A jogalkotásra vonatkozó szabályokat a - 2011. január 1. napján hatályba lépett - jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény (a továbbiakban: Jat.), valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet tartalmazza.

A Jat. 18. §-ának megfelelően az előterjesztés tárgyát képező rendeletmódosítás megalkotását az alábbiak teszik indokolttá:

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 4. § (1) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése alapján 2017. évben minden településnek meg kellett alkotnia a településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyvét és a településképi rendeletét.

A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott - településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. Feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv tartalmi elemeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) határozza meg. A kézikönyv és a településképi rendelet, ill. azok módosítása települési főépítész közreműködésével készül.

Szintén a Korm. rendelet határozza meg a településképi rendelet tartalmi elemeit, amely értelmében rendelkezni kell:

- településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról,

- településképi bejelentési eljárásról,

- településképi kötelezési eljárásról és a településkép védelmi bírságról.

A Képviselő-testület a 2017. december 29-én megtartott ülésén alkotta meg Báránd Község településképének védelméről szóló 19/2017.(X.27.) önkormányzati rendeletét.

A településkép védelmi törvény és a Korm. rendelet átfogóan módosult 2022 és 2023 évben, melyben foglalt követelmények jogharmonizációs átvezetése vált szükségessé. Erre hívta fel a figyelmet a HBVMKH Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály HB/11-TÖRV/00512-7/2023. iktatószámú szakmai segítségnyújtó levelében.

Külön ki kell emelni a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2024. jan 1-től hatályos módosítását, az abból következő önkormányzati feladatot a reklámok és reklámhordozók szabályozási körében. Ennek lényege, hogy helyi rendeletben nem lehet korlátozni a reklámelhelyezés országos előírásait. Az ezekkel kapcsolatos önkormányzati rendeletmódosítási feladatra a HBVKH Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály HB/11-TÖRV/00433-1/2024. iktatószámú szakmai segítségnyújtó levelében hívta fel az önkormányzat figyelmét.

A módosítás tárgykörei az alábbiak:

1. Az Elsősorban a településképi bejelentési eljárás esetén kiegészítése szükséges. A településkép védelmi törvény 8. § (2) c) pontja értelmében ugyanis a reklámok elhelyezéséhez, rendeltetés módosítások, ill. a rendeltetések számának megváltoztatásához – az új rendeltetés ingatlan nyilvántartásban történő átvezetéséhez - a képviselő testületnek településképbejelentési eljárást kell lefolytatnia. Ezt a 2021 évi XXXIX törvény 65-§-ával lett megállapítva és épült be a településkép védelmi törvénybe.

A bejelentési eljárás rend teljes újra szabályozása történik meg a kérelem benyújtásától a hatósági döntés meghozataláig terjedően.

2. A Korm. rendelet 2018. december 5-től hatályos módosítása értelmében eddig a polgármester a településkép-védelmi bírságot szabhatott ki és a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönthetett a bírság helyi rendeletben meghatározott összegéről.

Ez módosult a 2021 évi XXXIX törvény 69-§-ával úgy, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény vonatkozó előírásait kell már érvényesíteni. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül melynek legkisebb összege 100.000 Ft. Ennek arányos érvényesítése is meg kell történjen.

3. Fontos még a helyi értékvédelemmel összefüggő módosítási kör is, mivel a helyi értékvédelmi nyilvántartás alapját fogja képezni.

4. A további nagy módosítási terület a reklámok és reklámhordozó berendezések szabályozása volt. Ez a reklámhordozónak minősülő utcabútorok fogalom meghatározásait, a reklámhordozók településképi követelményeit és azok kialakításának különös előírásait is érintette.

A lakossági fórum településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet 2. §-ban foglaltak alapján elektronikus úton kerül lefolytatásra.

A módosítással kapcsolatban észrevétel, javaslat, illetve vélemény az alábbi módon volt tehető:

A közzétételt követő 10 napban a https://www.e-epites.hu/onkormanyzatok E-TÉR menübe ügyfélkapuval történő belépést követően adhaták meg.

A HBVKH Állami főépítésze néhány kiegészítést javasolt a rendelet tervezetben. A javasolt módosításokat áttekintve az önkormányzati főépítész alkalmazása és a helyi sajátosságok alapján nem szükséges figyelembe venni. A helyi védelem eljárásrendje megfelelően rögzített, a csomagküldő automata berendezések közterületi telepítését lehetővé kell tenni, az üzletfeliratok további részletezése nem szükséges. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjával való összhangra való felhívás azért nem vehető figyelembe, mivel a településkép védelmi törvény11/F. § értelmező rendelkezésének 3. reklám a) pontja értelmében e törvény szerint: „ide nem értve a vállalkozást népszerűsítő egyéb felírat és más grafikai megjelenítést.”

A Jat. 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet megalkotásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

A működtetéshez szükséges költség az önkormányzat költségvetésében biztosított. Összességében a településkép kedvező alakítása, a nagyközség építészeti arculatának alakítása, koordinálása, jogbiztonság az építtetőknek a jogszabály változások átvezetésével folyamatos marad.

- a rendelet-tervezetnek közvetlen környezeti hatása:

- a települési környezet tervszerű alakítása, formálása folyamatosan biztosított marad.

- a rendelet-tervezetnek közvetlen egészségügyi hatása nincs.

a rendeletalkotásnak ilyen hatása nincs.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy a helyi rendelet törvényi felhatalmazáson alapuló jogharmonizációs felülvizsgálata és módosítása szükséges, melynek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. Ebből adódóan a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal törvényességi észrevételt tenne.