(Egységes szerkezetbe foglalva Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013.(VII.30) KT rendeletével)

Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 42.§ 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ 26. §; 32.§. (3) bekezdés, 37.§ (1) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében,  a 45. § (1) bekezdés, 46.§ (1) bekezdésében, a 47. § (2) bekezdés, 48. § (4) bekezdés és az 50. §. (3) bekezdés, valamint a 132.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A rendelet célja, alapelvei, hatálya

1.§ E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

- formáit,

- szervezetét,

- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

- a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint

- érvényesítésének garanciáit.

2.§ A rendelet megalkotásánál és alkalmazásánál alapelvként kell tekinteni, hogy

a.) a támogatás alapegysége a család, illetve

b.) a hatékonyabb felhasználás érdekében növekedjenek a természetbeni ellátások.

3.§ A rendelet területi hatálya Báránd Község közigazgatási területére terjed ki.

4.§ (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Szt. 3. § (1) bekezdésében foglaltakon túl azon hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása tekintetében – amennyiben ezen ellátások hiánya a rászorulóknak az életét, testi épségét veszélyezteti – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(3) Jelen rendelet személyi hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3. § (3) bekezdésében, valamint az 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 4.§-ban meghatározottakra.

II.

Hatásköri szabályok

5. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításának hatásköre a Képviselő-testületet, a jegyzőt, a Szociális törvényben, az Önkormányzati SZMSZ-ben illetve jelen rendeletben foglaltak szerint.

6. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe az alábbi ellátások tartoznak:

- egyszeri, valamint időszakos átmeneti segély,

- temetési segély,

- mezőgazdasági termékellátás.

(1a) A Képviselő-testület ezen rendelet 30/A. §. szerinti mezőgazdasági termék ellátás megállapítása tekintetében hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Jogszabály által delegált saját hatáskörben jár el a

a) Polgármester:

- köztemetés megállapítása.

b) Jegyző:

- közgyógyellátás / méltányossági/,

- Az aktív korúak ellátási kategóriáján belül:

- foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

- rendszeres szociális segély.

- lakásfenntartási támogatás.

III.

Eljárási rendelkezések

7.§ A szociális ellátásra jogosultságát a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

8.§ Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

9.§ (1) A szociális ellátás igénybevétele iránti kérelmeket a Bárándi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet írásban, jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványokon előterjeszteni.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló, e rendelet melléklete, és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) mellékletei szerinti nyilatkozatot, valamint igazolásokat, bizonyítékokat, amelyeket a jogszabály az egyes esetekben, az egyes ellátási formák esetében előír, valamint az ügy érdemi elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(3) Az Szt.-ben szabályozott, szociális rászorultságtól függő rendszeres pénzellátást igénylők e rendelet melléklete szerinti vagyonnyilatkozat megtételére kötelesek, ha egyéb esetben arról az Szt. és Kr. másként nem rendelkezik.

10.§ Az Szt. és az e rendelet alapján rendszeres ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények /pl. az Szt. 4.§. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyoni és jövedelmi helyzetben bekövetkezett változást / megváltozásáról köteles 15 napon belül a Bárándi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Csoportját értesíteni.

11.§ Amennyiben az adott ellátás hatáskörének gyakorlója vagy az ügyintéző indokoltnak tartja a jövedelemnyilatkozatban közölt adatok valódisága (jövedelem, családban élők száma) és a kérelmező általános szociális helyzete az alábbi módon ellenőrizhető:

a. Az önkormányzat rendelkezésére álló adatok felhasználásával

(lakcímnyilvántartás, illetve egyéb nyilvántartások ellenőrzése)

b. Számlák bekérésével (vélelmezett jövedelem megállapításához)

c. Környezettanulmány készítésével

d. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésével (jövedelemre

vonatkozóan, értékmegállapítások tekintetében)

e. illetékes földhivatal megkeresésével (Önkormányzat által

alkalmazott Takarnet szolgáltatás alkalmazásával)

12.§ (1) A megállapított pénzbeli ellátások kifizetésére határozat alapján a Bárándi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportjának ügyintézője jogosult, aki további feladatként

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet, illetve

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

(2) Az ellátások a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kerülnek folyósításra.

13.§ (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást meg kell szüntetni és a támogatásban részesülőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás keretében kapott támogatást a Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 232.§. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelve egy összegben kell visszafizetni. Részletfizetési kedvezmény adható, amennyiben a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át. A részletfizetés időtartama az 50.000 Ft-ot meg nem haladó visszafizetési kötelezettségénél a 6 hónapot, az ennél nagyobb mértékű visszafizetés esetén a 12 hónapot nem haladhatja meg.

(3) Különös méltánylást igénylő esetben a visszafizetés összege legfeljebb 25 %-kal csökkenthető vagy a kamat összege elengedhető, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

IV.

Szociális ellátások formái

A;

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

14.§ A jogosult kérelmezők számára az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások nyújthatók:

- foglalkoztatást helyettesítő támogatás

- rendszeres szociális segély

- egyszeri átmeneti segély

- időszakos átmeneti segély

B;

Természetben nyújtott szociális ellátások

15. § Az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátásként is nyújthatók:

- rendszeres szociális segély, valamint foglalkoztatást helyettesítő támogatás;

- átmeneti segély /egyszeri, illetve időszakos/

V.

