Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete
Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete Báránd Község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 04. 05Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete
Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete Báránd Község településképének védelméről
Báránd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 70. § rendelkezéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró: állami főépítészi és az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Báránd község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket 15. § (3) szerint e terven kell beazonosítani.
(4)2 Báránd Községi Önkormányzat Képviselő- testülete e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatása, továbbá a településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása eseteiben a hatósági jogkör gyakorlását Báránd Község Polgármesterére ruházza át.
5. Értelmező rendelkezések
5. §3 Jelen rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
2. CityLight formátumú eszköz: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 magassági mértékig terjedő információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-9 m2. Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
4. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
5. Egyedi mobil megállító, - ajánló tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, egyedi anyaghasználatú és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.
6. Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt és amelyen a szervezet arculatjának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
7. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
8. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
9. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
10. Építkezés adatairól szóló tájékoztatás: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az építési munkaterületen a beruházással összefüggő információkat tartalmazó felirat.
11. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a barnavörös – narancs - sárga-zöldessárga.
12. Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.
13. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő berendezés, mely az adott közterület használatához telepített és a berendezés funkciójából következően közösségi, továbbá a közterületet igénybe vevők igényeit szolgálja. (település ismertségét növelő, térbeli kialakítású térbe állított feliratok, műtárgyak, padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák stb.)
14. Függesztett reklámhordozó: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, könnyen oldható rögzítéssel (kikötés, kitűzés) elhelyezett vászon, ponyva stb.
15. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.
16. Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre, ill. közterületre helyezett üvegezett felületű, doboz jellegű, információs vagy más célú berendezésnek minősülő hirdető berendezés.
17. Információs vagy más célú berendezés: részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgáló berendezés, melyen a reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Különösen: CityBoard, CityLight formátumú eszköz, egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil megállító, -ajánló tábla, hirdető vitrin, önkormányzati információs tábla, totemoszlop vagy reklámpylon, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, és reklámzászló, függesztett reklámhordozó, napellenző, transzparens vagy molinó, útba igazító tábla.
18. Kirakat: elsősorban árú bemutatásra szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.
19. Napellenző: Árnyékolásra, csapadékvédelemre szolgáló információs célú berendezés, mely homlokzati síkra rögzített, vagy attól függetlenül önálló, állványos tartószerkezetű. A napellenzők különösen: könyökkaros - tokozott, állványos, ollókaros, ejtőkaros, vagy kar nélküli – nem könyökkaros, önálló tartószerkezet nélkül kifeszített ponyva, vászon továbbá a lábakon álló reklámsátor.
20. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
21. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) főleg csak fehértartalma van, fekete nincs, vagy csak nagyon kevés.
22. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.
23. Totemoszlop, vagy reklámpylon: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, vagy térbeli kialakítású nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.
24. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
25. Oszlop tartószerkezetű információs tábla: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, reklámtábla funkciójú berendezés, mely jellemzően függőleges elrendezésű egy vagy több oszlop kialakítású lábon áll. A tábla egy és kétoldalas kialakítású is lehet.
26. Útba igazító tábla: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő, közterületi információt közvetítő jelzés, melynek funkciója az idegenforgalmi eligazítás, közösségi szolgáltatásokról és egyéb közérdekű információkról tájékoztatás.
27. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
28. Vállalkozást népszerűsítő felirat: A vállalkozás tevékenységét hirdető feliratot hordozó berendezés, mely a rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
29. Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás, szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
30. Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, köz és magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
31. Zászló, reklámzászló: információs vagy más célú berendezésnek minősülő, egyes cégek arculati elemeit, márkanevét cégjelzést tartalmazó, tartóvázra kifeszített vászon, textil stb. anyagú berendezés.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményezés indoklását
a) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körül határolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását.
(5)4 A jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,
b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,
c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (tulajdonos, utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését), terület esetében annak pontos körül határolását tartalmazó adatokat,
d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét, valamint
e) a kezdeményező nevét és címét.
(6)5 Helyi védelem alá helyezésről, továbbá megszüntetésről szóló képviselő-testületi döntést át kell vezetni a 2. számú mellékletbe.
