Biharnagybajom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a
48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazások alapján az alábbi rendelet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

Biharnagybajom község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében szabályok megállapítása.

A rendelet hatálya

2. §

       (1) Ezen rendelet területi hatálya Biharnagybajom község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Biharnagybajom közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi
     személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, egyesületekre.

(3) A rendelet tárgyi hatálya a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre és a
    környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokra terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. §

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztántartása.

b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark stb.).

c) közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, mely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (belterületen kívüli  terület) áll.

d) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában ingatlan van.

e) használó: az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, albérlője, illetve ott lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személy, valamint életvitelszerűen ott tartózkodó személy

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. §

(1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az Önkormányzat egyrészt saját
    feladatkörben, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

(2) A közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tárolókban szabad elhelyezni.

       (3) A szeméttárolók kihelyezése és rendszeres ürítése az Önkormányzat feladata.

5. §

(1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkezett hulladék eltakarításáról gondoskodni.

        (2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a  
    kötelezettségének nem tesz eleget, költségére azt az Önkormányzat végezteti el.

Az ingatlantulajdonos feladatai

6. §

Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak),
a járdamelletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak;

     b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése;

c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy
anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg;

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

7. §

Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése;

b) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedők, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

8. §

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda
     mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani. A tulajdonos köteles a
     burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán
     tartani.

9. §

       (1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani.

        (2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles
            gondoskodni a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá
            a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

10. §

(1) Az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, lépcsők síkosság
     mentesítéséről az ingatlan használója a szükség szerint köteles gondoskodni.

(2) Síkosság mentesítésre, olvasztásra, felhintésre elsősorban csak környezetkímélő anyagok (homok, salak stb.)
     használhatók. Belterületi utak és járdák sóval történő síktalanítása  esetén a só és hordozóanyag aránya legfeljebb
     1:5 arányú lehet.

(3) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos-, se a
    gépjárműforgalmat, sem pedig a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza, valamint a hó megcsúszás
     veszélye kizárt legyen.

       (4) Hórakást tilos elhelyezni:

1.               a)  útkereszteződésben;
   
2.               b)  útburkolaton;
   
3.               c) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél;
   
4.               d)  kapubejárat elé;
   
5.               e) közszolgáltatási felszerelés tárgya és köré pl.: vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény             
                       (lámpaoszlop,hirdetőtábla stb.)
   

A közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

11. §

Tilos

1.         a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel,
               emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni;
   
2.         b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető
               rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni;
   
3.         c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani;
   
4.         d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni, oda gépkocsival behajtani és parkolni.
   

A közterület rendje

12. §

(1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetésétől eltérő módon használni csak
     engedély alapján – én annak keretei között – lehet a Képviselő-testület által meghatározott díj megfizetése mellett.

(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési
    tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak.
    A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját.

(3) A közterületek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett
    területeken szemetet, hulladékot, szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni
    vagy eldobni nem szabad.

A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos szabályok

13. §

        (1) Közterület-használati engedély szükséges:

1.                a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi, továbbá
   
2.                b) belterületi földrészletek, illetve építmények közhasználatra átadott részeinek rendeltetéstől eltérő
                     használatához.
   
3.                c) közterületbe 10 cm-en túl benyúló előtető, ernyőszerkezet, fényreklám, cég és címtábla elhelyezéséhez;
   
4.                d) árusító és egyéb pavilon elhelyezéséhez;
   
5.                e) önálló hirdető berendezés és köztárgyak (figyelmeztető, tájékoztató táblák, padok) elhelyezéséhez;
   
6.                 f) építési munkákkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezéséhez;
   
7.                g) alkalmi és mozgóárusításhoz;
   
8.                h) film- és televízió-felvétel készítéséhez;
   
9.                i) vendéglátó-ipari előkert létesítéséhez;
   
10.                j) kiállítás, alkalmi vásár, továbbá mutatványos tevékenység céljára történő igénybevételhez;
    
11.               k) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához;
    
12.                l) teher- és mezőgazdasági gépjárművek, illetve ezek vontatmányainak tárolásához.
    

(2) A közterület-használati engedéllyel kapcsolatos eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) A közterület-használat ideiglenes jelleggel legfeljebb 2 évre engedélyezhető.

(4) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
     Az engedély iránti kérelmet a polgármesternél kell benyújtani.

(5) Az engedély kiadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a község rendezési tervét, valamint a
    köztisztasági szempontokat.

       (6) Az engedélynek tartalmaznia kell:

1.                a) Az engedélyes nevét, lakhelyét, székhelyét.
   
2.                b) A közterület-használat célját, időtartamát, terület helyét, méretét.
   
3.                c) A szakhatósági hozzájárulásban foglalt előírásokat.
   
4.                d) Az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó 
                   kötelezettséget.
   
5.                e) Az igénybe vett terület tisztántartására, a környezet megóvására vonatkozó előírásokat. Az engedélyes
                  kártalanítási igényének kizárását.
   
6.                f) A díjfizetési kötelezettség mértékét, a fizetés határidejét és módját.
   

