaságainak ügyvezetője tekintetében,
h) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
i) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,
j) tájékoztatja a község lakosságát a településpolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről,
k) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
l) menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,
m) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
n) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
o) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,
p) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,
q) segíti a települési képviselők, a bizottságok munkáját,
r) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a járási polgármesterekkel,
s) ellátja az átruházott hatásköröket,
t) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
u) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
v) végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.
42. Alpolgármester
65. § A Képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású 2 fő alpolgármestert választ. A társadalmi megbízatású alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
43. Jegyző
66. § (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
44. Aljegyző
67. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyzőt - távolléte, vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
68. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátását teljes jogkörrel a Jogi Osztály vezetője látja el.
Együttműködés a civil szervezetekkel
69. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Az SZMSZ 7. melléklete tartalmazza azon önszerveződő közösségek, civil szervezetek és egyesület felsorolását, melyeket – a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor – tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.
70. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásával.
(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződést a 8. melléklet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
71. § Hatályát veszti a Mikepércs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II.3.) önkormányzati rendelet.
72. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.