Az egyes – szociális rászorultságtól függő – pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

16. § (1) A jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása tárgyában előterjesztett kérelmet az Szt. 33.§.-34.§.-aiban foglaltak alapján bírálja el.

(2) Az a személy, akinek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, az alábbi ellátásokra jogosult vagylagosan:

- foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy

- rendszeres szociális segélyben részesülhet, vagy

- közfoglalkoztatásban vehet részt.

(3) Az aktív korúak ellátásán belül a jogosultság megállapításának – az Szt.-ben foglaltfeltételein túl - a kérelmező lakókörnyezetének rendezettsége is feltétel, melybe az alábbiak tartoznak:

a) A kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje megfelelő, gaztól, hulladéktól és egyéb szennyező anyagtól mentes tisztán tartása,

b) Kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, téli időszakban

síkosság- és hómentesítése,

c) Az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

(4) Fenti feltételek megfelelő teljesítésének ellenőrzésére, illetve környezettanulmány készítésére a Bárndi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kijelölt dolgozók jogosultak.

(5) Amennyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a kérelmező lakókörnyezetének rendezettsége nem a rendeletben előírtaknak megfelelő, úgy a kérelmezőt, illetve a jogosultat a jegyző 5 napos határidő tűzésével és a konkrét feladatok megjelölésével felszólítja a megfelelő állapot teljesítésére.

(6) A határidő eredménytelen elteltét követően a jegyző az aktív korúak ellátására irányuló kérelmét elutasítja, illetve, valamint amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, (3) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, foglalkoztatást helyettesítő támogatás estén az ellátás összegének folyósítását megszünteti, rendszeres szociális segély esetén pedig az ellátás összegének folyósítását egy hónapra felfüggeszti.

Rendszeres szociális segély

17.§ (1) A települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt meg az Szt. 37. §-ában foglaltak alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is,

a, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át nem haladja meg;

b, aki egészségi vagy mentális állapota miatt nem képes a közcélú foglalkoztatásban történő tényleges munkavégzésre.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt jogosult személyi kategóriáknak való megfelelőség alátámasztására a kérelmező az alábbi dokumentumokat köteles kérelméhez csatolni:

a) a (2) bekezdés a) pontja tekintetében az egész családra vonatkozó jövedelemigazolást;

b) az egészségi állapotbeli alkalmatlanság igazolására szakorvosi, vagy foglalkozásegészségügyi orvosi igazolást; a mentális állapotbeli alkalmatlanság igazolására szakorvosi igazolást.

Együttműködési kötelezettség

18.§ (1) A rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő, valamint a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő, aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Bárándi Közös Önkormányzati Hivatal által kijelölt szervvel köteles együttműködni, melynek keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét;

b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel;

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.(Szt. 37/A. § (1) bek.)

(2) A Képviselő-testület az együttműködés intézményi feltételeiről a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata /4161 Báránd, Kossuth tér 4./ útján gondoskodik. /Továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv/

Az együttműködés eljárási szabályai, az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

19.§ (1) A Bárándi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Csoportja a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

– a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

– az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az Igazgatási Csoport a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot annak jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül megküldi.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 15 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv

– a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

– a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

– a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

– a beilleszkedést segítő programok típusairól,

– az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

– kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális

állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni

élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

– a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást

köt.

– folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezett személlyel és legalább 3 havonta

személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban

foglaltak betartását,

– legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program

végrehajtásáról, és amennyiben szükséges-a nem foglalkoztatott személy

bevonásával - módosítja a programot.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

- jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

- megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról.

20.§ A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

b) egyéni képességet fejlesztő foglalkozáson való részvétel,

c) életmódformáló foglalkozáson való részvétel,

- az életvezetési képesség minőségét és javítását célzó:

- egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

- csoportos foglalkozások,

- a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.:alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítettség megszerzése.

21.§ (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékoztatni segélyezettet a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:

• családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglakozásairól,

• a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

• a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

- program tartalmát,

- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását,

hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek

érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az

együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

22.§ (1) A segélyezett súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 19.§. (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik együtt a 19.§. (7) bekezdésében meghatározott - a közreműködésével

ellátható - feladatok végrehajtásában,

c) a beilleszkedést segítő programban önhibájából, szándékosan, indokolatlanul nem vesz

részt, vagy azt magatartásával akadályozza, vagy a megállapodásban meghatározott

előírásokat nem teljesíti.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság felfüggesztése, szünetelése, megszüntetése

23.§ (1) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, akinek vonatkozásába az Szt. 37/B. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakban leírtak fennállnak.

(2) A jegyző a munkaügyi hatóság által jogerősen megállapított jogellenes munkavégzés esetén az érintett személy részére folyósított aktív korúak részére nyújtott ellátás-kategória / rendszeres szociális segély/ folyósítását a jogellenes munkavégzés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés kézhezvételét követő hónap első napjától számítottan 1 hónap időtartamra felfüggeszti.