8. A védett érték nyilvántartása
8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2)6 A helyi védelem kategóriája lehet:
a) egyedi védelem, ezen belül a védelem tárgya: építmény (épület és műtárgy), építményrészlet, képzőművészeti alkotás, szobor, egyedi tájérték, növényzet, valamint ezek egész telke, vagy része,
b) területi védelem, ezen belül a védelem tárgya: településszerkezet, utcakép, növényzet védelem.
(3)7 Az egyedi helyi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:
a) épület teljes védelme, jele: ÉTV
b) részleges épület védelem, ezen belül a védelem irányultsága:
ba) épület homlokzat részleges védelme; jele: ÉHR
bb) épület utcai homlokzat védelme; jele: ÉHU
bc) az épület teljes -utcai és udvari- homlokzat védelme; jele: ÉHT
bd) épülettömeg, - tagoltság és nyílásarány védelme; jele: ÉT
be) épületszerkezetek védelme; jele: ÉSZ
c) műtárgy védelme, jele: E-M
d) képzőművészeti alkotás, szobor, utcabútor védelme, jele: E-K, E-SZ, E-U
e) egyedi tájérték, egyedi növényzet védelme. jele: E-T, E-N
(4)8 A területi védelem tárgyán belüli irányultsága lehet:
a) településszerkezeti védelem jele: T-TSZ
b) utcakép védelem jele: T-UK
c) növény-együttes védelem jele: T-N
(5)9 A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) védelmi nyilván tartási számát,
c) a védettségi kategóriát,
d) a helyi védelem tárgyát, irányultságát és jelét,
e) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
f) fotódokumentációt és
g) a helyrajzi számot.
(6)10 Egyedi védettség esetén az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot és
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(7)11 Területi védelem esetén az (5) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
9. §12 (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Báránd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.
(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és tudományos nevét is fel kell tüntetni.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.
(5) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.
10. Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után történhet. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásának feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében történhet. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3)13
12. A helyi védelem meghatározása
14. §14 (1) A helyi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá vont épületek, szobrok körét, jegyzékét a 2. sz. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2)15 A településkép szempontjából meghatározó karakterű területek:
a) településközpont településrész,
b) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
c) műemlék területe, a műemléki környezet területe,
d) táj és természeti védelemmel érintett területek: NATURA 2000 terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
e) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
(3)16 A településkép szempontjából meghatározó természeti és régészeti védelemmel érintett, jelen rendelet 15. § (2) bekezdésének b)-f) pontjai szerinti területek:
a) a településkép védelméről szóló törvény értelmében egyúttal településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű területnek is minősülnek,
b) területi lehatárolásukat a jelen rendelet 4. § (3)bekezdésének figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
14. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, különösen élénkvörös, neon kék, lila nem, helyette a földszínek alkalmazhatók.
(3) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.
(4)17 Homlokzatokon és tetőhéjaljzatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
15.18 Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények
17. § (1)19 Az utcaképek minőségi formálásának követelményei az utcai homlokzatra vonatkozóan:
a) a homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak építhető,
b) a homlokzat 1/2 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végig futó tetőpárkánnyal,
c) fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
d) a műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor stb.),
(2)20 Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy meglévő épület esetén, ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.
(3)21 Utcai homlokzaton csak egy gépjármű bejárat alakítható ki, de építési tevékenység esetén az ettől eltérő állapot megtartható.
(4)22 Az épületek utca felőli homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai a jelen rendelet 22 § (2) bekezdés c) pontjának előírásai betartásával, hirdetés és reklám a rendeltetésével összefüggően, a jelen rendelet 31. § (1) bekezdés követelményeinek a betartásával helyezhetők el.
(5)23 A jelen rendelet 18. § és 19. § szerinti tájba illesztési szabályok egyben a tájkép meghatározásának területi építészeti követelményként is alkalmazandók.
16. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai
18. § (1)24 Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el. Csoportosítottnak minősül az egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül.
(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.
