Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2003. (XI. 20.) számú rendelete

a helyi iparűzési adóról

Báránd Községi Önkormányzat Képviselőtestület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja (a dőltbetűs szöveg a Ht. szövege)

Adókötelezettség az adó alanya

1. § (20/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet rendelkezései alapján 2013. október 1. napján hatályát vesztette)

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

2. §  (20/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet rendelkezései alapján 2013. október 1. napján hatályát vesztette)

Az adó alapja

3. §  (20/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet rendelkezései alapján 2013. október 1. napján hatályát vesztette)

Az adó mértéke

4. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,3 %-a.

(1/2009.(II.02.) önkormányzati rendelet módosította 2009. január 1. hatállyal)

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, naptári naponként 500 Ft,

b) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

(27/2013. (XII.11.) önkormányzati rendelet rendelkezései alapján 2013. december 16. napjával hatályba lépett szöveg)

Az adó bevallása

5. § (20/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelet rendelkezései alapján 2013. október 1. napján hatályát vesztette)

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

6. § (1) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

(a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet

megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

(b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján az adóévre számított összege,

(c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már mőködő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli (Ht. 41. §. (1)-(5) bek.).

Értelmező rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazásában:

1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magába foglaló – térség, amelyre az önkormányzathatásköre kiterjed (Ht. 52. §. 1 .pont).

2. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítést, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt,

3. a beruházás megkezdésének napja: az átépítési, szerelési naplóba történő első bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló első gép, berendezés, építmény átvételének napja,

4. a beruházás üzembe helyezésének napja: a termelő vagy szolgáltató tevékenység megkezdésének napja,

5. vállalkozó : a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy kistermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 400.000 forintot meghaladja,

c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll (Ht. 52. §. 26. pont),

6. nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetén: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetettpénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegével, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó, fogyasztási adó összegével a b.)-j.) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befizetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény, növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál). Az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,

d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel,

f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a.) alpont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,

g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a.) alpont szerinti – illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.) és e.) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel; amennyiben a fióktelep szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j.) alpont szerinti nettó árbevétel,

h) a b.)-g.) alpontokban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.)- könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a.) alpont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel; nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belsőszolgáltatásából származó árbevétele,

i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval,

j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és kockázati tőkealapoknál: az a.) alpont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege (Ht. 52. §. 22. pont)

7. telephely:

a.) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, (Ht. 52. §. 31. a) pont.)

b.) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, (Ht. 52. §. 31. B) pont.)

8. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott

áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 9. pont szerint anyagköltségként, a 10. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette, (Ht. 52. § 36. pont.)

9. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóátalány a 8. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 10. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette, (Ht. 52. §. 37. pont.),

10. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 8. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 9. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette, (Ht. 52. §. 40. pont)

11. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyintézés helye, a magánszemélyek esetében az álladó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni (Ht. 52. §. 41. pont).

Záró rendelkezés

8. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló, többször módosított 9/1999. (X.26.) KT. rendelete.