        (7) Az engedély egy példányának megküldésével értesíteni kell:

1.               a) a kérelmezőt;
   
2.               b) a közreműködő hatóságot;
   
3.               c) a Polgármesteri Hivatal költségvetési előadóját.
   

       (8) Az engedélyes a közterület-használati engedélyt más személyre nem ruházhatja át.

       (9) A közterület-használati engedély megszűnik:

1.                a) a határidő elteltével;
   
2.                b) visszavonással.
   

(10) A közterület-használati engedély visszavonható, amennyiben a közterület használata nem a kiadott engedélyben
      meghatározottak szerint történik.

(11) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, mértékben használja,
      díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(12) A közterület engedélyhez kötött, engedély nélküli használata esetén a használó – hatóság felhívására – köteles a
      használatot megszüntetni és az eredeti állapotot helyreállítani.

(13) A közterület-használati díjak teljes mértékben az Önkormányzat fejlesztési, felhalmozás bevételeit képezik.

13/A. §[1]

A közterület filmforgatási célú használata

(1) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a
    polgármester gyakorolja.

       (2) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.

(3) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.
     A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a
     közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot
     engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály
     elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra
     biztosítani kell.

(5) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti
    közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(6) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes
    közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

       (7) A filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati 
           rendezvények időtartamára, illetve területére.

        (8) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

1.             a használat teljes időtartama alatt a használt közterületet tisztán- és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,
   
2.             a zöldterületet kíméletesen használni, a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább
               egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített
               állapotban az Önkormányzat részére visszaadni
   

  (9) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során stáb parkolására díszburkolattal ellátott közterület nem   
       használható.

(10) Filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem adható engedély:

1.                 a) bölcsőde, óvodák és általános iskola előtti várakozó helyek területére,
   
2.                 b) egészségügyi területi ellátási kötelezettség teljesítésére, rendelők közelében biztosított parkolóhelyek
                       területére,
   
3.                 c)mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek területére
   

(11) A filmforgatás céljából történő közterület-használatért az 1. számú  mellékletében meghatározott díjat kell
       megfizetni, egy összegben az Önkormányzat számlájára történő utalással.

14. §

(1) Szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség, kerthelyiség és más elárusítóhely előtti  
    járdaszakaszon és közterületen, továbbá a közterülethez közvetlen kapcsolódó kapualjban, átjáróban a szeszesital
    fogyasztása tilos.

   (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel,  
       engedéllyel kialakítható a szeszesital fogyasztás helye.

(3) A (2) bekezdésben engedélyezett árusítás esetén a terület rendezvény utáni takarítását, annak befejezése után egy
     napon belül saját költségén az köteles elvégezni, illetve elvégeztetni, aki részére az engedélyt kiadták. Amennyiben
     a terület takarítását nem végzi el, azt az Önkormányzat végezteti el és a költséget megtérítteti.

15. §

(1) Elhullott állat esetén a tulajdonos köteles haladéktalanul a Polgármesteri Hivatal erre a feladatra kijelölt
    ügyintézőjénél bejelentést tenni, majd az e célra rendszeresített műanyag zsákba a tetemet elhelyezni és azt 
    légmentesen lezárni és az elszállításig tárolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű
    kedvtelésből tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá
     3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig.

(3) Az állati hulla elszállításával kapcsolatban felmerülő költségeket az Önkormányzat éves költségvetésében
    biztosítja.

III. FEJEZET

KÖZTISZTASÁGI FELADATOK, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA

Csapadékvíz elvezetés

16. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, bérlő, albérlő, használó) köteles
    gondoskodni a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, valamint
    arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz vagy a hólé lecsurogjon, illetve az árokba jusson.

(2) Az ingatlan használója köteles az ingatlana előtti árkok rendszeres karbantartásáról,
    az árok kaszálásáról, az átereszek tisztántartásáról gondoskodni, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását
    biztosítani.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározottak kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy az Önkormányzat
    az ingatlan használó terhére a munkálatokat elvégezteti.

(4) Az Önkormányzat köteles a (2) bekezdésben meghatározottak előtt az ingatlan használóját határidő megjelölésével
    a munkálatok elvégzésére felszólítani.

(5) A csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet, trágyalevelet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék
    lerakásával beszennyezni nem szabad.

Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés

17. §

(1) Kommunális szennyvizet – a nagyüzemi állattartó telepeken keletkező híg trágya és trágyalé kivételével – az
     Önkormányzat által létesített lerakóhelyeken – Sárrétudvari és Biharnagybajom közötti közös ürítőhelyen – kell
     elhelyezni.

(2) A fekália anyagok, folyékony hulladékok szállítását – az Önkormányzat hozzájárulásával – csak erre a célra
    rendszeresített gépjárművel, az ezen tevékenységre engedéllyel rendelkező szerv, illetve személy végezheti a
    vonatkozó közegészségügyi előírások betartásával.

      (3) A kommunális szennyvíz szállítását végző járművet közterületen tárolni, parkoltatni tilos.

 (4) A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanok tulajdonosai kötelesek a szennyvíz rendszeres elszállíttatásáról
     gondoskodni.

Kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak

18. §

(1) Az ivóvizet szolgáló kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell
     tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.