(3)
19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
20. § (1) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
(2)25 Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szolgáltató épületek építése, felújítása, bővítése során 10 m2-nél nagyobb, azt meghaladó tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye, nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
(3)
17. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Rikító színű, 20. § (2) szerinti, fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Rönkfából gerendaház nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját az alábbiak szerint:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c)26 az épület-ornamentika (díszítőelemek), a homlokzaton megjelenő takart épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjen homlokzat tagolásához, a falmezőkhöz, a nyílászárók méretéhez és arányrendszeréhez, illetve illeszkedő megjelenésű legyen a környezetéhez is.
22. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület környezetében kialakult előkerttől nem eltérő telepítésével,
b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos, nem allergén fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
23. § (1)27 Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a jelen rendelet 21 §. (5) bekezdés c) pontjának pontelőírásai alkalmazandók.
(2)28 Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a jelen rendelet 21 §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épület rész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.
(3)29 Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.
(4) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
18. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
24. § (2) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(3) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
19. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
25. § (1) helyi védett értékek körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat esetén is.
20.30 Helyi egyedi védelemhez kapcsolódó építészeti illeszkedési követelmények
26. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a 20. § (2) szerinti rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
21. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el amennyiben az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(2) Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 250 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(4)31 Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel az az eset, amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik. Új oszlop építése, meglevő bővítése esetén utcánkként csak azonos kialakítású tartószerkezet helyezhető el.
(5)32 A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomásszabályozó, takartan, a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendő el.
(6)33 Természetvédelemmel érintett településkép szempontjából meghatározó területeken:
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Ettől eltérő esetben amennyiben a nyomvonal vezetése lehetővé teszi, az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. Kivétel az az eset amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása - beleértve az állattartó telepek kültéri megvilágítását is - csak biztonsági szempontok különösen élet- vagyonvédelem esetén, horizont alatti fénykúpos kialakítású világító eszközzel lehetséges.
A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 34
22. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének területi szabályai
28. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges,
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett.
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3)35 A területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1. § 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.
(4)36 A jelen rendelet 15. § (2) bekezdésének b-f) pontok szerinti, településkép szempontjából kiemelten meghatározó, fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a vonatkozó jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(5)37 A jelen rendelet 15. § (2) bekezdésének b) pont szerinti a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe közterületein és magánterületein a külön jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.
23.38 A teljes igazgatási területen reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartóberendezések elhelyezésének szabályai.
29. § (1)39 Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(3)40 Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el. A kioszkon és az utasváró tetején reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. Ezt meghaladóan a kioszk és az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.
(4)41 Önkormányzati információs tábla és egyedi megállító tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla, útba igazító tábla és transzparens, továbbá funkcionális utcabútor közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(5)42 Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pylon, CityLight, CityBoard elhelyezésére nincs korlát.
(6)43 Tetőfelületre cégér, fényreklám, reklám felírat nem helyezhető el.
(7)44 Az üzlethelyiségek érdekében a közterületen, egyedi tájékoztató (nem reklámcélú) mobil táblát a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon lehet elhelyezni.
24.45 A teljes igazgatási területen reklámhordozók, megjelenésének különös formai követelménye
30. §46 (1) Funkcionális célt szolgáló utcabútorként elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén a közterületi arculathoz illeszkedő anyagú és színvilágú funkcionális célt szolgáló utcabútor helyezhető el.
(2) Az információs vagy más célú berendezés esetén elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén megjelenésében, anyagában közterületi arculathoz illeszkedő anyagú és színvilágú, elsősorban a fa, a fém vagy fémhatású műanyag és az üveg, opálüveg domináljon.
(3) Az egyes információs vagy más célú (2) bekezdésen kívüli egyedi formai követelményeit az adott fogalom meghatározás rögzíti, mely követelmények együtt alkalmazandók a 32-33. §-ok vonatkozó előírásaival.
(4) Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé, ragasztva a közművelődési hirdető oszlop kivételével nem.
(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi mobil megállító, - ajánló tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(6) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas ill. azt le képező korszerű anyaghasználatú lehet.
(7) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet. Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. Anyagában a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon.
(8) Védett épület esetén csak térbeli betűkből vagy grafikai megjelenéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 45 cm - nél.
25. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
31. §47 (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és e rendelet szempontjából egyéb, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen – a gazdasági területeket kivéve - utcabútor igénybevételével lehetséges.
a) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
b) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
(4) E rendelet szempontjából nem minősül reklámnak a jelen rendelet 5. § 1., 4., 10., 20., 27., 28., 29. és 30. pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.