(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

Átmeneti segély

Jogosultsági hatásköri szabályok

24.§ A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki

• a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy

• időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd,

feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

25.§ Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk fenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. /különösen hosszantartó betegség, elemi kár/

26.§ (1) Az átmeneti segély vissza nem térítendő támogatás

(2) Az átmeneti segély adható alkalmanként, egyszeri segélyként, vagy havi rendszerességgel, időszakos átmeneti segélyként.

(3) Az alkalmankénti segély adható:

• gyógyszertámogatásként,

• az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi

szolgáltatás díjaként,

• egyéb, rendkívüli élethelyzetet könnyítő támogatás, illetve

• természetben nyújtott támogatás – elsősorban élelmiszersegély- címén.

(4) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély a következő jogcímeken állapítható meg:

• jövedelemkiegészítő támogatás,

• rendszeres nevelési támogatás.

27.§ A havi rendszerességgel folyósítható átmeneti segély időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

Speciális eljárási szabályok

28.§ (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot, valamint gyógyszertámogatás esetén csatolni szükséges a gyógyszertár igazolását.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kedvezményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Összege, felhasználása

29.§ (1) Az alkalmanként megállapított átmeneti segély összege esetenként 2.000 Ft-nál kevesebb, és 15.000 Ft-nál több nem lehet.

(2) A rendszeresen adott átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

30.§ (1) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, illetve

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

(2) Az (3) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas legfőképpen alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, esetleg tűzifa ellátás lehet.

(3) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik. Az élelmiszersegély célzott felhasználásában a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói vesznek részt.

...

VI.

Természetben nyújtott szociális ellátások

31.§ Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy /jegyző, Képviselő-testület/ döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

32.§ (1) Természetben nyújtható szociális ellátásokat:

a. rendszeres szociális segély, valamint foglalkoztatást helyettesítő

támogatás a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve,

b. átmeneti segély,

(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban az 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy a védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a nyújtható természetben, de összesen legfeljebb a támogatás 60%-a nyújthatótermészetben.

(3) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként való megállapítását a jelzést követő hónap 1. napjától kell foganatosítani.

(4) A természetben megállapított ellátást utólag, minden hónap 10. napjáig kell utalványozni,

a) térítési díjhátralék esetén az oktatási- nevelési intézmény gazdasági vezetőjének,

b) tankönyv, taneszköz, nevelési intézmény által előírt felszerelés pótlása esetén az intézményvezetőnek,

c) létfenntartási gondokkal küzdő esetén az élelmiszerre, tüzelőre megállapított összeget a családgondozónak

d) közüzemi díjhátralék esetén a szolgáltató vállalatnak.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt személyek- kivéve a (4) bekezdés d) pont- a természetbeni ellátás felhasználásáról adott év július 30-ig, illetve január 10-ig kötelesek elszámolni. Amennyiben az elszámolást követően a jogosultnak fel nem használt ellátása van, azt a részére az elszámolást követően ki kell utalni.

(6) Az ellátás megszűnését követően, a megszűnést követő hónap 15. napjáig az elszámolást el kell végezni. Amennyiben a jogosultnak fel nem használt ellátása van, a megszűnést kimondó határozat keltétől számított 30 napon belül ki kell utalni.

33.§ A 45.§. (1) bekezdésben meghatározott szociális ellátás természetben történő nyújtásáról a kérelem elbírálása során az összes körülmény figyelembe vételével a hatáskör címzettje mérlegelési jogkörében dönt.

Köztemetés

34.§ (1) A Bárándon történt elhalálozás esetén a polgármester az Szt. ben foglaltaknak megfelelően gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A közköltségen eltemetett személy eltemetésére köteles hozzátartozója egészben mentesíthető a temetési költség megtérítése alól, amennyiben saját illetve családja egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el.

(3) A közköltségen eltemetett személy eltemetésére köteles hozzátartozója 50%-ban mentesíthető a temetési költség megtérítése alól, amennyiben saját illetve családja egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem éri el.

Közgyógyellátás

35.§ A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

36. § Az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra,

- akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetén annak 220 %-át, és

- az elismert havi rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

VII.

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

37. §. (1) Báránd Községi Önkormányzat – figyelemmel az Szt. 58/B. §. (2) bekezdésében foglaltakra – Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai közül vezetőt választ, aki az ülést összehívja és vezeti. Ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) A Kerekasztal feladatát képezi elsősorban a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(5) A Kerekasztal tagjai:

• polgármester

• jegyző

• háziorvosok

• védőnők

• Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője, a bárándi telephely-vezető

• Mozgáskorlátozottak helyi szervezetének vezetője

• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Bárándi Csoportjának képviselője

• Családgondozók.

Záró rendelkezések

38.§. (1) E rendelet 2013. március 08. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 5/2011.(VI.23) sz. KT Rendelet hatályát veszíti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/ 123/EK. irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Kovács Miklós                                                                              Dr. Kiss Gyula

polgármester                                                                                       jegyző

Jelen rendeletet kihirdetem:2013. március 7.

Dr. Kiss Gyula

jegyző