(2) Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáltató kút vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a
     közegészségügyi, a vízügyi és az építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon,
     védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani.

(3) Tilos közterületi ivókutaknál az állatok itatása, járművek vagy alkatrészeik mosása, mosatása.

       (4) Az ivóvíz engedély nélkül más célra nem használható.

A zöldterületek fenntartása és kezelése

19. §

(1) A község területén lévő közhasználati parkok és játszóterek építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és
    ápolásáról, valamint a roncsolt területek rekultivációjáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A község közigazgatási területén lévő zöldfelültek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy az allergiát
    okozó növényfajtáktól származó részecskék a jogszabályban meghatározott értéket ne haladják meg.

(3) A közcélú zöldfelület (terület) rendeltetéstől eltérő használatát csak nagyon indokolt esetben és ideiglenes jelleggel
    lehet engedélyezni. Az engedély iránti kérelmet a  polgármesternél benyújtani.

(4) A rendeltetéstől eltérő használat során a sérült, elpusztult növényzet pótlásáról a terület használója köteles
    gondoskodni.

(5) Helyi jelentőségű értékes zöldfelület fenntartása a lakosság érdeke, előmozdításában mindenki hathatósan köteles
    közreműködni.

(6) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a
    tulajdonosok (használók) maguk kötelesek elvégezni.

       (7) A közhasználatú és egyéb zöldterületen járművet mosni tilos.

(8) Tilos a közterületen a fák és egyéb növények, parkberendezések rongálása, pusztítása, beszennyezése vagy olyan
     szakszerűtlen kezelése, amely az értékük csökkenésével jár.

Az avar és kerti hulladék égetése

20. §

       (1) Az ingatlanon keletkező avart és kerti hulladékot csak szélcsendes időben szabad elégetni.

(2) Az égetés során a lakó- és egyéb építményektől, valamint a szomszédos ingatlanon található épületektől, továbbá
    egyéb tűzveszélyes és gyúlékony anyagoktól a lehető legnagyobb védőtávolságot kell tartani.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről,
    eszközökről (oltóvíz, homok stb.).

(4) Nagyobb mennyiségű avar és kerti hulladék égetésekor a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható
    időpontjáról.

(5) A lakó- és egyéb ingatlanon csak a jól éghető anyagok és hulladékok égetése megengedett, minden más olyan
    jellegű hulladékot, amelyek égetése során veszélyes vagy környezetet károsan szennyező égéstermék keletkezik,
    kijelölt települési szilárd hulladéklerakó helyre kell szállíttatni.

       (6) Az avart, kerti hulladékot csak száraz állapotban szabad meggyújtani.

(7) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy az égetés során keletkezett tűz elhamvadt és gondoskodni kell
    annak belocsolásáról vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

       (8) Az égés során a tűzgyújtás helyét nem szabad felügyelet nélkül hagyni.

Szabálysértési rendelkezések

21. §[1]

Záró rendelkezések

22. §

       (1) Ez a rendelet 2007. december 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi környezet védelméről, közterületek és ingatlanok
    rendjéről, a település tisztaságáról szóló 12/2004. (IV. 30.) rendelet és az azt módosító 36/2004. (XII. 1.), a 19/2005.
     (IX. 23.), 7/2006. (IV. 14.), a 11/2006. (VIII. 11.) valamint a 15/2006. (XII. 15.) rendeletek.

Biharnagybajom, 2007. november 30.

Szitó Sándor                                                                        Aranyi Julianna

polgármester                                                                          megbízott jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve 2007. december 1-jén.

Aranyi Julianna

megbízott jegyző

1. melléklet

A közterület-használati díjak mértéke

(a díjak tárgyi adómentesek)

1. Közterületre 10 cm-en túl benyúló előtető, ernyőszerkezet,

fényreklám, cég- és címtábla                                                                       135,-Ft/m²/hó 

2. Árusító- és egyéb pavilon                                                                           400,-Ft/m²/hó 

3. Önálló hirdetőberendezés és köztárgyak                                                    155,-Ft/m²/hó

4. Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék                  135,-Ft/m²/hó

5. Alkalmi és mozgóárusítás                                                                          215,-Ft/m²/nap

6. Vendéglátóipari előkert                                                                              155,-Ft/m²/hó

7. Kiállítás, vásár                                                                                           135,-Ft/m²/nap

8. Alkalmi vásár                                                                                            155,-Ft/m²/nap

9. Mutatványos tevékenység                                                                           85,-Ft/m²/nap

10. Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása          85,-Ft/m²/hó

11. Teher- és mezőgazdasági gépjárművek, valamint ezek vontatványainak                        

tárolása                                                                                                        600,-Ft/m²/hó

12. Egyéb fel nem sorolt esetekben a díj meghatározása a polgármester döntése alapján
        történik az 1-11. pontban meghatározott összegek figyelembevételével.

13. Filmforgatási célú használat az alábbiak szerint:

                                                                              a) forgatási helyszín 260,- Ft/m²/nap

                                                                              b) technikai kiszolgálás 105,- Ft/m²/nap

                                                                              a) stáb parkolás  155,- Ft/m²/nap”