26.48 Reklámvilágításra vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
27. Rendelkezés településkép-védelmitájékoztatásról és szakmai konzultációról
33. § (1)49 A településképi követelményekről a főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít melyért díj nem számítható fel.
(2)50 Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen:
aa) új, közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett rendeltetés céljára szolgáló új épület építése, bele értve az egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épületeket is,
ab) ab meglévő, fő rendeltetésű épület átalakítása, bővítése, homlokzatszínezéssel járó utólagos hőszigetelése,
ac) új cégér, reklámhordozó és tartó berendezés elhelyezése
eseteiben.
b) A településkép szempontjából egyéb, nem meghatározó besorolású területeken
ba) közterület felé eső legközelebbi, helyi építési szabályzat szerint megengedett fő rendeltetés céljára szolgáló új épület építése, bele értve az egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épületeket is,
bb) meglévő, közterület felé eső legközelebbi lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik.
(3)51 A szakmai konzultáció az kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemmel indul. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelemnek és annak mellékletének tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását.
(4)52 A kérelem mellé csatolni kell
a) új épület esetén az építési munka jellegétől függő tartalommal a tervezett építési munkát bemutató helyszínrajzot, műszaki leírást, építészeti-műszaki rajzi munkarészeket,
b) nem új épületen történő beavatkozás esetén helyszínrajzot műszaki leírást és az építési tevékenységgel érintett mértékig alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmazó műszaki terveket a megértéshez szükséges méretarányban.
(5)53 A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira emlékeztető készül. Az abban foglaltak a településképi bejelentési és véleményezési, valamint a kötelezési eljárás során kötik az önkormányzatot.
(6)54 A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációban foglaltak betartását a főépítész ellenőrzi.
28. Településképi bejelentési eljárás
34. §55 (1a) A polgármester - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez, építési engedélyhez, az Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez kötött, továbbá Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött, kutatási vizsgálati kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése kivételével:
a) a településkép védelme érdekében a Nagyközség közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez a reklám elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és e rendelet szerinti településképi követelmények érvényesítése érdekében. A reklám, reklámhordozó elhelyezéséhez szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. számú melléklete.
b) az építmény, építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében. A rendeltetés megváltoztatásának igazolásához szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 4. számú melléklete.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósításának megfelelőségét a főépítész ellenőrizheti.
35. § (1)56 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentési kérelemmel indul. A bejelentéshez 2 példány papír alapú és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.
(2)57 A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) reklám, reklámhordozó esetén:
aa) műszaki leírást az elhelyezés helyétől, a telepítés és a műszaki kialakítás módjáról,
ab) építészeti-műszaki vagy egyéb terveket a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásáról.
b) rendeltetés változtatás esetén a HÉSZ rendeltetésekre vonatkozó követelmények teljesítését igazoló dokumentációt, ezen belül:
ba) parkoló mérleg számítást,
bb) helyszínrajzot a szomszédos ingatlanok ábrázolásával, a rendeltetés változtatással érintett ingatlan főbb adataival, funkciójával, a parkoló és rakodó helyek bemutatásával, bc) felmérési alaprajzot a meglévő állapotról és az új rendeltetés szerinti alaprajzot.
(3)58 A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy az okafogyottá válik, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.
(4)59 Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve elutasítja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5)60 A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(6)61 A reklám és hirdető berendezések elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell. A tervezett építési tevékenységet bejelentéstől számított 6 hónapon belül kell megkezdeni, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(7)62 Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
36. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2)63 Amennyiben a bejelentési eljárás lefolytatásának az elmulasztását észleli akkor a kötelezési eljárást lefolytatja és szükség esetén kötelezést bocsát ki. Ugyanígy jár el, amennyiben a bejelentésre irányuló kérelmet elutasította, vagy tudomásul vette, de eltérő végrehajtást tapasztal.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt.
(4)64 Ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.
29.65 Településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke
37. § (1)66 A polgármester településképi követelmények teljesítése érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével - hivatalból vagy kérelemre - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(2)67 A polgármester rendeltetésváltoztatás, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak, vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén is az (1) bekezdés szerint jár el.
(3)68
38. §69 (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, a polgármester figyelmeztető döntésben megfelelő határidő biztosításával felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - hatósági döntéssel - településképi követelmények érvényesítésére, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak betartására kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 200.000 - 250.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 150.000 - 200.000 forint, c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100. 000 - 150.000 forint.
30.70 A településkép védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja
39. § (1)71 A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény alapján dönt a bírság 38. § szerinti összegéről.
(2)72 A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni,
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. Hatálybalépés
40. § (1) A rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet 38 és 39. §-ai 2018. január 31-én lépnek hatályba.
(3) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
32. Hatályon kívül helyező rendelkezések
40. § Hatályát veszti az építészeti örökség helyi védelméről szóló 11/2004. (IX.14.) sz. Önk rendelet
1. számú melléklet a 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelethez
2. számú melléklet a 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelethez73
Ssz. |
a védelem tárgya, kategóriája, irányultsága, jele |
Cím, hrsz. |
Leírás |
1 |
Polgármesteri |
Báránd, |
A főtéren a millennium környéki középületi falusi értékeket képviselő községháza épületét 1910-ben emelték, mint a falu közigazgatásának székhelyét. A terveket Virányi Béla műépítész készítette. A teljesen tégla burkolású és díszítésű épület eklektikus megjelenésével reprezentálja a köz szolgálatának vidéki épülettípusát. |
2 |
Református parókia, |
Báránd, Raffay Lajos út 2 |
A református paplak 1900-ban épült. Tornáca az irodák és szobák előtt üvegezett, zárt közlekedő terület. A mellékhelységek, tárolók előtt nyitott és az munkavégző térként is szolgált. Neo barokk stílusával az eredeti barokk templomhoz igazodott ma is betölti eredeti szerepét, az egyházi hitélet központjának számít. Épületszerkezeti, funkcionális kialakítása a nemrég történt felújítás után alkalmassá teszik a XXI. század hitéleti elvárások terének biztosítására. |
3 |
Volt elemi általános iskola, az udvari irányú szárny bővítés nélkül |
Báránd, |
Az egyházi szerepvállalás jellemző volt Bárándon. A református elemi iskola neobarokk épületének homlokzata nem maradt fenn. Az épület mégis településképi jelentőségű, méltóságot sugárzó mai állapotában is. A tömege, hangsúlyos oromzatai, arányos tetőformája, közösségi funkciót tükröz ma is. Az elemi iskola 1910-ben épült, melyet 1927-1930 között új tanteremmel bővítettek. |
4 |
Kossuth Lajos |
Báránd, |
Báránd lakossága büszke volt az 1848-as szabadságharcban betöltött szerepére. Ezt abban is kifejezésre juttatta, hogy Kossuth Lajost 1889-ben a község díszpolgárává nyilvánították. Ezzel függött össze az, hogy 1896-ban hazánkban másodikként mellszobrot emeltek a Bárándiak Kossuth Lajosnak, „a szabadság, testvériség, egyenlőség apostolának”. A szobor Kiss György szobrászművész alkotása. |
3. számú melléklet a19/2017.(X.26.) számú önkormányzati rendelethez74
1. Bejelentő adatai:
1.1. Neve (szervezet esetén neve, képviselője): ………………………………………………………………............................
1.2. Lakcíme (szervezet esetén székhely) ………………………………………………………………......................…………. …………....................................................................................................................................................................................
1.3. Levelezési címe: ............................................................................................................................................................. …………………………………………………………………………………………........................................................................
1.4. Telefonos elérhetősége: ………………………………………………………………….................................……………….
1.5. E-mail címe: ………………………………………………………………………………...................................…………......
2. Az elhelyezni kívánt reklám, illetve reklámhordozó leírása, elhelyezése:.......................................................................... ................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................
3. Helye: ……………………………………………………………Hrsz.……………. ………………..
4. A reklám, ill. reklámhordozó elhelyezés tervezett időtartama:
5. Kezdete: ……………………………................................... Vége: ……………………..........................……………………...
6. mellékletek: A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, ill. egyéb tervek megnevezése, példányszáma: ................................................................................................................................................ .................................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................................. Báránd, ……………………………… ……………………………… bejelentés dátuma bejelentő (építtető) aláírása
1. számú függelék a 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelethez
1. Kossuth tér 1. szám alatti Polgármesteri Hivatal
2. Kossuth tér 6. szám alatti Óvoda épülete.
3. Kossuth tér 12. szám alatti volt mozi épülete.
4. Kossuth út 55. szám alatti Általános Iskola épülete.
5. Kossuth út 4. szám alatti Római katolikus plébánia épülete.
6. Raffay Lajos út 1. szám alatti Református parókia épülete.
7. Sport utca 2. szám alatti volt Vágóhíd épülete.
A védelem alá helyezet épületek közül részben felújításra került a Polgármesteri hivatal épülete és az általános iskola épülete. Szintén felújították a Református parókia és a katolikus plébánia épületét. Ez utóbbi, Múltunk Háza néven új funkciót is kapott.
A volt vágóhíd épületének felújítása elkezdődött, de sajnos félbe maradt. Az épület állaga romlik, fokozott védelmet igényelne.
Leglátványosabb eredmény a volt jegyző lakás esetén történt. Óvoda bővítés kapcsán teljesen fel lett újítva és a mai igényeknek megfelelő funkciója biztosítja az épület fennmaradását.
A volt mozi épületének felújítására is történt kísérlet, még az építészeti tervek is elkészültek, de a felújításra készített pályázat nem volt sikeres. Állaga az elmúlt 10 évben jelentősen romlott, mely az épület előtti közút jelentős kamionforgalmából adódó rezgésterhelés vált ki. Ezért az épületet le kellet venni a védelmi listáról.
Az érték védelmi kataszter a műemlékek mellet a helyi védett épületeket tartalmazza. Emellett két népi építészeti emlék az, mely még az melyet a kataszter tartalmaz. Értéknek tekintett még a Kossuth szobor is és így szerepel a Kataszterben. Ez a lista azonban nem lezárt, a későbbiekben, még a helyiek akarata szerint bővíthető.
Helyi területi védelem eddig sem volt a településen és nincs szakmai indok ilyen védelmi kategória bevezetésére. Ez azzal is igazolható, hogy a településközpont közterületi, utcahálózati átalakítását tervezi az önkormányzat az arculati kézikönyv beépítési terve szerinti megoldással. Ez többcélú rendezvénytér, új lakóút és parkolási rendszer megvalósítását takarja új közfunkciókat tartalmazó közterületi térfalakkal.
Báránd, 2017. augusztus hó
Marosán Andrea
mb. főépítész
4. melléklet a 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendelethez75
1. Bejelentő adatai:
1.1. Neve (szervezet esetén neve, képviselője): ………………………………………………………………............................
1.2. Lakcíme (szervezet esetén székhely) ………………………………………………………………......................…………. …………....................................................................................................................................................................................
1.3. Levelezési címe: ............................................................................................................................................................. …………………………………………………………………………………………........................................................................
1.4. Telefonos elérhetősége: ………………………………………………………………….................................……………….
1.5. E-mail címe: ………………………………………………………………………………...................................………….....
2. A megvalósítani kívánt rendeltetés változtatás megnevezése:.......................................................................... ................................................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................
3. Helye: ……………………………………………………………… Hrsz.…………………………..
4. A rendeltetésváltoztatás elvégzésének tervezett időtartama:
5. Kezdete: ……………………………........................... Vége: ………………………………………….
6. mellékletek: .....................................................................................................................................................................
7. A HÉSZ rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció megnevezése, példányszáma:......................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................................................. Báránd, ……………………………… ……………………………… bejelentés dátuma bejelentő (építtető) aláírása
A bevezető a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 7. § (6) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (6) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (7) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 36. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 15. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § (5) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés c) pontja a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 20. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (5) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A IV. Fejezet címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (5) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (4) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (5) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (6) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (7) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 26. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (5) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (7) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdését a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 36. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 32. §-ával megállapított szöveg.
A 30. alcím címe a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 33. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 34. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 34. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Báránd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 21.) önkormányzati rendelete 35. § (3) bekezdése iktatta be.